Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-22 / 8. szám

KUBA A kis „Hollywoodtól“ tizenkét kilo­méteres nyílegyenes út vezet „bele­ié“: ez a Quinta Avenida, az Ötödik sugárút. Nevét a New York-i híres út­tól kapta, hiszen régen Havanna urai a jenki szomszédot majmolták. A ha­vannai Capitolio például a megtévesz­tésig ugyanolyan, mint a washingtoni Capitol, csak kisebb. A több mint kétmilliós Havanna Igazi amerikai része a Vedado. Már maga a név Is jellemző: ez „Tiltottat“ jelent. Azelőtt Ide néger csak mint szolga, pincér vagy — jobb esetben — mint előadóművész tehette be a lábát. A felhőkarcolók között hangu­latos kávéházak, kiskocsmák húzód­nak meg, az egyik mellékutcában „Papa“ Hemingway kedvenc ó-havan- nal kiskocsmájára, a Bodeguita del Mediora hívják fel a figyelmemet. A lányok gyönyörűek, sok a mulatt (fé- lig-negyedig-nyolcadlg fehér, egyéb­ként fekete) szépség. Teltkarcsú tes­tükön feszül a pantalló, mert egy ku­bai mondás szerint „a női nadrág le­gyen szűkebb, mint a bőr“. Ez persze elérhetetlen végcél, de a havannai kislányok mindegyike láthatóan erre törekszik __ Már kiselejtezték az ősrégi ameri­kai luxusautókat, amelyeket sok más ócska „cirkáló“ alkatrészeiből toldoz- tak-foldoztak össze a ,,kanniballzmus- nak“ nevezett módszerrel: három au­tóroncsból legyen egy „új“ autö .. i Már nem látni ajtótlan kocsikat, ülés helyett konyhai hokedlivel, mint egy- -két évvel ezelőtt. A szigetország kö­ré vont, egykor fojtogató amerikai gazdasági blokád lassan, de biztosan összeomlott. Meggyőzhetett erről ben­nünket az utca képe Is: a havannaiak az egy-két Ikaruson kívül léghűtéses Toyota vagy angol Leyland-buszokba ültek, és megjelent az Ikarus „ku- balasított“ (Kubában ezt Így mond­ják: „apiatanadó, azaz: banánosltott) változata, a Glrón Is. A buszt Kubában —i régi indiai szóval — guaguának, rlngatónak hívják .., Ma már közhely, hogy Kuba az­előtt minden tekintetben az Egyesült Államok félgyarmata volt. Ha az em­ber a szigetországban tévéfílmét for­gat, lépten-nyomon beleütközik en­nek valamilyen emlékeztető marad­ványába. Kubában például gallonszám tankoltak a benzinkútnál (1 ameri­kai gallon = 3,7853 liter), amerikai fontban mérték a súlyt, és gyakran lábat (foot) használtak méter helyett. Batista diktatúrája Idején a kormány tervszerűen Igyekezett amerikai játék- barlangok, nyilvános házak és turista- strandok láncolatává tenni egész Ku­bát, és nagyon kellemetlenül érintet­te a kormányt, hogy akadtak olyan lázadók, akik — mint például Fldel Castro joghallgató — nem értettek egyet ezzel a felfogással. Azóta győ­zött a forradalom, az amerikai kor­mány tilalmára elmaradoztak, majd kezdtek vlsszaszálllngóznl (jóval ki­sebb számban) a turisták, Kubának meggyűlt a baja a nagy északi szom­széddal, és lezajlott a Disznó-öböl há­romnapos csatája, amikor tönkrever­ték az Egyesült Államokból érkező ellenforradalmárokat. A kubaiaknak nem sok okuk van arra, hogy sze­ressék a „yanqult“, nem Is nagyon sírják vissza az észak-amerikai ven­dégeket. De van egy jenki, akit úgy szeret­nek, mint saját legkedvesebb költői­ket, íróikat: Ernest Hemingwayt, aki­nek Havanna melletti háza, a Flnca de Vigla ma féltve őrzött nemzeti múzeum San Francisco de Paulában. Hemingway 1939-ben vásárolta a ta­nyát. Nagyon szeretett Kubában élni. Itt közel volt hazájához, de mindig spanyol beszéd, spanyolos tempera­mentum, spanyol építészet vette kö­rül. A spanyol polgárháború — élete nagy és meghatározó élménye — utón Havannában Irta remekművét, az Akiért a harang szól című felejthe­tetlen regényt. Itt Igazi spanyol kör­nyezetben érezhette magát. Felesége, Mary Welsh a csodaszép kert egyik zugában háromemeletes tornyot építtetett „Papa“ számára. Az író Innen nézegethette Havannát, sőt Ide kéklett a tenger is, Cojimar kis halászfalva, amelyet Nobel-dfjas kis­regényében, Az öreg halász és a ten­gerben énekelt meg. £s ott díszük a kertben, szépen ki­Ebédlő a kubai Hemingway-házban mocsárba. Picasso és Joan Mlró mű­vészi csempéi a falakon, rengeteg régi lemez, és könyv, könyv, könyv... Hemlngway-művek angolul, spanyolul, oroszul, németül. Jóbarátok fényké­pei. Itt van Ingrid Bergman hét agyon­ázott fényképe, mintha egy kutya szá­jából húzták volna ki. A „szakértők“ elmondják, hogy Hemingway kama- szosah szerelmes volt a nagy színész­nőbe (meghalt 1982-ben), és felesége persze ezt nem nézte jő szemmel. Mary nyilván bosszút állt a képeken, bedobta őket a kerti úszómedencébe, de a klsöreg gondosan kihalászta, megszárltotta, eldugta a féltett kin­cseket __ Fénykép mutatja Hemingwayt egy hatalmas, kétméteres kampóra akasz­tott hallal, kardhallal: ő ejtette el. Nagy küzdelem lehetett... Heming­way hatkor már mindig talpon volt, sportemberként élt még öregen is, bár súlyos csigolyazavarokkal, veee- bájjál és egyéb betegségekkel küszkö­dött. Sohasem tudott lemondani a vadászatról, a kalandokról, a sport­ról, s araikor már végképp nem folyr tathatta, „fegyvertisztogatás“ közben golyót eresztett a szájába. — Talán jó Is, hogy nem ebben a házban tette — szólal meg valaki. És azon kapom magam, hogy ez a valaki: én voltam... Ugyancsak amerikai emlék Kubá­iból), de egészen más előjellel, az a mintab.örtön, amelyre Batista diktá­tor olyan büszke volt: amerikai ter­vek alapján épült, legalább 900 rab fért el kétpricces celláiban, s az egé­szet egyetlen őr tarthatta szemmel a belső őrtoronyból, mert innen, a kör köítéppontjábő'I minden cellán ke- ' resztül lehetett látni. Itt Őrizték a santiágói , Moncada-laktanya sikerte­len ostroma után Fldel és Raul Cast- rót. Mondanom sem .kell, hogy a min­tabörtön ma a forradalmi harcok egyik múzeuma. 1. latin-Ameríka útjain II. festve a Pllar jacht. Ezen a csónakon sokszor vadászott együtt Fldel Castró- val agujára, nagy kardhalra. „Ha fia­talabb lettem volna, csatlakoztam vol­na Castro lázadóihoz a Sierra Maest- rában“ — nyilatkozta Hemingway a New York Tlmes-nak. Amikor 1959 vége felé Európából visszaérkezett Kubába, Havanna repülőterén megcsó­kolta a kubai zászlót. „Magamat is kubainak tartom, ne nézzenek engem jenkinek“ — mondta az újságíróknak, alighanem némi túlzással. Egy kubai barátom mondta: — Ml Itt úgy gondoljuk: Heming­way rosszul tette 1960-ban, hogy át­költözött az USA-ba. Ott lett öngyil­kos, Ketchumban, életuntán és elke­seredetten. Ha itt marad nálunk, biz­tosan vidámabban élt volna, és talán még ma is írogatna. KI tudja, hátha valóban így tör­tént volna? Csaknem húsz évig élt itt boldogan. Szobáit elárasztották a könyvek. Még az Illemhelyen is leg­alább hatvan könyv a polcokon: Mark Twain, Tolsztoj... KI nem bontott új­ságcsomók, megválaszolatlan levelek tucatjai. Hemingway nem szeretett levelezni, ezért gumibélyegzöt tartott ezzel a szöveggel: I never write let­ters. Ernest Hemingway. (Sohasem írok leveleket.) Íróasztala zsúfolva, egy tenyérnyi üres hely sincs rajta. „Papa“ nem Is Itt Irt, hanem a háló­szobában, egy hűvös kőlapon állva, rendszerint mezítláb. A magas polcon ott állt az írógép is, de Inkább csak kézzel rótta a sorokat, jól kihegye­zett ceruzákkal. A falakon afrikai nagyvadak tró­feái. Mindet maga a házigazda ejtette el. A vadászteremben sok-sok puska, és megannyi csizma, nagyon sok, leg­alább huszonöt pár. Ilyenekben lehet száraz lábbal becserkészni a vadat a Maga a börtön egy sok nevű, hal­latlanul' érdekes ' szigeten emelkedik: Jsla de Plnos, azaz Fenyösziget volt a. hivatalos földrajzi neve, alig hat­van kilométernyire fekszik Havanna déli partjáltól, de hosszú Ideig vám­mentes övezetnek számított egy ku- ;l^?-i^ínéWkál le^ézmény értelmében) Másik' neve Stevenson híres regénye Után l^lncses sziget. A Karib-tenger mindenre elszánt kalózvezérei Itt ás­ták el az összerabolt aranyat, ezüs­töt, ' drágaköveket. Sok kincskereső gézdagfedott itt meg, de a XX. század elejére már egy mákszemnyi arany sem PÍaradt. Akkor aztán börtönszi­get lett, s az őrzök kihasználták a fe­nyőfák és a mocsarak természetes „örzónáját“. A forradalom győzelme után ha­marosan megszületett a legújabb név: az Ifjúság szigete (ma már ez a hi­vatalos neve a szigetnek). Castro kor­mánya úgy döntött, hogy egy-két év­tized alatt Kuba a világon élvonalba kerül a narancs, citrom, grapefruit termesztésében; és ki alkalmasabb a kísérleti ültetvények kialakítására, mint a fiatalok? Sok ezer fiatal tele­pedett le a szigeten. Itt szinte egy­mást érik a Célba típusú Iskolák, per­sze ültetvényekkel körülvéve. A cél­ba eredetileg egy terebélyes tölgyfa neve. Célbák alatt gyűlésezett, tán­colt, tartott nyári Iskolákat a kubai falusi nép, s a forradalom győzelme után az általános iskolák felső osz­tályait és a középiskolákat Is magá­ba foglaló, amolyan kollégium jelle­gű bentlakásos iskolák neve lett a célba. Ezekben az iskolákban teljes a fiatalok önkormányzata. Ingyen kapják a tanszereket, ruhákat, s ha • még tangazdaságuk Is van, mint a 'Fenyőszigeten, akkor a farm jövedel­mének nagy részével is önállóan gaz­dálkodhatnak. Kuba tengeri ország volt, de az em­berek nem ettek halat, és nem tud­tak úszni. Kubában szinte minden megterem, de azelőtt — jenki keres­letre — csak cukrot meg némi do­hányt, kávét termeltek. Most hozzá­fogtak a mezőgazdaság sokoldalúvá tételéhez, ami több-kevesebb sikerrel folyik, a citrusfélék eléggé eredmé­nyesen honosodtak meg, de persze továbbra is a cukor a fő termékük .. i IM 5 A Szovjetunió kormánya az élelmiszerprogram meg­valósítása céljából határoza­tot hozott a rétek és lege­lők termőképességének nö­velésére. Az intézkedés utasítja a szövetségi köztársaságok minisztertanácsait és a szak­ágazatokat, hogy 1984— 1985-ben és a 13. ötéves tervidőszakban biztosítsák 21 milló hektár rét és le­gelő termőképességének lé­nyeges növelését, 1 4 millió hektár rét és legelő öntö­zését. Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője külf'^' i újságíróknak adott sajtótá­jékoztatóján Varsóban, meg­erősítette, hogy a lengyel kormány határozottan tilta­kozik Friedrich Zimmer­mann nyugatnémet belügy­miniszter és más nyugatné­met kormányképviselők re- vansiszta kijelentései ellen. Kijelentette, hogy a mostani nyugatnémet kormánykoalí­ció rcvanslszta rendenciál egész Lengyelországban nagy felháborodást keltettek. A lengyel kormány és társada­lom nem aggódik államának határaiért, aggódik azonban Lengyelország és az NSZK közötti kapcsolatok jövője miatt. A PAP hírügynökség kom­mentárjában a bonni revan- slszta nyilatkozatokkal kap­csolatban megállapítja, hogy az NSZK-ban létezik egy olyan politikai program, amelynek célja a hetvenes években megszületett meg­állapodások felborítása, Il­letve a párbeszéd akadályo­zása. A nemzeti demokratikus forradalom 1978. évi áprilisi győzelme óta az Afgán De- n)okratikus Köztársaság kor­mánya és népe többször ki­nyilvánította elhatározott szándékát, hogy új életet épít a haladás érdekében és az egész afgán nép javára, békés viszonyok között és a jószomszédi kapcsolatok, a barátság és az együttmü ködés légkörében kíván élni szomszédaival, az Iszlám or­szágokkal és az összes többi állammal, az el nem kötele­zettek mozgalmának tagjait Is Ideértve — mondotta az afgán külügyminisztérium szóvivője az Afganisztán kö­rül kialakult helyzet megol­dására vonatkozó interjújá­ban, amelyet a Bakhtar hi­vatalos afgán hírügynökség hozott a nyilvánosságra. A kabull kormánynak to­vábbra Is meggyőződése, hogy az Afganisztánra vo­natkozó valamennyi kérdést csak politikai tárgyalások­kal lehet megoldani. E meg­győződéstől Indíttatva a kor­mány 1980. május 14-én és 1981. augusztus 24-én elő­terjesztette a probléma bé kés politikai rendezésére vonatkozó javaslatait. A kül­ügyminisztérium képviselője kifejtette, hogy az afgán kormány fenntartja az ezek­ben a javaslatokban körvo nalazott rugalmas és reallsz tikus álláspontját. Az el nem kötelezett or­szágok hetedik csűcskonfe renclájára 65 állam- és kor­mányfő fogadta el a meg­vívást — közölte sajtókon­ferencián Natvar Szingh, a konferencia főtitkára. a csúcstalálkozóra Delhiben március 7—11-e között ke­rül sor, és úgv vélik, hogy a mozgalom 80 tagállama vesz majd részt rajta. A csúcskonferencián a fő beszámolót Indira Gandhi, India miniszterelnöke ter­jeszti majd elő és a Kubai Köztársaságtól India veszi át a mozgalom vezetését. l

Next

/
Thumbnails
Contents