Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-12 / 28. szám
A KUTYA JEGYÉBEN Az országos versenyeken hagyományosan kitűnő eredményeket nyújtanak az alakulatok fúvós-zenekarai. Idén sem volt ez másként. Szoros versenyben a Hruáovany-1 alakulat együttese lett a kategóriagyűztes. Az amatőr együttesek versenyein ritkán akad olyan együttes, amelytől 8 szak- és a közvélemény is egyértelműen elvárja a kimagasló szereplést és már eleve az első helyre tippeli. Ez esetben volt ilyen. Az úgynevezett papírforma szerint nem volt konkurrense a hazaiak népi zenekarának. Általában nyomasztó hatással szokott lenni az ilyenfajta kiemelés az érintettekre, ami gyakran meg is bosszulja magát. Szerencsére a Ounaj zenészei nem sokat törődtek a papir- formával, egyszerűen „csak“ zenél tek és nyertek. De a hazaiak más kategóriákban is bizonyították, hogy együttesük az élvonalhoz tartozik. A népitánc kategóriájában és a szólóénekesek csoportjában is megszerezték az első helyet. A fesztivál vezérkara nagy súlyt helyezett arra, hogy az országos seregszemle ne csupán a katonaság Ugye legyen. A versenyek általában délelőtt zajlottak, este pedig a legjobb együttesek vendégszerepléseken bizonyították: fiatal határőreinknek a nehéz katonai szolgálat mellett is marad ideje és energiája a kultúrte- vékenységre, a hagyományok ápolására. KAMOCSAI IMRE Felvételeink a fesztivál qála-műsorán készültek legnehezebb katonái szolgálatnak a határőreink szolgálatát tartják. Kétségtelen, hogy ez így is van. Ennek sllenére módot találnak a knltnrális életre, a szórakozásra, sőt még mások szórakoztatására is. Ékes bizonyítéka volt ennek a Komáromban (Ko- márno) megtartott, batárőralakulatok művészeti tevékenységének 1983. évi országos fesztiválja, amelyen majd- nein ötszáz fiatal lépett pódiumra az egyes művészeti kategóriák díjaiért, illeitve a helyezésekért. Fiatal amatőrök seregszemléje volt ez a fesztivál. Ennek ellénére bátran leszögezhetem, a színvonalon ez alig volt érezhető, s ez minden bizonynyal annak köszönhető, hogy az országos versenyt alapos válogatás és szigorú elődöntők előzték meg. Komáromban ' már csak azok léphettek a zsűri, illetve a közönség elé. akik várhatóan bele is szólhattak az egyes kategóriák helyezéseibe. A házigazdák, a komáromi alakulat Dunaj agyüttesén kívül, több jónevű együttes produkciójának tapsolhatott a közönség. A chéfai Február 25. határőralakulat Spectrum együttese felejthetetlen szerepléssel bűvölte el a zsűrit és a nézőket egyaránt. Ez az együttes a fesztivál három napja alatt annyi meghívást kapott a járás művelődési otthonaitól,:hogy aligha tudja valamennyit teljesíteni. Kitűnő teljesítményt nyújtottak a domaílicei, a suáicei és a znojmói alakulatok művészegyüttesei is. A vendégszereplők között kimagasló teljesítményükkel a Közbiztonsági Szervek Főiskolája Al- tamhatárvédelmi' Karának hallgatói járultak hozzá a legnagyobb mértékben a harmadik országos fesztivál színvonalának növeléséhez. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint az idei országos versenyen ugrásszerű szinvonalemelkedés jellemezte az irodalmi kategóriákat. Főleg az irodalmi színpadok, a vers- és a prózamondók szereztek kellemes meglepetést és — sok gondot a zsűrinek az egyes helyezések eldöntésében. A Régi Múzeum bejáratának egy részlete is rendelkezik a múzeum, többek kő- zött Botticelli, outer, Granäch. Bem- brandt, Picasso, Munch litográfiáival, rézkarcaival, tollrajzaival, fametszeteivel. Napjainkban itt kapnak helyet a fiatal képzőművészek sokszor megdöbbentően merész alkotásai, amelyeket akár fanyalogva, mosolyogva vagy elismerően nézeget a közönség, mégis tömegeket vonz. A Régi Múzeum mögött állt egykor az Oj Múzeum. A második világháborúban azonban ez az épület annyira mégrongálódott, hogy mind a mai napig nem sikerült úfjáépíteni. Megmaradt azonban a Nemzeti Múzeum nagyon szép épülete. Az 1876-ban épült múzeumot a császár sajátkezű vázlata alapján egy korinthoszi templom mintájára Fiedrlch August Stüler tervezte. Falain belül a német képzőművészet legnagyszerűbb alkotásai, vannak. Itt láthatók mindazok szobrai — Reinhold Begas, Georg Kolbe, Max Klinger — akiknek művet az NDK fővárosának tereit, parkjait is díszítik. Mindezeken kívül sok remek alkotás képviseli az európai képzőművészet valamennyi irányzatát. Érdeklődést kelt a John Heartfteld-Kabinett állandó kiállítása is. amely fotomon- tázsok, plakátok, könyvborítók, tipográfiai-nyomdatechnikai munkákat mutat be. A fotomontázs világhírű Az őt múzeiun szigete iiií Kellemes és izgalmas egy pohár üdítő mellett, fent a berlini tévétorony kávéházának 207 méteres magasságából ismerkedni az NDK fővárosának panorámájával. Innen a magasból teljességében látható a Spree két ágával határolt körte alakú sziget is, ahol Berlin legnagyobb múzeumai épültek. Bármennyire is izgalmas a fenti látvány, teljesebb képet kapunk, ha végigjárjuk az épületek mindegyikét. S míg a Kari Liebknecht-hídon átsétálva eljutunk a szigetcsúcsig, felidézhetjük a múzeumok ilyen páratlan együttesének kidlakulását. A porosz királyok és a brandenburgi választófejedelmek évszázadokon keresztül nem. nagyon törődtek, a műkincsek gyűjtésével. Nagyobb gyűjteménnyel csak a potsdami kastély és a királyi palota dicsekedhetett, s a műkincsek egyetlen esetben sem kerültek közszemlére. A XIX. század elején azonban, amikor megnyitották a párizsi touvre-t. III. Frigyes Vilmos elrendelte, hogy a királyi testőrség istállóit építsék át ki- állítótermekké, s a már meglévő képzőművészeti alkotásokat ott állítsák ki. Ezután javasolta Kari Friedrich Schinkel egy új múzeum építését a város szívében, a Spree szigetén. Néhány év alatt fel is épült Berlin első múzeuma, amelyet Régi Múzeum — Altes Museum névvel illettek, sa- mely egyben a német klasszicista építészet remeke is lett. Pompás látvány a tizennyolc gyönyörű jón oszlopa, széles lépcsőfeljárata, mindkét oldalán egy-egy csodálatos szoborcsoporttal, amelyek Albert Wolf, illetve August Kiss alkotásai. Ebben az épületben jelenleg az 1800-as évek és századunk német képzőművészeinek festészeti, szobrászati, grafikai munkái láthatók. Szép számban képviseltek a század eleji Berlini Szecesszió és a Híd nevet viselő modern művészcsor portokat reprezentáló munkák is. Mindezek mellett több tízezer darabot számláló grafikai gyűjteménnyel mesterének ezzel az állandó kiállítással állított emléket a város, amelyet oly nagyon szeretett. A múzeum-együttes leghíresebb épülete kétségkívül a Pergamon Múzeum, ahová még az is betér, akit egyébként nem túlságosan érdekel a művészet. Aki pedig egyszer belátogatott ide, mindig visszavágyik, újra látni, amit már egyszer megcsodált. A legtöbb látogató az elő-ázslal kultúrák emlékeinél, építészeti alkotásainál, régészeti leleteinél időzik. Itt láthatjuk az Istár-kaput, a hozzá vezető folyosót, a búcsújárók útját, a bástyatornyot. Felejthetetlen látvány a ll. Nebukadnezár babiloni király palotájából való. irónterem főhomlokzata, a 60 soros róvásírásos emléktábla, amelyen a király elmondja az építkezés történetét. E múzeum nevét a Perga- mon-oltárról kapta, amelyet Carl Humana az 1878—1886-os években vezetett ásatásairól hozott Berlinbe. A Bode Múzeum nevét alapítójától és a benne elhelyezett gyűjtemény lelkes gyarapítójától Wilhelm von Bódétól kapta. Ebben az épületben az egyiptomi, az ókeresztény, a bizánci szoborgyűjteményt valamint az 'éremkablnettet és a képtárat helyezték el. Mint minden múzeumnak, ennek is megvannak a maga legértékesebb darabjai, így az egyiptomi Normer király 52 cm magas alabástrom pávián szobrocskája, Nofretete homokkőből készült szobra, az űvegko- porsókban kiállított núbial múmiák, na és persze az éremgyűjtemény. Még elképzelni is nehéz, de való igaz; 500 000 darab kisebb-nagyobb érmét tartalmaz. A Monbijou-hídnál ér véget a berlini múzeumok együttese. Akinek ideje engedi, bizonyára belátogat mindegyik épületbe. Csodálatos élményt jelent a művészetek e széles tárházának megtekintése. Benyák Mária Könyvújdonságok Csodálatos csillagok, botorkáló fiatal szikrák, más fényű, más lángú, más színű tüzek, csillogjatok, égjetek, szánjatok erre, szánjatok arra, szánjatok szerte .... — a „más fényű, más lángú, más színű tüzek“, akikhez Györy Dezsőnek ezek az 1927-ben írt verssorai íródtak: az akkori fiatalok, lelkesen fogadták a költő buzdításét, hogy váljanak a káros örökséggel szakító „újarcú magyarpk“-ká. A századfordulón Rimaszombatban (Rjmávská Sobota) született és 1974 ben Budapesten elhunyt Györy a háború utánig Csehszlovákiában éit egész költői pályafutása itt ment végbe, nagy hatást gyakorolva az akkori új magyar nemzedék öntudatosodására. Györy Dezső költői örökségéből most kiAlto szó címen válogatás jelent meg a Madách Könyvkiadó Csehszlovákiai Magyar Írók sorozatában. A kötetben az első vers 1920-ból, az utolsók 1948- ból, s egyetlen egy, a záradékként közölt s a 70-éves Fábry Zoltánt köszöntő „Európa voltál magyarul“ című 1967-ből származik. Daniel Defoe klasszikus angol író neve leginkább csak egyetlen, 1719- ben, öregkorában Irt regénye, a magányos szigetre vetett, minden munkaeszköz nélkül civilizációt létrehozó emberről szóló Robinson Crusoe alapján vált világszerte Ismertté, nemzedékek olvasmányává. Az utóbbi években azonban sorozatosan jelennek meg magyar fordításban Defoe többi művel is. így az idén három DEFOE-REGENY került a könyvpiacra egymás után. Az egyik a Moll Flanders című, az Európa Könyvkiadó Defoe életművét bemutató sorozatában jelent meg, és az a különlegessége, hogy böse nem férfi, mint a többi kalandbs Defoe- -regénynek, hanem egy nó, aki megalázó kalandok után jut eli idős korára, a boldogsághoz. A másik két Defoe-mü a Móra kiadó gonpozásában látott napvilágot: ezek a Robinson Crusoe, Immár 17. kiadásiján és a Bob kapitány c. kalandreglény, amelyet 3. kiadásban adott ki ja Móra a maga Delfin-sorozatában. INDIAN TŰZ címen jelent meg a Madách Könyvkiadónál Miloslav StingI csen utazó és kutató új indiánkönyve. AZ úgyszólván egész Közép- és Dél-Anjerikát bejárt néprajzkutató ezúttal nem egyes indián törzsekről, nem azi indiánok mai életéről ír. hanem összefoglalást ad arról a több évtizedes iizabadság- barcról, amely a Karib-tenger Grena- da-szígetén történt tömeges indián öngyilkosságokkal kezdődőt a 17. században, amikor az Antfllák ezen utolsó indián szigetének lakosai inkább önként lemondtak az életről, semmint elveszítsék szabadságukat és a francia hódítók foglyaivá vagy job»- igyaivá váljanak. KÉT PART KÖZT FUT A VlZ — MIRAKüLUM — DRÖTVASOT — a múlt század utolsó éveiben Beregszászon született és 1967-ben Ausztráliában elhunyt Tamás Mihálynak ez a három műve jelent meg a Madách Kiadó Csehszlovákiai Magyar írók sorozatában. Közülük az első regény, a másik kettő elbeszélés. Tamás Mihály Idehaza útépitőmérnök volt, s hasonló munkakörben élt 1938- tól Budapesten, majd 1948-tól Ausztráliában. Itthon kifejtett irodalmi munkásságára jellemző a humanista műveltség, az éles realista látásmód és az a szinte kivételes tárgyilagosság, amellyel az államfordulat után a szlovákiai magyar munkások és középosztály életét, magatartását ábrázolja. Gyakorta fordul műveiben az ember erotikái élményvilága felé is. Az életrajzi ihletésű Két part közt fut a víz — ez a máig is egyik legjelentősebb kisebbségi magyar történelmi- -társadalmi regény — először 1936ban jelent meg a budapesti Franklin Kiadónál. Az 1918-at közvetlenül követő, még forrongó idők légkörét jeleníti meg egy szerelem és házasság történetének hátterében. A Nyugatban is megjelent és irodalmi dijat nyert Mirákulum című elbeszélés egy falu miliőrajza. A Drötvasút c. elbeszélés középpontjában pedig szerelmi háromszög áll. GONDOK KÖNYVE a címe Dobos László új, a Madách Könyvkiadónál megjelent könyvének, amely esszék és irodalmi tanulmányok, emlékezések, útirajzok tükrében mutatja be a hazai magyar kulturális élet egy szeletét s benne egy irodalomszervezői pálya — 8 szerző saját munkássága — alakulását az elmúlt huszonöt év során, mint a szerző mondja, „Igazolásul, mentségül, a magam tetteinek számonkéréséül is“. A könyv anyaga három részre tagolódik: az első irodalmi, irodalomszervezési kérdésekkel, néhány alkotóval foglalkozik, a másodikat riport, úti- jegyzetek alkotják, a harmadik pedig a szerző szaiöföldjéröl. a Bodrogközről szóló írásokat tartalma-'za. Fu -ki
