Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-30 / 35. szám

ü 9

A jogász válaszol

Az orvos válaszol

Szabályozza-e a törvény valamiképp a vér- lertőzést, egyáltalán a törvény előtt bűnnek számit-e a vérfertőzés? Milyen következményekkel járhat az esetleges utódokra?

Zs. Agnes, TeSedikovo

A erkölcsi normák többsége a társadalom változásait,'fejlődését követve átalakul, egyik-másik megszűnik, és elég sok új születik. Más miatt botránkozoitt meg a középkor embere, és más miatt háborodik fel a XX. századi. Vannak azonban olyan erkölcsi szabályok, amelyek nagyon .régen alakultak ki, és azóta Is élnek. Ilyen a vérfertőzés tiialma Is. Azt, hogy pontosan mit jelent, a Büntetötörvénykönyv így határozza meg; aki egyenes ági rokonával közösül vagy fajtalankodlk, bűntettet követ el és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A vérfertőzés nem gyakori és sokszor nem Is emiatt, hanem ennél súlyosabb bűn- cselekményekért vonják felelősségre a nemi kapcsolatot létesítő rokonokat. Ha például az apa erőszakkal vagy életveszélyes fenyegetéssel kényszeríti leányát a szexuális életre, erőszakos nemi közösülésért felel és büntetése sokkal súlyosabb, öt-tlz évig terjedő szabadságvesztést is mérhet rá a bírőság.

A bíróság elé viszonylag kevés Ilyen eset .kerül, sokkal nagyobb az ún. rejtett bűnözések száma, sok Ilyen vétség titokban marad. Családon belüli a szégyen: a gyerek nem jelenti tel a szülőt, és sajnos az Is előfordul, hogy az anya eltűri térje és lánya viszonyát. Legtöbbször csak akkor tudódik ki a kapcsolat, ha a gyerek terhes lesz, vagy tűrhetetlenné válik az otthoni légkör.

A bíróság és a rendőrhatóság, mint annyi más ügyben, a vérfertőzéseknél Is az Igazságügyi orvostani intézetektől kér szakvéleményt a gyanúsított elmeállapotáról és arról, hogy valóban rokoni kapcsolatban fo- gant-e a gyaníthatóan vérfertőzésből származó kisgyerek. Előfordul, hogy az apa nem tagadja a nemi kapcsolatot, de azzal védekezik, hogy leánya valójában nem édes gyermeke. Az emberek szexuális viselkedését nemcsak a biológiai adottságok határozzák meg. Szerepe van az egyén műveltségének, érzelmi és etikai tartásának is. Nem hagyható figyelmen kívül a környezet, a társadalom hatása sem. Ott, ahol az anya elnézi férje cselekedeteit, ahol a szomszédok nem látnak, nem hallanak semmit, ahol a közvetlen környezet nem ítéli el a vérfertőzést, nem Is csoda, hogy a szülő nem szab gátat vágyainak. Azon sem kell csodálkozni, hogy a gyerek nem panaszkodik, és közönyös, kiégett felnőtté válik, aki valószínűleg éppúgy nem lesz alkalmas arra, hogy harmonikus családi életet teremtsen szülötteinek, mint az ő szülei.

A vérfertőzésből született 'gyermekek testileg és szellemileg Is vlsszamaradottak. Az első fokú rokonok kapcsolatánál négyszer nagyobb a kockázata a szülői kóros gének találkozásának, mint az unokatestvérek kapcsolata esetében. A rokon kromo szómák találkozása — még akkor Is, ha azok nem betegek — ronthatja az egészséges szülés esélyét. Az ép és életerős utódok születésfe érdekében a jog bünteti a vérfertőzés tilalmának megszegését.

Kisajátították régi családi JiázunkcS. Szeretném tudni, jogom van-e kérni pénz helyett telket ott, ahol arra nekem szükségem lenne?,

J. B., Nővé Zámky

Ingatlan kisajátítása a 67/1969 számú hirdetmény alapján történik, mégpedig úgy, hogy a kárpótlást csak pénzben fizetik ki. Ez a hirdetmény tartalmazza a magántulajdonban levő építmények árát és a kifizetendő kárpótlás összegét. Megállapítja továbbá azt Is, hogy a kisajátított Ingatlan tulajdonosának nincs joga kárpótlás formájában más Ingatlant, telket vagy házat kérni.

De az a szocialista szervezet, amelynek érdekében történik a kisajátítás, ha van birtokában Ingatlan (telek vagy családi ház], azt kárpótlásul átruházhatja arra a személyre, akinek a? ingatlanát kisajátították. Természetesen erről a cseréről szerződést kell kötni, és az esetleges különbséget pénzben kell kiegyenlíteni.

Gyermekgondozási szabadságom előtt jelbontottam a munkaviszonyomat, majd két év múlva Ismét szerettem volna visszamenni eredeti munkahelyemre, de ott elutasítottak. Szeretném tudni, hogy a volt munkaadóm koieles-e nekem megfelelő munkát keresni, mert nem tudok sehol elhelyezkedni.

T. K., KoSice

A Munkatörvénykönyv értelmében munkaadója nem bonthatja fel a munkaszerződését terhes nővel vagy olyan egyedül álló dolgozóval, aki legalább egy három évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik. Mivel az ön esetében nem a munkaadója bontotta-fel egyoldalúan a munkaszerződését, hanem nyilvánvalóan az ön munkaviszonya közös megegyezés alapján szűnt meg (vzájomná dohoda). Ebben az esetben munkaadója nem köteles önt később visszavenni munkaviszonyba, sem pedig más munkahelyről gondoskodni.

Szeretnénk örökbe fogadni egy gyermeket, de egyúttal gondolkodunk a feleségem mesterséges megtermékenyítésén Is. Az orvosok véleménye szerint feleségem termékenysége fennáll. Szeretném tudni, milyen Jogi következményei vannak a mesterséges megtermékenyítésnek, és azt is, hogy a jövőben szabadulni tudok-e azok alól a jogi kötelességek alól, amelyek a gyermekkel szemben rám hárulnák?

S. M., Bratislava

S mesterséges megtermékenyítés jogi következményeit a Családjogi törvény kiegészítő része 58. paragrafusának 2. bekezdése — amely 1983. április 1-től van érvényben — tartalmazza. A mesterséges megtermékenyítést csak házasságban élő nőknél engedélyezik. Ha a gyermek a mesterséges megtermékenyítés — amely az anya férjének beleegyezése alapján történt meg — utáni 180—300. napon belül születik meg, az anya férjét kell törvényes apának tekinteni. Az Ilyen apaság jogilag nem különbözik a természetes apaságtól. Megtagadni az Ilyen apaságot csak abban az esetben lehet, ha bebizonyosodna, hogy a feleség nem a mesterséges megtermékenyítéssel esett teherbe. Ennek bizonyítása viszont nagyon nehéz lenne.

A mesterséges megtermékenyítésből született gyermek apját jogilag apának kell tekinteni, annak dacára, hogy biológiailag nem az. Az így született gyermekkel szemben a törvény szerint éppen olyan eltartási kötelezettsége van, mint bármely más apának, mégpedig lehetőségei és képességei szerint. Ez a kötelezettsége mindaddig megmarad, a- míg a gyermek önállóan nem képes dolgozni és fenntartani magát.

A szerkesztő tanácsol

Házat építünk, s az egyes helyiségek megoszlását illetően szeretném kikérni a tanácsukat. Falun élünk, férjem híve a hagyományos nyári konyhának, én azonban takarékos természetű vagyok, nem akarom feleslegesen növelni a ház alapterületét, hiszen ez számos további gonddal (fűtés, takarítási jár. Meg aztán úgy érzem, hogy elszakadnék a családtól, ha én a háziasszonyi teendőimmel együtt a nyárt konyhában, a férjem, a gyerekekkel pedig a lakószobában a tévé előtt tartózkodna. Kérem, adjanak tanácsot. További kérdésem: elég-e egy négytagú családnak (szülök + két gyerek) háromszobás földszintes lakás, vagy pedig húzzunk rá még emeletet is.

B. Gizella, Doing Peter

A lakásépítkezéseknél a méreteknél is fontosabb az egyes helyiségek elrendezése. Igaz, hogy a családtagok napjainkban kevés időt töltenek otthonukban, de arra igényt tartanak, hogy a különböző tevékenységükhöz megfelelő és gazdaságos mozgástér álljon rendelkezésükre. A megrövidült otthon töltött idő minden családtagnál általában kétféle tevékenységből tevődik össze: az egyik a munka, a másik az egyéb szórakozás, amibe napjainkban a többórás tévénézés Is beletartozik. A lakás elrendezésének mindkét célt szolgálnia kell.

A háziasszony tevékenysége még a legjobb munkamegosztású családban Is erősen a konyhához kötődik, de számtalan feladata van az egyéb lakóhelyiségekben Is. Ezért Igen lényeges, hogy a lakásszerkezet lehetővé tegye a házimunkát a lakáson belül, és hogy azokat (mosás, főzés, takarítás] a háziasszony egyidejűleg Is végezhesse. Mint azt levelében írja, az sem mellékes, hogy az asszony munkavégzés közben ne legyen elkülönítve a családtól. Ezért a modern lakásokban a konyha kiképzése szobaszerű, esetleg egybeépítették az ebédlővel, hiszen a konyhai munkát nem egy idegen ember, hanem maga a Családanya végzi. Ez az egyetlen módja annak, hogy a háziasszony a konyhai munkák végzése közben is kapcsolatban legyen a családdal, esetleg a vendégekkel. Természetesen Ilyen konyhaszerkezetű lakás kialakításához nagyobb mértékben hozzá kellene járulnia a háztartási gépiparnak, sőt az élelmiszeriparnak Is.

Második kérdéséhez: a házépítők házuk nagyságát Illetően sajnos nagyon gyakran az anyagi lehetőségeikből és nem a szükségleteikből indulnak ki. Nem írja, milyen korúak a gyerekek. Könnyen meglehet, hogy mire felépül az új ház, fiuk vagy lányuk bejelenti: családot alapít, és lakásgondjai vannak. Ezek szerint helyesnek bizonyulna, ha egyszerre két lakást építenének. A fiataloknak az emeleten, maguknak pedig a földszinten. Pillanatnyilag ez túlméretezettnek tűnik, de az előrelátó szülők az építkezésnél gyerekeikre Is gondolnak. Sőt, nemcsak a gyerekeikre, hanem saját szüleikre Is.

Pályaválasztási

tanácsadó

Több levelet is kaptunk testi és szellemi fogyatékos fiataloktól és azok szüleitől. E levelekből Idézünk most:

„Tizenhét éves vagyok. Már második éve csak otthon tartózkodom. Eleinte kézimunkáztam, de most már unom a kötőtűket, szeretnék emberek közé menni. Adjanak tanácsot, tdnulhat-e szakmát egy járásképtelen leány?"

„Mindenki jó hozzám, de ez már lassan idegesít. Szeretnék úgy élni, mint a többiek, izgulni, vállalni minden megpróbáltatást, mint a szüleim. 23 éves vagyok, sajnos, nincs kitanult szakmám."

Senki sem akarja feleslegesnek érezni magát, mindenki hasznosítani szeretné tudását, tehetségét, még ha ebben egészségi állapota korlátozza Is. Ez nyilvánvaló az Idézett levelekből. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy nem indokolatlan, ha pályaválasztási tanácsadónkban Ismertetjük a testi- és szellemi fogyatékos fiatalok továbbtanulási lehetőségéit.

Szlovákiában testi és szellemi fogyatékos fiatalok számára tizenegy városban működik különböző Irányzatú szaktanintézet, ahol a következő szakmák tanulhatók:

Bratislava — építészeti, élelmiszer, textilfeldolgozó, nyomdatechnikai, kertészeti és fafeldolgozó irányzatú szakmák.

Nová Vés nad Zltavou —• konfekció- ipari és mezőgazdasági irányzatú szakmák.

Trnava — építőipari szakmák.

Ipolyság (Sahy) építőipari szakmák.

Ladce — építőipari, fafeldolgozó és konfekcióipari szakmák.

Llptovsk^ Ján — építőipari és bőrfeldolgozó szakmák.

Kremnlca-Kremnické Bane — mező- gazdasági, egészségügyi és építőipari szakmák.

Splésk^ Stlavnik — mezőgazdasági és építőipari szakmák.

Mlchalovce — konfekció-, vendéglátóipari és mezőgazdasági szakmák.

Stará Eubovíía — építőipari szakmák.

PreSov — építőipari szakpiák.

Levoöa — kefekészítő és kosárfonó szakma.

Középfokú szaktanlntézetek a szellemi és testi fogyatékosok számára a következő városokban működnek:

Bratislava, Kremnica, Levoöa.

A testi fogyatékos fiatalok gimnáziumban Is folytathatják tanulmányaikat, mégpedig Bratlslavában (Mokroháj- ska 3], A hallássérült fiatalok szakérettségit textilipari (Kremnica, Kutnohor- ská 172], és közgazdasági szakközép- iskolában (Koáice, Opatovská 184) szerezhetnek. A látássérültek masszőr szakmában a Levoőal Egészségügyi Szakközépiskolában tehetnek szakérettségit.