Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-26 / 17. szám
2 Intenzív gazdasági fejlődés összetett fogalom, ezért előbb a gazdasági fejlődésről kell beszélni és csak azután a fejlődés mődjáről. Tehát mit értünk gazdasági fejlődésen, illetve mikor beszélhetünk gazdasági fejlődésről, mikor stagnálásról és mikor gazdasági visszaesésről? Hogy a gazdasági fejlődés lényegét megértsük, vissza kell térnünk egy már Ismertetett fogalomhoz, mégpedig a nemzeti jövedelem fogalmához, mivel a nemzeti jövedelem alakulása és fejlődése meghatározza a gazdasági fejlődést. A nemzeti jövedelem az az új érték, amely a termelési folyamat során egy adott Időszakban (pl. egy évben) kifejtett élőmunka eredményeként létrejön, tehát amivel megnövekedik a használt termelőeszközök értéke. Vagyis, ha a társadalmi termelés eredményét, a társadalmi termékek értékében fejezzük ki, mondjuk E-vel, akkor ezt az értéket három összetevőre bonthatjuk: E = c-t-v-l-m. A „c“ a felhasznált termelőeszközöknek a termékben testet öltött részét, a termékbe átvitt értékét képezi, a „v-1-m“ pedig az új értéket, a nemzeti jövedelmet. Visszatérve a gazdasági fejlődés kérdéséhez, elmondhatjuk, hogy a gazdasági fejlődést Illetően a nemzeti jövedelem a- lakulása a meghatározó. Ha pl. az adott évben előállított nemzeti jövedelem értéke (változatlan árakon számítva) meghaladja az előző évben előállított nemzeti jövedelem értékét, akkor gazdasági növekedésről van szó. Ha az adott évben előállított nemzeti jövedelem volumene egyenlő, tehát nem nagyobb az előző évben előállított nemzeti jövedelem értékénél, ez stagnálás. Ha pedig az adott évben előállított nemzeti jövedelem értéke kisebb, mint az előző évben előállított nemzeti Jövedelem értéke, akkor gazdasági visszaesésről beszélünk. A gazdasági válságokra főleg a gazdasági visszaesés a jellemző. Tehát a tőkésvllág jelenlegi gazdasági válságában küzdő országaira Is a gazdasági visszaesés a jellemző és persze a vele járó ktsérőtünetek halmaza, mint például a munkanélküliség, a beruházások és a fogyasztás visszaesése stb. A gazdasági fejlődés problematikájával kapcsolatban el kell még mondani, hogy az különböző értékű, különböző ü- temű lehet. A növekedés ütemét százalékban fejezzük ki, mégpedig úgy, hogy a nemzeti jövedelem növekményét viszonyítjuk az előző év nemzeti jövedelméhez. Ezek után, vagyis a gazdasági fejlődés fogalmának Ismertetése után, szólni kell még a gazdasági fejlődés módjáról. A közgazdasági Irodalom a gazdasági fejlődés különféle módjait és típusait különbözteti meg. Mivel a cikk terjedelme nem teszi lehetővé ezek Ismertetését, ezért csak a címben jelzett Intenzív gazdaságfejlődési módról fogunk beszélni, Illetve az ellenpólusáról, az expanzív gazdasági fejlődésről. A közgazdasági Irodalom a gazdasági fejlődés különféle módjait és típusait különbözteti meg. Mivel a cikk terjedelme nem teszi lehetővé ezek Ismertetését, azért csak a címben jelzett Intenzív gazdaságfejlődési módról fogunk beszélni, Illetve az ellenpólusáról, az extenzív gazdasági fejlődésről. Kezdjük talán az extenzív gazdasági fejlődéssel. Az extenzív jelzővel (nagyon leegyszerűsítve) azt a gazdaságfejlődési módot Illetjük, amelynél a nemzeti jövedelem növekedését a társadalomban meglévő szabad, tehát nem lekötött termelési tényezőknek, elsősorban a szabad munkaerőknek a termelésbe állításával érjük el. Ez a növekedési mód volt mlnálunk jellemző a szocialista Iparosítás szakaszában, amikor Is a gazdasági növekedés magas ütemét új gyárak és e- gész Ipari ágazatok létrehozásával, valamint a nem lekötött munkaerő (elsősorban a nők) munkába állításával és a mezőgazdasági lakosság nagy részének az Iparba való átcsoportosításával értük el. u Mivel azonban a termelés bővítésének ez a módja véges, és egy Idő után a társadalom már nem rendelkezik a szükséges termelési tényezők feTbsIegével (elsősorban magasan képzett munkaerővel) és ami nem kevésbé fontos, ez a mód a gazdaság fejlődésének nem a leghatékonyabb módja, szükségessé válik az áttérés a gazdasági fejlődés Intenzív módjára. Ml jellemzi a gazdasági fejlődés Intenzív módját? Az, hogy a nemzeti jövedelem növekedését főleg a munka termelékenységének a növelésével, mégpedig a. tudományos-technikai fejlődés folyamatos alkalmazásával és eredményeinek felhasználásával, vagyis új technológiák, termelési eljárások bevezetésével, új, korszerű termékek gyártásával stb. érjük el. Tehát a tudomány és a technika termelőerővé válik, és eredményeinek felhasználása a gazdasági fejlődés feltételeivé, mivel meghatározza a társadalmi munka termelékenységét és ezáltal a nemzeti jövedelem növekedését Is. A gazdasági fejlődés Intenzív módjára való áttérés nem egyszerű folyamat, és többek között megköveteli a gazdasági mechanizmus, a népgazdaság tervszerű Irányítási rendszerének a fejlesztését Is. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszára a fent említett folyamatok jellemzőek. A gazdasági Irányítási rendszerünk tökéletesítése, amely a CSKP Központi Bizottságának határozata alapján történik, ezeket a folyamatokat hivatott elősegíteni és ezáltal biztosítani a folyamatos gazdasági növekedésüket. HAR\A ISTVÁN mérnök, főiskolai docens ELSŐK A JÄRÄSBAN Nagy megtiszteltetés érte a Losonci (Luíenec) Peda- gögiai Szakközépiskola SZISZ-alapszervezetét. A Járási bizottság által hirdetett versenyben a középiskolák között az első helyen végeztek. Clsár Augustin, a járási bizottság elnöke ünnepélyesen átnyújtotta nekik a bizottság vándorzászlaját. A szervezet tagjai egész évben J61 dolgoztak. Többek között nagy segítséget nyújtottak a város repülőterén lezajlott ejtőernyős világbajnokság szervező bizottságának a nyitó- és záróOnnepély megvalósításában. A kul- túrcsoport, az énekkar és a szavalók rendszeresen műsort adnak az ünnepélyeken. Jő az eszmei-politikai nevelés színvonala Is. A szervezet hetvennyolc tagja plo- nlrvezető. A vezetőség rendszeresen figyelemmel kíséri a tagok tanulmányi előmenetelét. Társadalmi munkában 24 233 órát dolgoztak. Csák István A PÄRT JÁRÁSI KONFERENCIÁI UTÁN RÓLUNK IS SZÓ VOLT A napokban országszerte megtartották a párt Járási és városkerületi konferenciáit, amelyek nemcsak a párt, hanem egész társadalmunk életének jelentős mérföldkövei. A párt- alapszervezetek évzáró taggyűlésein, a vállalati, üzemi, a helyi és a városi pártkonferenciákon szerzett tapasztalatokat elemezve és értékelve továbbfejlesztették a pártmunka és a gazdaság időszerű feladatait, hogy minden erőnket mozgósíthassuk a fejlett szocialista társadalom építésének és programjának megvalósítására. A küldöttek a helyi körülmények alapos Ismeretében értékelték a legutóbbi konferencia óta elért eredményeket, alkotó vitában megszabták, hogy a kongresszusi határozatok megvalósítása érdekében milyen feladatok várnak a járási pártszervezetekre. A tanácskozások elsősorban az állami tervfeladatok teljesítésének időszerű kérdéseivel foglalkoztak. Nagy figyelmet szenteltek főleg a termelés hatékonysága és a munka minősége javításának, a tudományos-műszaki fejlődés eredményei hatékonyabb érvényesítésének és a nemzetközi szocialista Integráció elmélyítésének. Nagy felelősséggel foglalkoztak a kommunisták a munkafegyelem, valamint a párthatározatok teljesítésével kapcsolatos kérdésekkel. Szó volt azonban rólunk, fiatalokról, a Szocialista Ifjúsági Szövetségről Is. Elvégre szövetségünk számos tagja képviselve van a párt soraiban, s ott vagyunk az élet minden területén, ahol hazánk előmeneteléről van szó. Vagy ahogy Gustáv Husák elvtárs hangsúlyozta a CSKP XVI. kongresszusán elhangzott beszámolójában: „A Szocialista Ifjúsági Szövetség az ifjú nemzedék elismert képviselője, a párt közeli harcostársa.“ Nagyon találóan beszélt erről a kérdésről a CSKP KB küldöttségének vezetője, Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke. Az Ifjúság társadalmunk jövőjének záloga, állapította meg többek között felszólalásában Indra elvtárs. Beszélt az ifjúság körében végzett felelős munka szükségességéről. Rámutatott az e téren felmerülő fogyatékosságokra, és leszögezte: társadalmunk jövőjéről való gondoskodásnak fontos eleme az, hogy a fiatalokat igényes feladatokkal bízzák meg. Kiemelte az lijusagi szervezet döntő szerepét, és felvázolta a szervezet munkája további tökéletesítésének lehetőségeit. A tanácskozásokat általában az alkotó munka jellemezte. Nehéz lenne néhány sorban érdemben elemezni az összes konferencia lefolyását. Címszavakban kifejezve azonban elmondhatjuk, hogy napjaink és a legközelebbi jövő legfontosabb feladctai: a párt és a társadalom egységének megszilárdítása, a hatékonyabb irányítás, a kezdeményezések felkarolása, a következetesebb és minőségi munka, az ésszerűség, a rugalmasabb alkalmazkodás a változó teltételekhez és nem utolsósorban a szüntelen békeharc. A SZISZ III. kongresszusán elfogadtuk, hogy a párt programja a mi programunk is. Ezek után rajtunk múlik, hogyan sikerül az egyes járásokban lebontani a pártkonferencia határozatait szövetségünk munkájában. Ez a ml becsületbeli ügyünk, a legközelebbi napok és hónapok teendője. P. L. ÁPRILIS 24., A PIONÍRSZERVEZET MEGALAKULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA A pionírok barátai Madarász Mária csapatveze tű É vről évre vaskos kötetet tesz ki a Tornai (Turnlanske Podhra- dle) Alapiskola plonlrcsapa- tának munkaterve. Belelapozva az Ideibe, önként adódik a kérdés; Teljeslthetö-e valamennyi vállalt akció a pionlrév hónapjai alatt? Madarász Mária csapatvezető tényekkel bizonyítja, hogy a Kazinczy Ferenc Pionírcsapat pontról pontra teljesíti munkatervét. Hozzáfűzi azonban azt Is, hogy mindezt egyedül nem bírná, ha jó szándékkal és szívesen nem segítenének neki és a gyerekeknek. A tanulók sem győznék a rengeteg rendezvényt, ezért Idejüknek, kedvüknek, érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt rajtuk. Kik segítik hát a csapatot? — Mindenekelőtt a SZISZ helyi szervezetének tagjai. Velük már évek őta kitűnő a kapcsolatunk. Szakköröket vezetnek, vállalják egy-egy rendezvény lebonyolítását, s velük tartanak a kirándulásokon. Különösen élénk volt az együttműködésünk tavaly, de ugyanezt elmondhatom már az idei évről Is. Előbb a SZISZ III. kongresszusára való felkészüléssel voltunk elfoglalva, majd pedig az ott részt vevők élményeinek továbbadásával. Sokat beszélgettek a fiatalok ennek a nagy jelentőségű eseménynek a fontosságáról, a kongresszuson kitűzött feladatokról. Személyes tapasztalatomból mondhatom, hogy a beszélgetések során a pionírok jobban megértették az ifjúsági szövetség szervezeteinek belső életét, megismerték a fiatalok munkájának, törekvéseinek lényegét. Ennek nyomán kikerülve a pionírkorból, egytől egyik szívesen folytatják közösségi életüket a SZISZ-szervezetben — magyarázta a csapatvezető. A fiatalokon kívül sokat segítenek a plonírcsapat tagjainak a védnök üzemek, a Szepsl (Moldava nad Bod- vou) Katonai Gépjavító Vállalat, az Űjbodval (Nová Bodva) Efsz. Hulladékanyagaikat a szakkörök, elsősorban á Pápayné vezette technikai szakkörök hasznosítják, anyagi juttatásaikat pedig a 12 rajból állő csapat minden tagja élvezi. Különösen sokat jelent ez olyan alkalmakkor, mint amikor a dúklal emlékműhöz szerveznek kirándulást, vagy ellátogatnak a kassai (Ko- Slce] Műszaki Múzeumba. Gyakran találkoznak a védnök üzemek dolgozói a pionírokkal, és elbeszélgetnek velük. Felejthetetlen élmény volt a népi millcistákkal és a katonatisztekkel szervezett beszélgetés csakúgy, mint részvételük a jelentős politikai, társadalmi évfordulók alkalmából rendezett vetélkedőkön, versenyeken. Természetesen a falu vezetői sem feledkeznek el a Jövő nemzedékéről, ami lép- ten-nyomon megnyilvánul. Az agltációs központban például szívesen adnak helyet a rajzkiállításoknak, vagy egy-egy nagyszabású versenynek. — Nem feledkezhetünk el azonban a pedagógusokról sem, akik rajvezetökként, a szakkörök Irányítóiként működnek. Tizenöt szakkörben dolgoznak tanulóink, és szép sikerekkel büszkélkedhetünk. E sikereken túl az sem elhanyagolható, hogy a foglalkozásokon jól érzik magukat, egyéni elképzeléseiket is megvalósíthatják. Különösen szívesen dolgoznak a gyerekek a kulturális jellegű szakkörben, de újabban nagy népszerűségnek örvend az ateistakör is. Mindez a pedagógusok odaadó munkáját dicséri — mondta Madarász Mária. A tornai pionírok csapata Kazinczy Ferenc nevét viseli, aki fiatal korában falujukban ügyvédbojtárkodCtt. A mai pionírok híven őrzik emlékét nemcsak a faliújságokon, a krónikákban, hanem tetteikben is. A felnőttek segítsége, a céltudatos szervező munka eredményeként, úgy tűnik, egyre sikeresebben. Benyák Mária A szerző felvétele HARMINCÉVES A TAKARÉKPÉNZTÁR Hazánk felszabadítása után a kulcs- fontosságú Ipar mellett a bankokat és pénzintézeteket is államosították. Ezt követően a dolgozó nép februári győzelme után létrejöttek a járási takarékpénztárak, amelyek a 84/52. számú törvényrendelet értelmében 1953. január elsején átmentek az állami takarékpénztár kötelékébe. Szocialista takarékmozgalmunk tehát a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A Szlovák (és a Cseh) Állami Takarékpénztár az elmúlt harminc év alatt mindig szocialista alapokon gazdálkodó megbízható pénzintézet volt, amely kezeli a lakosság felesleges pénzeszközeit, és különböző kölcsönöket folyósít az érdeklődőknek. Ma Is a takarékoskodás és a hitelnyújtás széles skálájával áll a nyilvánosság rendelkezésére. A Szlovák Állami Takarékpénztárnak az eltelt időszakban elért eredményei hűen tükrözik a társadalmunkban végbemenő gyökeres változásokat, mindenekelőtt életszínvonalunk szüntelen növekedését, mivelhogy ezzel egyenes arányban állandóan nő a takarékbetétek nagysága. Ez egyúttal arra vall, hogy dolgozóink bíznak pénznemünk szilárdságában. A takarékpénztárnak ezenkívül fontos népgazdasági szerepe, hogy a lakosság felesleges pénzeszközeit a népgazdaság rendelkezésére bocsátjaAz elmúlt harminc év eredményeit azonban néhány adattal bizonyíthatjuk a legkézzelfoghatóbban. 1953-ban 630 ezer betétkönyvvel és 328 millió korona betéttel Indult útjára a Szlovák Állami Takarékpénztár. Az egy főre eső betét 91 korona volt, ma 10 767 korona. Szlovákia lakossága takarékbetétjének nagysága a múlt év végén 54 milliárd 835 millió korona volt, és a takarékpénztár 4 millió 948 ezer különféle betétkönyvet tart nyilván. A polgárok csupán tavaly 15,6 milliárd koronát bíztak a takarékpénztárra. Legnépszerűbbek továbbra is a hosszú lejáratú, meghatározott felmondási időre kötött takarékossági formák. A betétkönyvek 44,6 százaléka a fiatalok jutalékos takarékoskodására vagy 6, illetve 12 hónapos felmondási időre szól. Ezekre a takarékpénztár rendkívül magas kamatot fizet. A nyereménybetétkönyvek részesedése 14,2 százalékos. Ugyancsak elterjedt az üzemi takarékoskodás. Míg 1953-ban 125 ezren takarékoskodtak ilyen módon 32 korona átlagos havi betéttel, tavaly már 888 ezer dolgozó kapcsolódott be az üzemi takarékoskodásba, s a havi betét nagysága ma 449 korona. A kölcsönök folyósítása is állandóan fejlődött. A Szlovák Állami Takarékpénztár harminc év alatt 6 millió 598 ezer esetben 60 milliárd korona kölcsönt folyósított a lakosságnak. Csupán lakásépítésre 11 milliárd •895 millió koronát vettek fel az érdeklődök Tavaly például több mint 4 milliárd korona kölcsönt vettek fel a takarékpénztár fiókjaiban, ebből 800 millió koronát lakásépítésre. 1982 végén a takarékpénztár 970 608 kölcsönt tartott nyilván, a tartozás nagysága 13 milliárd 104 millió korona. Az elmúlt harminc év alatt a takarékpénztár munkájában is óriási fejlődés állt be. Megjelentek a számítógépek, és ez rendkívüli módon meggyorsította és leegyszerűsítette az ügyintézést. Ma nélkülük már el sem lehetne képzelni a pénzintézet munkáját, mert míg 1954-ben egy év alatt csupán 4 millió tételt kezeltek, tavaly már több mint 30 millió tétellel dolgoztak. Ma Szlovákiában mintegy 37 központi és járási takarékpénztár, 174 fiőklntézet, 239 helyi Jellegű intézmény áll a közönség rendelkezésére. Ezenkívül 786 postahivatal és 45 üzemi képviselet foglalkozik a laKossás takarékbetétjének kezelésével. A takarékpénztár dolgozói arra törekednek, hogy a megnövekedett ügyintézés ellenére , a felek elégedetten távozzanak tőlük. Az új, korszerű technika mellett ezt szolgálja többek között a szocialista munkaverseny is, amely nagyon mély gyökeret vert a Szlovák Állami Takarékpénztár alkalmazottai között. Paiágyi Lajos
