Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-11-08 / 45. szám
t IKM Fäzjälk és nehéz motorokon utazók. Képein a té] így nem elmosott, nem általános, hanem még enyhén adsztrahált, Jelzéses formájában is konkrét, fölismerhető karakterű, részletes térképeinkre potosan berajzolható tájrészlet: a szülőföld egy-egy látható kivágása, konkrét tér, konkrét elemekkel, konkrét időben. Olyan Nagy József viszonya szülőföldje tájaihoz, mint költőinké és íróinké: belőle olvas ki tovább adható konkrét, mitikus vagy jelképes üzeneteket. Nagy József tudatos művész, tudósa is annak, amit csinál. Két magyar nyelvű könyve várja évek óta kéziratban, hogy elmondja, hogy saját tapasztalatai alapján mondja el nekünk, ml a szín, a folt és a vonal szerepe a képzőművészetben. A főiskolán Vincent HloäSnlk és Orest Dubay tanítványa volt, tanulmányozta Braque-ot, csodálja Bar- csayt, s nem hagyta érintetlenül az expresz- szlonlzmus, a' kublzmus, a konstruktivizmus és az absztrakt művészet hatása. Ennek bizonyítékát kisebb-nagyobb mértékben itt kiállított grafikáin Is láthatjuk. Ezek a hatások azonban, hangsúlyozom, csak érintették és meg-megértntik realista magvú művészetét, amelyen az sem változtat, hogy nagy szenvedéllyel jeleníti meg képein a csallóközi népmesék, regék és mondák világát, alakjait, helyzeteit, mindig a tájban, a természettel, mint a cselekmény aktív részesével, a táj, a növények, állatok, madarak, halak és emberek egymásba is átolLáni/ gyj^mölcskosárral FOLTOK, VONALAK: A TÁJ KÖLTÍSZETE N agy József olyan képzőművész, aki minden szépségével és áldozatával vállalja etnikai közösségünk történelmi és társadalmi sorsát, s ebből szinte áttételek nélkül, a közvetlen, realisztikus képi kifejezés eszközeivel fejleszti ki művelt, sőt, közösségünk életének szervezeti formáiban is részt vesz. Í926. április 2-án született Püspökin (Po- dunajské Blskupice], de történelmünk akaratából az ötvenes és hatvanas évek fordulóján, a mintegy tíz évvel fiatalabbakkal, a mai középnemzedékkel vágott neki szerényen, a művészet gyalogosaként, az útnak. Jellemzőnek találom, hogy Nagy József kerékpáron járja szűkebb világát s a tájat. Leginkább három dolgot jelent az: azt, hogy kis körben, azt, hogy lassan, majdnem gyalogszerrel mozog á tájban, s azt, hogy nem marad helyben, hanem ismételten útra kel. Mozgása azonban ember léptékű, szinte ősi mozgás: a., gyalogos, a szekerező, a lovas — a munkások, a parasztok, a helyhez kötött egyszerű emberek helyváltpztatási módja. A világot Is ennek megfelelően látja:, nem tovasulTannl, hanem úgy, hogy a táj lassan vonuló részletei jól kirajzolódnak előtte, s érzi az utat, a hepehupákat és döccenöket, a keréknyomot, a göröngyöt, a kavicsot — a talajt, nem úgy, mint a gyors (Nagy József grafikáiról) vadó összhangjával, különösen nagy veszélyek Idején. Érdekes ebből a szempontból végigkövetnünk egy-egy ilyen témájának Nagy József-i útját az első, vázlatszerű rajztól a fekete-fehér, majd színes alapú metszeten át a művész színes fallszőnyegtervel- ig, sőt, ma már bizton mondhatjuk, hogy sorozatáig, amelynek néhány darabját, részben maga a művész, részben magánemberek és műhelyek szövésében talán mihamar látni is fogjuk valahol, valamelyik kiállításon. Ez a témavilág és ez a modern irányzatoktól érintett realizmus adja Nagy József műveinek álom- és meseszerűségét, illetve de- koratlvltását. Grafikáin — s ez majdnem közhely, sőt, majdnem pleonazmus — különösen nagy szerepet játszik az artlsztikusan finom és elegáns vonalak és a szintén ar- tisztikusan formált fekete-fehér és szürke foltok pozitív-negatív konstruktivizmusa, például az Érsekújvár! csata c. rajzon, Kuk- kónia. Szarvas és keselyű. Gólya és daru. Madarak c. rajzain, vagy A farkastoroki olajfinomító c. rajz szinte csak-vonalas ábrázolásán. Az előbbiekkel kapcsolatban nyugodtan beszélhetünk poézisről, az elegáns, finom vonalak és foltok költészetéről. Nagy József elsősorban és mindenek fölött grafikus marad; festményein is a rajz, ' a vonal az uralkodó elem. Számos Nagygrafika drámaiságát csupán a színes alapnyomás enyhíti és oldja eléglkussá. Nagy József művészete összefogott, fegyelmezett, s a művész szinte konokul halad a maga egyéni útján. Mai művészet ez, olyan értelemben, hogy nem hagyják érintetlenül századunk meghatározó képzőművészeti mozgalmai, de ősi is, mert a tájban és a népben gyökerezik, s egy pillanatra sem hagyja, hogy ezt a kapcsolatát elfeledjük. Joggal és szemléletesen beszélhetünk ezért a hagyomány és a modernség termékeny, funkciós egyensúlyáról Nagy József művészetében. Nagy József művészetével az Irodalmi Szemle öt száma foglalkozott, s bemutatta a Madách Könyvkiadó 1977-es Kisgalériája. A Szemlében Haltenberger Kinga és Duba Gyula méltatta művészetét, a Cyprlán Ma- jerník Képtár 1970-es Nagy József-kiálIItá- sának katalógusában pedig maga a művész vallott elveiről, munkáiról és törekvéseiről. Örülök, hogy művészetét magam is az olvasók figyelmébe ajánlhatom. KONCSOL LASZLO A csehszlovák-szovjet barátság hénapja alkalmával ajánljuk figyelmetekbe az alábbi orosz és szovjet írók műveit. A könyvek az elmúlt hetekben, húnapokban kerültek könyvpiacunkra a Madách Könyvkiadó behozatalában. sakkAbéce A Grlsin-Iljin szerzőpár ábrákkal, színes rajzokkal illusztrált könyve az első kísérlet arra, hogy hat-hétéves gyermekeket tanítson meg a játékok legnehezebbikére, a „bölcsek játékának“ tartott sakkra. A szerzők úgy állították össze könyvüket, hogy a tanulási folyamat Játékként történjék, s mintegy mellékesen, a játék függvényeként Járjon a többszörös haszon: a játékszabályok elsajátítása mellett a koncentrálóképesség és a kitartás „tudományának“ a gyakorlása. A dosztojevszkij-mOvek néhány éve megindított sorozatának új kötete a zseniális író életművének legmeghök- kentőbb darabja: az ördögök. A múlt század hetvenes éveiben megjelent regény egy akkoriban nagy port felverő bűnügyet: egy titkos anarchista szervezet politikai gyilkosságának történetét dolgozza fel. Detektlv- regény, mondhatnánk. De milyen detektlv- regényl Micsoda alakokat és milyen félelmetes emberi és erkölcsi problémákat vonultat feli A maga korában nem nagyon értették ezeket a hasadt lelkű Dosztojevszkij- alakokat, akiket „az örökös gyűlölet, féltékenység és megvetés közepette is valami elviselhetetlen szeretet“ köt össze. A mű főszereplőjében, a bomlasztó és önbomlasztó erőit teljesen kiélt Sztavroginban pedig csak a XX. század történelmének borzalmait megélt írók fedezték tel az emberben lakozó szörnyeteg páratlan ábrázolását KÖNYVÜJDONSÄGOK A mOlt Árnyéka Ezen a címen jelent' meg a tudományos- fantasztikus irodalom kiváló tudós-író szerzőjének, Ivan Jefremovnak a könyve. Jefre- mov a scl-fi első művelői közé tartozik; mint tudós már századunk első felében, a tudományok nagy fellendülése és térhódítása előtt Is fontosnak tartotta, hogy felkeltse az átlagolvasó érdeklődését a tudomány lehetőségei, eredményei, a megismerés ereje és hatása Iránt. Ezért kezdett oly korán tudományos-fantasztikus műveket írni. A kötet a scl-fi irodalom e klasszikusának hét elbeszélését tartalmazza. NOVIKOV-PRIBOJ: CSUZIMA című történelmi regénye az ismert Századok — Emberek sorozatban jelent meg. A mű az 1905. évi japán-orosz háború nagy tengeri ütközetét eleveníti fel, amely óriási arányaival és következményeivel a legnagyobb tengeri csaták közé tartozik az emberiség történetében. A szerző mint az egyik orosz páncélos hajó matróza maga is részt vett a csatában, majd fogságba esett. Könyve sok éves tanulmányozás, adatgyűjtés után született meg, de mint írja ... bármilyen bőséges anyag állt is rendelkezésemre, másképp írtam volna meg a könyvet, ha jómagam nem vagyok ott Csuzlmá- nál, és nem élem át ennek a példátlan tragédiának minden szörnyűségét.* ÖRÖKRE TIZENKILENC EVESEK , a címe az ismert szovjet író, Grigorij Baklanov regényének. A cím tragikus örök ifjúságra utal. Harminc évvel a második világháború után egy filmforgatócsoport lövészárkot ásat az ukrajnai mezőn a háborúról készülő film felvételeihez. A kiásott árokban váratlanul egy fiatal férfi ülő csontvázára találnak. Tretyakov hadnagy egy 1944-bs támadásban esett el, és azóta örökre tizenkilenc éves maradt. Az Író az ő életét rekonstruálja, amely egybefonódik egy nehéztüzérségi egység katonának életével, de a hátország központjaival is, ahol szép szerelem szövődött valaha a fiatal hadnagy és egy tizenhat éves lány között. szakadékban címen jelent meg egy új, viszonylag bő válogatás a századvég orosz irodalmának egyik nagyja az elbeszélés mestere, Anton Pavlovics Csehov életművéből. A halk, finom hangú, de vesébe látó író elbeszéléseinek világát egy másik nagy orosz író, Mak- szim Gorkij így jellemezte: „... A tehetetlen emberek e szürke, unalmas tömege mellett elhaladt egy mindent látó, okos, nagy ember, végignézett hazája unalmas polgárain, és szomorú mosollyal, szelíd, de mélységes szemrehányással teli hangon, arcán és szívében reménytelen fájdalommal, bensőséges szép hangján így szól hozzájuk: — Siralmasan élnek, önök, uralmi“ Fu-ki A természet változásai Ennél találóbb címet nem is adhattak volna az Amatőr Képzőművészek Galériája legújabb kiállításának, amelyen ezúttal Kornél BoCa és ján E. Vacula alkotásai láthatók. A bratls- lavai Beblavy utcában egy.^ parányi helyiség falai között havonta váltakozó kiállítások mindegyike felfigyeltető, s végignézve a jelenleg! mintegy harminc darabból álló anyagot, úgy tűnt, ez sem marad el a többiek mögött. Silvia Cierniková, a kiállítás szervezője jó érzékkel válogatott az alkotók munkál között, és csak dicsérni tudjuk az elrendezést is, amelynek köszönhetően nagyszerűen kihasználták az adott helyet úgy, hogy ne hasson zsúfoltnak. Kornél Boöa festményekkel szerepel. Egyetlen női portré kivételével valamennyi tájkép. Érdekességük a- , zonban, hogy egyik sem a táj, a természet szolgai másolása, inkább a rejtett szépségek felismerése, a képzelet játéka, a valóságos élmény és a belső kitárulkozás jellemzi valamennyit. Ján E. Vacula tízévesen készítette első munkált a Dagmar Rosulková vezette képzőművészeti szakkörben. S hogy tehetségét, szorgalmát jól kamatoztatta, bizonyítják az itt látható alkotások. Ezek már túlmutatnak a szakköri munka színvonalán. Az eredetileg kerámiával foglalkozó Ján E. Vacula ilyen jellegű munkáiból mindössze öt kapott helyet itt. Kis, négyzet alakú lapokon gyümölcsök, virágok, fák. A természet sokszínűségének, változatosságának és a művész gondolati mélységének szerencsés találkozása révén egyik sem glccses, túldíszített. Kár, hogy többet nem állítottak ki belőlük. Ján E. Vacula munkásságát túlsúlyban plasztikák, reliefek képviselik ezen a tárlaton. Anyagául legtöbbször a körtefa szolgál. A vár alatti, meredek, macskaköves utcácskában levő klállítőterem végérvényesen az amatőr alkotóké. Az itt bemutatott művek az utóbbi Időben semmivel sem maradnak el a hivatásos művészek alkotásai mögött. A városi kultúr- és művelődési otthon dolgozóinak hozzáértése, kitűnő válogatása s az alkotókkal való szoros kapcsolatuk is jelentős szerepet játszik a kiállítások színvonalában. Várjuk tehát a következőt, novemberben. Benyák Mária Ki mondta? Miért mondta? „Faképnél hagyta“ — mondjuk ma is, ha valakit búcsú nélkül, váratlanul elhagynak. Vajon, miKiz a „fakép“? Bizony, tudósainknak, néprajzkutatóinknak sem volt könnyű feladat felfedni a fakép mibenlétét, s a hozzá kapcsolódó mondás eredetét; megállapításuk szerint a magyarság őskorában keletkezett. A magyar nép ajkáról és néhai híres emberek szájából szárnyra kelt, napjainkban is élő, ehhez hasonló szállóigék és mondások származásával ismerteti meg olvasóit a Ki mondta? Miért mondta? című kötet. Gya- pay Gábor, Megyer Szabolcs és Rltoők Zsigmond néprajz- és történelemkutatók közös munkája, amely az RTV- -MINERVA kiadó gondozásában jelent meg idén második kiadásban. A könyvet Szecskó Tamás kifejező, ötletes rajzai illusztrálják. A magyar nyelv különösen gazdag szőlásmondásokban és szállóigékben, amelyek szókincsünk gyöngyszemei. Szívesen használjuk, főleg köznapi beszédünkben, mert színesebbé, élvezetesebbé teszik előadásunkat, beszédstílusunkat. Valódi jelentésük azonban (néhány kivételével) feledésbe merült, mint a használatból kikopott tárgyak és népszokások, amelyekhez kapcsolódnak, s a történelmi körülmények, amelyekben fogantak. A könyvben megtalálható szállóigékhez és mondásokhoz fűződő magyarázatok részben pillanatképek őseink életéből, részben értékes történelmi és kultúrtörténeti tudnivalók az olvasó ismereteinek gyarapítására. Általános- és középiskolás diákoknak, a néprajz, a történelem és a kultúrtörténet iránt érdeklődőknek egyaránt ajánlható, hasznos, érdekes olvasmány. Gáspár Mária
