Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-24 / 21. szám
2 M ?li«IIITII/JElENT^ Bővített újratermelés Az újratermelés az anyagi javak termelésének állandóan megismétlódő folyamata, a termelés folytonosságának állandó fönntartása. Az újratermelés elkerülhetetlen velejárója minden társadalmi rendszernek, Így a szocialista gazdaságnak is. A lakosság létfenntartása csak úgy biztosítható, ha a dolgozók munkájukkal, termelóeszkSzeikkel újból és újból létrehozzák, valamint elosztják, kicserélik és elfogyasztják a szükségleteik kielégítését szolgáló anyagi javakat. Eközben minden termelési folyamat során újból és újból megteremtik a folyamat megújitásának feltételeit, vagyis az új termelési folyamathoz szükséges termelőeszközöket és munkaerőt. A társadalom fejlődésének föltétele, hogy a termelési folyamat ne ugyanazon a színvonalon ismétlődjék meg (egyszerű újratermelés), hanem fokozatosan növekvő színvonalon egyre nagyobb termékmennyiséget állítsanak elő (bővített újratermelés). A szocialista gazdaságot is a bővített újratermelés jellemzi, amelyre érvényesek az újratermelésnek Marz által feltárt általános feltételei. Ezek minden olyan gazdasági rendszerre kiterjednek, amelyet bővített újratermelés jellemez. A szocialista bővített újratermelésre is érvényesek tehát a következő legfontosabb törvényszerűségek: 1. Az újratermelés magában foglalja az anyagi javak, a munkaerő és a termelési viszonyok újratermelését. A termelési folyamat folytonos megismétléséhez feltétlenül szükség van az előző termelési folyamatban elhasznált termelőeszközök pótlására, megújítására. Ugyanúgy pótolni kell az előző termelési folyamatban elhasznált munkaerőt is. Végül: a termelés folyamatosságának fenntartásához állandóan újra kell termelni a termelési viszonyokat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi termelés megszervezését. 2. Az újratermelés mint a termelés állandó megújulásának szakadatlan folyamata, magában foglalja nemcsak a termelés, hanem az elosztáji, a csere és a fogyasztás folyamatait is. A termelési folyamat csak akkor -újulhat meg, ha az előállított termékeket (megfelelő módon és mértékben) elosztják, kicserélik és elfogyasztják, és ha a rendelkezésre álló termelőeszközöket és munkaerőt úgy osztják el, hogy a termelési folyamat a szükséges mértékben és arányokban ismétlődjék meg. Az újratermelés négy felsorolt mozzanata egységet alkot, amelyben a termelésnek van elsődleges, meghatározó szerepe, ugyanakkor a négy mozzanat között kölcsönhatás is érvényesül. Amint Marx írja: „Meghatározott termelésnek meghatározott elosztás, csere, fogyasztás telel meg és meghatározott arányok e folyamatok egymáshoz való viszonyában. Természetesen a termelést a többi folyamat határozza meg.“ 3. Megfelelő aránynak kell megvalósulnia a termelési folyamatban előállított termékek két legfontosabb csoportja, a termelőeszközök és fogyasztási cikkek között. Ahhoz, hogy az újratermelés zavartalan legyen, a két osztály termelése között megfelelő aránynak kell megvalósulnia, amely döntő jelentőségű az újratermelés bővülése és a szükségletek kielégítése szempontjából. 4. Bővített újratermelés azáltal jön létre, hogy a termelési folyamatban nagyobb mennyiségű terméket hoznak létre, mint amennyi a termelőeszközök és a munkaerő egyszerű felújításához szükséges, és az így keletkezett többlettermék nagy részét a termelőeszközök és a foglalkoztatott munkaerő növelésének céljaira, felhalmozásra használja fel a társadalom. A szocialista bővített újratermelésnek is ez az alapvető feltétele. A szocialista termelési mód természetéből kifolyólag a szocialista bővített újratermelésnek vannak rendkívül fontos sajátos vonásai is, amelyek élesen megkülönböztetik az újratermelés kapitalista formájától. E sajátos vonások közül a legfontosabbak a következők: 1. A kapitalista viszonyok között általában a magántőkések, illetve az egyes tőkésvállalatok tevékenységét közvetlenül meghatározó szűkebb körű (mikroökonómiai) összefüggések állnak előtérben, és csak ezek bonyolult, sokszor egymást keresztező hatásának eredőiéként alakulnak ki az újratermelés társadalmi folyamatának keretei. A társadalmi tulajdonon alapuló szocialista gazdaság fejlődését ezzel szemben, sokkal közvetlenebbül az egész népgazdaságot átfogó, a társadalom által felismert makroökonómiai összefüggések határozzák meg. Ezek az összefüggések teszik lehetővé a szocialista népgazdaság központi irányítását és tervezését. 2. A szocialista bővített újratermelés közvetlenül a lakosság növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek minél magasabb fokú kielégítését szolgálja. Legfőbb mozgatóereje az a törekvés, hogy a szükségletek kielégítésére alkalmas termékek minél nagyobb tömegét a társadalmi munka lehető legtakarékosabb ráfordításával állítsák elő. 3. A szocialista újratermelésben a lakosság fogyasztásának alakulása nem korlátozza, hanem állandóan ösztönzi a termelést. A termékek egyre nagyobb mennyiségének értékesítése nem ütközik szükségszerű akadályokba. A termelés és az értékesítés összhangja a termelés növekedésénék gyors üteme mellett is fenntartható. 4. A szocialista bővített újratermelés egész folyamatát a tervszerűség jellemzi. Ahboz, hogy a szocialista újratermelés megvalósuljon szükségszerű, hogy a társadalom szervei hosszabb távra tudatosan tervezzék meg az anyagi javak és a munkaerő újratermelésének méreteit, fő arányait, ütemét. 5. A szocialista újratermelés — mely tudatosan és tartósan valósítja meg az arányosságot — természeténél fogva nem ciklikus, hanem folyamatosan bővülő tendenciájú és így válságmentes. Ez lehetővé teszi a természeti és a munkaerőforrások egyre teljesebb, egyre optimálisabb- kihasználását, a termelés szakadatlan növekedését. Ezekből a sajátosságokból következik a szocialista újratermelés legfőbb előnye; az újratermelés bővülésének gyors üteme. 6. A szocialista tulajdon bővített újratermelése, a vállalatok és a dolgozók közötti szocialista kapcsolatok erősítése megalapozza a termelőerők és a szocialista termelési viszonyok közötti összhangnak egyre magasabb színvonalon történő megvalósítását, végső fokon a kommunista termelési mód felsőbb szakaszának elérését. MARNA ISTVÁN mérnök, főiskolai docens Az Önfeláldozó és alkotó munka: korunk forradalmísága „A párt és a nép minden erejét a CSKP XVI. kongresszusa programjának megvalósítására összpontosítjuk“ jelszó jegyében zajlottak le a kerületi pártkonferenciák, valamint a prágai és a bratlslavai városi pártkonferencia. A tanácskozásokon a küldöttek értékelték pártszervezeteik a XVI. kongresszus határozatai teljesítése során elért eredményeit, kitűzték a feladatokat a következő Időszakra, s megválasztották az új kerületi és városi pártszerveket. A konferenciákon részt vettek a CSKP Központi Bizottságának küldöttségei. A prágai városi pártkonferencián részt vevő küldöttséget Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke vezette. Az alábbiakban részletet közlünk vitafelszólalásából. „Sok olyan probléma van, amelyet jobb szervező munkával, jobb tervezéssel leküzdhetünk. Egyes elvtársak jogosan bírálták a papírháborút. Céltudatosan ki kell küszöbölnünk a fölösleges közbülső láncszemeket, keresnünk kell az Irányítás leghatékonyabb módszereit. Az egész szocialista világ keresi az ú] hozzáállásokat, a hatékonyabb és egyszerűbb gazdasági mechanizmust. Természetesen mi is keressük. Megkezdtük a komplex intézkedések érvényesítését. Az intézkedéseket fokozatosan tökéletesítjük. Sokszor kiemeltük a közvetlen irányítás jelentőségét és feladatát. A központtól lefelé túl sok a rutin és kevesebb a hatékony, rugalmas, felelősségteljes döntés, és hatékony ellenőrzés. KI kell irtanunk az ilyen rutinmunkát, a formalizmust, a sablonszerűséget, az üres frázisokat, mindenütt érvényesl-* tenl kell a racionális hozzáállást. Ezt senki sem teszi meg helyettünk. Ezért minden terüieten növelni kell a követelményeket, főleg ami a vezetőket, a kommunistákat, a pártszervezeteket és -szerveket illeti minden szinten, de elsősorban a központi intézményekben. A gazdasági fejlődés központi kérdése a társadalmi munkatermelékenység alakulása. Ha az nem növekszik a szükséges mértékben, nem növekedhetnek a bérek sem, nem rendelkezhetünk kellő mennyiségű eszközzel a szociális Intézekdésekre, sem pedig a gazdaság továbbfejlesztésére. Ezért szüntelenül figyelemmel kell kísérni a munkatermelékenység alakulását, ügyelni kell növekedésére, és mindenütt az elvégzett munka szerint kell jutalmazni. A munkatermelékenység növelésének kulcsa a tudományos-műszaki fejlesztés, amelyről ezen a konferencián is nagyon sok szó esett. A központi bizottság elnöksége rendszeresen foglalkozik a munkatermelékenység különböző oldalaival, így a tüzelőanyag és energiagazdálkodás racionalizálásával, a vaskohászat fejlesztésével, a tudományos ismereteknek a mezőgazdaságban és más területeken való érvényesítésével. A tudománynak és a technikának jobban hozzá kell Járulnia a megerőltető munkák könnyítéséhez, a munkatermelékenység növeléséhez, a gazdaságosság javításához. Napjainkban folyik a tudományos- -műszakl fejlesztés kérdéseinek komplex értékelése. Olyan intézkedéseket készítenek elő, hogy a termelésben gyorsabban érvényesüljön a műszaki haladás, a kutató és fejlesztő munkahelyek többet tegyenek, és ne fedezzék fel a már régen felfedezett dolgokat. Ha lépést akarunk tartani a világgal, elért eredményeinket, mindent ö?sze kell hasonlítanunk az Igényes nemzetközi kritériumokkal.“ A kelet-szlovákiai kommunisták pártkonferenciáján a CSKP KB küldöttségét Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára vezette. Szlovákiának az elmúlt két és negyedévben elért gazdasági eredményeit értékelve Lenárt elvtárs vitafelszólalásában hangsúlyozta, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni a termékek minőségének javítására és a vállalatok rentabilitásának növelésére, mivel az elsőosztályú termékek részaránya eddig nem felel meg a szükségleteknek és a lehetőségeknek. Ez a feladat a kelet-szlovákiai kerület számára is sürgető, súlyát növeli a kerület mind nagyobb hozzájárulása az országos termeléshez. A Kelet-szlovákiai Vasmű hazánkban a bádoglemezek legnagyobb termelője, s ezért tőle is függ a gépipar fémfogyasztásának csökkentése, a gépipari és az elektrotechnikai termékek minőségének javítása. Jelentősen részesedik a kerület a vegyipari termelésben. De nem érhetjük be azzal, hogy a műszálak gyártásában a kerület csak egyharmad részben részesedik, felelősséget kelt vállalni a termékfejlesztésért, hogy ezek a termékek használati értéküket és hatékonyságukat tekintve lépést tartsanak más országok termékeivel. A stráZskél Chemko vállalat, a Kassal (KoSice) Nehézgépipari Vállalat, a PreSovI Csapágygyár példáján szemléltette, hogy módunkban áll növelni a kiváló műszaki és gazdasági színvonalú termékek hányadát. De sikert csak akkor érhetünk el, ha sokkal bátrabban használjuk fel a tudomány és a technika legújabb eredményeit, a szocialista gazdasági integráció, különösen a Szovjetunióval való együttmű-- ködés lehetőségeit.Behatóan foglalkozott Lenárt elw társ a kelet-szlovákiai kerület mező- gazdasági kérdéseivel, rámutatott, hogy a termelés Intenzitikálásával növelni kell a társadalmi hasznot Ezt célozza a kelet-szlovákiai síkság problémáinak átfogj megoldása. Vízrendezési műveletekkel több ezer hektár földet védtünk meg az árvizektől, s most az a cél, hogy végrehajtsuk az intenzlflkálás programját • Ennek hasznosságát bizonyítja az a tény, hogy a termővé tett területen a gabona hektárhozama másfélről négy és fél tonnára nőtt. E téren kezde- ményezően, a kellő szocialista vállalkozó szellemében kell eljárni. Az utat az élenjáró kelet-szlovákiai kukoricatermelők, a hatvanasok mutatják, akik felhasználják Kárpát-Ukraj- na mezőgazdasági dolgozóinak tapasztalatait továbbá az önálló elszámolási elveket érvényesítő kollektívák és nem utolsósorban azok, amelyek a kooperációs körzetekben együttes szocialista kötelezettségeket vállaltak. A konferenciát a kassal Iskolák pionírjai és szikrái is köszöntötték „EGY A JELSZÚNK, A BÉKE...“ PRAGA83, Sikeres és jó hangulatú országok közötti ifjúsági összejövetel részvevői voltunk a közelmúltban Dunaszerda- helyen (Dunajská Streda). A találkozót a Szocialista Ifjúsági Szövetség Dunaszerdahelyl Járási Bizottsága szervezte, s meghívta rá a KISZ Győri Járási Bizottságának küldöttségét Is. Az első nap a békeharcon, a másikon az internacionalista együttműködés elmélyítésén volt a hangsúly — tehát mindkét nap eseményei szorosan kapcsolódtak a két ország fiataljainak fő politikai törekvéseihez. Az első nap délutánján több száz fiatal foglalt helyet a járási művelődési ház nagytermében, ahol kezdetét vette az imperialista körök háborús készülődése elleni tiltakozó akció. Felolvasták a járási és a kerületi béketanácshoz, valamint a SZISZ kerületi bizottságához intézett levelet, amelyben többek között ez állt; „Aggódunk, hogy a világot termonukleáris háború kirobbanásának a veszélye fenyegeti. Ezért elítéljük a Reagan-féle kormányzat agresszív politikáját. Kifejezésre juttatjuk azt a vágyunkat, hogy békében, biztonságban, a nemzetek kölcsönös megértése közepette, tömegpusztító fegyverek és háború nélküli világban akarunk élni. Meghajolunk azok előtt, akik kivívták számunkra a szabadságot és óvják Európa békéjét. Támogatjuk a haladó erők békepolitikáját. A béke megőrzéséért a magunk részéről Is mindent megteszünk. Mindenekelőtt alkotó munkával és jó tanulással“. Ezt követően a győri Kobra zenekar tagjai léptek a színpadra. Zenéjük minden korosztályhoz szólt. Szimfonikus rock-stílusban előadott számaik között szerepelt az MX-nóta, a Béke-dal, de a többi zeneszámmal is az atomháború elleni tiltakozásukat fejezték ki. Fördös András, a zenekar vezetője elmondta, hogy a koncert teljes bevételét a júniusi prágai bé- ke-világkongresszus előkészítésére ajánlották fel. Másnap jóleső érzéssel hallgattuk a SZISZ Dunaszerdahelyl és a KISZ Győri Járási Bizottsága ideológiai bizottságának együttes ülésén, hogy évek óta kölcsönösen meghívják egymást sportnapokra, ifjúsági találkozókra, kulturális rendezvényekre'. Ma Is azért jöttek össze, hogy megbeszéljék az idei nyáron esedékes Ifjúsági és úttörő cseretáborozás, a Rysy-túra közös honvédelmi versenyei részleteit, továbbá azt, hogyan tájékoztathatnák leghatékonyabban a két Járás fiatalságát a két ország munkásmozgalmának múltjáról. Napirendi pontként szerepelt a több éves múltra visszatekintő alap- szervezeti szintű együttműködés kérdése is. E téren példamutatóan járnak elöl a pannonhalmai KISZ-esek és a nagyabonyl (Veiké Blahovo) fiatalok, továbbá a Kisalföldi Állami Gazdaság és az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) Ifjúsági szervezete. Ugyanakkor kutatták, keresték annak Is az okát, miért szűnt vagy lazult meg egyik-másik gyümölcsöző kapcsolat, mint amilyen régebben a vámosszabadlak és a medvelek (Med- vedovo) között volt. Hatos József, a KISZ Győri JáVásl Bizottságának titkára; Magyar Viktória, a KISZ pannonhalmi alapszervezetének vezetője, Paullcky Péter, a SZISZ Dunaszerda- helyi Járási Bizottságának aktivistája, Tánczos Tibor, az ideológiai bizottság elnöke, Csejtey György, a jb dolgozója arról is tájékoztattak, hogy a jövőben is szívesen vállalják a barátság ápolásával járó többletmunkát. Kovács Elvira
