Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-10 / 19. szám

— (Pl ® »II V.:\l 'Ws3" 'í '‘i !f& 5^, ;®SS;íS': Munkásszállások, lakások, amelyek néhány hónap alatt épültek fel. A háttérben Bős látképe. (Folytatás az 1. oldalról)' Ä KÖZÖS GONDOKAT KÖZÖSEN OLDJUK MEG Ezek komoly problémák, fő­leg ha figyelembe vesszük, hogy a hnb-elnOk és a titkár Is csupán egy éve töltik be tisztségüket. Tulajdonképpen még a tan­díjat sem fizettük meg. Bevallom, nem kis aggályokkal vállalkoz­tam a tisztségre. Bősl vagyok, ez­előtt az állami gazdaságban dol­goztam, ismerem a falut, tudom, hogy a lakosság eddig minden községfejlesztési javaslatot támo­gatott. Én elsősorban erre építet­tem, amikor elvállaltam az elnö­ki tisztet. Igaz, többen is mond­ták, ilyen lelkes falu élén állni kész boldogság. Mégis aggódtam, hiszen a körülmények az erőmű révén nagyot változtak, és a hnb- -elnöktől a falu is, a felsőbb szer­vek is helytállást várnak. Sokan biztattak, kezdettől fogva támo­gattak, és most is úgy érzem, hogy az egész falu mögöttem áll. Azt hiszem, egy hnb-elnök számára ez felülmúlhatatlan érzés, és engem további elkötelezett munkára ösz­tönöz. í— A község neve a vízlépcső­rendszer révén Ismertté vált és válik nemcsak Itthon, hanem az egész világon, hiszen az erőmű már a munkálatok méreteivel fe­lülmúlt minden nagyobb építke­zést. Ez egyrészt megtisztelő Bős számára, de kötelezettségekkel Is fár. — Én mégis inkább a megtlszte- lé.sre fektetném a hangsúlyt an­nak ellenére, hogy az erőmű fel­emésztette a hősiek csodaszép rekreációs területét, a Duna part­ját, madár- és növényvilágával együtt, de az építkezés befejezése után sokkal nagyobb üdülési le­hetőségek adódnak, elsősorban a körtvélyesl víztároló környékén. Külön is szeretnék szólni az erő­művet építő vállalatok és a köz­ség együttműködéséről. Segítenek bennünket munkagépekkel, építő­anyaggal, de ... rátermett férjek­kel is, hiszen az építkezés kez­dete óta már nem egy sikeres há­zasság köttetett itt a hnb épüle­tében helybeli lány és az erőmű munkása között. Azt hiszem, ezek a házasságok minden adatnál töb­bet mondóak. A község befogadta a hatalmas építkezést, és bárhogy Is tagadnám, a gondok mellett az építkezés jelentősen hozzájárult Bős arculatának kialakításához: határában ez idáig 88 lakásegy­ség épült, ebből 32-t a község kapott, ezer férőhelyes munkás­szálló-komplexum létesült, befe­jezés előtt áll a kultúrház építé­se is. Társadalmi munkában re­kordidő, két hónap alatt felépí­tettünk egy kis pékséget, amely egész héten át biztosítja a falu friss kenyerét. Nagyon sok ter­vünk van még, de ezekről inkább majd akkor nyilatkozom, miután megvalósultak. Az interjú készítésekor még nem tudtunk arról, hogy az SZSZK kormánya elismerésben részesítet­te a Bősl Hnb-t a választási prog­ram teliestiéséhen elért eredmé­nyeiért. A kitüntptéshez utólag is szívből gratulálunk. Vladimír Moravölk, a SZISZ üzemi csúésbizóttsáyának elnöke. mire leparkolunk az erőmű-város barakképületekből álló központjá­ban. Itt tanyáznak az építésvezetők, a beruházáson dolgozó tíz üzem irányítói, és itt találjuk a 310 ta­gú SZISZ-szervezet elnökét, Vladi­mír Moravöíkot is. Az üzemi ebéd­lő, ahol naponta 1200 adag ebé­det főznek, félig üres, már sok­kal népesebb a szomszédos büfé. Az állópultok foglaltak, a munká­sok elfogyasztják az ebéd utáni sört és sietnek. A büfében a vá­laszték hideg és meleg ételekből egyaránt nagy. SZISZ-VÉDNÖKSÉG A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága országos véd­nökség! építkezésnek nevezte ki a gaböíkovo-nagymarosl vízlépcső- rendszert. De nem csupán ezért vezetett első utunk a SZISZ üze­mi csűcsbizottságára. Vladóval, az elnökkel, aki kezdettől fogva itt van az építkezésen, régi ismerős­ként üdvözöljük egymást. — A SZISZ-védnökség az épít­kezésen nem a hagyományos ér­telemben nyilvánul meg. Másutt EGY NAP A DUNÁNÁL A QUNAnAL Messziről a Dunának néztük az épülő alvízcsatornát, de a folyam legalább másfél kilométerrel odébb hömpölyög. Fenn a frissen épült töltésen, vagy hat méter ma­gasságban betonút vezet, ml is ha­sonló úton haladunk. Zuhog az eső, embereket kint nem nagyon látni, csak a talajlnjekclózást vég­ző gépek mozgó karjai jelzik, hogy a munka itt egy percre sem áll le. Ahogy lelépünk a betonúiról, bokáig süppedünk a nedves, eső- áztatta talajba. Már a munkálatok kezdete előtt nyilvánvaló volt, hogy Bős térségében nem előnyö­sek a geológiai viszonyok, nagy vízügyi létesítmények alapozásá­hoz. Az' egész vízlépcső ugyanis olyan területen fekszik, amely több tektonikai süllyedés ellené­re a Duna hordalékaiból alakult ki. Az így képződött homokos ka­vics rétegek vastagsága Bős tér­ségében a 300 métert is meghalad­ja. Ezt a réteget a Duna vize táp­lálja, igy a talajvíz néhol alig egy méterrel a terepszint alatt van, árvíz esetén még ennél is maga­sabban. A talaj megszilárdítását az injektáló berendezések végzik. Ezek- működéséről előző riport­jainkban már beszámoltunk. A Kék Duna kisvendéglőhöz ve­zető úton „kizöldellt“ a villany- póznára rakott gólyafészek, ide már nem tértek vissza a gólyák. „Skodánk“ vergődik a hatalmas tehergépkocsik között, dél van. megszervezhető a társadalmi mun­ka, de itt, az építkezés jelenlegi stádiumában ilyesmiről szó sem lehet, hiszen a munka kilencven­kilenc százalékát nehézgépek — földgyalu, kotrógép, rakodó da­ruk, szárazföldi és vízi baggerok — végzik. A 3200 munkás — eny- nyi a jelenlegi létszám — két mű­szakban váltja egymást. Tehát a gépeket kihasználják. így aztán a védnökségünk elsősorban az újí- tómozgalomban, az Ifjúság^ Fény­szóró őrjáratainak tevékenységé­ben nyilvánul meg. Aztán ellen­őrizzük az építővállalatok rend­szeres és időben való anyagszál­lításait. — •Főleg- az utóbbi, gazdasági szempontból nagyon fontos fel­adat. — Ezt mi is tudatosítjuk, te­het, hogy az építkezés későbbi stádiumában már két kezünkkel Is segíthetünk a munkálatoknál^ de jelenleg a gépeké a szó. Ezért a nyár folyamán sem számolunk nagyobb SZISZ-építőtábor létre­hozásával. — Az erőmű építőinek nagy ré­sze fiatal. Mint a munkásszálláso­kon is tapasztaltuk, a SZISZ ko­molyan veszi szórakoztatásuk biz­tosítását. — örömmel látjuk el ezt ä fel­adatot. Tapasztalatunk szerint ke­vesen utaznak a járási székhelyre [Dunajská Streda) szórakozni, azért itt helyben a munkásszállá­sokon klubokat rendeztünk be, és ezeket elláttuk megfelelő felsze reléssel. Ezenkívül havonta rend szeresen Bratislavába megyünk színházba vagy más kulturális, 11 letve sportrendezvényt látogíí' tunk meg. A SZISZ-szervezeten belül is rendezünk különféle ve télkedőket, jelentősek a szakmai vetélkedők, ezek győztesei képvi­selik szervezetünket a felsőbb szintű versenyeken. SEGÍT A FANTAZIA Kinn közben elállt az eső, a holdbéli tájat látva a fantázián­kat hívjuk segítségül: a SZISZ-bi- zottságon látott plasztikus térkép alapján megpróbáljuk elképzelni a valóságban, hol is lesz majd a vízlépcső. •— Azt hiszem, pontosan itt, ahol jelenleg állunk — mondja kollé­gám, és nem is jár olyan messze az igazságtól. Körülöttünk talaj- injekciózás folyik, ennek méretei­ről csupán annyit, hogy az erőte­lep térségében az injekciózás 7 méter vastagságban készül, éspe­dig 22,5 méterre a legmélyebb alapozási sík alatt. A földkieme­lés! és szigetelési munkák mére­teiről csak annyit: a Rajnán ha­sonló technológiával megépült va­lamennyi vízlerőmű munkagödrei­nek összterülete is kisebb, mint a bősi erőtelep alapterülete. Ezeket a hatalmas méreteket nagyon ne­héz elképzelni, három-négy év múlva azonban már látható lesz a nyílt munkagödör. Addig azonban még sok víz lefolyik a Dunán. A mérnökök ezerszer, tízezerszer is ellenőrzik majd a mérési adato­kat, a munkálatok eredményeit, többmillió korona értékű bentoni- tocement kerül a föld alá, és meg­háromszorozódik a vízlépcsőrend­szer építőinek jelenlegi létszáma. ZÄCSEK ERZSÉBET Zolczer János felvételei Az épülő alvízcsatorna, felszínén a szovjet Dnyepr típusú kotrógéppel. A Jpavlcshegyet folyamatosan szállítják a felvízcsatorna építéséhez, -amely -a világ legnagyobb Ilyen csatornája les::, 5000 köbméter vízvezeiöJtépességgel, 23^^-rnéter, hidroszt^^ szintkülönbséggel a csatorna alsd végén^ A Duna nyolc európai ál­lam területét érinti. Oszt rák szakaszán 12 folyam vizlépcső építését tervezik ezek közül hat már üzemel Alsó szakaszán jugoszláv-ro mán együttműködésben meg épült a djerdapi vízlépcső középső szakasza viszont ed dig érintetlen. Magyaror szág és Csehszlovákia kor mányelnökei 1977-ben írták alá a gabölkovo-nagymarosi vlzléocsőrendszer felépítésé­ről és üzemeltetéséről szó­ló szerződést. Egy évvel ké­sőbb Bősön megkezdődtek az előkészületi munkák.

Next

/
Thumbnails
Contents