Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-25 / 4. szám

ANYAGI-MŰSZAKI BÁZIS. Szűkebb ér­telemben a munkaeszközök és -tárgyak, tehát a termelőeszközök összegezése. Tá- gabb értelemben magában foglalja a ter­melési eljárásokat, a munkaszervezést, a kooperációt és speciallzáciőt, a munka­erő képzettségi szintjét Is. Az anyagi­műszaki bázis fejlesztése a haladás fel­tétele. ALLÖALAPOK. A szocialista gazdaság­ban azok az eszközök, amelyek hosszabb időn (több éven át) vesznek részt a ter­melésben (pl. gyárépületek, gépek, be­rendezések stb.) anélkül, hogy formá­jukat megváltoztatnák. BERUHÁZÁS (invesztíció). Á nemzeti jövedelem meghatározott hányadának fel- használása az állóeszközök bővítésére. A beruházási politika azon elvek és gya­korlat összegezése, amely szerint az ál­lam meghatározza a beruházási tevékeny­séget. A beruházási politika megszabja, hogy a nemzeti jövedelemnek mekkora hányadát fordítják felhalmozásra, ezen belül beruházásra, hogy a beruházásra rendelkezésre álló összegek milyen elvek szerint kerüljenek megosztásra a terme­lési és a termelésen kívüli ágazatok kö­zött. BŰVÍTEtT OjRATERMELÉS. A terme­lési folyamatnak a korábbinál nagyobb méretekben való megismétlése. Feltéte­lezi, hogy az előző évi nemzeti jövede­lem egy részét a termelési alapok fej­lesztésére fordítják, s ennek segítségé­vel a következő esztendőben a korábbi­nál nagyobb lehet a termelés. Zavarta­lanságának feltétele, hogy a termelés különböző tényezői megfelelő arányban legyenek egymással. A szocialista bőví­tett újratermelés fejleszti a szocialista termelési viszonyokat, a tervgazdálko­dást, biztosítja a termelés és a fogyasz­tás szoros kapcsolatait, a termelőerők fejlődését. GAZDASÁGPOLITIKA. A párt és az ál­lam általános politikájának része, amely a gazdasági fejlődés főbb céljait és az e célok megvalósítását szolgáló eszközö­ket határozza meg. A gazdaságpolitika fő célja a társadalmi szükségletek opti­mális kielégítése. HATÉKONYSÁG (gazdasági hatékony­ság, effektlvltás). A gazdálkodás ered­ményességének kifejeződése. Mérése a ráfordítások és az eredmény egybeveté­sével történik. Különbség van népgazda­sági szintű és üzemi szintű hatékonyság között. Az előbbi az egész népgazdaság területén fejezi ki az összeredmény és a ráfordítások viszonyát, a vállalati ha­tékonyság csak a vállalati kiadások és az eredmény egybevetését tükrözi, A ha­tékonyság növekedése elsősorban a ter­melési költségek csökkenésével, tehát anyag-, energia- és munkamegtakarítás­sal, ésszerűsitéssel, minőségi munkával érhető el. HOZRASZCSOT. Tulajdonképpen gazda­ságos gazdálkodási rendszert, a vállala­tok olyan tervszerű irányítását jelenti, amikor a vállalatok mint önálló jogl- -gazdaságl egységek lépnek a szocialista állammal és más vállalatokkal szemben. Ebből kifolyólag saját bevételeikből kell kiadásaikat fedezni, és jövedelmezősé­gük befolyásolja a vállalat fejlődését, a Az ifjúsági szocialista munkabrigádok számszerű gyarapodása. vállalati kollektíva jövedelmének nagysá­gát. Kifejezésre jut benne, hogy a vál­lalat önállóan hozza döntéseit. Hozrasz- csot érvényesülhet egy vállalaton belül, az egyes üzemegységek és kollektívák között. Az egyik legfontosabb gazdasági eszköz, amely döntő módon befolyásol­ja az anyagi érdekeltségen keresztül a hatékonyság és termelékenység, a minő­ségi munka alakulását. INFRASTRUKTÚRA. A termelési folya­matban közvetlenül részt nem vevő, de ahhoz szervesen hozzátartozó gazdasági feltételek (úthálózat, közművek, kikö­tök, közlekedés, közoktatás stb.) gyűj­tőneve. Színvonala kifejezi, hogy vala­melyik országban mennyire vannak meg a gazdasági fejlődés feltételei. INTENZÍV GAZDÁLKODÁS. Az a gaz­dálkodási módszer, amelyben a gazda­sági növekedés fő eszköze a technika és a technológia fejlesztése, a termelés jobb megszervezése, a dolgozók szakkép­zettségének növelése, s általában a ter­melési erőforrások, hatékonyabb felhasz­nálása. Ilyen körülmények között a ter­melés növelése elsősorban a termelé­kenység emelkedése útján, nem pedig a foglalkoztatottak számának növekedésé­vel valósul meg. A hatvanas évek óta, hogy a korájabl túlnyomóan extenzív gaz­daságfejlesztés tartalékai kimerültek, a csehszlovák népgazdaság fejlődése egy­re inkább az intenzív gazdálkodás út­ján valósul meg. KOORDINÁLÁS (népgazdasági tervek koordinálása), összeegyeztetés, összehan­golás, különböző szervek, gazdasági egységek összehalngolása a közös fel­adatok legeredményesebb megoldására, az erők legcélszerűbb kihasználására. A KGST-országok népgazdasági terveinek egyeztetése és összehangolása a szocia­lista országok gazdasági együttműködé­sének egyik formája, amely az egyes tagállamok szükségleteit szolgálja. A napjainkban folyó együttműködésre jel­lemző a beruházási eszközök összponto­sítása nagyobb beruházásos építkezések megvalósítására (gabCíkovo — nagyma­rosi vízlépcső, orenburgl gázvezeték stb.). NÉPGAZDASÁG TERVSZERŰ FEJLESZ­TÉSE. A népgazdaság tervszerű fejlesz­tése a szocializmus objektív gazdasági törvényeinek egyike. Míg a gazdasági alaptörvény a szocialista termelés fő cél­ját, fő ösztönzőjét határozza meg, addig a tervszerű fejlődés törvénye e terme­lés mozgásának Jellegét fejezi ki. E tör­vény fő vonása a népgazdaság valaineny- nyi iáncszeme összehangolt tevékenysé­gének a szükségessége, amit a társada­lom termelőerői és a termelési viszo­nyok fejlődésének tudatos ellenőrzése útján valósítanak meg. A szocialsta gaz­daság tervszerű fejlődése lehetővé teszi hogy a társadalom a társadalmi terme­lés különböző láncszemei között a szük­séges arányokat állandóan fenntartsa. RENTABILITÁS. Jövedelmezőség, a gaz­dálkodásnak az a követelménye, hogy az ere'dmény meghaladja a ráfordításokat, vagyis a bevételek ne csak a költséget fedezzék, hanem nyereséget is biztosít­sanak. TERMELÉKENYSÉG (munkatermelé­kenység). A munka hatékonyságának fo­ka, amelyet az egységnyi munkaidő alatt termelt termékek mennyisége határoz meg. A termelékenység növekedése egy­értelmű a munkával való takarékosko­dással. Növekedése a munka hatékony­ságának fokozását jelenti, ezért az em­beri haladás fontos mutatója. Minden társadalom azzal bizonyltja be maga- sabbrendűségét a megelőző társadalom­mal szemben, hogy fokozza a munka termelékenységét. Az intenzív termelési mód legfontosabb tényezője, napjaink legfontosabb feladata. TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FORRADA­LOM. A termelési technikának, a tech­nológiái eljárásoknak, a munkaszervezés­nek rohamos, gyökeres átalakítása. A tudományos-műszaki forradalom fő irá­nyai: automatizálás, villamosítás, atom­energia felhasználása, kemlzálás. A tu­dományos-műszaki forradalom következ­tében megváltozik az ember szerepe a munkafolyamatokban. Mind kevesebb közvetlen fizikai munkára van szükség, átalakul és emelkedik a munkások szak­mai színvonala, jelentősen nő a kvalifi­kált káderek száma. Egyre inkább elmo­sódik a fizikai és szellemi munka kö­zötti különbség. Űsszeállitotta: PALÁGYI LAJOS SEGÉDANYAG A POIITIKAI OKTATÁSHOZ Hozzájárulásunk a népgazdasági feladatok teljesítéséhez I T EGYÜNK A HALADÁS 'ÁSZLÓVIVÖI Lépten-nyomon meggyőződhetünk róla, hogy a szocialista társadalmunk messze­menően gondoskodik az ifjú nemzedék­ről. Megnyilvánul ez a családban, az is­kolában, a munkahelyeken és a minden­napi életben általában. Ezt a megálla­pítást azzal a kézzelfogható ténnyel is alátámaszthatjuk, hogy a társadalom ma különböző formában évi 35 milliárd ko­ronát fordít az ifjú nemzedék kedvező élet- és munkafeltételeinek megteremté­sére. Jó feltételek között élünk és dolgo­zunk, tanulunk és szórakozunk. Kétség­telen, hogy ez Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja okos és körültekintő poiitiká- jának az eredménye. Létbiztonságunk szilárd, az ifjú nemzedék egészséges és zavartalan fejlődése biztosítva van. Az egész társadalom élénk érdeklődé­se kíséri a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkáját, s különösen a párt szentel megkülönböztetett figyelmet az Ifjúságot érintő minden kérdésnek. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársa­ságunk elnöke ezzel kapcsolatban a SZISZ III. kongresszusának dlszemelvé- nyén a következőket állapította meg: „Nagyra becsüljük a SZISZ tevékenysé­gét a fiatalok munkakezdeményezésének fejlesztésében, részvételüket a szocialis­ta munkabrigádokban, munkájnkat szá­mos fontos építkezésen, amelyek fölött az ifjúsági szervezet védnökséget vál­lalt. Becsüljük azt a munkát, amelyet az iskolákban, szaktanintézetekben, a tudo­mányos munkahelyeken és a hivatalok­ban végeznek. A SZISZ-tagok sok jó ered­ményt értek el a haza védelmére törté­nő felkészülésben a fegyveres testüle­tekben. Őszinte köszönetét mondok a jé ‘ munkáért a Szocialista Ifjúsági Szövet- í ségnek, tagjainak, minden fiatalnak. Szi- j vünk mélyéből kívánjuk, hogy a SZISZ- ‘ -szervezetek sokrétű tevékenységében ál- t lamunk öntudatos polgáraivá fejlődje- I nek, akik erejüket és képességeiket a ! szocializmus további fejlesztésének, a vi- I lág békéjéért és a haladásért folytatott \ harcnak szentelik. I Hiszen ifjúsági szervezetünk munká- I játöl nagymértékben függ, hogy az ifjú I nemzedék hogyan készül fel a szocializ- I mus további fejlesztése feladatainak tel- I jesitésére. A kongreszsusi tanácskozás I meggyőzően bizonyítja, hogy tisztában vannak e felelősségükkel, keresik tevé­kenységük további gazdagításának és tö­kéletesítésének útját, módját. Ebben a jövőben is teljes támogatásunkra talál­nak. A CSKP, szocialista államunk, egész társadalmunk még nagyobb figyelmet és [ gondot fordít ifjú nemzedékünk sokolda- i lú fejlődésére, bevonására a politikai I és gazdasági életbe, a hasznos munkába I az élet minden területén. Megbízunk a ; Szocialista Ifjúsági Szövetségben, pár- i tunk hű harcostársában, ifjú nemzedé- I künk méltó képviselőjében.“ , A bizalmat és elismerést, iétbiztonsá- I gunk és jövőnk szavatolását azonban i csakis becsületes és kitartó munkával i hálálhatjuk meg. Azzal, hogy — Husák ^ elvtárs szavaival élve — szocialista ál- I lamunk öntudatos polgáraivá leszünk. Röviden összefoglalva legfontosabb fel­adatainkat, hadd Idézzük a SZISZ KB jelentését, amelyet a III. kongresszuson j Jaroslav Jenerál, a Központi Bizottság elnöke terjesztett elő: „Teljes mértékben magunk ávé tettük Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusának határozatait, lelkiisme­retes munkával segítettük hazánk továb- • bi felvirágoztatását, igyekeztünk megsok­; szorozni anyagi és szellemi gazdagsá- ; gát, részt vállalunk létbiztonságának ^ megszilárdításából. Békében élni, hozzá- i' járulni a haladáshoz a világ forradalmi t küzdelmében; ez a program, amely tel- [ jes mértékben megfelel az ifjú nemze- í dék leghensőbb érdekeinek és szükség- I leteinek. s Ezért a III. kongresszuson is felelős- I ségünk teljes tudatában kinyilvánítjuk: I minden erőnkkel és képességünkkel to­vábbra is a pártkongresszus határozatai- I nak megvalósítását támogatjuk. Ez be- I csületbeii ügyünk. Csehszlovákia Kom- ! munista Pártjának programja a mi prog- í ramiink is. ■ ; Ma, másfél évvel a CSKP XVI. kong- ; resszusa után is nagyon jól tudatosít­juk, hogy határozatainak megvalósítása I óriási erőfeszítést, a társadalom minden erejének és forrásának mozgósítását, va- í lamennyiünk áldozatos munkáját követe- [ li. Lápten-nyomon meggyőződünk, hogy f milyen hatalmasak és bonyolultak azok ' az új feladatok, amelyeket társadal- : műnk a mélyreható belső és külső vál- ; tozások, az emberek egyre növekvő igé- I nyei között kénytelen megoldani. Tud- ; juk, hogy ebből ránk nézve is az a kö­vetelmény származik, hogy mindenütt — az alap.szervezetektől a központi bizott­ságig — emeljük a munka színvonalát.“ Jól tudjuk, hogy a növekvő szükség­letek kielégítésének, életszínvonalunk javításának egyetlen útja a szükséges források fokozott kialakításán, a nép­gazdaság további fejlesztésén keresztül VQzet. Ezt csak úgy érhetjük el, ha ké­pesek leszünk érvényesíteni a gazdaság intenzifikálását, a műszaki haladást, job­ban hasznosítjuk a nyersanyagot és az energiát, s minden munkahelyen lelkiis­meretesen és jó minőségben dolgozunk.

Next

/
Thumbnails
Contents