Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-13 / 37. szám

Ü|5 A Kanári-szigetek csoportja hét nagyobb és hat kisebb szigetből áll, s a 27., vala­mint a 30. északi szélességi kör között terül el. Afrika nyugati patrvidékétől mintegy 100—400 km-es távolságban sorakoznak ezek a szigetek, az Atlanti-óceá­non az amerikai Florida vonalá­ban húzódva. A hét nagyobb szi­get — együttes területük összesen 7485 négyzetkilométer — két igaz­gatási területhez (provinciához) tartozik, de minden szigetnek he­lyi önkormányzata is van. A ke­leti tartomány székhelye Gran Ca­naria szigetén Las Palmas (300 000 lakos), a nyugatié Tenerife szige­tén Santa Cruz de Tenerife (190 000 lakos). E két szigeten él egyébként az összlakosság három­negyed része. Valamennyi sziget vulkanikus eredetű, tele hol kevesebb, hol több, kisebb-nagyobb kihűlt vagy még ma is Izzó heggyel, kráter­rel. Csupán Lanzarote szigetén több mint háromszáz vulkánkúp sorakozik. Az üregekben, repedé­sekben néhány arasszal a föld fel­színe alatt ma is 140 Celslus-fok, 1 méter mélységben pedig leg­alább 400 fok meleg van. Nyilván­való, hogy ezeken a helyeken csak különleges öltözékben, höszlgete- lésű lábbeliben járhatnak az em­berek. Ha a turisták tojást visz­nek magukkal, egy-egy izzó gö­dörben pillanatok alatt megfőzhe­tik azt. Ha pedig botot dugnak egy üregbe, az nyomban lángra lobban. Több Ilyen tűzhányós. Iz­zó területen már autóutat Is épí­tettek, a látogatók kedvéért. Érde­kes ellentét: Tenerife szigetén a csaknem 4000 méter magas Fico del Teide-hegység csúcsait és más magaslatokat hó takarja. La Pal­ma szigetén van egyébként a vi­lág legnagyobb tűzhányókrátere, a Caldera de Tuburlente: átmérő­je 10 km, mélysége pedig 1800 m. 1678-ban működött utoljára. A szigetek kellemes éghajlatát a földrajzi adottságok határozzák meg: az Atlanti-óceán, Afrika partvidéke (Nyugat-Szahara), és tén májustól szeptemberig havon­ta csak egy-két nap esik, a nap­sütés ellenben napi tíz-tizenegy óra. A csapadék különösen a he­gyek lábánál csekély, így a völ­gyekben igen nagy a szárazság, s ott csak öntözéssel művelhető a föld. Gran Canaria szigetén Las Palmastól délre Maspalomasig a tengerparti táj az afrikai sztyep­pekre emlékeztet, s növényzete is sivatagi. Néhány száz méterrel magasabban, a hegyek lejtőjén már nedves, párás a levegő, több a csapadék. Ez kedvez a szubtro- pikus és mediterrán növényzetnek. Pálmák, babérfák, eukaliptuszok, fenyőfélék, sárkányfák és sok más örökzöld alkotja a ligeteket és erdőket. Különösen szépek, dúsak ezek Tenerife szigetén, ahol fő­ként az Orotava völgyének nö­vényzete híres. A gazdasági növények közül bő­ven termesztenek banánt, cukor­nádat, kávét, dohányt, narancsot, citromot, fügét, sok más délsza­ki gyümölcsöt és mindenféle zöld­séget. Banántermesztésben az el­sők között vannak a világon. A paradicsom évenként háromszor is terem. A mezei munkát jobbára a reggeli és esti órákban végzik, akkor, amikor elviselhetőbb a hő­ség. A Plco de las Nieves (Hava­sok csúcsa) hegységében láttam, hogy egy kihűlt, — mintegy 2 ki­lométernyi átmérőjű — tűzhányó­kráter torkában, néhány 100 mé­teres mélységben parasztházak áll­nak gazdasági épületekkel. Körü­löttük zöldellő olajfák, banán- és más Ültetvények. Különös látvány volt, ahogyan a szamarak, öszvé­rek, kacskék a lávatala) gyepén legelésznek. Az aszályos területeken minden földművelő családnak hatalmas víztárolója van, hogy abba gyűjt­sék össze a csapadékot, és száraz­ság idején abból öntözzenek. Az ilyen tároló úgy hozzátartozik a szigetek parasztportáihoz, mint a mieinkhez a kút vagy a nyári konyha. A szigeteken erős a kertbarát- mozgalom. Nem Is annyira a tér­KANARÍ SZK. Goma-g^^—^-p/jnterro........j I ^0 de las Nieves: (^<^-:lfasfyloinas: —ATLANTI-ÓCEÁN. tó és kétségbeejtő a tenger vizé­nek szennyezettsége! Különösen a szigetek északi partvidékén. A par­ti homokokon a sós tengervízben kocsonyássá dermedt kőolaj sár­ként tapad — szinte levakarhatat- lanul — az ember lábára. ! A az uralkodó északkeleti passzát szél. De hatással van az időjárás­ra a szigetek hegyeinek fekvése Is. így aztán nemcsak a szigetek között, hanem egy-egy szigeten Is .vannak Időjárási eltérések. Pél­dául Gran Canaria szigetén Las Falmksban észak felől fúj a szél, s viszi a friss levegőt meg a go- molyfelhőket, ugyanakkor délebb­re, MaSpalomasban és környékén viszonylagos szélcsend van; ott állandóan süt a nap, a hőség si­vatagi. A levegő hőmérséklete Ja­nuárban 17, a tenger vizéé pedig 18 Celsius-foknál sohasem alacso­nyabb. Az időjárási adatok szerint a két „provinciális“ város terüle­makarónj. Szerencsés szigetek, (Nészosz eutühész] elnevezéssel Illették őket. A rómaiak Elysiuml szigeteknek nevezték, s Insulae Fortunatae, azaz Szerencsés szi­getek vagy A szerencse szigetei néven jelölték térképeiken. Az arabok a Dzsezalr el Khalidat (Örök szigetek) nevet adták ne­kik. Sokan az elsüllyedt Atlantisz földrész maradványainak, az At­lasz-hegység folytatásának gon­dolták. A szigetek mai neve spanyolul Islas Canarias. Azt mondják, ez az elnevezés a latin canls (kutya) SZIGETEK melés és az önellátás végett, ha­nem a környezetvédelem érdeké­ben. A kőkerítésekre festett szí­nes képek és falragaszok szövegei szerint: „Egészségedért és környe­zeted tisztaságáért kerttel, fával harcolj a por és füst ellen!“ „Vi­rággal az aszfalt ellen!“ Rengeteg ugyanis a gépjármű — szárazon a gépkocsi, vízen a hajó. Borzasz­A Kanári-szigeteket régen „jegy­zi“ a történelem, ötezer évvel ez­előtt már lakták. Csodálatos ég­hajlata és növényzete okkal-jog- gal vonzotta az ókori népeket is. A föníciaiak, a karthágóiak már az 1. e. IV. században jártak e szi­geteken. Az ógörögök — így Ho­mérosz, Ptolemaiosz és Plutar- khosz — Boldog szigetek (Nészosz szóból származik, mivelhogy egy nagy termetű kutyafajta élt egy­kor a szigeteken. Ez a jószág a- zonban már régen kipusztult. Va­lószínű azonban, hogy a kutya csak a középkorban került oda, mert a földtörténeti kutatások sze­rint az ősidőkben emlősállatok egyáltalán nem éltek a szigete­ken. Az viszont bizonyos, hogy e szigetekről kapta nevét a kanári­madár, mert egykor ott oly nagy tömegben élt, s a gyarmatosító spanyolok onnan hajószám hoz­ták Európába. Egyszer azonban egy hajó Elba szigeténél zátony­ra futott, a kanárik kiszabadultak, és azonmód meg is telepedtek. Ettől kezdve befellegzett a spa­nyolok monopol madárkereskedé­sének. A repülőtérről érkező utas a tengerparti sziklapárkányon épí­tett műúton haladva pillantja meg Las Palmast, a csodálatos fekvé­sű üdülövárost, a Kanári-szigetek fővárosát. Fényűző paloták renge­tege sorakozik ott, közöttük a két­százötvennél is több sokemeletes szálloda. Rengeteg az üzlet és a bank. Négy-, öt-, hatnyelvű felira­tok kínálják finnül, dánul, svédül, németül — sőt japánul és kínaiul —a sokféle árut és „szolgálta- tás“-t. M. L. Buenos Airesben tflmeges felvonulással ért véget as Argentin Kommunista Párt rendkívüli, XV. kongresszu­sa. A tanácskozás résztvevői megbízták a párt központi bizottságát, hogy vitassa meg a peronista Igazság Párttal való közös fellépés és választási taktika lehető­ségét az október 30-ra ter­vezett elnökválasztásra. Dön­tés született arról, hogy az argentin kommunisták el­nökjelöltje Rubens Iscaro, alelnökjelöltje Irene Rodri­guez lesz, s hogy a párt a többi haladó erővel együtt­működve a parlamenti, a tartományi, városi és más közigazgatási szervekbe va­ló választákosokon támogat­ni fogja a közös Jelölteket. A kongresszus megválasz­totta az új, kibővített köz­ponti bizottságot, és meg­erősítette Athos Favát fő­titkári tisztségében. A felvonuláson a kommu­nisták, a munkások és az egész nép széles egység­frontjának megteremtésére, az ország demokratizálásá­ért folytatott harcra szólí­tott fel. Irene Rodriguez be­szédében rámutatott a kom­munista párt eddigi eredmé­nyeire: a pártot 24 válasz­tási körzetben Jegyezték be, és eredményesen folytatja közös akcióit a peronisták- kal. Zárójegyzőkönyv aláírásá­val Moszkvában befejező­dött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehaj­tó Bizottságának .107, ülése. A kétnapos tanácskozá­son a tagországok képvise­lői áttekintették a sokoldalú együttműködés további el­mélyítésének és tökéletesí­tésének egyes fontos szem­pontjait. Rudolf Rohlíőek szövetségi miniszterelnök- helyettes, hazánk állandó KGST-képviselöJe az ülésről egyebek között ezeket mond­ta a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának: — A Végrehajtó Btzottság 107. ülésének fő feladata az, hogy előkészítse a Jelentést a KGST-nek az 1982 júniusá­ban Budapesten tartott ülésszaka óta kifejtett tevé- I kenységéröl. Pozitívan érté­kelte az együttműködés fej­lesztése, főként számos léte­sítmény közös építése terén elért eredményeket. Ezen­kívül a végrehajtóbizottság a tagországok sokoldalú együttműködése bővítésének néhány időszerű kérdésével is foglalkozott. Stanislav Svoboda külügy­miniszter-helyettes Genfbén megbeszéléseket folytatott Alexander Hayjel, a Nem­zetközi Vöröskereszt bizott­ságának elnökével és mun­katársaival azokról az erő- fesztítésekröl, amelyeket az angolai UNITA kormányelle­nes szervezet rabságában le­vő csehszlovák csoport ki­szabadítására tesznek. A fe­lek tanulmányozták az elra­bolt személyekkel terem­tendő kapcsolat lehetőségeit. Alexander Hay biztosított arról, hogy folytatódnak a törekvések állampolgáraink minél gyorsabb kiszabadítá­sára, és az illetékes cseh­szlovák szervekkel a túszok hazaérkezéséig kapcs-űatban maradnak. Genfben felújították az európai nukleáris fegyve­rekről szőlő szovjet—ameri­kai tárgyalásokat. A szovjat küldöttséget jurij Kvicin- szkij, az amerikai delegá­ciót Paul Nitze vezeti. HETED

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents