Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-10-04 / 40. szám
Értse meg, kisasszony, nem adhatom össze egy olyan férfival, aki részegen feleník meg előttem — mondja az anyakönyvvezető. Mit csináljak kérem, ha józanul meg nem akar eljönni?, í— Hej, John, ha vissza lehetne szerezni mindazt a pénzt, amelyet életemben elittam... t— Ugyan, mit csinálnál vele?. Megint elinnám... A színház 'üres. 'Az igazgató azt mondja a 'darab szerzőjének: í—' A közönségnek nyilván nem tetszik a maga darabja. Honnan tudja, amikor senki nincs itt?. Két jó barát beszélget: ^ Sohasem kételkedtem a feleségem hűségében, egészen addig, míg Genovából Firenzébe nem költöztünk. >— No és ml történt Firenzében? “ Csak az, hogy észrevettem: itt is ugyanaz a postás jár hozzánk, mint Genovában. Két hölgy beszélget a házasságról: ■— Ogy gondolom — mondja az egyik s—, a há- -vzsság sivatagi délibábra emlékeztet; paloták, pálmák, tevék ... Azután a palota eltűnik, majd a pálmák is eltűnnek, s végül az ember kettesben marad a tevével.- Ne zavarj, kérlek, pont orról olvasok, miért élnek tovább a nők, mint a férfiak. ADOMÁNY BOHEMtA Hovano
