Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-10-18 / 42. szám

IM i Topkapi — városrészlet A hajókirándulásnak sok elő­nye van. Kényelmes utazás, praktikusan berendezett ka- Jütök, hideg-meleg víz, mozgási lehetőség, szőrakozóhelyiségek ki­váló éttermekkel és zenével. Bashkiria hajónk szovjet zász­laját lengeti a szél. Isztambul ki­kötőjébe érkeztünk. A parton ele- mlstá fiúk pecáznak. Kisebb ha­lacskák fogásával próbálkoznak. Szaporán tekergetik a damilt és a görgős csigát. Nem messze tő­lük a vámhivatal szerény épülete, mellette Mercedes autóbuszok vá­rakoznak. Sárái’Burnif kikötőt elhágyV&.á város felé haladunk. Vezetőnk az óváros irányába mutat, amelynek neve Konstantinápoly. Elnevezé­sét Konstantin római császártól kapta. Fejünk felett 18 méter ma­gasban téglából épített vízrend­szer, amely mintha a rómainak ikertestvére lenne. Látjuk Isztam­bul európai metrópolisokra emlé­keztető mindennapi életét, az ut­cák zsúfolt forgalmát, ahol szaka­datlanul hömpölyög a nép. A vi­lág egyetlen olyan városa, amely két kontinensen terül el, az euró­pain és az ázsiain. A Hagia Sofia mecset bejáratá­hoz közeledünk. A faszerkezetű íödömű templomot Konstantin csá­szár építtette időszámításunk előtt 325-ben. Az építmény leégett. Új­jáépítése Justiniánus bizánci csá­szár nevéhez fűződik, a kor leg­híresebb művészei munkálkodtak felépítésén. Csaknem egy ezred­évig állott a keresztény vallás szolgálatában, mígnem II. Ahmed szultán 1453-ban a várost az osz­mán birodalomhoz csatolta, s har­madnap a templomot mecsetté alakította át. Ez külsőleg is meg­látszik a ráépített négy keskeny toronnyal, Magassága vetekedik a 15 emeletes épületek magasságá­val, 56 méter. A bejárat melletti négyszögle­tes udvarba lépünk, amelynek kö­zepén terjedelmes kút, 15 csap­jából megállás nélkül ontja a vi­zet. Körülötte szaporán cserélőd­nek a mecsetbe lépők. A vallás szerint arcukat, kezüket, sőt a lá­bukat is megmossák. A templom bejáratánál leveszik a lábbelijü­ket, az ott sorakozök mellé helye­zik, és csak utána lépnek a me­csetbe. Odabenn félhomály van, de ha kell,, a kandeláber bármikor felvillantható. Az ablakok hosszúkásak, keleti stílusban épültek. Az üvegeket és falakat gazdagon díszítették arab feliratokkal. A kupola a megvilá­gítást szolgálja. Az épület előtt park húzódik. Kemal Atatürk államfő, a mo­dern Törökország megteremtője 1935 ben a mecsetet múzeummá nyílvánltuUa, az évszázados be­TÖRÖKORSZÁGI BARANGOLÁS gyökerezett társadalmi rendszert pedig a XX. század modern köve­telményeinek megfelelő normák­kal helyettesítette. Az arab írást felcserélték a latin betűkkel, az államfő eltörölte a többnejüséget, átszervezte az államapparátust. Mindez azonban nem ment véghez zökkenőmentesen. A kiskirályok hatalmát megtörte, engedelmes­ségre kényszerítette. Napjainkban minden negyedik állampolgár az egyetemet látogatja, A kultúra fejlődésének úttörő szerepet szánt. A magániskolában tandíjat fizet­á -tanszereket, Ikönyveket. A szo­ciális előrehaladás az egészség­ügyben is megmutatkozik. A mecset-múzeumot elhagyva megállunk a főút kereszteződésé­ben, megnézzük kívülről a régé­szeti fakultás épületét, szemünk elidőz a forgalomban elvegyülő egylovas kocsikon, amelyek az orosz trojkára emlékeztetnek, s találkozunk régi „ismerősökkel“, az Ikarusz csuklósbuszokkal. Folytatva városnéző sétánkat, megérkezünk a Kék Mecsethez, a- melynek építése 1603-ban kezdő­dött és tizennégy évig tartott. Nem messze fekszik a Hagia Sofiától. Gyönyörű épület. Ahmed Szultán, az uralkodó ugyanis az addigiak­nál mindenáron szebbet, tökélete­sebbet, kivitelezésben utolérhetet­lent kívánt alkotni az iszlám ré­szére, hogy maradandóvá tegye nevét. Elmondhatjuk, hogy ez si­került. Az előbb említett mecset­től 1000 év választja el, ami kül­sejének kivitelezésében is látha­tó. Bent pedig a kék szín domi­nál; ilyenek az oszlopok, az ab­lakok és a kupola. A csempékkel, fajanszlapokkal és művészi mun­kával készített templom belsejét arab feliratok ékesítik. Utunk során megszemléljük a mecset közelében húzódó Hippod­rom térséget, amely a római Cir­cus Maximus mintájára épült az akkori idők ízlését követve, majd Konstantin császár korszerűsítet­te. A 117 méter széles és 400 mé­ter hosszú teret obeliszk díszíti. •Isztambul harmadik nevezetes mecsetjét Süleimanról nevezték el. Külső és belső kivitelezésben az előző kettőre emlékeztet. Turistacsoportunk hölgytagjai megelégelve a mecseteket, akár a gazdátlan nyáj, úgy szanaszét fu­tottak a keleti metropolis utcáin. Megállapítjuk, hogy a nőket eb­ben az ismeretlen városban sem hagyta cserben kitűnő hetedik ér­zékük, s még csak véletlenül sem tévesztik szem elől a kis és nagy bazár környékét, s azonnal ráta­lálnak a keresett holmikra. A bazár sző perzsa eredetű, pia­cot, szélesebb utcát jelent. A ke­leti országokban az áruházat he­lyettesíti. A Bazaar 54 a Nurosmaniye fő­út mentén fekszik. Díszes, felira­tos kapu előtt két fegyveres ka­tona teljesít szolgálatot. Sokat­mondó látvány; az egyenruha, a géppisztoly, a fürkésző pillantá­sok arról árulkodnak, hogy nagy értékek: arany, szőrme, ékszer, textil, bőr, szőnyeg, a kelet speciá­lis cikkei itt óriási választékban kínáltatják magukat. Nappali tény­ben ragyog a két sor üzlet. A tíz- méterenként újabb beugró folyo­sók mágnesként vonzzák a kíván­csiskodó turistát. A világ minden nyelvét hallhatjuk itt, s főleg az öt világnyelv között válogathat. Az üzletkötéshez elegendő a ce­ruza és a papír, no meg a muto­gatás. Itt minden üzletes eladni akar, s ha a kívánt áru nincs' rak­táron, akkor a kereskedők kisegí­tik egymást. Átugranak a szom­szédba, és három percen belül hozzák a kért portékát, úgyhogy innen nemigen távozik üres kézzel a vevő. Törökország a világ egyik leg­nagyobb szőrmeexportőre, és ezt a legkiválóbb minőségben szállít­ja, főleg az NSZK-ba. A nép élel­mezésében nagy szerepet játszik a kecske- és juhtenyésztés. Az álla­tok húsát a közellátásban haszno­sítják, a bőrök és a szőrme pedig az állam fő bevételét képezik. Másnapra marad a Szultánok rezidenciájának, a Topkapinak a megtekintése. Fákkal övezett tá­gas parkon kell áthaladni, hogy rövidesen a pénztár előtt találjuk magunkat. A beléptidíjért, a fénv- képezőgépért, a hárem megtekin­téséért összesen három dollárt kérnek. Igaz, kellene valami ap­rót visszakapni, de aki dollárral fizet, annak ^elfelejtik a fennma­radó pénzt visszaadni. Ovális térség fogad a széles, só­derrel hintett utak mentén, vas­tag törzsű fák bólingatnak. A Topkapi újabb kapuja követ­kezik, amelyet fegyveres őrség vi­gyáz, Tessék-lássék belenéznek a táskákba, majd forgalmas utak, ódon épületek fogadnak. A mú­zeumban az aranyszálakkal hím­zett, átszőtt díszes öltönyök, kosz­tümök termében vagyunk. A szo­bák hosszúkás, durva vörös színű kövekből épültek. A mennyezetet hiába keressük. Inkább kemence­szerű bemélyedés képezi a plafont. Gótikára emlékeztet. A terjedel­mes szekrényekben a középkor porcelánkészletei, az arany díszí­tésű vázák, kancsók láttán álmél- kodik a látogató. Az uralkodó porcelán készleteinek nagyobb ré­sze ajándék. A hódolók és meghó­dítottak kopogtattak a szultánok kapuján drágaságaikkal. Az osz­mán birodalom a fénykorát élte, amely 1453-ban kezdődött, össze­sen harminchat szultán habzsolta itt az élet élvezeteit. Ünnepségek és rendezvények alkalmával az uralkodó tengernyi vendéget fo­gadott. A vagy tízezer meghívott jó hangulatáról ezerkétszáz szol­ga, szakács és egyenruhás alkal­mazott gondoskodott. Előkerültek az értékes japán és kínai készle­tek, ezek közül is a világos ár­nyalatú darabok és a zöldre fé- nyezettek - voltak a legbecseseb­bek. A XVIII—XIX. században aztán elkezdődött a laza kötelékekkel összetákolt empírium széthullása. Ezt Európa népei is elősegítették. Gondoljunk csak az 1685-ös évre, Érsekújvár várának a visszafogla­lására, amely a török uralom ha­nyatlásának első, de biztos jeleit mutatta. Csodálatos és titokzatos világ a Kelet. Isztambulnak sajátos egyé­ni varázsa van. A magasból lete­kintve szemünket megpihentetjük a Boszporusz-szoroson, a két-két pilonon nyugvó 1020 méter hosz- szú Galatea-hídon, amely összekö­ti a két kontinenst, s amelyen na­ponta százezer autó halad át. Lát­juk még a tengerpartot, a vonta­tó- és rakodóuszályokat, még egy­szer magunk előtt látjuk a mecse­tet, azok mesterien kiképzett bel­sejét, s mindent varázslatosnak ■találunk. A 8160 kilométeres ten­geri út után Ogyessza röpteréről alig két óra múlva már simán lan­dol OK gépünk a bratlslavai kifu­tópályán. RÉSÖ ZOLTÁN Mecset Isztambulban Az ENSZ-közgyűlés har- mincnyolcadlk ülésszakának irányító bizottsága javasolta, hogy a mostani ülésszak na­pirendjére halaszthatatlan és fontos kérdésként vegyék fel a nukleáris háború elíté­lését és az atomfegyverek befagyasztását sürgető szov­jet békejavaslatokat. Vlagyimir Petrovszklj szov­jet delegátus a bizottság ü- lésén rámutatott arra, hogy a jelenlegi feszült nemzet­közi helyzetben rendkívül jelentős az atomháború ve­szélye elleni harcra való mozgósítás. Az említett új szovjet In­dítványok fontosságát az ü- lésszak általános vitájában eddig elhangzott felszólalá­sok is megerősítették, hi­szen a kis és nagy államok delegátusai egyaránt hang­súlyozták, hogy napjaink legidőszerűbb feladata az a- tomháború elhárításáért ví­vott küzdelem, konkrét in­tézkedések foganatosítása en nek érdekében. Az észak-atlanti tömbhöz közelálló forrásokra hivat­kozva a Reuter hírügynök­ség közölte, hogy a jövő hó­napban megérkezik Nyugat- -Európába az új amerikai középes hatósugarú nukle­áris rakéták első sorozata. A szakértők stábjai és a fel­szerelés egy része azonban már megérkezett az angliai Greenham Commonba, az o- laszországi Comisóba és az egyik amerikai támaszpont­ra az NSZK délkeleti részén. A rakéták és kilövöberende- zések fö alkatrészeinek már novemberben a helyükön kell lenniük, hogy az év vé­géig — összhangban a NA­TO 1979-ben hozott határo­zatával — harci készenlét­ben álljon 16 robotrepülő- gép Nagy-Britannlában, 16 Olaszországban és 9 Per; shlng-2 rakéta az NSZK-bSn! öt nyugat-európai ország­ban összesen 572 rakétát helyeznek el. A Német Kommunista Párt vezetősége nyilatkozatot a- dott ki Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkáránák, az NDK Államtanácsa elnö­kének levelével kapcsolat­ban, amelyet Helmut Kohl­hoz az NSZK kancellárjához intézett. A nyilatkozat mél­tatja az NDK konstruktív, rugalmas békepolitikáját. Egyúttal felszólítja a bonni kormányt, hogy pozitívan válaszoljon Erich Honecker javaslataira, mindenekelőtt vegye komolyan figyelmezte­tését az amerikai nukleáris rakéták telepítése elkerülhe­tetlen következményeivel- kapcsolatban. A görög kormány élesen ültakozott amiatt, hogy ame­rikai katonai repülőgépek ismételten megsértették az ország légterét. A gépek a NATO Display Determination ’83 fedőnevű hadgyakorlatán vettek részt. Az athéni kor­mány nyilatkozata megálla­pítja, hogy az Eisenhower repülögép-anyahajóról fel­szálló gépek 33 esetben sér­tették meg a görög légteret, 16 ízben a légi közlekedés szabályait és kétszer zavar­ták a görög radarok műkö­dését. Görögország egyéb­ként a Törökországgal fenn­álló nézeteltérései miatt nem vesz részt az említett had­gyakorlaton. Bécsben tartották a Nem­zetközi Atomenergia ügy­nökség XXVII. konferenciá­ját, amelyen Emil KeblúSek nagykövet, a Bécsben széke­lő nemzetközi szervezetek­nél akkreditált állandó cseh­szlovák képviselő elnökölt. A tanácskozáson részt vevő csehszlovák,. küldöttséget Stanislav Mavei, a csehszlo­vák Atomenergiai Bizottság elnöke vezette. A tanácsko­zás résztvevői öt napon át az atomenergia békés célú felhasználásának az elősegí­tésével foglalkoztak, ami az ENSZ e szakosított szerve­zetének a legfontosabb kül detése.

Next

/
Thumbnails
Contents