Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-06 / 36. szám
ZtbuSa Gtveräkovä: 'A fürdőváros látogatót pieäfanyl parkok szoborklÄ állítását közel húsz évvel ezelőtt azért hívták életre a város vezetői, a fürdő igazgatósá- g&i a képzőművészeti szövetség az Idén tizenhatodszor rendezték meg e szabadtéri tárlatot, nem sok állandó szobor díszíti a különben nagy lehetőségeket kínáló parkot. Ilyen vonatkozásban jellemző a tavalyi kiállítás győztesének, Józef Danönak az esete. Az első díjat nyert Nyári szökőkút című ke- rámlaegyfittesét nem Plegfanyban, hanem Nyltrán (Nitra)], a Pedagógiai Főiskola parkjának szökő- kútjaként állították fel idén, az Agrokomplex megnyitásakor. Mit lehet ehhez hozzátenni? Esetleg annyit, hogy tényleg szándékát és funkcióját tévesztette ez a seregszemle, ami meglehetősen rá is nyomja bélyegét. A művészek közül sokan idegenkednek a kiállítástól, ami nem Is csoda, hiszen a rendezők nem nagyon kényeztetik el őket, sőt, majdhogynem becsapják. A tavalyi kiállítást például, amelyet a hazai kerámiának szenteltek, több szobor nem élte túl. Volt, nem is egy, a- mcly a felázott talajon hanyatt vágódott és darabokra tört. Mindezt tudva azért idén is elmentem megnézni a szokásos nyári seregszemlét, amely az elmondottak következményeként még szegényebb volt, és csak itt-ott akadt egy-egy izgalmas munka. Egy előnye mégiscsak volt ennek a húzódozásnak: a neves szobrászok hiánya jó alkalmat kínált sok Ismeretlen fiatal szobrászművésznek, és ha valaminek lehet öríll- ni, akkor ennek igazán örülhetünk. Stanislav MikuS: Virágzás a rendezők, de maguk a művészek sem szentelnek kellő figyelmet ennek a rendkívüli lehetőségeket rejtő seregszemlének. Ezek a parkok Ilyenkor nyáron tele vannak / A fürdőváros látogatói és a szobrok képviselői és mások, hogy a seregszemlék legszebb alkotásait megvásárolják és utána mint a város tulajdonával a parkokat díszítsék. Az eredeti szándékból Szonban nem sok lett,'mert bár Löffler Béla: Az anya védelmében Ugyanakkor bővült Is a kiállítások lehetősége: az apróbb, szabad térben kevésbé jól érvényesülő szobrokat a parkban található kongresszusi csarnokban állították " kl'.'“PéWátil-cüyan örök-ifjú-művé-' szék jutottak itt szóhoz a fiatalok között, mint Löffler Béla. Örömünkre szolgált az Is, hogy többféle felfogású és ízlésű munkát láthattunk. Volt a kiállításon több olyan szobor — köztük Valér Vavro Füvészlány című áhíta- tos szobra, amely a lírai realizmust képviselte. Mások tiszta formáikkal tűntek ki, mint Stanislav MlkuS Virágzás vagy Jozef Vachá- lek A béke virága című alkotása. A világban most nagyon divatos szuperrealista irányzatot csak egy mű, LlbuSa Ctveráková A fürdőváros látogatói című alkotása képviselte. Szóval ez a mű kivételnek számított, de annál nagyobb feltűnést keltett. Sokan körbejárták, megtapogatták, fényképezték az égetett samottból készült szobrokat, és élvezték a szuperreallzmüs adta iróniát. A munkán jól érvényesül az égetett anyag érdekessége, jól értelmezhető világos beszéde, s természetesen mélyen igaz az egész mü, s ezért nem is véletlen, hogy nagyon közel került az emberekhez. A férfi hátán ugyanis ott a holdtiszta tekintetű gyerek, és ez máris feledteti velünk az alakok toprongyosságát, érdekességét, mert hiszen az első látásra ijesztő külsejük alatt meleg emberi szívet hordanak. Mindent egybevetve: kár, hogy látogatókkal, s ha másért nem, hát legalább az ő kedvükért megérné rangosabbá, vonzóbbá tenni az egész kiállítást. NÉMETH ISTVÄN — -----!— A .szerző,. íeiimtelel í Valér Vavro: Füvészlány TÁVOLI ORSZÁG VENDÉGEI Szeptember 3-e és 10-e között több szlovákiai városban vendégszerepel a világhírű Kolumbiai Népi Táncegyüttes — a Balett folklorico colomblano. Sonja Osorio művészeti vezető táncosai és zenészei tánctörténeti kalandozást mutatnak be. Látványos képekben elevenítik meg Dél-Amerika ősi misztikus tánc- és dallamvilágát. Megidézik a távoli múlt: az Indiánok, a négerek ősi kultúráját és a spanyol- portugál hódítás hatásait Is. t % J % f.-. A BIB küszöbén Közeledik a BIB, szinte már kopogtat, hogy Ismét kitárulhasson egy csodálatos mesevilág kapuja. Minden páratlan év kora őszén, közvetlenül a tanévnyitó után," jelentős nemzetközi esemény színhelye Duna-partl fővárosunk; itt rendezik meg a gyermekkönyv-lllusztrációk bratislaval blennáléját, ezen az őszi tárlaton mutatják be a gyermek- és ifjúsági könyvek legszebb illusztrációit. Idén szeptember 9-én tehát a Művészet Házában tágra nyitják a kaput a meseországba, és bemu- \ tátják a világ mesemondóinak legszebb alkotásait . díszítő illusztrációkat. Az előző, az 1981. évi BIB élénk visszhangot keltett nemcsak Idehaza, hanem külföldön is, s ma már rang, elismerés az is, ha valaki részt vehet a BIB-en. — Az idén három alkotásommal veszek részt a ! BIB-en. Örülök, hogy munkáimat elfogadták, és ér- i demesnek tartottak a részvételre — mondta köz- - vetlen nyíltsággal Marián Mlnarovlő festőművész. Öröme megalapozott, hiszen a rendező ország képviseletében csupán 12 csehországi és 8 szlovákiai művész adhatta be alkotásait. Van néhány olyan hazai képzőművészünk is, akik már többször is részt vettek a BIB-en, sőt olyanok is akadnak, akik díjakat nyertek ezen a nemzetközi szempontból is rangos bemutatón. Grand prlx- és Arany Alma-díjas művészeink a BIB révén is öregbítik a hazai képzőművészet hírnevét, ám ahogy Marián Ml- narovie mondta, már a részvétel is rangnak számít. Elegendő felsorolni néhány résztvevőt az 1981- es BIB-röl, hogy a névsor is fémjelezze a magas színvonalat. Az első ilyet 1965-ben rendezték meg, de ez még csak egyszerű kiállítás volt, a hivatalos BIB-et 1967- ben nyitották meg először. Idén tehát kilencedszer kerül sorra az illusztrátorok blennáléja. Az 1981. évin 37 ország 267 képzőművésze 2350 illusztrációt küldött a tárlatra, ebből a nagy mennyiségből választották ki a díjazott munkákat. A Grand prix-t Als Roald dán művész kapta. Arany Almával jutalmazták a szovjet Borisz Gyiodorovot és Oleg Zotovot, a japán Kota Tanluhit, a norvég Wenche Gyent, a hazai képzőművészek közül Albin Bru- novskyt. A magyar Hajnal Gabriella oklevelet kapott. Amikor az „aranyalmás“ Albin Brunovskjlnak az idén Budapesten volt kiállítása, megkérdeztük tőle, mi hír a magyar képzőművészekről, eljönnek-e a biennáléra, ezt válaszolta: — Régi barátság fűz a magyar képzőművészekhez, személyi jő barátaim is akadnak közöttük. Biztosra veszem, hogy most is többen eljönnek, közöttük például Kass János, aki 1979-ben a BIB-en a zsűri elnöke volt, és pártatlanságával sok hívet szerzett. Würtz Adám is jó barátom, akárcsak Hajnal Gabriella, de a többiek is, akik már itt jártak nálunk és részt vettek az előző BIB-eken. A képzőművészet közelebb hozza az embereket egymáshoz, kapcsolatokat teremt, és így erősíti a békét is. Ebből a szempontból az előzőeknél is nagyobb jelentősége van a kilencedik BIB-nek, hiszen az idén világszerte rendeztek különböző nemzetközi találkozókat a világ,béke érdekében. Márpedig mi szolgálhatja a művészetben Jobban ezt az eszmét, mint azok a könyvek,' amelyeket gyermekeink és az ifjúság kezébe adunk? Hasonlóképpen nyilatkozott Marián MinarovlC is, aki a következőket fűzte még hozzá az előbb elmondottakhoz: , — A meséskönyvek, gyermek- és ifjúsági könyvek, versek illusztrálása a képzőművész legszebb feladatainak egyike. Hálás és szép feladat a jó szövegek Illusztrálása. Szeretem a szép szót, a zenét, a színházat, nagyon kedvelem a fantázladűs meséket ... Tehát nemcsak a gyerekek, a képzőművészek is szeretik. Számukra a legszebb feladat; megfesteni az álmokat, a valótlant valóssá tenni, felkelteni a kis emberkék érdeklődését, úgy alkotni, hogy műveikkel minél közelebb kerülhessenek a gyermekek leikéhez. — Olyan könyvet kell a gyermekek kezébe adni, amely új világot nyit a kis olvasóknak, formálja tudatukat — fejezte be mondanivalóját Marián Mi- narovlő festőművész. Várjuk a világ különböző részeiről, országaiból az alkotásokat, várakozással tekintünk az idei blen- nálé újdonságai elé, várjuk a hozzánk érkező alkotókat, műveik értékelését, a nagydíj és az Arany Almák kiosztását, várjuk az 1983. évi mesevilág kl- tárulását. S abban a tudatban tesszük ezt, hogy olvasóink közül is nagyon sokan megtekintik a BIB tarka, fantáziadús álomvilágát. Mészáros József h i I' i y
