Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-12-06 / 49. szám

2 líg KOMMENTÁRUNK AZ EGYEDÜLI JÁRHATÓ ÚT A CSKP KB 9. ülése november 23-én és 24-én két rendkívül fontos napirendi ponttal foglalkozott. A jelenlegi nemzetközi hely­zettel, valamint a^ 1984. év gazdasági és szociális tervével. Két különálló és mégis igen szorosan összefüggő kérdéscsoport. Mindannyian tudjuk, hogy a katonai egyen­súly megbontására, a Varsói Szerződés ál­lamaival szembeni katonai fölényre törekvfi Egyesült Államok a békére nézve igen ve­szélyes helyzetet idézett elő. Ebben a hely­zetben minden szocialista ország, igy ha­zánk is gazdasági és védelmi erejének fo­kozására kényszerül. Érvényes tehát Kle- ment Gottwaldnak 35 évvel azelőtt született mondása: „Epitsd a hazát, és a békét védel­mezed!“ Egyébként az ülés határozataiban is olvashatjuk, hogy békeharcunk fontos al­kotóeleme népgazdaságunk további dinami­kus fejlesztése és a XVI. pártkongresszus szociális és gazdasági programjának meg­valósítása. Az ülésen leszögezték, hogy a rendkivül bonyolült nemzetközi helyzet és a tőkés or­szágok diszkrimináló intézkedései ellenére a szocialista országokkal, főként a Szovjet­unióval szoros együttműködésben sikerült biztosítani a népgazdaság fejlődésének di­namikáját, és megtartani a nép elért élet- színvonalát, szociális biztonságát, a gazda­ság pedig áttért az intenzív fejlődés útjá­ra, így hatékonyabb, gazdaságosabb lett a termelés, javult a munka minősége. Ezekhez a sikerekhez jelentősen hozzájá­rult a munkásság, a szövetkezeti parasztság, a technikusok és a többi dolgozók kezde­ményezése, a párt, a vezető dolgozók, a tár­sadalmi szervezetek — így a SZISZ — nagy­arányú aktivitása, és a népgazdaság terv­szerű irányítási rendszerét tö'kéletesitő in­tézkedések végrehajtása. E pozitív irányzatok ellenére továbbra is vannak fogyatékosságok, törekedni kell a leküzdésükre. A Központi Bizottság hangsú­lyozza, hogy gyorsabban alkalmazni kell a tudományos és műszaki ismereteket, növelni a gazdaság kiviteli képességét, csökkenteni a befejezetlen beruházások aránytalanul nagy számát, és korlátozni a felhasználatlan készletek növekedését. A Központi Bizottság rendkívül fontos fel­adatnak tekinti a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenntartott külgazda­sági kapcsolatok fejlesztését, kiegyensúlyo­zottságának fenntartását, a nem szocialista országokba irányuló kivitel növelését és áruink Jobb értékesítését, valamint a kon­vertibilis valutaadósságok további csökken­tését. Ez megköveteli, hogy hatékonyabb le­gyen a külkereskedelem, intézkedéseket fo­ganatosítsunk a kiviteli alapok kibővítésé­re, főként a feldolgozó iparban. Az ülésen megállapították, hogy mind ez ideig nem reagálunk kellő rugalmassággal a külföldi piac követelményeire, és nem minden gyár exportterméke kiváló minőségű. A' feladatok teljesítése közepette az 1984. évi terv alapvető célja az elért életszínvo­nal megtartása és javítása. A Központi Bi­zottság elvárja, hogy az ipar és a mezőgaz­daság a kereskedelemmel együtt jobban gon­doskodjék 8 belpiaci ellátásról, és a válasz­tékbeli hiányosságok kiküszöbölésével job- ton és rugalmasabban kielégítsék a lakos­ság szükségletéit. A Központi Bizottság határozata szerint jobban kell jutalmazni a feladatok minőségi és sikeres teljesítését, és meg kell büntet­ni azokat, akik nem teljesítik kötelességeá- ket. Az állampolgári és a munkafegyelem megszilárdítására mindenütt a legnagyobb figyelmet kell szentelni. Hassunk oda, hogy hazánk minden állampolgára megértse: be csfiletes minőségi munkával és társadalm elkötelezettségével jelentősen hozzájárn népgazdaságunk fejlődéséhez, az elért élet színvonal megtartásához, szocialista rendsze rönk erejéneík gyarapításához és a világbé ke megőrzéséhez. STRASSER György A VllAG ENERGIAHORDOZÖI A világon évente jelenleg mintegy 10 milliárd tonna kőszénegységnek megfe­lelő energiát használnak fel. Az ezred­fordulóra azonban az energiaszükséglet 70—100 százalékkal nő. E nagymérvű növekedés elsősorban a fejlődő orszá­gok szükségletének emelkedéséből adó­dik majd, ahol jelenleg évente egy fő­re 500 kilogramm kőszénegységnek meg­felelő energiafogyasztás jut, miközben a fejlett Ipari országokban 6000 kilo­gramm. A megújuló energiaforrások, mint például a szél- és a napenergia az ezredfordulón a világ energiaszükség­letének esetleg 5—8 százalékát fedezik. A szocialista közösség egészének és az egyes országoknak biztonságát nem­csak a fegyverek mennyisége és mi­nősége szavatolja, hanem gazdaságuk ere­je, egységük, társadalmi elkötelezettségük Is, amely a magas szintű politikai-eszmei és önzetlenül eleget tesz ennek a történel­mi feladatának. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének, az első szocialista állani, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge megszületésének köszönhetően a márxiz­lyetteslthetetien szerepével ebtíen a törté­nelmi küzdelemben. Ogy mint másutt, ná­lunk is akadnak csoportok, amelyek elhall­gatják és elferdítik a Szovjetunió szerepé­ről szóló igaz tényeket, segítik a hazugsá­gok terjedését, mintha a nemzetközi kap­KIEMELTÜK AZ IDEOLÓGIAI HARC hatékonyságának jelentősége szilárdságon alapszik. Napjainkban olyan helyzet alakul ki, hogy az Ideológiai harc hatékonyságától függ nagymértékben az em­beriség jövője és élete. Korunk nagy igényeket támaszt a tömeg­politikai munitával, minden kommunistával szemben. Nagyon rugalmasan, közérthetően kell magyaráznunk pártunk politikáját, szo­cialista államunk szerepét és helyét a bé­kéért és a szocializmusért folytatott nem könnyű harcban. Propagandánk, agitációnk egy pillanatra sem feledkezhet meg kötelességéről, hogy védje, megmagyarázza és nap mint nap is­mételje alapvető igazunkat, miszerint az embert csak a szocializmus szabadítja föl, csak a szocializmus biztosítja számára, a de­mokráciát és a tényleges emberi jogokat, csak a szocializmus képes megteremteni an­nak feltételeit, hogy a háborúkat száműz­zük az emberiség életéből. Naponta emlé­keztetni kell arra, hogy a történelem eb­ben a harcban nehéz, de nemes szerepet szánt a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet államnak, a hősi szovjet népnek. Vállára nehezedik az emberi civilizáció lé­te megmentésének legnagyobb terhe. A szov­jet nép lenini pártja vezetésével méltóan mus-leninlzmus eszméi a, 20. század diada­lává váltak. Senki sem olthatja ki már az Igazságnak, a haladásnak, a humanizmus­nak, a népek testvériségének ezt a fáklyá­ját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom­mal és a szovjethatalommal szemben moz­gósították mindazt, amivel rendelkeztek. Csakhogy a történélem kerekének forgását nem állíthatták meg. A szovjet nép állta a megalázásokat, a cselszövéseket, az Inter­venciót, a blokádot, és győzött a fasizmus felett. Az Októberi Forradalom eszméinek hatására létrejött a szovjet vllágközösség, széthullott a kapitalizmus gyarmati rend­szere. A szovjet nép által, lenini pártja ve­zetésével a múltban és nap mint nap meg­valósított tettek mindmáig időszerűek. Az évek nem szürkítik el a hősi tetteket, ha­nem növelik fényüket, és új minőségi vo­násokkal gazdagítják. Kialakulóban van az új világ, amely nemcsak bolygónk térképét változtatja meg, hanem a világtörténelmet is, fejlődését a rabszolgaságból az ember tényleges felszabadulása Irányában, hogy kibontakoztathassa minden alkotó erejét és képességét. Ez békét Igényel. Helytelen lenne úgy vélekednünk, hogy mindenki tisztában van a Szovjetunió he­csolatokban a fejleményeket a Szovjetunió és az Egyesült Államok vetélkedése hatá­rozná meg, míg a többi országot csak bele­vonják ebbe a veszélyes örvénybe. Ezért vé­leményük szerint jobb lenne félreállnunk. Az imperializmus nagyon szorgosan élteti és támogatja az ehhez hasonló tendenciá­kat. Ml több, megkísérli azt, hogy bennün­ket, a szocialista közösség tagjait, demagóg módon jókra és rosszakra osztályozzon. An­nál szükségesebb széles körűen magyaráz­ni, hogy itt nincs szó két szupernagyhata­lom valamiféle konfliktusáról, hanem két el­lentétes társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus történelmi küzdeliűéről. El kell érnünk azt, hogy minél többen, főleg a fiatal nemzedék helyesen megértse a korunk világában végbemenő folyamato­kat, a különféle nyilatkozatokat, a politikai fogalmaknak tényleges értelmét és tartal­mát, tisztában legyen azzal, hogy ki kinek érdekében eme! szót, s ez végül is melyik osztályt szolgálja. A CSKP KB Elnökségének a jelenlegi nemzetközi helyzetről szélé beszáaio- léjábél, amelyet a CSKP Központi Bi­zottságának 9. ülésén Vasil Bifak elv­társ terjesztett elő. CSEHSZLOVÁK — MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉS SZAKOSÍTÁS - KOOPERÁCIÓ SOKOLDALÚ MUNKA Az érsekűjvárl (Nővé Zámkyl rendelőintézet SZISZ-alapszervezetének munkája különösen az­óta lendült tel, amióta Idén dr. Stanko Péter az élére került. A szervezet olyan sokoldalú munkát lejt ki, hogy csak futtában említhetjük egyes megmozdulásait. Védnökséget vállaltak a Lenin utcai alapiskola fölött, egészségügyi érdekkört szerveztek a plonircsapatban, és egészségügyi előadásokat tartanak a gyerekek­nek. Kiveszik a részüket a társadalmi munkából. Befőzési idény alatt szombaton és vasárnap a konzervgyárban segítettek, összegyűjtöttek 680 kilő papírt, segítettek a környékbeli szövetke­zeteknek az almaszedésben és szüretelni. Januártól Lenln-kört szerveztek, amelyben magas szinten folyik az eszmei nevelés. Rend­szeresen sportolnak, tornásznak és példásan vezetik a faliújságot. Hofer Lajos Hazánk és a baráti Magyarország gazdasági és kereskedelmi együttműkö­désének ténnlvalÖlt az 1981 és 1985 kö­zötti évekre államközi szerződésben rög­zítették. Ez 5,7 milliárd rubeles kölcsö­nös forgalmat tűz ki célul, 22 százalék­kal többet, mint az előző tervidőszak­ban volt. Déli szomszédunk külkeres­kedelmi partnereink sorában az ötödik helyet foglalja el, míg ml az övékében a negyedikek vagyunk. KEDVELT CIKKEK Kölcsönös kereskedelmünk vezető he­lyén a gépipari termékek állnak, ez ad­ja a forgalom 54 százalékát. De leg­alább Ilyen fontosak a használati cik­kek is. Magyarországon nagyon kere­settek például a Skoda személygépko­csik, a Babetta mopedek, a Jawa mo­torkerékpárok. Szívesen vásárolják a cseh és szlovák söröket, textilipari cik­keket, játékokat, üveg- és porcelán áru­kat, lemezjátszókat, sportszereket és tűzhelyeket. Ugyanakkor nálunk leg­alább éppúgy keresik az üzletekben a magyar mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termékeket, bőrárukat, cipőket, kozmetikai szereket, rádiókat, kazettás magnetofonokat, televíziókat. A két ország tavalyi árucsere-forgal­ma 1,269' milliárd rubel volt, az Idei várhatóan 1,381 milliárd rubel lesz. Idei kivitelünkben a különféle közúti járművek, szerszámok, szerszámgépek léptek, előtérbe. Folyamatosabbá, váltak a pótalkatrész-szállítások a Skoda au­tókhoz, építőgépekhez, traktorokhoz, a különböző mezőgépekhez. Ezzel egyldő- ben behozatalunkban a különböző alkat­részek, műszerek, távközlési berende­zések, számítástechnikai eszközök do­minálnák. . SZAKOSÍTÁSI EGYEZMÉNYEK Országaink gazdasági kapcsolatainak rendszerében rendkívül fontosak a koo­perációs, illetve szakosítási egyezmé­nyek. Jelenleg a kölcsönös szállítások mintegy 37 százaléka ezek alapján tör­ténik. Tovább nőtt a tranzit fuvarozás jelentősége, s mind nagyobb az érdek­lődés — kölcsönösen — a turizmus Irönt. H. Gy. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA A KOMINTERN A FASIZMUS ELLENI HARCRÓL A kommunista pártok antifasiszta takti­kájának kialakításához új Ismeretekkel já­rult hozzá a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának XIII. plenáris ülése 1933 november-decemberében. Az ülés, miután elemezte a nemzetközi hely­zet alakulását, a Németországban lefolyt eseményeket, a fasiszta diktatúra létrehozá­sának körülményeit és következményeit, megállapította, hogy a fasizmus sokkal na­gyobb veszedelmet jelent a haladó mozgal­mak fejlődése szempontjából, mint ahogy azt a múltban a Komintern Is feltételezte. A fasiszta Ideológia valódi képét egész tel­jességében ugyanis éppen a német fasiz­mus tárta fel. Rámutatott arra, hogy a fa­siszta diktatúra nem csupán egyfajta bur- zsoá kormány fölcserélése egy másikra, ha­nem a parlamenti pluralizmuson alapuló polgári demokrácia felváltása a finánctőke terrorjával. Ez azt jelentette, hogy a fasiz­mus nemcsak a forradalmi munkásmozga­lom ellensége, hanem a polgári demokrá­ciának is, tehát szembefordult a polgári tár­sadalom rétegeinek döntő többségével. En­nek a felismerésnek tudatában az ülés a fasizmust mint a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább és legimperlallstább elemei­nek nyílt terrorista diktatúráját jellemezte. Egyúttal rámutatott arra, hogy a fasiszta Ideológia a monopoltőke támogatására a fa­siszta párt tömegbázisát a kispolgárság, a megtévedt parasztság. Iparosság, állami al­kalmazottak, hivatalnokok s a nagyvárosok deklasszált elemeinek soraiból toborozza, de nem kerüli e] a munkásságot sem. A plénumon elhangzott vélemények több szempontból Is megközelítették a fasiszta veszély visszaverésének lehetőségeit. Ezek elutasították azt a több kommunista párt­ban elterjedt fatalista nézetet, hogy a fa­siszta diktatúra a burzsoá diktatúrának tör­vényszerű folytatása, s egyúttal megállapí­tották, hogy a fasizmus hatalomra jutása megelőzhető. A fasizmus osztályjellegének meghatározása reális alapot teremtett a kommunista pártok antifasiszta taktikájá­nak pontosabb meghatározásához. A plénum rámutatott arra Is, hogy a fasiszta dikta­túrát nem a proletárdiktatúra fogja meg- dönteni, hanem a társadalom demokratikus erőinek összefogása. ' Egészében' véve tehát a plenáris ülés új szemszögből világította meg a fasizmus el­leni küzdelem formált, s lényegésen hozzá­járult a megváltozott objektív feltételeknek nem egészen megfelelő nézetek kiküszöbö­léséhez. Az 1933-at követő Időszakban az eurőpal, főleg a francia, spanyol és osztrák kommu­nista pártok Igen gazdag tapasztalatokat szereztek mind a fasizmus elleni harcban, mind pedig az antifasiszta egységfront ki­alakításában. A Komintern általánosítva e tapasztalatokat új Irányvonalat fogadott el. amely az antifasiszta népfront politikáján alapult, s amelyet a VII. kongresszus ha­gyott jóvá 1935-ben. A népfront különböző társadalmi rétegeket fogott át. A kommunis­ta pártok, figyelembe véve, hogy az adott feltételek között nem a szocializmus és a kapitalizmus közötti ellentmondás közvetlen megoldása, hanem a fasiszta diktatúra és a burzsoá demokrácia közötti ellentmon­dás elsődleges megoldása került sorra, hoz­záláttak az antifasiszta népfront létrehozá­sához. Tudomásul vették ugyanis, hogy e forradalmi munkásmozgalom további fejlő­désének és a szocialista forradalom győzel­mének éppen a demokrácia megvédése volt az egyik alapvető feltétele. A Komintern ak kori megállapftásai a fasizmus társadalnr gyökereiről és az ellene folytaíandő ban taktikájáról napjainkban is időszerű. Konrád Ing

Next

/
Thumbnails
Contents