Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-18 / 3. szám

9 M egkérdezné-e valakitől, hogy sze- retl-6, ha előre tudná, hogy nemmel válaszol? Nyilván nem. Ezért Indultam én Is Miro Zblrkához olyan kérdéssel, amelyről már előre tudtam, hogy Igennel fog válaszolni. „Nem akartam magam kiélni a muzikalitásban, nem akartam „va­rázsló“ ' lenni. Azt akartam, minden, . ami dalaimban megszólal, indokolt legyen. . Ez a legfontosabb.“ Ezt két évvel ezelőtt nyilatkozta, amikor megjelent az Alomorvos című nagylemeze. — Ma is aláírná ezt a nézetét? A válasz egyértelmű Igen volt. Már akkor, két évvel ezelőtt és ma is ter­mészetes, hogy a dal az, ami Mirőt összeköti rajongóival, a zenekar tag­jaival és most már az Aranycsalo­gánnyal is. — Tehát az alapgondolat maradt. Nincs szükség változtatásra, kiegészí­tésre? — Az énekes és szerző számára az a legnagyobb elismerés, ha nem fö­löslegesen alkotja meg dalait, ha ezek másoknak is mondanak vala­mit. Ez tulajdoniképpen ugyanaz, amit két évvel ezelőtt mondtam, csak más szavakkal. — Milyen a módszere? Hiszen ha, yalaki piBghallgatja a. dalait, akár, hangversenyen, akár lemezről, nem hiszi el, hogy a véletlent hallotta ... r— Egyszerűen ülök a zongora mel­benne. Minden szerzeményének egye­di, megismételhetetlen hangulata van. Lehet ezt szándékosan csinálni? — EÜt nem tudnám pontosan meg­mondani. Ahogy a zenélésnél előbújik a dallam, párhuzamosan már a h^- gulat Is megjelenik. Ez természetesén még a szöveggel párosulva változhat, de csak részl>en, mert Kamii Peteraj igyekszik olyan szöveget írni, amely összhangban van a dallam hangulatá­val. Az a tapasztalatom, hogy a leg­jobb befejezni az egész dalt. Ha nem. fejezem lie, és egy idő múlva vlsz- szatérek hozzá, már általában nem tudom ugyanabban a hangulatban tartani, mint amilyenben kezdtem. Az Is lényeges, milyen hangszerrel al­kotom a dalt. Ezért váltogatom a kü­lönböző billentyűs hangs2>erefcet, az elektromos és az egyszerű gitárt. Ez-^ zel legalább részben el tudom érni, hogy ne Ismételjem önmagam. — Beszéltünk a balladikus dalok sikereiről Nem készteti ez arra, hogy mindig ebbe a miliőbe térjen vissza? — Már találkoztam olyan véle­ménnyel, hogy csak ilyen dalokat kel­lene írnom. Csakhogy, ez számomra . nem lenne érdekes. Képzeljen el egv albumot, mondjuk tizenkét ilyen dal­lal. A popzene több stílusához érzek vonzalmat. Nem tudnám magam töké­valóban összetartozunk. Nehezen tud­nám elképzelni a munkámat nélkü­lük. — Milyen a közBs közeljövőjük? — Hazai hangversenyeken kívül ■idén a Szovjetunióba, Bulgáriába, Ma­gyarországra és az NDK-ba látoga­tunk el. Egy kis módosítással az RCA céggel lemezre vesszük az Idénysze­relmeket, Éveik és napok címmel és valószínűleg fellépünk a Bratislava! Lírán is. — Tehát programban gazdag volt az 1982-es év, és további mozgalmas év előtt áll. De térjünk vissza a ta­valyihoz. Az év végi prágai szereplé­sük után kiváló kritikákat olvashat­tunk, főleg a Klicpera Színházban adott premierről... — Nem titkolom, nagy gonddal ké­szültünk a prágai hangversenyre, mi­vel az ottani közönség még nem is­mert minket. Kíváncsiak voltunk, ho­gyan fogadnak, ismerik-e a dalainkat. Kellemesen meglepÖ^ltünk, nagyon szívélyesen fogadtak és jó volt ott muzsikálni. — Az Aranycsalogány szavazatai nyomán az embernek az a benyomá­sa, hogy mégsem állunk olyan rosz- sznl a popzenével Szlovákiában, mint ahogy azt mondani szokták. — Nem érzem magamat elhivatott­MINDIG UGYANARRÓL VAN SZÓ lett vagy gitárral a kezemben, és ját­szok. Ez akkor szokott lenni, amikor nem vagyok turnén, éjszaka vagy reg­gel, egyszóval olyankor, amikor össz­pontosítani tudok. Szeretem a dalt végleges formájában megalkotni, de néha egészen ellentétes helyzet is produkálhat érdekes eredményeket. Például a Zsákutcák című dalt in­fluenzásán találtam ki. Be voltam re­kedve, alig tudtam kinyitni a szá­mat, mindössze négy hang terjedel­méig voltam képes kiénekelni. Ennek a négy hangnak elégnek kellett len­nie mindarra, amit ki akartam fejez- nL Lehet, éppen ez volt a jő, mert arra kényszerített, hogy megmaradjak az alapfelfogásnál, s nem tudtam a dallamban elkalandozni. A refrént azután később alkottam meg, amikor a hangom már rendbe jött. — Dalaiból nyugalom, kiegyensú­lyozottság árad, de van bennük vala­mi izgató, drámai is. Ha hallgatjuk a Ballada a mezei madarakról címfi szerzeményét vagy az Atlantiszt, a dallam valamilyen magaslatokra -visz, mintha .Jiullámokan ringanánk, de ez mégsem gondtalan szárnyalás, nem gondtalan libegős. Feszültség van letessn kifejezni egyetlen stílussal. A zeneszerzés a munkám legszebb pilla­nataihoz tartozik, mintha ünnep len­ne. Persze annak Is van varázsa, ha több dalt kell egy egységbe szer­keszteni — hangversenyre vagy le­mezre — mégpedig úgy, hogy az egyik dal segítse a másikat, hogy együttes hatásuk a lehető legnagyobb legyen. — Közismert, hogy nem sokat kom­ponál. Mégis meg keii kérdeznem, nem gondoit-e néha más énekesekre is. Több olvasónk kérdezi levélben, nem. tervezi-e, hogy más énekesekkei, például Marika Gombitovával közösen készítsenek lemezt? — Egyelőre nem foglalkoztat ez a gondolat különösebben. De van né­hány dalom, amelyeket szívesen fel­kínálnám Marikának. Van közöttük olyan szerzemény is, amelyet duóban lehetne énekelni. És el tudnám kép­zelni az együttműködést Ján Lehot- skjival. — Szóval a régi „Modus család“ még létezik, bár maga már hosszabb ideje a Limithez tartozik. — Külön, így jelentenek be min­ket, Miro 2birka és a Limit, jóllehet bak, hogy a szlovák popzenét mint egészet értékeljem. Mindenesetre po­zitívan értékelem, hogy megjelentek olyen csoportok és énekesek, aikik műsorukat eredeti szlovák dalokra építik. Ezen a téren a Prúdy együt­tes volt úttörő. Még ma is tetszenek az első dalaik. Bizonyos értelemben engem is ők inspiráltak eredeti da­lok alkotására.- — Elnyerte a Líra ezüst fokozatát (a Modusszal az aranyat is), elisme­rést kapott Viilachban, most elnyerte az Aranycsalogányt. Mit érhet még el egy énekes? — Minden elismerés buzdítóan hat, , de ezzel párhuzamosan azt a bizo­nyos lécet magasabbra helyezem. Ál­landóan fejlődni kell. Az Aranycsa- logány-díjban főleg azt tartom érté­kesnek, hogy az emberek találtak ma­guknak időt kitölteni és beküldeni a szavazólapokat, tehát kedvelik a mi dalainkat. Ez pedig jó érzés. Nem arról van sző, hogy mindenáron dí­jakat nyerjünk, hanem arról, hogy ló hazai dalokat alkossunk., Ez lesz a célunk a jövőben is. PETER BRHLOVIC í I ■is « ' Huszonegyedszer rendezte meg a Smena és a MIadá fronta szerkesztősége az Arany­csalogány popzenei ankétot. Rengeteg, pon­tosan 72 386 olvasó küldte be szavazólapját, amelyek alapján a következő sorrend ala­kult ki: Énekes Az elért Helyezés ■'á szava* 1981-ben 44. Sucht Jifí 93 33 É zatok 45. Nagy Péter 90 — száma 48. Lehotskt Ján 83 — ■ i 47. Dragoun Roman 82 — 4. .. 1. Zbírka Miroslav 19 103 7 48. BfouSek J. P, 81 31 'í 2. Gott Karel 11 635 1 49. Zíma Josef 80 ■43 i! 3. David Michal 10 263 2 50. Staldl Ladislav 77 18 i 4. Vávra Vítézslav 4 618 3 5. Kotvald -1- Hlo2ek 3 061 ___ n 6. NeckáF Václav 2 972 4 Énekesnők Az elért Helyezés 7. Korn Jifí 2 536 5 szava­1981-ben 8. MiSík Vladimír 1580 11 zatok 9. Novák Petr 1436 10 száma 10. Semelka Leáek 1311 20 11. Janda Petr 1249 8 1. Zagorová Hana 34 080 1 12. Böbék Pavel 892 13 2. Gombitová Marika 12107 3 13. Zieh Karel 797 12 3. Vondráöková Helena 7 669 2 ^ 14. Rezek Petr 760 6 4. Rottrová Marie 3 503 4 V 15. TuCny Michal 749 16 5. Janú Petra 2 208 9 fl,- 16. Läufer Josef 704 23 6. Spinarová Vára 1 928 5 1 17. Chlebana Frantiäek 684 — 7. Filipová Lenka 1750 6 18. Helekal Jiíí 538 26 8. Kratochvílová Jana 1469 7 ■ 19. Spálen^ Petr 508 14 9. Zelenková Jitka 844 8 20. Hammel Pavol 497 17 10. Hegerová Hana 650 12 "' 21. Matuäka Waldemar 473 15 11. Urbánková Nada 555­11 22. Procházka Stanislav 423 12. Mlchnová Zuzana 496 16 23. Kotvald Petr 411 — 13. Cernocká Petra 408 10 24. Cernoch Karel 381 24 14. Koubková Jana 312 25 j-; 25. Schellinger Jifí 361 9 15. Linková Miki 3Ó2 — 26. Hlozek Stanislav 322 16. Wajsarová Véra 242 14 27. Véné Pdvel 304 29 17. Chmelová Lenka 189 20 28. Mládek Ivan 287 19 18. Tlchotová Zdena 186 17 * 29. Nedvéd Jan 259 21 19. Ulrychová Hana 151 18 ^ 30. Imrich Miroslav 240 — 20. Pilarová Éva 149 19 ■j 31. Tomääek Radek 215 27 21. Koudelová Vlasta 146 15 ■| 32. Ríha Oldfich 197 25 22. Simonová Yveta 138 23 1 33. Prokop Michal 161 32 23. Stachová Mónika 126 — : , 34. Danék Wabi 160 — 24. Vrtichová Helena 122 46 ? 35. Stédron Jifí 148 44 25. Pefestá Ivana 104 48 t'* 36. Hoffmann Miroslav 142 42 26. Olmerová Éva 101 22 ij 37. Petflna Óta 141 30 27. Molavcová Jitka 96 21 í 38. PospíSil Lubomír 137 39 28. Blechová Olga 85 28 1 39. Kocáb Michal 120----- . 29. Hurychová Éva 74 49 ^ 40. VaSák Václav 112 — 30. Kocianová Jana 72 31 ■1 41. Merta Vladimír 111 22 31. Vofiková Dagmar 65 24 ■ 42. Veselji Oldfich 108 41 32. Peäanovä Ilona 62 ■ — A 43. Wykrent Jaroslav 96 28 33. BuStíková Hana 61 13 — t 34. Rollncová Darlna 54 — 35. Táborská Blanka 52 30 36. Hruáková Miriam 48 44 37. Voborníková Miluäe 46 29 38. Burianová Jana 45 26 39. Elefterladu M. a T. 38 45 40. Laiferová Marcela 36 36 41. Robbová Jana 36 32 42. Cefovská Judlta 32 37 43. Tichá Alena 30 47 44. Lorencová- Zdena 29 34 45. Hermanová Ljuba 27 33 46. Machová Ivana 26 39 47. Veseiá Olga 25 38 48. Vosmanská Karla 25 41 49. Horváthová Monika 22 — 50. Králová Marcela 22 — Együttesek A szava­Helyezés zatok 1981-ben száma 1. Olympic 23 715 1 2. Elán 6 778 6 3. Orchester K. Vágnera 5 039 9 4. Limit 4 413 42 5. Praiskt vtbér 3113 — 6. Plavcl 2784 3 7. Kamelle 2 715 24 8. Modus 2 399 5 9. Orchester L. Staidla 2 362 2 10. Abraxas 2193 17 11. Turbo 1 821 — 12. Progres 2 999 11 13. Katapult 875 4 14. Bacily 826 13 15. Tuönáci 824 50 16. Supercément 694 — 17. Maximum P. Hanfliga 634 7 18. Spiritual kvintet 519 18 19. FeSäci ■ 499 8 20. ETC 485 12 21. Skupina I. Mládka 482 10 22. Orig. pra2skt synkop. orch. 555 19 23. Zelenáői 432 14 24. Brontósaufi 418 15 25. Kroky F. Janeíka 349 — 26. Marsyas 314 23 27. Karamel 310 ___ 28. Cltrón* 306 37 29. KTO -: 299 16 30. Javory 280 25 SZERZŐK NÉLKÜL NEHÉZ (RÁDIÓNK I SZILVESZTERI MŰSORÁRÓL) Hagyománnyá vált, hogy a Csehszlovák Rádió magyar főszerkesztősége az év utol­só napján vidám, általában kétórás műsorral jelentke­zik. így volt ez tavaly is, s remélhetőlejg így lesz idén is, mivei ennek az összeállí­tásnak már megvan a kö­zönsége tájainkon. Milyen volt a „Szilveszter 1982“? Az összeállító (lakál István) ugyanazokkal a ne-| kézségekkel birkózott, mint' egy évvel előtte: eredeti, { hazai témákat sajátosan fel-l dolgozó szerzők művei hiá-! nyában kénytelen volt innen' is, onnan is ollózni. A jele-| netek írói között volt ma-j gyarországi és szlovák szer-i ző, itthoni magyar alig, hi-' szén Duba Gyula és Dénes' György nem ír már tréfás' monológokat, jeleneteket,! aki pedig írhatna, hiszen te-| hetsége van hozzá (Zsélyi Nagy Lajos például), még el sem kezdte. • A jó kabaréra a sajátos hangulat jellemző, egyéni, eredeti ízeket pedig csakis házai alkotók keverhetnek ki. A rendező (Németh Ica) és a színészek (Boráros Im­re, Benes Ildikó, Ropog Jó-. zsef, Dráfi Mátyás, Szentpé-^ tery Aranka, Petrécs Anni, Siposs Ernő, Tóth Erzsébet és Turner Zsigmond) ennek ellenére mindent elkövettek, hogy a hallgatók és a sók- szelőcei (Selica) meg a jó- kai (Jelka) nézők jól szóra­kozzanak. A két községben rögzített műsor közönsége örömmel tapasztalta, milyen kedvvel „komédiáznak“ mű-: vészeink, mennyire áhitják a derűs, humoros szövege­ket. A tavalyi szilveszteri mű­sorban hagyományosan szlo­vák nép- és táncdalokal is hallhattunk. Szlovákul Ar­nold Judit, a Szlovák Nem-, zeti Színház tagja énekelt, magyarul a műfaj egyik leg kiválóbbja, a Budapestről vendégként fellépő Jákó Ve­ra. j A műsor zenei szakértője Papp Sándor jó érzékkel vá­lasztotta ki a táncdaléneke- seket is: a szlovák Ján Gre- guS nemcsak kitűnő hangjá­val, hanem előadásának stí­lusával is megnyerte a kö zönséget, s feltehetően s hallgatókat is csakúgy, mint a népszerű magyarországi vendégművésznő. Eszmény Viktória. Tetszett az Ex 5 együttes és a Suba testvé­rek, s tetszett a Szőttes tánckara, amelynek műsora látványossága folytán első­sorban a nézők számára voll élvezetes (Quittner János koreográfiájával). Rádiónknak nincs szórakoz­tató osztálya, így hát az ef­féle esztrádműsorok rögzíté­se sok gonddal, utánjárás­sal, szervezéssel jár. Tavaly módunkban állt a helyszí­nen tapasztalni, hogyan ala­kul ki a három és fél órá­nyi nyersanyagból a bemu­tatásra kerülő százhúsz perc. Ügy vélem, a szerkesztő-; ség mindent elkövet azért, j hogy hallgatóinak örömet | szerezzen, ez pedig hazai; szerzőgárda „műhely“ nél- j kül nem kis feladat... j (bt)*

Next

/
Thumbnails
Contents