Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-15 / 7. szám

Az évzáró pártgyűléseken RÓLUNK IS SZÓ VAN A napokban egész hazánkban megtartják a pártalap- szervezetek évzáró taggyűléseit. Olyan jelentős esemény ez, amely nemcsak a párttagokat foglalkoztatja, ha­nem az egész társadalom érdeklődésének középpontjá­ban áll. Ezek a gyűlések mozgósítják a párt erejét a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítésére az előttünk álló évben, és a párt vezető szerepének lenini tanításával összhangban a pártonkívülieket, a széles tö­megeket is a soron következő feladatok megvalósítá­sára. Rólunk is szó van ezeken a tanácskozásokon, mert mint ahogy azt Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB fő­titkára, köztársasági elnök a SZISZ III. kongresszusán hangsúlyozta, a párt az Ifjúsági szövetséget a legköze­lebbi harcostársának tekinti. Ezért a párt megkülönböz­tetett figyelmet szentel a SZISZ és az ifjúság kérdései­nek. Ilyen szellemben tanácskoztak a Csehszlovák Államvasutak kassai (Koäice) üzemrészlegének kommu­nistái is. A pártmunka Időszerű kérdései mellett beha­tóan foglalkoztak elsősorban a szakmunkástanulók ne­velésével. A koäicei vasutas-szakmunkásképzőben mintegy ezer fiú és leány tanulja a nyolc szakma valamelyikét. Vala­mennyien tagjai az ifjúsági szövetségnek, így teljes mértékben érvényesül a SZISZ befolyása, ez meg is látszik az előmenetelükön és minden más tekintetben is. Ennek köszönhetően nagyon jó eredményeket érnek el az eszmei és világnézeti nevelésben. Megállapították azonban, hogy valami még sincs rendjén, mert az isko­la befejezése után soTsan hátat ,fordítanak a szervezet­nek. A vasúti részleg fiatal dolgozóinak csak mintegy 55 százaléka tagja a SZISZ-nek. A szervezet csökkenő befolyása megmutatkozik á fiatalok munkaeredményeín és magatartásán, amely nem mindig megfelelő. Sok a lógás, hanyagság. A jövőben ezért még jobban el kell mélyíteni az eszmei-nevelő és tömegpolitikai munkát. P. Z*. FÜTSÜNK MAGUNKKAL A történet egy bádeni iskoláröl szól, amelynek ter­mét maguk a tanulók fűtik. Hogy mi ebben az űjdon- ság? Nos az, hogy nem szénnel, olajjal vagy fával. Jó­val egyszerűbben: testük melegével... A dolog nem igényel túl sok magyarázkodást — hang­súlyozza az ötvenöt éves karlsruhei építész, Hermann Wiechmann. A tények, magukért beszélnek. És az a vé­leménye, hogy kollégái nem ismerik a fizikát. Karcsú oszlopok, beton, acél, üveg: divatos anyagok, de paza­rolják az energiát. Ráadásul ezeket a hideg szerkeze­teket könnyű burkolattal borítják, ami annyit ér, mint téii hidegben a fügefalevéL Weichmann a masszív építőanyagokra és a hagyomá­nyos téglafalakra esküszik, amelyek — akár az akku­mulátor — feltöltődnek meleggel, és ha csökken a hő­mérséklet, kisugározzák az elraktározott energiát. S hogy nem a levegőbe beszél, azt be is bizonyította. Az 1940-ben épült Justus-Krecbt Gimnázium kitenc tan­termét úgy alakították át, hogy azokat részben a nap­sugárzás, a mesterséges világítás, elsősorban azonban a tanulók testéből kisugárzó hő fűti. Ahhoz, hogy egész nap kellemes, húszfokos meleg legyen, elegendő egyet­len hűlökés — minimálisan fél, maximálisan másfél órás — a kora reggeli órákban. A mínusz 1—2 fokos külső hőmérséklet ^etén ehhez elég egy öt kllowattos fűtőtest. Egy átlagosan kihasznált tanteremben — számolt Weichmann — a harminc diák minden délelőtt órán­ként és fejenként százhatvan watt energiát ad le, vagyis egy tanítási napon összesen 25 kilowattnyi kész­letet gyűjthetnek össze a falak. A homlokzatot, az abla­kokat fölmelegltű napsugarak energiája újahh 28 kilo­wattot jelent, és így — ha jól szigtelnek a falak — ez a mennyiség pontosan fedezi a hőveszteség révén elillanó energiát. u A fűtési költségeket — kalkulál az építész — e rend­szer segítségével az eredetinek a tizedére lehet csök­kenteni. A szigetelés a levegőtől sem fosztja meg a gye­rekeket. Azok a műszaki berendezések, amelyeket Wiechmann egy karlsruhei épületfizikussal együtt kü­lön erre a célra fejlesztett ki, tehetővé teszik a tanter­mek és az épület északi oldalán található folyosók közötti megfelelő levegőcserét. A közfalakba kerek, a taajóablakhoz hasonló szellőz­tető nyílásokat építettek be, amelyeket röviddel a ta­nítás megkezdése előtt kinyitnak. Mivel a tanítási órák alatt a tanteremben a hőmérséklet emelkedik, a folyo­sóra kiáradó levegő a légcserét meggyorsítja. így föl­melegszenek a folyosók is, általában 16 fokra. A tanítás befejezése után egy órával az ablakokat bezárják, mire a tanteremben a hőmérséklet fokozatosan csökkenni kezd, és a falak megkezdik a hőkisugárzást. A folya­mat lassú: a tanteremben a hőmérséklet még másnap is megközelíti a 20 fokot. Ez a kísérlet csaknem kétmillió márkába került. Jó­val olcsóbb lenne ez a megoldás, ba sorozatban alkal­maznák, és ha nem a már meglevő épületeket kellene utólag és drágán átalakítani, hogy alkalmasak legyenek ilyesfajta hőháztartási rendszer befogadására. A badeni berendezés, amely szeptember óta üzemel, időközben kiállta a próbát. 135 éve jelent meg a Kommunista Kiáltvány —— V11ÄC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A múlt század harmadik-negyedik évtizedében Európa legfejlettebb ka­pitalista országaiban a koncentrált ipari nagyüzemek megteremtették a modern proletariátust, mely hovato­vább szervezett erővé fejlődött. Marx és Engels Ismerték fel annak szüksé­gességét, hogy a hatalmas erőt kép­viselő új osztálynak tudományos új világnézettel kell rendelkeznie, s nemzetközi szervezetben kell tömö­rülnie. A német munkások 1836-ban alakí­tott szervezetében, az Igazak Szövet­ségében Marx és Engels éles eszmei harcot vívott azért, hogy a szövetség tagjaival elfogadtassák az új követel­ményeket. Ezek után, 1847 júniusá­ban ült össze az Igazak Szövetsége kongresszusa Londonban, ahol a szer­vezet felvette a Kommunisták Szövet­sége nevet, majd megbízta Marxot és Engelset, hogy dolgozza ki a szövet­ség. szervezeti szabályzatának terve­zetét. Egyúttal ezt' a régi, utópista jelszót: Minden ember testvéri — a Világ proletárjai, egyesüljetek! for­radalmi jelszóra változtatta. A no­vember-decemberben megtartott má­sodik kongresszus határozatot foga­dott el arról, hogy a Kommunisták Szövetsége programjának alapelveit nyilatkozat formájában széles körben propagálják. E munkával is Marxot és Engelst bízták meg. így született meg 135 éve a Kommunista Kiált- vány^ amely 1847. február 15-én je­lent meg először német nyelven Lon­donban. A Kiáltvány volt a marxiz­mus első összefoglaló kifejtése, amely választ adott a munkásmozgalom alapvető kérdéseire. „Minden eddigi társadalom törté­nete az osztályharcok története“ — hirdeti a Kiáltvány első mondatában, majd nyomon követi a burzsoázia ki­alakulásának történelmi folyamatát. Mint minden jó gazda, a Szlovák Állami Takarékpénztár is megvonta múlt évi munkájának mérlegét. A mérleg nyelve azt mutatja, hogy to­vábbra is sikeresen teljesítette külde­tését, kezelte a lakosság felesleges pénzeszközeit, és kölcsönöket folyó­sított az érdeklődőknek. Tavaly is tovább tartott a lakosság takarékbetétjeinek kedvező alakulá­sa, ami a pénznem Iránti bizalom egyik bizonyítéka. Szlovákiában 3,4 milliárd koronával gyarapodott a be­tétállomány, és az év végén elérte az 54,4 milliárd koronát. Növekedett a nyereménybetétkönyvek és a fiatalok jutalékos takarékoskodása iránti ér­deklődés. Ez rendkívül előnyös taka­rékossági forma, az ötéves ciklus le­járta után a takarékpénztár a két­százalékos kamaton kívül a havi be­tét nagyságától függően bizonyos ösz- szegű prémiumot ír jóvá. Ez együtt­véve 5,3 százaléknak felel meg, a cik­lus lejártával ennyivel gyarapodik a betét állománya. A takarékossági cik­lus minden évben április elsejével kez­dődik, minden 15—27 közötti fiatal fontolóra veheti, hogy ilyen előnyös feltételek mellett takarékoskodjék. A lakosságnak nyújtott kölcsönök alakulásában nincs lényeges változás. A takarékpénztár a betétállomány mintegy 26 százalékát bocsátotta kü­lönböző kölcsön formájában a pol­Az ugrásszerű gazdasági fejlődést a burzsoázia politikai fejlődése kísérte. A polgári forradalmakban kivívott politikai hatalom birtokában abban az Időben a burzsoázia haladó szere­pet töltött be, hiszen széttépte az év­százados hűbéri láncokat. A hatalom­ra került burzsoázia — minden meg­előző uralkodó osztállyal szemben — nem tudott meglenni a termelőeszkö­Forradalmi hagyományok zök és a termelési viszonyok állandó forradalmasítása nélkül. A burzsoázia korát minden eddigi kortól „a termelés folyamatos átala­kítása, az összeis társadalmi állapot szakadatlan megrenditése, az örökös bizonytalanság és a mozgás különböz­teti meg.“ A termékei számára szük­séges egyre kiterjedtebb piac keresé­se „végigkergeti a burzsoáziát az egész földgolyón“. Mindez a terme­lést és a fogyasztást egyre inkább nemzetközivé tette. A termelőeszközök centralizálását, a népesség sűrűsödé­sét, a tulajdon kevés kézben való koncentrálását szükségképpen követ­te a politikai centralizáció, az önálló nemzeti államok kialakulása. De a rohamos léptekkel fejlődő termelő­erők számára már szűkké váltak a burzsoá termelési viszonyok. Ahogy a tőke fejlődött, úgy vált egyre erőseb­bé a munkások osztálya. A munkás­ság fokozatosan politikai pártba tö­mörülő, forradalmi osztállyá szerve­ződött a burzsoázia elleni harcban, amely létezésétől „osztályrészévé“ NÁSZAJÁNDÉK ÁLLAMI ESZKÖZÖKBŐL gárok rendelkezésére. Legnagyobb ér­deklődés volt a családi ház építésé­hez nyújtott kölcsönök iránt, és vál­tozatlanul nagy az érdeklődés a fia­tal házasoknak nyújtott kölcsönök iránt. Áprilisban lesz tíz éve. hogy élet­be lépett a 30 éven aluli fiatal há­zasoknak nyújtandó kedvezményes kölcsönről szóló rendelet. Gyakorla­tilag Igényt tarthat rá minden új há­zaspár, ha egyikük sem töltötte be harmincadik életévét. A gyakorlat azt mutatja, hogy az tfjú házaspárok túl­nyomó többsége él is ezzel a lehető­séggel. Az eltelt tíz év alatt a Szlovák Ál­lami Takarékpénztár mintegy 450 ezer házaspárnak nyújtott ilyen kölcsönt, amelynek a nagysága legtöbbször a maximális harmincezer korona. A fo­lyósított kölcsönök összege együttvé­vált. A proletariátus lett az egyetlen osztály, amelynek legközvetlenebb ér­deke, történelmi hivatása a kapita­lista rendszer megdöntése, s egyben minden kizsákmányolás végleges meg­szüntetése. A politikai hatalom birto­kában a munkásosztály köztulajdon­ba veszi a termelési eszközöket, s ezzel megszünteti az osztályellenté­teket. A polgári társadalom helyébe egy olyan társadalom lép, amelyben „minden egyes ember szabad fejlő­dése a közösség fejlődésének feltéte­le.“ A Kiáltvány megállapításai a kom­munistákról, a kommunisták hivatá­sáról ma is helytállóak. A kommunis­ták érdekei azonosak az egész mun­kásosztály alapvető érdekeivel, elmé­leti tételei „a meglevő osztálybarc, a szemünk láttára végbemenő történel­mi mozgaiom tényleges viszonyainak“ általános kifejezései. A proletárok nemzett' harcaiban is a nemzetközi osztályharc érdekeit képviselik. A kommunisták a proletármozgalom élenjáró erői, akiknek az elmélet te­rén a munkásosztály tömegeihez ké­pest az az előnyük, hogy tisztán lát­ják a proletárforradalom feltételeit, a harc helyzetét és eredményeit. Ezért a kommunisták a gazdasági és poli­tikai küzdelmekben a leghatározot­tabb, legkövetkezetesebb és legjob­ban szervezett erőt képviselik. A forradalmi munkásmozgalom el­évülhetetlen jelszavává vált a Kom­munista Kiáltvány első mondata: „Vi­lág proletárjai, egyesüijeteki“ Ez a jelszó több mint egy évszázadon át mozgósította és mozgósítja ma is a világ munkásságát arra, hogy a bur­zsoázia nemzetközi összefogásával szemben egyesítse erőit, mert ez a „proletariátus felszabadulásénak e- gyik első feltétele.“, L. L. hasznádlják. Vannak olyan források Is, amelyeknek a vizével lakásokat és közhi­vatalokat kívánnak fűteni, A Ceglédi VIKOv munkáját legújabban Érsekújvárban koronázta siker, ötmillió korona ráfordítással 1500 méter mélyen végeztek pró­bafúrást, amelyből másod­percenként 6 liter 59 fokos víz tör fel. A napokban megkezdték a fúróberende- zések eltávolítását és a Já­rási Üdülőszolgálat rövide­sen nagyarányú építkezésbe kezd a forrás helyén. Lehet­séges, hogy már a nyáron igénybe vehetjük az érsek- újvári termálfürdőt. A következő években újabb feladatok várnak a két félre: Záhorie vidékén és Liptóban végeznek majd úajbb fúrásokat. H. Gy. ve tízmilliárd koronát tesz ki. A fia­talok legtöbbször lakásra vagy lak- berendezésre fordítják a kölcsönt. Ez­zel az állami támogatással sikerül megalapozniuk közös életüket. Az állami támogatás abból áll, hogy a fiatal házasok csak egyszázalékos kamatot fizetnek, ha lakás beszerzésé­re, és 2,5 százalékos kamatot, ha lak- berendezések vásárlására fordítják a kölcsönt. További előnye, hogy a köl­csön visszafizetésének határideje tíz év. Az állami támogatás legkézzelfog­hatóbb megnyilvánulása azonban az, hogy az első gyermek megszületésé­nél kétezer és minden további gyer­mek születésénél négyezer koronával csökkentik a kölcsön összegét, ha a gyermek betölti az egyéves kort. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arról csupán két adat: a Szlovák Állami Takarékpénztár eddig mintegy 400 ezer esetben közel kétmilliárd koro­nát engedett el a kölcsönök össze­géből. Tavaly egyébként 37 925 fiatal há­zaspárnak összesen 947,5 millió ko­rona kedvezményes kölcsönt folyósí­tottak és 61403 esetben 194 millió koronát engedtek el a gyermekek szü­letése címén a kölcsönök összegéből. Ilyen bőkezű nászajándékot a világ egyetlen országában sem adnak a kö­zös útra lépő fiataloknak. (palágyi) Termálvízkutntás együttműködéssel Csak az utóbbi években, évtizedekben szereztünk ró­la tudomást, hogy Szlovákia rendkívül gazdag termálvíz- készletekben. A föld mélyé­ben rejlő termálvíz azonban többnyire még ma is kiak­názatlan. A szakemberek éppen ezért a geotermálls energia következetesebb fel- használása végett kijelölték a vizsgálandó területeket, s a kutatás állami feladattá vált. Eddig húsz termálvíz-lelő­helyet tértképeztek föl, több furat vizét — főleg a Csal­lóközben — már hasznosít­ják. Megvizsgálták a forrá­sok kiterjedését, vízmennyi­ségét, elemezték vegyi ösz- szetételét és más tulajdon­ságait. Némely forrás 1,5—3 ezer méter mélységben hú­zódik, s hozama másodper­cenként 10—50 liternyi 40— 100 Celsius-fokú víz. A csehszlovák olajfúró vállalatoknak sem különö­sebb tapasztalata, sem a munkához szükséges kapaci­tása nem volt, ezért a ma­gyar szakembereket kérték fel az együttműködésre. Egy évtizeddel ezelőtt írták alá az első egyezményt a ma­gyar féllel, a Vízkutató és Fúró Vállalattal, amelynek nagy gyakorlata van az ilyen munkához. Magyaror­szágon eddig már több mint 600 próbafúrást végeztek, de ■ dolgoztak külföldön is. Az egyezmény megkötése utón több tucat kutat fúr­tak Szlovákiában. Az együtt­működés eredményeként ma már több kutat hasznosíta­nak, rendkívül intenzíven. A csallóközi források pél­dául elsősorban fürdőknek, gyógyüdülőknek adnak vi­zet, egyebek között a komá­romi (Komárno), a duna- szerdahelyl (Dunajská Stre- da], a páti (Patincej, a hor- vátgurabl (Chorvátsky Grob) és a szenckirályfai (Králová prin Send) gyógyüdülők­nek. Más források vizét a me­zőgazdasági szövetkezetek­ben üvegházak fűtésére Mérlegvonás a Szlovák Állami Takarékpénztárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents