Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-22 / 8. szám

KUBA

A kis „Hollywoodtól“ tizenkét kilométeres nyílegyenes út vezet „beleié“: ez a Quinta Avenida, az Ötödik sugárút. Nevét a New York-i híres úttól kapta, hiszen régen Havanna urai a jenki szomszédot majmolták. A havannai Capitolio például a megtévesztésig ugyanolyan, mint a washingtoni Capitol, csak kisebb.

A több mint kétmilliós Havanna Igazi amerikai része a Vedado. Már maga a név Is jellemző: ez „Tiltottat“ jelent. Azelőtt Ide néger csak mint szolga, pincér vagy — jobb esetben — mint előadóművész tehette be a lábát. A felhőkarcolók között hangulatos kávéházak, kiskocsmák húzódnak meg, az egyik mellékutcában „Papa“ Hemingway kedvenc ó-havan- nal kiskocsmájára, a Bodeguita del Mediora hívják fel a figyelmemet. A lányok gyönyörűek, sok a mulatt (fé- lig-negyedig-nyolcadlg fehér, egyébként fekete) szépség. Teltkarcsú testükön feszül a pantalló, mert egy kubai mondás szerint „a női nadrág legyen szűkebb, mint a bőr“. Ez persze elérhetetlen végcél, de a havannai kislányok mindegyike láthatóan erre törekszik

__

Már kiselejtezték az ősrégi amerikai luxusautókat, amelyeket sok más ócska „cirkáló“ alkatrészeiből toldoz- tak-foldoztak össze a ,,kanniballzmus- nak“ nevezett módszerrel: három autóroncsból legyen egy „új“ autö .. i Már nem látni ajtótlan kocsikat, ülés helyett konyhai hokedlivel, mint egy- -két évvel ezelőtt. A szigetország köré vont, egykor fojtogató amerikai gazdasági blokád lassan, de biztosan összeomlott. Meggyőzhetett erről bennünket az utca képe Is: a havannaiak az egy-két Ikaruson kívül léghűtéses Toyota vagy angol Leyland-buszokba ültek, és megjelent az Ikarus „ku- balasított“ (Kubában ezt Így mondják: „apiatanadó, azaz: banánosltott) változata, a Glrón Is. A buszt Kubában —i régi indiai szóval — guaguának, rlngatónak hívják ..,

Ma már közhely, hogy Kuba azelőtt minden tekintetben az Egyesült Államok félgyarmata volt. Ha az ember a szigetországban tévéfílmét forgat, lépten-nyomon beleütközik ennek valamilyen emlékeztető maradványába. Kubában például gallonszám tankoltak a benzinkútnál (1 amerikai gallon = 3,7853 liter), amerikai fontban mérték a súlyt, és gyakran lábat (foot) használtak méter helyett. Batista diktatúrája Idején a kormány tervszerűen Igyekezett amerikai játék- barlangok, nyilvános házak és turista- strandok láncolatává tenni egész Kubát, és nagyon kellemetlenül érintette a kormányt, hogy akadtak olyan lázadók, akik — mint például Fldel Castro joghallgató — nem értettek egyet ezzel a felfogással. Azóta győzött a forradalom, az amerikai kormány tilalmára elmaradoztak, majd kezdtek vlsszaszálllngóznl (jóval kisebb számban) a turisták, Kubának meggyűlt a baja a nagy északi szomszéddal, és lezajlott a Disznó-öböl háromnapos csatája, amikor tönkreverték az Egyesült Államokból érkező ellenforradalmárokat. A kubaiaknak nem sok okuk van arra, hogy szeressék a „yanqult“, nem Is nagyon sírják vissza az észak-amerikai vendégeket.

De van egy jenki, akit úgy szeretnek, mint saját legkedvesebb költőiket, íróikat: Ernest Hemingwayt, akinek Havanna melletti háza, a Flnca de Vigla ma féltve őrzött nemzeti múzeum San Francisco de Paulában. Hemingway 1939-ben vásárolta a tanyát. Nagyon szeretett Kubában élni. Itt közel volt hazájához, de mindig spanyol beszéd, spanyolos temperamentum, spanyol építészet vette körül. A spanyol polgárháború — élete nagy és meghatározó élménye — utón Havannában Irta remekművét, az Akiért a harang szól című felejthetetlen regényt. Itt Igazi spanyol környezetben érezhette magát.

Felesége, Mary Welsh a csodaszép kert egyik zugában háromemeletes tornyot építtetett „Papa“ számára. Az író Innen nézegethette Havannát, sőt Ide kéklett a tenger is, Cojimar kis halászfalva, amelyet Nobel-dfjas kisregényében, Az öreg halász és a tengerben énekelt meg.

£s ott díszük a kertben, szépen kiEbédlő a kubai Hemingway-házban

mocsárba. Picasso és Joan Mlró művészi csempéi a falakon, rengeteg régi lemez, és könyv, könyv, könyv... Hemlngway-művek angolul, spanyolul, oroszul, németül. Jóbarátok fényképei. Itt van Ingrid Bergman hét agyonázott fényképe, mintha egy kutya szájából húzták volna ki. A „szakértők“ elmondják, hogy Hemingway kama- szosah szerelmes volt a nagy színésznőbe (meghalt 1982-ben), és felesége persze ezt nem nézte jő szemmel. Mary nyilván bosszút állt a képeken, bedobta őket a kerti úszómedencébe, de a klsöreg gondosan kihalászta, megszárltotta, eldugta a féltett kincseket __

Fénykép mutatja Hemingwayt egy hatalmas, kétméteres kampóra akasztott hallal, kardhallal: ő ejtette el. Nagy küzdelem lehetett... Hemingway hatkor már mindig talpon volt, sportemberként élt még öregen is, bár súlyos csigolyazavarokkal, veee- bájjál és egyéb betegségekkel küszködött. Sohasem tudott lemondani a vadászatról, a kalandokról, a sportról, s araikor már végképp nem folyr tathatta, „fegyvertisztogatás“ közben golyót eresztett a szájába.

— Talán jó Is, hogy nem ebben a házban tette — szólal meg valaki.

És azon kapom magam, hogy ez a valaki: én voltam...

Ugyancsak amerikai emlék Kubáiból), de egészen más előjellel, az a mintab.örtön, amelyre Batista diktátor olyan büszke volt: amerikai tervek alapján épült, legalább 900 rab fért el kétpricces celláiban, s az egészet egyetlen őr tarthatta szemmel a belső őrtoronyból, mert innen, a kör köítéppontjábő'I minden cellán ke- ' resztül lehetett látni. Itt Őrizték a santiágói , Moncada-laktanya sikertelen ostroma után Fldel és Raul Cast- rót. Mondanom sem .kell, hogy a mintabörtön ma a forradalmi harcok egyik múzeuma.

1.

latin-Ameríka útjain

II.

festve a Pllar jacht. Ezen a csónakon sokszor vadászott együtt Fldel Castró- val agujára, nagy kardhalra. „Ha fiatalabb lettem volna, csatlakoztam volna Castro lázadóihoz a Sierra Maest- rában“ — nyilatkozta Hemingway a New York Tlmes-nak. Amikor 1959 vége felé Európából visszaérkezett Kubába, Havanna repülőterén megcsókolta a kubai zászlót. „Magamat is kubainak tartom, ne nézzenek engem jenkinek“ — mondta az újságíróknak, alighanem némi túlzással.

Egy kubai barátom mondta:

— Ml Itt úgy gondoljuk: Hemingway rosszul tette 1960-ban, hogy átköltözött az USA-ba. Ott lett öngyilkos, Ketchumban, életuntán és elkeseredetten. Ha itt marad nálunk, biztosan vidámabban élt volna, és talán még ma is írogatna.

KI tudja, hátha valóban így történt volna? Csaknem húsz évig élt itt

boldogan. Szobáit elárasztották a könyvek. Még az Illemhelyen is legalább hatvan könyv a polcokon: Mark Twain, Tolsztoj... KI nem bontott újságcsomók, megválaszolatlan levelek tucatjai. Hemingway nem szeretett levelezni, ezért gumibélyegzöt tartott ezzel a szöveggel: I never write letters. Ernest Hemingway. (Sohasem írok leveleket.) Íróasztala zsúfolva, egy tenyérnyi üres hely sincs rajta. „Papa“ nem Is Itt Irt, hanem a hálószobában, egy hűvös kőlapon állva, rendszerint mezítláb. A magas polcon ott állt az írógép is, de Inkább csak kézzel rótta a sorokat, jól kihegyezett ceruzákkal.

A falakon afrikai nagyvadak trófeái. Mindet maga a házigazda ejtette el. A vadászteremben sok-sok puska, és megannyi csizma, nagyon sok, legalább huszonöt pár. Ilyenekben lehet száraz lábbal becserkészni a vadat a

Maga a börtön egy sok nevű, hallatlanul' érdekes ' szigeten emelkedik: Jsla de Plnos, azaz Fenyösziget volt a. hivatalos földrajzi neve, alig hatvan kilométernyire fekszik Havanna déli partjáltól, de hosszú Ideig vámmentes övezetnek számított egy ku- ;l^?-i^ínéWkál le^ézmény értelmében) Másik' neve Stevenson híres regénye Után l^lncses sziget. A Karib-tenger mindenre elszánt kalózvezérei Itt ásták el az összerabolt aranyat, ezüstöt, ' drágaköveket. Sok kincskereső gézdagfedott itt meg, de a XX. század elejére már egy mákszemnyi arany sem PÍaradt. Akkor aztán börtönsziget lett, s az őrzök kihasználták a fenyőfák és a mocsarak természetes „örzónáját“.

A forradalom győzelme után hamarosan megszületett a legújabb név: az Ifjúság szigete (ma már ez a hivatalos neve a szigetnek). Castro kormánya úgy döntött, hogy egy-két évtized alatt Kuba a világon élvonalba kerül a narancs, citrom, grapefruit termesztésében; és ki alkalmasabb a kísérleti ültetvények kialakítására, mint a fiatalok? Sok ezer fiatal telepedett le a szigeten. Itt szinte egymást érik a Célba típusú Iskolák, persze ültetvényekkel körülvéve. A célba eredetileg egy terebélyes tölgyfa neve. Célbák alatt gyűlésezett, táncolt, tartott nyári Iskolákat a kubai falusi nép, s a forradalom győzelme után az általános iskolák felső osztályait és a középiskolákat Is magába foglaló, amolyan kollégium jellegű bentlakásos iskolák neve lett a célba. Ezekben az iskolákban teljes a fiatalok önkormányzata. Ingyen kapják a tanszereket, ruhákat, s ha • még tangazdaságuk Is van, mint a 'Fenyőszigeten, akkor a farm jövedelmének nagy részével is önállóan gazdálkodhatnak.

Kuba tengeri ország volt, de az emberek nem ettek halat, és nem tudtak úszni. Kubában szinte minden megterem, de azelőtt — jenki keresletre — csak cukrot meg némi dohányt, kávét termeltek. Most hozzáfogtak a mezőgazdaság sokoldalúvá tételéhez, ami több-kevesebb sikerrel folyik, a citrusfélék eléggé eredményesen honosodtak meg, de persze továbbra is a cukor a fő termékük .. i

IM 5

A Szovjetunió kormánya az élelmiszerprogram megvalósítása céljából határozatot hozott a rétek és legelők termőképességének növelésére.

Az intézkedés utasítja a szövetségi köztársaságok minisztertanácsait és a szakágazatokat, hogy 1984— 1985-ben és a 13. ötéves tervidőszakban biztosítsák 21 milló hektár rét és legelő termőképességének lényeges növelését, 1 4 millió hektár rét és legelő öntözését.

Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője külf'^' i újságíróknak adott sajtótájékoztatóján Varsóban, megerősítette, hogy a lengyel kormány határozottan tiltakozik Friedrich Zimmermann nyugatnémet belügyminiszter és más nyugatnémet kormányképviselők re- vansiszta kijelentései ellen. Kijelentette, hogy a mostani nyugatnémet kormánykoalíció rcvanslszta rendenciál egész Lengyelországban nagy felháborodást keltettek. A lengyel kormány és társadalom nem aggódik államának határaiért, aggódik azonban Lengyelország és az NSZK közötti kapcsolatok jövője miatt.

A PAP hírügynökség kommentárjában a bonni revan- slszta nyilatkozatokkal kapcsolatban megállapítja, hogy az NSZK-ban létezik egy olyan politikai program, amelynek célja a hetvenes években megszületett megállapodások felborítása, Illetve a párbeszéd akadályozása.

A nemzeti demokratikus forradalom 1978. évi áprilisi győzelme óta az Afgán De- n)okratikus Köztársaság kormánya és népe többször kinyilvánította elhatározott szándékát, hogy új életet épít a haladás érdekében és az egész afgán nép javára, békés viszonyok között és a jószomszédi kapcsolatok, a barátság és az együttmü ködés légkörében kíván élni szomszédaival, az Iszlám országokkal és az összes többi állammal, az el nem kötelezettek mozgalmának tagjait Is Ideértve — mondotta az afgán külügyminisztérium szóvivője az Afganisztán körül kialakult helyzet megoldására vonatkozó interjújában, amelyet a Bakhtar hivatalos afgán hírügynökség hozott a nyilvánosságra.

A kabull kormánynak továbbra Is meggyőződése, hogy az Afganisztánra vonatkozó valamennyi kérdést csak politikai tárgyalásokkal lehet megoldani. E meggyőződéstől Indíttatva a kormány 1980. május 14-én és 1981. augusztus 24-én előterjesztette a probléma bé kés politikai rendezésére vonatkozó javaslatait. A külügyminisztérium képviselője kifejtette, hogy az afgán kormány fenntartja az ezekben a javaslatokban körvo nalazott rugalmas és reallsz tikus álláspontját.

Az el nem kötelezett országok hetedik csűcskonfe renclájára 65 állam- és kormányfő fogadta el a megvívást — közölte sajtókonferencián Natvar Szingh, a konferencia főtitkára. a csúcstalálkozóra Delhiben március 7—11-e között kerül sor, és úgv vélik, hogy a mozgalom 80 tagállama vesz majd részt rajta.

A csúcskonferencián a fő beszámolót Indira Gandhi, India miniszterelnöke terjeszti majd elő és a Kubai Köztársaságtól India veszi át a mozgalom vezetését.

l