Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-12-06 / 49. szám
Mind a kettő, ehhez nem férhet kétség, legalábbis a szárazföldi hadsereg T^ákovi katonai főiskolájának klubjának vezetősége esetében nem. Valamennyien katonatisztek, munkájuk mégis inkább a népművelőkéhez : hasonlftható. Többszáz fiatal katonai főiskolai hallgatő számára biztosítják a kulturális és szőrakozási lehetőségeket. Saját együtteseik vannak, amelyeknek a művészi szfnvonala sok esetben felér a hivatásosokéhoz. ZtlE- NGK REHKA főhádnagy nem is titkolta, hogy büszkék klubjuk (nevezhetnénk népművelési otthonnak is) eredményeire. — Klubunk lényegében kulturális létesítmény, amely minden téren ,, igyekszik eleget tenni az iskola pa ' rancsnoksága által megszabott követelményeknek. A ml feladatunk, hogy a hallgatóinknak megfelelő kulturális iehetőségeket teremtsünk, és irányítsuk, szervezzük szakköri munkájukat. A kisebb kulturális rendezvé-' NEPMOVELŰK? KATÓNAK? nyék megszervezése az egyes tanszékek hatáskörébe tartozik, miránk hárulnak az igényesebb rendezvényekkel jérö feladatok. Két nagyobb népi együttesünk van. A Trnka együttes a morva, a Tátrán pedig a közép-szlovákiai népi hagyományokból merít. Ezen kívül közismert a Stít társastáncegyüttesünk is, de van irodalmi színpadunk és színjátszó körünk is. Próbái az irodalmi színpad — Említetted a szakköröket. Ezek többnyire műszaki irányzatúak. Mi érdekli jobban a fiatalokat, a kultúra vagy a szakköri foglalkozások? — Talán furcsán hangzik, de azt kell mondanom, hogy a hallgatókat Jobban vonzza a kultúra, mint a műszaki szakkörök munkája, holott az iskolánk Jellegét nézve ennek fordítva kellene lennie. Szerintem ez azért van így, mert a fiataljaink a kulturális tevékenység során Jobban kikapcsolódnak, felüdülnek. Hallgatóink többsége nagyon szereti a zenét, a táncot, de az irodalmat is. — Sokan bekapcsolódnak a klub munkájába? ■— Ha figyelembe vesszük azokat is, akik a tanszékek mellett működő csoportokban, együttesekben dolgoznak, legalább 20—22 százalékos arányt kapunk, ami más katonai főiskolákhoz hasonlítva igen magas arány. Persze a központi klub munkájába már csak a legjobbak, a legtehetségesebbek kapcsolódnak be. — Milyen feltételek vannak a klubban és az egyes tanszékeken a kulturális munkához? — A feltételek Jók. Iskolánk parancsnokai mindent megtesznek azért, hogy a hallgatók hódolhassanak -a kedvteléseiknek is, ha becsületesen elvégzik a feladataikat. De hatékony módszertani segítséget is kapunk a munkához, sőt ha kell, civil együttesek rendezőinek, koreográfusainak, énekeseinek, táncosainak segítségét is igénybe vehetjük. Ehhez megvannak az anyagi lehetőségeink is. Tehát a feltételeket illetőén nincsenek semmilyen panaszaink. Iskolánk épülete korszerű, helyiségünk is van elég. Kisebb problémák néha nálunk is adódnak, de^ még sohasem fordult elő, hogy külső tényezők miatt hiúsult volna meg valamelyik rendezvényünk. — Említetted a táncczoportokat, viszont úgy tudom, hogy lányok nem tanulnak ezen a főiskolán. — Ezen úgy segítettünk, hogy baráti kapcsolatot teremtettünk városunk középiskoláival. Ezekben az iskolákban nagyon sok tehetséges leány tanul. Ügy tapasztaltuk, hogy szívesen bekapcsolódnak a ml együtteseink munkájába. így nem gond a tánccsoportok, együttesek, a szlnját- szókör és irodalmi színpad munkája. — Mennyire ismeri együtteseiket ■ civil lakosság és mennyire a hadsereg alakulatai? — Egészen pontos adatokkal szolgálhatok: idén a csehszilovák néphadsereg alakulataiban negyvenötször, járásunk városaiban és falvaiban tizenkilencszer vendégszerepeltek az együtteseink, ezenkívül tizenhat versenyen és országos fesztiválon vettek részt, sót. ötször a televízió nézői is megismerhették együtteseink művészetét. KAMOCSAI IMRE Az iskola tánczenekara 1844-ben, majdnem 140 éve írta meg Petőfi a János vitézt, s közel 80 éve, hogy Kacsóh Pongrác kísérőzenét komponált hoz- zá. Ebben az Időben megszületik az első magyar opera, Erkel Hunyadi Jánosa. A nógrádi kúriában Madách Mária királynő címen drámát ír, de még nem tud róla senki. Eötvös hozzálát a Falu Jegyzőjéhez, a Pesti Divatlapban egy „Ismeretlen“ író, Jókai Mór elbeszéléseit olvasgatják, Petőfit a mese bűvköre ejti hatalmába. A János vltéKácsóh elvállalja, öt hónapig dolgozik rajta, a befejező részt Keszthelyen komponálja. Bakonyi meglátogatja, s Heltalval nagyban várják már a kész kísérőzenét. Ka- csóh pedig a magyar muzsikát kompozíciójának keretében teljes érvényesülésre hozza, tudván, hogy formai tekintetben is tökéletesnek kell lennie. Még ezt megelőzőleg csupán a János vitéz olvasása oly hatással volt rá, hogy önkéntelenül népi daljáték motívumai foglalkoztatták. Odahaza gyakran zongorázgatott. KACSÓH PONGRÁC ion énei ezelőtl sznleleli a János vitéz áaljálélí szerzője zen dolgozik, s hamar el is készül vele. Ezer példányban Jelenik meg, de csak a fele kél el. Kiegészítés után 112 oldalra terjed, s az ára 40 krajcár. Petőfi 100 forintot kap érte, de nyomban elküldi szüleinek. Arany Jánosra is olyan nagy hatással van a János vitéz, hogy a Toldi megírására ösztökéli. Hosszú idő telik el, míg Bakonyi Károly író és Heltai Jenő — volt színllgazgató — együtt átdolgozzák a János vitézt, átverse- llk, hogy színpadra alkalmazhassák. A Bárd cég máris kétezer békekoronáért vásárolja meg Bakonyitól csupán a szöveget, oly nagy az érdeklődés, de a kísérőzenéjére szerzőt nem találnak. Néhány év múlva a véletlen hozza meg a fordulatot, a megoldást. Dr. Kacsóh Pongrác matematika- és fizikatanár értekezéseket ír az elektromos rezgésekről, amelyet a kolozsvári egyetem pá- lyadljával Jutalmaznak. A Zrínyi Miklós gimnáziumban iskolaünneplély készül, ót bízzák meg a rendezéssel. A zeneszámok, melyeket ö tanított be. Igen Jól sikerülnek, különösen a Csipkerózsa dallama tetszik mindenkinek. Tudomást szerez e sikeres Iskolaünnepélyről Kern Aurél, a Nemzeti Zenede akkori igazgatója, felkeresi a gimnáziumot, s megkéri Kafcsőhot, Játsszon el neki egy-egy dalt a Csipkerózsából. Többször ellsmételtetl, -zongoráztatja vele, s egészen el van bűvölve. Siet is Bakonyihoz elújságolni, hogy reméli, megtalálta a János vitéz méltö szerzőjét. „Kicsoda?“ — kérdezi Bakonyi. „Egy Ismeretlen nevű fizika- és matematikatanár, dr. Kacsóh Pongrác.“ s Ilyenkor maga mellé ültette Magda nevű kis unokahúgát, s az alig kétéves csöppség nyomban dúdolni kezdett, ha fülbemászó dalt Játszott bácslkája. Ez alkalommal is így volt, már a János vtézhez készített Jegyzeteket kis fekete noteszába, majd eljátszva a kicsi dúdolni kezdett. Ez a kis csöppség a nép, gondolta, a dalok népszerűek lesznek. Egy este kis családi összejövetel után rendezve a lakást, munkájukat abbahagyták és hallgatták az egyre szebb melódiákat, de nem is sejtették, hogy a János vitézből valók. „Ezt még nem hallottuk tőled“ — mondta édesanyja, s a Rózsaszál dalát újra el kellett Játszani. 1904. november 18-án mutatták be a János vitézt sikerrel. Csatay Janka Játszotta a boszorkány szerepét, Medgyaszay Vilma Iluskát, Fedák Sári pedig Kukorica Jancsit. Még a harmincharmadik előadást Is telt ház előtt Játszották. Erre a Kacsóh család már csak az erkély hátsó sorába kapott helyet A közönség hazafelé menet is a János vl téz dalait énekelgette. Felejthetetlen élménv volt mindenki számára. Hosszan tartó taps sál, ovációval halmozták el a szereplőket valamint a szerzőt, aki túl szerényen haj longva köszönte meg a lelkesedést. Kifogástalan formanyelven alkotta meg művét a szöveghez hű zenekíséretét csupán stilizált népies elemekkel „tűzdelte“ meg Kacsóh. még számtalan kísérőzenét szerzett Molnár Ferenc és más szerzők szövegéhez, csak kár, hogy sokoldalúságát végtelen szerénységé miatt sokan már el is felejtették. Fetrásné Kovács Gizella FESZTIVÁLON VOLTAM — mégpedig Dunaszerdahelyen (Dun. Stre- da), a Melódia ’83 területi döntőjén. Az év első felében részt vettem a csehszlovákiai magyar műkedvelő táncdalénekesek és szerzők néhány Járási fordulóján Is, tehát némi áttekintést már kaptam a verseny színvonaláról. Ennek ellenére mégis kíváncsi voltam, hogy az eltelt időszakot az énekesek és az együttesek mennyire használták ki, mennyire tudták emelni előadásuk színvonalát. Érdekelt viszont az is, hogy a területi döntőbe milyen színvonalú saját szerzemények kerültek. A Melódia történetében először került sor szerzői versenyre, és először nyílt lehetőség arra, hogy az előadásmódon kívül a szerzők Is bizonyíthassanak. Az adott lehetőséget főleg az együttesek használták ki. A zenekarok szintén első ízben „Jutottak szóhoz“ a versenyben. Már maga az a tény, hogy a sok esetben menő énekeseket utánzó előadók mellett helyet kaptak a saját szerzeményekkel szereplők és az együttesek is, fejlődésnek számít. Igaz, hogy néhány ÚJ kompozíció még magán viseli a pályakezdés szépséghibáit, de elhangzottak figyelemre méltó alkotások is. A területi forduló szerzői versenyében a legjobbnak a bratislaval Gravis együttes bizonyult, amely az elmúlt években koncert- fellépéseivel Szlovákla-szerte nagy népszerűséget szerzett. Az Aranymadár című dalukkal (zene: Gravis, szöveg: Dusík Gábor) kiváló hangszertudásuk mellett ez esetben is Igazolták magas fokú szerzői és hang szerelési képességeiket. Kellemes meglepe tésben volt részem a dunaszerdahelyl (Dun Streda] Klotild-verzió előadásakor. Balia Igor Látomás című jól megkomponált, ha tásos szerzeményét adták elő, külsőségek töl mentes határozott, kidolgozott előadás módban. Dicséretet érdemel az énekese. El fogadható szinten tolmácsolta még verseny dalát az érsekűjvári (Nővé Zámky) Járás ból érkező Omikron és a Spirál együttes is Az előadók külön kategóriában versenyez tek. A legnagyobb meglepetést Bárdos Ag nes bratislaval versenyző szerezte, aki Koncz Zsuzsa két közismert dalával nevezett be. Tiszta intonálása, pontos ritmusa mellett — nem esett az ebben a kategóriában leggyakrabban előforduló, hibába — sajátos, egyéniségének megfelelő előadásmódban tolmácsolta a dalokat. Példája is igazolja: a Jó műsorválasztás fél siker. (Gyakori eset, •hogy amatőr énekeseink a pálmát egy-egy dal népszerűségével szeretnék learatni, figyelmen kívül hagyva, hogy a slágerízű dal megfelel-e adottságaiknak.) El kell még mondanom, hogy Bárdos Ágnessel a két évvel ezelőtti verseny területi döntőjén is találkoztunk, igaz, akkor nem Jutott az országos döntőbe, most minden esélye megvan rá, mivel az előző kudarc nem vette kedvét, a két verseny közötti Időszakot zenei továbbfejlődésének szentelte. A területi döntő előadói kategóriájában Bencsík Lívia (Nővé Zámky-1 Járás) fellépését is magas pontszámokkal értékelte a zsűri. 0 sem először vett részt ezen a fesztiválon, sportkifejezéssel élve a papírformának megfelelően szerepelt. Nem panaszkodhatott a közönségsikerre Szarka Gyula sem (galántai járás), aki az Apám hitte című dalon kívül a Kőműves Kelemen című ballada feldolgozásával aratott sikert. Vitatható viszont (a bemutatott feldolgozásban is) a zeneszám létjogosultsága ezen a rendezvényen. Kellemetlen csalódásokra is sor került a versenyen. A Melódia eddigi évfolyamaiban évről-évre az élbolyban szerepelt Nagy Lea (Bratislava), aki november 19-ét, a verseny napját minden bizonnyal nem sorolja az év legjobb napjai közé. Sajnos, egyéb versenyeken is előfordul, hogy „nem Jön ki a lépés“. Most ez történt, Indlszponáltan szerepelt, és a gondos felkészülés eredménye elmaradt. Ismerve a'ver,senyző kitartását, legközelebb bizonyítani fog. Elismeréssel kell szólni a megfelelő hang- erősítésről, amely szintén elősegítette a gondosan megszervezett verseny zökkenőmentes lebonyolítását. A következő területi döntőre december 18-án Füleken (Fllakovo) kerül sor. Jövő év januárjában rendezik meg az országos versenyt, s ebben pedig a két területi döntőn legmagasabb pontszámot elérő énekesek és szerzemények vesznek részt. Papp Sándor
