Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-10-04 / 40. szám

íM 5 Jurij Balaksin, a világ legnagyobb sarkkörön túli településének, Murmanszknak a tanácselnöke nyilatkozik Itt szinte minden az Északi- -sarkvidék közelségét Idézi. Van a városban Sarki hajnal utca, Észa­ki fény mozi, Jegesmedve kocogó­klub és 69-Ik szélességi kör szál­loda. Ezen a szélességi körön fek­szik Murmanszk, a világ legna­gyobb Északi-sarkkörön túli tele­pülése, ahol 400 ezernél többen él­nek. A csaknem hét évtizedes múltra visszatekintő kikötőváros kialaku­lásában nagy szerepe volt a Golf- -áram hatásának; jóvoltából a Ko- lai-öböl nem fagy be. A Nagy Honvédő Háború Idején e jégmentes kikötőbe futottak be a Hitler-ellenes koalícióban a Szovjetunióval szövetséges álla­mok hajói. A hitleristák negyven hónapon át bombázták a várost, az épületek 70 százalékát lerom­bolták. De Murmanszk 1949-re már feltámadt romjaiból. Napjainkban 4—8 emeletes modern, házakat e- melnek, az Arktyika-szálló pedig, amelynek most folyik a burkolása, 16 szintes lesz. A város csaknem húsz kilomé­ter hosszúságban nyúlik el a Ko- lai-öböl mentén. A házak vulkáni eredetű dombok teraszaira épül­tek. Az utcákat gyakran lépcsők kötik össze. A trolik, a buszok, a teherautók erőlködve kapaszkod­nak fel a kaptatőkon. Murmanszkban van a Szovjet­unió legnagyobb halászhajó-kikö- tője, és itt van a világ egyetlen atomjégtörő-flottabázisa is. A kikö­tőben több tucat ország kereske­delmi hajói fordulnak meg. A Mur- manszki Tengerhajózás hajói pe­dig jelen vannak minden óceánon. Hat ízben elnyerték az „Aranypál­cát“: ezt a hagyományos díjat an­nak a hajónak adják, amelyik új­év után elsőként fut be a mont­reali kikötőbe. Ma már sarkvidé­ki kirándulóhajók is indulnak Mur- manszkból. Persze senki sem állítja, hogy Murmanszk ideális lakóhely. A zord természet lépten-nyomon érezteti hatását. Magas a levegő páratartalma, igen nagy a légnyo­más-ingadozás, hirtelen változik a szél. Évente átlagosan mindössze tizenhat olyan nap van, amikor teljesen derült a murmanszk! ég­bolt. Nyáron túl sok a fény: még éjfélkor is fenn van a nap az égen. Télen viszont a sarki éjsza­ka sötétje borul a városra. De hogyan Is él a város télldő- ben? A kérdésre tősgyökeres mur- manszkl válaszol: a 43 éves Jurif Balaksin, a városi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, aki négy éve tölti be ezt a tisztséget. De előzőleg Is volt dolga a város fejlődésével: a helybeli házgyár igazgatója volt. Édesapja részt vett a kikötő építésében. — Sokfelé megfordultam a nagyvilágban — mondja Jurij Ba­laksin —, már csak ezért is, mert Murmanszknak öt testvérvárosa van. Voltam Finnországban, Nor­végiában, Svédországban, de jár­tam az amerikai Florida állam Jacksonville városában is. A pol­gármesterek gondjai között per­sze sok a hasonlóság. De van, a- miben határozottan szerencsésebb vagyok külföldi kollégáimnál. Ne­kem például se télen, se nyáron nem fő a fejem a lakosság foglal­koztatása miatt. A ml városunk­ban a munka keresi az embert, és nem az ember a munkát. Minden­kinek van tető a feje felett, per­sze az is igaz, hogy sokan szeret­nének kényelmesebb, tágasabb, komfortosabb otthont. — A sarki éjszaka hónapjaiban is építkeznek? — Igen, még mínusz húszfokos­nál nagyobb fagyban is, ami iga­zán nem könnyű. Amellett a talaj is ellenáll: hol sziklás, hol pedig így fest Murmanszk a sarki éjszakában. A város bejáratánál egy hajót ábrázoló dombormű fogadja az utast. annyira mocsaras, hogy húsz mé­ter hosszú cölöpöket kell leverni. A sík terepen fekvő városközpont már régen beépült. A magasabban elterülő városrészekben viszont na­gyon nehéz az útépítés, a közmű­vek bevezetése. Az sem mindegy, hogy milyen házak épülnek a dom­bokra. Persze mindenki azt szeret­né, hogy a messziről látható épü­letek szépek legyenek, de a jöven­dő lakókat mégsem lehet kitenni annak, hogy télen csupa-ablak hu­zatában lakjanak. Ezért félig zárt lakótömböket építünk, ahol a gye­rekek a házfalak szélárnyékában még játszhatnak is. A lakóházak, az iskolák és a gyermekintézmé­nyek több mint kilencven százalé­ka a helyi házgyár előre gyártott elemeiből épül. Ez meggyorsítja az építkezést, de az elemek vá­lasztéka természetesen korlátozva .van, így -aztán sok fejtörésünkbe kerül, hogy a városkép lehetőleg mégse legyen egyhangú. Ha netán valaki azt hinné, hogy Murmanszkban két szín uralkodik: a behavazott dombtetők fehérsége és az öböl hideg vizének sötétje, a helyszínen győződhet meg róla, hogy valójában milyen sokszínű a házak homlokzata. Zöld és fehér, terrakotta és szürke, szalmasárga és vörös színkombinációkat látni városszerte. A középületek belső kiképzésében is az élénk színek dominálnak. A gyerekeknek játék­városokat építettünk, vannak ben­nük kis tornyok, játékhajók, apró jéghegyek; ez is változatosabbá teszi a városképet. A múlt eszten­dőben a murmanszkiak több mint 3500 forró vízzel ellátott, központi fütéses lakást kaptak. r— Bizonyára sok gondot okoz a város parkosítása ... í— De még mennyire. Ezért is örülünk kétszeresen minden ered­ménynek. Egy ízben a norilszkí tanácselnököt fogadtam. Az ő vá­rosuk is a sarkkörön túl fekszik. Nagy csokor orgonával toppantam be hozzá. „Csák nem saját ter­més?“ — hüledezett a kollégám. De bizony, az volt. A város főut­cáját orgonabokrokkal ültettük be. Nálunk egy hónappal később vi­rágzik az orgona, mint Oroszor­szág mérsékelt égövi tájain, de micsoda öröm, hogy egyáltalán megmaradnak a bokrok. A tulipán- hagymákat melegházban csíráztat­juk, utána ültetjük ki az utcai ágyásokba. Már második éve, hogy rózsák is vannak a murmanszkí utcákon. Télidőben az ágyásokat bedeszkázzuk, és fűrészporréteggel védjük a kifagyás ellen. Megél ná lünk a berkenye, a nyírfa, bár elő­fordul, hogy júniusban az utolsó hópelyhek belepik a már előbújt faleveleket. A város zöldterülete minden évben 10—15 hektárral növekszik. Sokat teszünk azért is, hogy az emberek ne szenvedjenek a „fény­éhségtől“. Az ultraibolya-sugárzás hiányát azzal igyekszünk pótolni, hogy a gyermekintézményekben és több vállalatnál fénykezelő szobá­kat rendeztünk be. — Hogyan töltik az emberek a szabad idejüket? — Például tévét néznek, nem­csak a moszkvait, tavaly óta a he­lyi tévéstúdió is sugároz színes adást. Van színházunk, saját együttessel, mintegy 20 darabot tart műsorán. Van hangversenyrendező irodánk. A gyerekeket bábszínház várja. Több művelődési házunk van. Ilyen a tengerészeké, a ha­lászoké, a vadászoké, színjátszó csoportokkal, zenekarokkal, kóru­sokkal, néptánc- és balettcsopor­tokkal. S van persze Murmanszk­ban több tucat könyvtár is. Egyéb­ként szinte minden helybelinek van saját házi könyvtára, ahol megtalálhatók a Murmanszk me­gyei kiadó kötetei is. — Vajon nem szenvednek-e a város lakói télen a mozgásképte­lenség miatt? — Egyáltalán nem. Murmanszk­ban hatvan tornaterem és négy uszoda működik. Van egy sport- csarnokunk, ahol nemzetközi és — immár hagyományos — városi ver­senyeket rendezünk. Különösen népszerűek a Családi rajtoktól az olimpiáig! elnevezésű próbák. Vannak, akik télen is úsznak a városi tó jegébe vágott csatorná­ban, számukra melegedőt építet­tünk a tóparton. Sokan korcso­lyáznak és jégkorongoznak. Még többen síelnek. A gyerekek hama­rabb tanulnak meg síelni, mint ír- ni-olvasni. Murmanszkot gyakran nevezik a „sízők Mekkájának“. A városi dombokon villanyfényes sí- futópályákat jelöltünk ki. A téli szombatokon és vásárnapokon szinte egész Murmanszk felcsa­tolja a sítalpakat. Más városokból és külföldről is jönnek hozzánk sielők edzésre. Az évente megren­dezett Hív a sípálya próbákon a murmanszkiak kétharmada indul. Márciusban a hagyományos Észak ünnepével zárul a téli sportesemé­nyek sorozata. A vidám és szín­pompás ünnepen síelők, gyorskor­csolyázók, jégkorongozók, biatlo­nisták és rénszarvasfogatok mérik össze erejüket. Jövőre ötvenedszer rendezzük meg az Észak ünnepét. A Szovjetunió nyomán Bohuslav Chüoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügyminisztere szeptem­ber 2B—27-én munkalátoga­tást tett a Szovjetuniában. Moszkvai tartózkodása so­rán tárgyaiásokat folytatott a csehszlovák-szovjet kap­csolatokról és időszerű nem­zetközi problémákról Andrej Gromlkoval, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagjá­val, a Szovjetunió miniszter- tanácsának első alelnökével, külügyminiszterrel. Mindkét fél megelégedé­sét fejezte ki a Csehszlová­kia és a Szovjetunió közöt­ti, 1970. május 6-án aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szilárd alapjain nyugvó kapcsolatok gyü­mölcsöző fejlődése felett. Ezzel összefüggésben hang­súlyozták a Gustáv Husák és Jurij Andropov közötti találkozók és tárgyalások rendkívüli jelentőségét. Mindkét fél megerősítette Csehszlovákia és a Szovjet­unió azon kívánságát, hogy tovább bővítsék és mélyít­sék a kétoldalú kapcsolato­kat valamennyi területen, szilárdítsák a csehszlovák és a szovjet nép testvéri ba­rátságát, és sokoldalúan já­ruljanak hozzá a szocialis­ta közösség országai együtt­működésének megerősítésé­hez a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa keretében. A tárgyalások során is­mét bebizonyosodott, hogy egységes nézeteket vallanak mind a jelenlegi nemzetközi helyzetről, mindazokról az okokról, amelyek annak ki­éleződéséhez és a háborús veszély fokozódásához ve­zetnek. Margaret Thatcher brit kormányfő beszédet mon­dott az ottawai parlamentben Ezt az alkalmat arra hasz­nálta lel, hogy „ideológiai hadviselésre“ szólítson fel a Szovjetunió ellen, és tel­jes mértékben támogassa az USA és a NATO fegyverke­zési terveit. Kénytelen volt beismerni, hogy a szovjet békejavaslatok a nyugati választópolgárok körében kedvező visszhangra talál­tak, s azt követelte, hogy ez ellen lépjenek fel. A francia országos béke­tanács az október végére tervezett leszerelési akció­hét keretében megrendezés­re kerülő tömegtüntetések jelentőségére hívta tel a fi­gyelmet. A tanács valameny- nyl békeharcos egységes fel­lépését és a béketüntetése­ken való aktív fellépését szorgalmazza. A béketanács tagjai párizsi sajtókonferen­ciájukon hívták fel a figyel­met arra a veszélyre, amely- lyel a lázas fegyverkezés és a NATO rakétatelepítési ter­ve fenyegeti az egész embe­riséget. Több mint száz amerikai szakszervezeti, ifjúsági, nő- vallási és más társadalmi szervezet a Reagan-kormány- zat militarista politikája el­leni országos tiltakozó me­netben való részvételre szó­lított föl. Az akcióra novem­ber 12-én kerül sor. A ren­dezők felhívják a figyelmet többek között a közép-ame­rikai válság veszélyeire. A chilei politikai ellenzék felhívására október 13-án megtartják az újabb, immár 6. nemzeti tiltakozási napot. Az öt, különböző politikai orientációjú chilei pártot tö­mörítő Demokratikus Szövet­ség felszólította a lakossá­got, hogy aktívan vegyen részt a demokratikus válto­zások jegyében megrende­zésre kerülő tüntetéseken. A szervezet követeli a szél­sőséges fegyveres csoportok feloszlatását, amelyek a rendőrséggel és a hadsereg egységeivel együtt vesznek részt a tüntetések elnyomá­sában. HETED

Next

/
Thumbnails
Contents