Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-11 / 2. szám
^Darázs”, avagy a repülő kuka Az Egyesült Államokban fejlesztették ki — 2,4 millió dolláros költséggel — az 1. ábránkon látható WASP-nak, azaz darázsnak elnevezett, egyébként a ku- , kákra hasonlító repülő szerkezetet. Ez voltaképpen egy mindössze 30x95 Gm nagyságú sugárhajtómű, amelyre — a pilóta számára — egy 1 négyzetméter nagyságú lábtartót és két szántalpat erősítettek. A WASP-ot fölöttébb egyszerű kezelni: az Indító és az emelőkar bekapcsolása után a hajtómű működni kezd, s a tolóerő növekedésével a WASP lassan fölemelkedik. Kormányozni a testtel kell. Ha a pilóta a testsúlyát elörehe- lyezi, a gép felgyorsul, ha meg hátra, lelassul. Az irány megváltoztatásához a testsúlyt kell jobbra vagy balra áthelyezni. Az eszköz tömege 100 kg, ebből 60 kg a hajtóműé. A kis hajtóműnek mintegy 5884 newtonos (600 kilopondos] tolóereje elegendő ahhoz, hogy a WASP és pilótája óránkénti 100 kilométeres sebességgel repüljön, illetőleg 3000 méteres magasságba feljusson. Egy adag kerozinnal a repülő szerkezet ..harminc percig képes a levegőben maradni, s 50 kilométeres távolságot megtenni. Egyébként az üzemanyag- tartályokat a lábtartó alá függesztik. Az eszköznek van egy kellemetlen tulajdonsága is: a hajtómű fülsiketítő zajt csap. Noha a WASP-ot katonai felhasználásra fejlesztették ki, azt a polgári élet — például a rendőrség, a tűzoltóság vagy a mentőszolgálat — szintén alkalmazhatja. A WASP, a „repülä kuka“. Fgy OC-lO-es hajtómfivéhen ülő Hölgy a WASP hajtöművél tartja az ölében. A WASP elődje. A húsz évvel ezelőtt ki- prőbAlt szerkezet két hajtémfivét a pilóta hátizsákként hordta. A vele megtehető távolság azonban rövidnek bizonyult, azonkívül néhány berepülő pilóta lábát induláskor a hajtómű gázsugara megégette. „Beteg” igazgyöngy Az igazgyöngy sokszor elveszti csodálatos színét és fényét. A szakemberek erre azt mondják: „beteg“. Szovjet tudósok a közelmúltban magyarázatot találtak e betegség okaira. Közismert dolog, hogy az igazgyöngy képződése megmagyarázható a gyöngykagyló védekező reakciójával: az állat a kagylójába került idegen anyagot — többnyire homokszemcsét — ugyanazzal az anyaggal vonja be, amelyből a kagylóját is felépíti. A lassan, fokozatosan növekedő gyöngyszem sajátos képződmény: ara- gonitnak és válaminö szerves anyagnak leheletvékony rétegeiből áll. A folyami és a tengeri kagulókban képződő igazgyöngyök ellenállóképessége nem egyforma: ezt a szóban forgó szerves a- nyaqnak más-más összetétele magyarázhatja. A Szovjetunió északnyugati vidékéről származó Igazgyöngyök „betegségé"- nek első jele az, hogy ez a szerves anyag bomlani, az aragonit pedig át- kristályosodni kezd. A gyöngy elveszti fényét, homályossá válik, a szakemberek nyelvén „kihuny“. Némely helyen az aragonit századmilliméternyl nagyságú, porszerű képződménnyé álakul át. Később a szerves anyag tovább bomlik, míg az aragonit prlzmácskál és leme- zecskéi krlstályhálmazzá tömörödnek össze. Sokszor megtörténik, hogy a felbomlott szerves anyag nem fávozik el a gyöngyből, hanem annak felületén barna — szabálytalan alakú vagy hosszúkás — lepedéket alkot. A gyöngy foltos lesz, elveszti csillogó gyöngyházfényét. Az igazgyöngy akkor pusztul el végleg, amikor a felülete teljes egészében barnára színeződik. A „beteg" Igazgyöngy akként „gyógyítható", hogy a felületéről mechanikai vagy vegyi úton, gyémánttal vagy más kemény anyaggal lecsiszolják az elpusztult, elszíneződöit réteget. Ez sokáig tart, nagy ügyességet kíván, s ráadásul csak akkor sikeres, ha a gyöngy anyaga csupán a felső rétegben bomlott el. Vegyi tisztításkor a mállott réteget gyenge ecet savas oldattal távolít ják el. Az emberi verejték szintén savas hatású. Ez érteti meg, hogy miért kapja vissza eredeti fényét a „beteg" igazgyöngy, ha — mint azt régóta csinál ják — nyakláncként hordják. Az álko hqlos törülgetés szintén eredményre ve zet. E módokon már 700 éves igazgyöngyöknek is visszaadták eredeti fényű két. Az Igazgyöngyöket nemcsak az idő vasfoga, hanem más tényezők is pusztítják, például a nagyobb hőmérséklet-ingadozások . vagy a nagy nedvesség. Ezért tanácsos a természetnek e csodálatos alkotásait száraz, megközelítőleg állandó hőmérsékletű, helyen tartani. Bűvös kocka csimpánzkézben 'Az angol magatartáskutatók — abból Indulva ki, hogy némelyik gyermek ösztönösen meglepő gyorsasággal tudja a helyére tekerni a Rublk-kockét — kíváncsiak voltak arra, hogy mit kezdenek vele a különösen értelmes emberszabású majmok, nevezetesen a csimpánzok. A kutatók három olyan csimpánznak, amelyet megtanítottak korcsolyázni, kerékpározni és teát felszolgálni, egy-egy kockát adtak, s néhány napon át figyelték őket. Az ötéves Lujza zavartan megvakarta a fejét, a négyéves Jill a kockát hamarosan reményvesztetten meg akarta enni, a kétéves Charlotte pedig — miként sok ember is — részeire szedte szét. Amikor az állatok idővel mind izgatottabbá váltak,, mert az átkozott kockával nem tudtak zöldágra vergődni (miként ez voltaképpen várható is volt), a kísérletet megszakították. Kincskereső delfinek ? Egy floridai vállalat delfinek segítségével próbálja megtalálni az 1622-ben elsüllyedt Nuestra Senora de Atocha nevű spanyol hajó kincseit a tenger fenekén. Evégett mintegy 75 000 dollár díjazásért szerződtette Rusty Nielsen delfinoktatót, hogy a Lady és Molly nevű palackorrú delfineket kiképezze kincskeresésre. A delfinek — közismerten — ultrahangokat bocsátanak ki, s úgy szereznek tudomást az ultrahangok hatósugarába eső tárgyakról, hogy azok az ultrahangokat távolságuktól, alakjuktól stb. függően más- és másképp verik vissza. Ha a betanított delfinek az elsüllyedt hajó aranyrudairól vagy bronzágyúiról visszaverődő ultrahangokat fognak fel, az lesz a feladatuk, hogy a fölfedezett fémtárgyak mellé elektronikus hangjelzőket helyezzenek el. A búvároknak aztán már csak ezeket a jelzéseket kell nyomon követniük, s eljutnak a kincsekhez. így a terv. Piramis, a sztár, most már Som is (csempész) király üzérkedés, valamint a vám- és devizaszabályok megsértésének alapos gyanúja miatt indított eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya Som Lajos, a Piramis együttes vezetője és Köves Miklós, a zenekar dobosa ellen. Ugyanezért vonják felelősségre Nagy Árpádot és Nógrádi Lajost, a Piramis két technlku.sát, valamint az Utasellátó Vállalat három felszolgálóját, Goré Jánost, Horváth Ödönt és Szabó Lászlót. A befejezéséhez közeledő rendőrségi vizsgálat során megállapították, hogy az ügy szereplői Som Lajos lakásán kezdték meg tervezni „aranyakcióikat“. ElhatároztáK, hogy a jogellenesen birtokukban levő — illetve a hasonló módon beszerzésre kerülő — nyugati devizáért külföldről arany ékszereket vásárolnak. Az ötletet szeptemberben tett követte. Egyebek között NSZK-márka, svájci frank, amerikai és kanadai dollár, svéd korona és osztrák schilling került a közös kasszába. Illegális bankjuk tőkéje így mintegy ötszázezer forintra rúgott. Ezt egy külföldi állampolgár segédletével juttatták át a határon. A Münchenben vásárolt arany ékszereket Nógrádi Lajos csempészte az országba, s adta át Nagynak, hogy értékesítse. Ugyancsak Nagy Árpádnál volt á tranzltállomása egy másik aranyszállítmánynak. A bűnügyben szereplő utasellátóé pincérek közreműködésével, tiltott módon, 160 ezer forintot vittek ki Bécsbe. Az osztrák fővárosban arany ékszerekbe fektették a kicsempészett forintot. A nagyrészt nyakékekből álló szállítmányt aztán a vonaton elrejtve hozták el Budapestig. A müncheni és a bécsi árut szeptember 21-én Nagy a Fővárosi Öra- és Ékszerkereskedelml Vjfillalat egyik üzletében értékesítette. Az ékszerüzletben kapott több mint egymillió forinton azonban már nem osztozhatott a társaság. A rendőrség közbelépett. A megindult vizsgálat során feltárt bizonyítékok alapján vették őrizetbe többek között a Piramis együttes vezetőjét is. Som Lajos, Nagy Árpád és Nógrádi Lajos most előzetes letartóztatásban várja a nyomozás befejezését, a büntetőeljárás lefolytatását. A legújabb Rubik-„kocka” gömbölyű A képűnkön egy valódi glóbusz előtt látható kis földgömb a legújabb Rubik- „kocka". Ennek szárazföldjei egymáshoz képest három irányban elforgatha- tók. A földgömböt eredeti állásába visz- szaforgatni legalább olyan nehéz, mint a bűvös kockát, mert ennek tekerésében még több kombináció lehetséges. A csecsemő ne egyen mézet! Évtizedek óta gyanítják, hogy az úgynevezett hirtelen csecsemőhalált a méz, pontosabban a benne szennyezésként előforduló Clostridium botulinum is okozhatja. Ez a baktérium ugyanis a csecsemő bélcsatornájába jutva szaporodni kezd, s méreganyaga súlyos, nemegyszer az életet is fenyegető betegsé get — botulizmust kelt. Dr. Kürti Anna, a magyarországi Országos Élelmezés- és Táplálkozástudo mányi Intézet munkatársa megvizsgálta, hogy a Magyarországon kapható akác-, napraforgó-, hárs-, repce- és vegyes vi rágmézben milyen baktériumok fordul nák elő. A megvizsgált mázminta 40 százalékában lelt föl bacilusokat, 21 százalékában pedig különféle Clostridiu mókát. Ellenben „hurkamérgezést“ — és bizonyára olykor hirtelen halált is — okozó Clostridium botulinumot egyet len mintában sem talált. Ennek ellenére a kutatónő figyelmez tét rH: egyévesnél fiatalabb gyermek nek ne adjunk mézet, mert soha sincs kizárva, hogy esetleg csecsemőkori bo- tulizmus alakul ki benne. A Magyarországon végzett kutatások eredményei nyilván nemcsak az ottani mézfajtákra érvényesek, hanem a ná lünk kaphatókra is. Ezért bizonyára nem árt az óvatosság, és jó lesz, ha csecsemőinknek nem adunk mézet.
