Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-11-01 / 44. szám

2 IM Kommentárunk A MŰSZAKI HALADAS élvonalában A SZISZ Szlovákiai Központi Bizott­sága legulöbbi, 5. ülésén a műszaki fejlesztés Ifjúságra háruló feladatai­val foglalkozott. Az Oj Ifjúság olva­sóinak már lehetősége nyílt megis­merkedni az ülés anyagával. Aki a beszámolót, felszólalásokat és határo­zatokat alaposabban és tárgyilagosan elemezte, annak bizonyára feltűnt, mennyire konkrét ez az anyag, az egyes üzemi szervezetekre lebontot­ták. A robotlzációval kapcsolatban 10 üzemi szervezet kapott konkrét fel­adatokat, s ezekből Is kiemelendő a preéovl VUKOV, a pieäfanyl TESLA, a bratislaval és a kassal (Koéice) műszaki főiskola néhány karának a SZISZ-szervezete. Az említett üzemek és intézmények fiatal mérnökei és technikusai igen fontos népgazdasági feladatokat olda­nak meg. A KGST legutóbbi üléssza­kának befejeztével a sajtónak nyilat­kozva Lubomlr Strougal miniszterel­nök abból a szempjontból is hangsú­lyozta a műszaki fejlesztés fontossá­gát, hogy egyes tőkés országok a technológiákra embargót vetettek ki, például azokra, amelyek a mikroelek­tronikával függnek össze. Így a KGST- tagállamok között fel kell osztani az ésszerűsítési programok meggyorsítá­sának feladatait. El kell dönteni, ki mit fog termelni, ki mit fog szállítani és importálni, és min kell dolgozniuk a tudományos kutatóintézeteknek. Fontos, hogy a tudományos kutató- Intézetsk munkájában ne legyen fö­lösleges dupllcitás, hanem arra kell törekedni, hogy munkájuk harmoni­kusan kiegészítse egymást. Azzal, hogy a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága vállalta a fiatal szakemberek tanácsai munkájának a koordinálását, jelentősen hozzájárult megsegítésükhöz, kölcsönös tájékozó­dásukhoz is. Nem vitás, hogy a fiatal mérnö­kökre és technikusokra kedvezően hat a termelőeszközök viszonylag ma gas fejlettségi foka, a fejlődő mű­szaki-technikai színvonal. Ugyanakkor azonban azt Is látnunk kell, hogy a vállalatok és intézmények a rendel­kezésükre álló ■ szellemi kapacitást ma még nagyon eltérő módon hasz­nosítják. A műszakiak tőként azt pa naszolják, hogy munkaidejüknek csak kisebb részét töltik képzettségüknek megfelelő munkával, aránytalanul sok adminisztratív feladat vagy alacso­nyabb fokú műszaki munka hárul rá­juk. Bár vezető pártszerveink több­ször leszögezték, mennyire szükséges, hogy a fiatal műszaki értelmiség fe­lelősségteljes posztokra kerüljön, rendszeres bevonásuk a műszaki- gazdasági döntések előkészítésébe munkahelyenként igen változó, több helyütt nem kielégítő. Ez a szóródás tapasztalható továbbképzésükben, in­formálásukban is. Az említett tényeket azért szüksé ges olyan gyakran hangsúlyozni, mert a fiatal műszaki értelmiség többsége- vonzalmat érez az ű], a modern mű­szaki fejlesztési programok bevezeté­se Iránt. E programok megvalósulása számos és sokféle automatikus be­rendezés, gép, műszer és Irányítási rendszer megjelenésével jár majd együtt a gépgyártásban, az energeti­kában, a kohászatban, a mezőgazda­ságban, a szállításban, az oktatásban és más népgazdasági ágazatokban. A robotok és más „okos“ berende­zések ma már megszokottá váltak, beépültek mindennapi életünkbe.. Az ÚJ technológiai szintre való áttérés hatalmas szervezőmunkát igényel a laboratóriumoktól az óriás méretű nemzetközi kollektívákig. Mindez ser­kentően hathat a fiatal műszaki ér­telmiség tevékenységére. Strasser György AZ ESZMEI NEVELÉS ÉRDEKÉBEN A fiatalok eszipel-politikai nevelé­se a SZISZ egyik sarkalatos feladatai közé tartozik. Fejlett szocialista tár- saddalmunk építése megköveteli, hogy az emberek szocialista módon gon- kolkodjanak és cselekedjenek. Ezért a SZISZ szervei országszerte készül­nek a következő politikai oktatási évre: felmérik az eddigi tapasztalato­kat, értékelik az elért eredményeket, és levonva a tanulságokat terveznek. Ezzel a céllal hívta össze a napok­ban a SZISZ Dunaszerdahelyl (Dun. Streda) Járási Bizottsága a SZISZ já­rási ideológiai konferenciáját. Az eredményes rendezvényen szinte min­den alapszervezet képviseltette ma­gát. A konferencia főbeszámolóját Csej- tey György, a SZISZ járási bizottsá­gának alelnöke tartotta. A kritikus hangvételű beszámolóban értékelte az elmúlt oktatási év eredményeit. Az elmondottakból kitűnt, hogy az esz­mei-politikai nevelésben a SZISZ si­kereket ért el. Az alapszervezetek zöme megértette ennek fontosságát, és alapos szervezéssel, az előadók gon­dos kiválasztásával, az audiovizuális és egyéb segédeszközök alkalmazásá­val érdekesen és- hatásosan tudták mozgósítani a fiatalokat a politikai oktatásra. Nem újdonság már a járás­ban az új, korszerű oktatási formák alkalnr’-’ása sem. Ilycr k pé-dául a kvízek, kérdés-felelet délutánok, vita­fórumok stb. Az okiaíási év során adódtak azért fogv tkosságnk is. Néhány alap-zer- vezat munkájára a. formalizmus jel­lemző. Megszervezték ugyan a poli­tikai oktatást, de hatásfoka vajmi ki­csi volt. Sőt, volt néhány olyan alap szervezet is, ahol egyáltalán nem fog­lalkoztak a szisz-tagok eszijiel-polltl- kai nevelésével. Ez pedig nagy hiba, aminek az elkövetkező oktatási év­ben nem szabad előfordulni. „Ha a jövőben valamit a szemünk előtt kell tartant — mondta ; Csejtey György —, akkor ez, a formalizmus elleni harc.“ Fontos, hogy rendszerességet vigye­nek az oktatásba — hallottuk tovább a beszámolóban. Felhívta a figyelmet a SZISZ KB-nak a politikai oktatásról szóló márciusi határozatára, amely lehetővé teszi az oktatás tematikai differenciálását kor- és szociális cso­portok szerint. Így az oktatást a ta­gok érdeklődési köréhez és fejlettsé­gi színvonalához lehet igazítani. A beszámoló után Plavy Dezső, a járási pártbizottság dolgozója szólt a fiatalokhoz. Hozzászólásában hangsú­lyozta az eszmei nevelés fontosságát, majd áttért az Ideológiai munka egyes részterületeinek megvilágításá­ra. Beszélt többek között a tudomá­nyos világnézet terjesztésének szük­ségszerűségéről, valamint arról, mi­lyen feladatok hárulnak a SZISZ-re a diákok jó tanulmányi eredményei­nek elérésében. A beszámolók után a konferencia két szekcióban folytatta munkáját, ahol a résztvevők élénk vitában meg­tárgyalták az alapszervezetek elő't álló feladatokat. HORVÁTH RUDOLF A legfelsőbb pártszervek is megkülönböztetett figyelmet szentelnek az if- iúsági szövetség munkájának. Képünkön Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára beírja nevét a klaánói fiatalok eml'ékkönyvébe. A CSTK felvétele Október a SZISZ- alap­szervezetek életében egy­úttal a politikai oktatás kezdetét is jelenti. Mun­kához látnak a különbö­ző körök, amelyekben közel másfél millió fiatal lát ismereteinek bővíté­séhez. Vladislav Pravdá­val, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságának titkárával ebből az alkalomból ar­ról beszéltünk, hogy az idei oktatási évben mi­lyen szempontok kerül­nek az előtérbe, és mi vál­tozott az előző évfolyam­hoz képest. Beszélgetés Vladislav Pravdával, a SZISZ KB titkárával MÁSFÉL MMIO FIATAL ISKOLAIA # Az ifjúsági szövetség politikai oktatásának hosszú lejáratú rendsze­re, amelynek az elveit a SZISZ KB szervei 1971-ben hagyták jóvá, az idén bizonyos mértékben változik. Kérem, tájékoztassa olvasóinkat ezek­ről a változásokról. — A változások abból erednek, hogy napjaink már nagyobb követel­ményeket támasztanak az ifjúság esz­mei nevelésével szemben, mint a het­venes évek első felében. Másrészt az elmúlt tíz év alatt világosan megmu­tatkoztak a SZISZ politikai oktatási rendszerének erényei és hibái. Az új rendszer tartalmában átveszi a ko­rábban már bevált módszereket, és a hangsúly azon van, hogy hatáso­sabbá és offenzívabbá tegyük az esz­mei nevelést. A tanulók esetében fi­gyelembe vettük továbbá az új okta­tási-nevelési rendszert, s arra törek­szünk, hogy a SZISZ politikai okta­tása kiegészítse az általános oktatást. Az alapszervezetek új tagjait „A, SZISZ -k- a szervezetem“ elnevezésű körbe soroljuk be, ahol megismerked­nek egységes gyermek és ifjúsági sző-- vétségünk szervezeti felépítésének alapelveivel. Erre épül a második év­folyam, amelynek az elnevezése „Párt — ifjúság — jövő“. Itt a fiatalok már a marxizmus-lenínlzmus alapelveivel, a párt politikájával Ismekednek, kü­lönös tekintettel a fiatalok részvéte­lére annak megvalósításából. A har­madik évfolyam a Társadalmi akadé­mia, amelyben a fiatalok átlsmétllk azt, amit az előző két évfolyamban elsajátítottak. A Társadalmi akadémia záróversennyel végződik, amelyen a fiataloknak számot kell adni nemcsak arról, amit eme évfolyamban, hanem az egész oktatás alatt megtanultak. A múlttal ellentétben azonban igyekszünk kidomborítani a módszer verseny jellegét, csupán a fiatalok érdeklődésének felkeltésére törek­szünk vele. Minden új SZISZ-tagnak részt kellene vennie a három foko­zatú oktatás valamelyik körének mun­kájában, és a szerzett Ismeretek alap­ján állásfoglálásával és cselekedetei­vel érvényre juttatni szövetségünk programját és célkitűzéseit, a kom­munista párt és az egész társadalom programját. 9 A múltban gyakran bírálták az egyes körök munkájának tartalmi kö­töttségét, amely akadályozta, hogy rugalmasabban reagáljanak az adott üzem, iskola vagy lakhely körülmé­nyeiből eredő kérdésekre. Hogyan kí­vánják ezt megoldani? — Az előbb említett körök első­sorban és ■ m^iínem kizárólag a kö­zépiskolákban, gimnáziumokban a szakmunkástanuló-iskolákban és In­tézetekben működnek. Az alapszerve- zefek túlnyomó többségében azonban, az „Időszerű politikai és gazdasági kérdések“ köreiben folyik majd a munka. Az egy évla tartó oktatási Időszakban mindig Két központi té­mát határozunk meg. Az idén ez a téma: a Szovjetunió és a szocialista közösség békepolitlkája és a tudomá­nyos műszaki haladás mint a fejlett szocialista társadalom építésének alapja. Ezenkívül tartalma az alap- szervezet típusától függően differen­ciált lesz. A harmarlik témakört azon­ban ettől kezdve az alapszervezetek határozzák meg a tagok érdeklődé­sétől függően. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ott, ahol bajok vannak a munka termelékenységével, a tagok ezt a témakört választhatják. Vagy: ahol az alapszervezet és az üzem ve­zetőségének az együttműködése nem a legjobb, a politikai oktatásra meg­hívhatják az üzem vezető dolgozóit, hogy közösen megvitassák a felme­rült kérdéseket. Máshol foglalkozhat­nak a munkaerő-vándorlással, a mi­nőségi munkával és így továíib. 9 Mi vár- az idősebb SZISZ-tagok- ra. akik már bizonyos politikai isme­retekkel rendelkeznek, kiforrott a vi­lágnézetük, és azt várják, hogy a po­litikai oktatás keretében tovább bő­víthetik politikai látókörüket? — Ök a Lenln-köröktíen dolgozhat­nak. Ezekben négy témakör, a nép­gazdaság, a világnézeti nevelés, a forradalmi hagyományok és a lenini Komszomol tapasztalatainak tanulmá­nyozására összpontosíthatjálc figyel­müket. Ez a munka Igényesebb, a kollektív tanulmányi forma egyéni ta­nulással -párosul, nagyobb hangsúlyt helyez a tagok önálló munkájára. Minden esetben meg kell, hogy vitas­sák, miként alkalmazhatják a szerzett ismereteket az alapszervezetb.en. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy ez a tanulmányi forma mekko­ra igényeket támaszt a hallgatókkal szemben. E körökben tetőzödik, a SZISZ politikai oktatása, amikor Ts a tagok egyértelműen kinyilvánítják állásfoglalásukat, és véleményüket társadalmunk és a világ Időszerű kér­déseiről. Mert iiégső soron erre irá­nyul a szövetség egész politikái ok­tatása. Az oktatás minden egyes fo­kozatán arra törekszünk majd, hogy és-a lányok- új ~ ismereteket szerezzenek, s ne Ismételjék át ugyanazt, amit már amúgy is tífdnak,. vagy a polgári neveléstan, a történe­lem és a rnarxizmus-lenlnlzmus óráin tanultak. Éppen ezért a , tanulmányi. program lényegesen jobban differen­ciálódik a különféle szociális rétegek szerint, mint a múltban. Meggyőződé­sem, hogy megtalálják benne a ne­kik megfelelő tananyagot a fiatal munkások, mezőgazdászok és diákok Is. :■ ; 9 A CSKP szervei és szervezetei már több éve állandó figyelmet szen­telnek a SZISZ politikai oktatásának, évről évre egyre nagyabb segítséget nyújtanak a köröknek. Mi várható e tekintetben a legköezelebbi időszak­ban? — A CSKP KB Titkársága 19S3. április 20-1 ülésén foglalkozott a SZISZ politikai oktatásának tartalrni Irányelveivel és rendszerével a SZISZ III. kongresszusa után, és elfogadta „A CSKP szerveinek és szervezetéi­nek feladatai a pártbefolyás növelé­sére a SZISZ politikai olítatásában“ című határozatot. Ez a határozat ma- - gáért beszél, és ml nagyra becsüljük a párt segítségét. Meggyőződésünk, hogy hozzájárul a feladatok megva­lósításához nemcsak a politikai okta­tásban, hanem szövetségünk egész eszmei-politikai és tömegpolitikai munkájában. Nagyra becsüljük a párt- szervek és -szervezetek goiv' i.-;krKtá sát a káderek, a lektorok és prppa gandislák képzéséről. # A .tajiasztalatok azt bizon3dtják, hogy a politikai oktatás hatékonysá­ga éppen attól függ, van-e kellő szá­mú és képzettségű lektor, propagan­dista. Mi a helyzet e téren? — Kiegészíteném azzal, hpgy az oktatás színvonala nemcsak a lekto­rok és propagandisták számától, ha­nem kiválasztásuktól, felkészítésük­től is függ, ezek a tényezők határoz­zák meg végső soron minden kör, minden előadás vagy szeminárium hatékonyságát. Ezzel kapcsolatban megjegyezném, mennyire fontos, hogy a lektor vágy a propagandista kedv­vel és lelkesedéssel végezze a mun­káját. Nem veheti pusztán köteles­ségnek. A leírt szöveg puszta felol­vasásával, az ismert tézisek ismétel­getésével nem győzi meg a fiatalo­kat, nem nyeri meg őket a párt poli­tikája, a társadalmi és gazdasági fej­lődés mélyebb tanulmányozásának. Csak az a lektor .férkőzhet közel a hallgatósághoz, .aki lelkiismeretesen felkészül az előadásra vagy a gyakor­latra, ts annak tartalmával, formájá- vel is ...felkelti a- fiúk, lányok figyel­mét. Ezért fogadtuk örömmel, hogy a párt^zervek jelentős mértékben se­gítségünkre vannak a lektorok és propagandisták képzésében. A tapasz-í tálatok- ugyanis azt bizonyítják, hogy azok a lektorok és propagandisták tartozfák a legjobbak közé, akiket a párt bízott meg ezzel a feladattal. 9 Ä' SZISZ politikai oktatásának elválaszthatatlan részeként bizonyos kiegészítő formákat is alkalmaztak a múltban, de nem mindig sikerült eze­ket érdekessé, élvezetessé tenni. Mi­lyen új munkaformákat alkalmaznak a mpst^ induló évfolyamban? — A politikai és szervezési irány­elvek nem szabnak meg semmilyen korszakalkotó változásokat, továbbra is minden a lektorok, a propagandis­ták és az eszmei-politikai neveléssel megbízott tisztségviselők leleményes­ségén múlik. Tőlük függ, hogy az egyes témákat filmvetítéssel, beszél­getéssel, tárlatlátogatással vagy eh­hez hasonlóval teszik-e érdekfeszítőb- bé. Nem ütközhet például nehézség­be, hogy amikor a Szovjetunió és a szocialista közösség békepolitikájával foglalkoznak, meghívnak valakit, akt részt vett a prágai béke-vllágtalálko- zón. Vagy miért ne kapcsolhatnánk össze a tudományos-műszaki forrada­lomról szóló előadást egy üzemben vagy kutatóintézetben tett látogatás­sal? Hadd jegyezzem meg, hogy ez, esetben nem kiegészítésről, hanem egyenesen szükségszerűségről van szó. ' • Végül: mi az ön személyes kí­vánsága a SZISZ politikai oktatási évének megkezdése előtt? — Leghöbb kívánságom, hogy a po litikai oktatás az alapszervezetek munkájában ne legyen pusztán for­mális feladat, amelyet valahogy tel­jesíteni kell. Ellenkezőleg, legyen az a fórum, amely vonzza a fiatalokat. Hogy a fiatalok attól a pillanattól kezdve, amikor a faliújságon megje lenik a következő összejöve'élre szó­lító felhívás, B-ezzék, hogy ezen részi kell venn'-. mórt .sok úln' érde­kese; és hasznosat hailahak majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents