Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-19 / 16. szám
2 ÍM A NÉPGAZDASÁG TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Ezzel a fogalommal az utóbbi években rendszeresen találkozunk. A CSKP KSzponti Bizottságának 1980 januárjában elfogadott határozata alapján vált gyakorivá, mivel annak értelmében 1981-től a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének a fejlesztése folyik. Tehát mit is értünk a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerén? A népgazdaság tervszerű irányítási rendszere lényegében három összetevőből áll. Elsősorban tartalmazza a gazdasági tervezést, mégpedig vaiamennyi szinten. Ennek legfontosabb része a népgazdasági tervezés, de ide tartozik a vállalati tervezés is. Tartalmazza továbbá a gazdasági szabályozást, amely részben és elsősorban központi népgazdasági szabályozás, másrészt az előbbi által meghatározott keretek között történő vállalati, illetve piaci önszabályozás. Végül tartalmazza a népgazdaság működésének szervezeti struktűráját, felépítését. Hangsúlyozni szeretném, hogy a felsorolt elemek rendszert alkotnak, tehát egymástól nem függetlenek, hanem csak egységesen, egymást kiegészítve válnak használható és hatékony irányítási mechanizmussá. Hogy az egyes elemeknek milyen a szerepe a rendszeren helOl, vagyis hogy milyen a rendszer jellege, az mindig az adott gazdaságpolitikától függ, mivel a gazdaságirányítási rendszer a gazdaságpolitika legfontosabb eszköze. Az elmondottakból az is kitűnik, hogy a népgazdaság irányítási rendszere nincs, egyszer és mindenkorra adva, hanem a gazdaságpolitikával együtt dinamikusan változik, mégpedig elsősorban a termelőerők fejlődésének a hatására. A változás nem spontán jellegű, hanem tudatos politikai és gazdasági cselekvés eredménye kell hogy legyen. Célja: — a növekvő társadalmi szükségletek kielégítése, — a népgazdasági egyensúly és az arányos fejlesztés biztosítása, — az optimális gazdasági növekedés biztosítása, — a különböző gazdasági érdekek összehangolása, — a nemzetközi munkamegosztás egyetemes rendszerében való részvétel biztosítása, — a párt és a szocialista állam politikájának az érvényesítése. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének a jellegét illetően meghatározó, hogy (mivel társadalmi tulajdonon alapszik) az állam köztulajdonosi funkcióját miként gyakorolja, mennyit tart meg magának abból, és azt milyen módon érvényesíti, illetve hogy mit enged át és mi módon a gazdálkodó egységek számára. Ez behatárolja a központi gazdaságirányító szervek és a vállalatok szerepét a gazdálkodásban. Ezen múlik, hogy a szocialista termelési viszonyokon belül milyen aktivitással érvényesülnek az áruviszonyok, azok törvényei, és milyen kapcsolatba kerül egymással a terv és a piac. Ettől függ, hogy a szocialista tervgazdálkodás adott konkrét formája mint egész rendszer milyen jellegű. E tekintetben különösen fontos, hogy a tervezés a gazdasági szabályozás kölcsönhatását milyen elvek szerint valósítják meg, hogy a népgazdasági tervet milyen módon közvetítik a vállalatokhoz. Elsősorban a vállalatok gazdálkodó tevékenységének közvetlen központi meghatározását jelentl-e, vagy főként azokat az általános feltételeket alakítják ki központilag, amelyek mellett a vállalatok önálló gazdálkodók módjára tevékenykedhetnek saját terveik szerint. Az előbbit közvetlen vagy direkt, az utóbbit közvetett vagy indirekt irányítási rendszernek nevezzük. A nálunk, valamint a többi szocialista országban végrehajtott gazdaságirányítási rendszer reformjának a lényege a direkt irányítási rendszerről az indirektre való áttérés. HARNA ISTVÁN mérnök, főiskolai docens ELŐTÉRBEN A VÍZVÉDELEM örvendetesen fejlődik Az élet fája elnevezésű SZISZ- -mozgalom, amely napjaink egyik legégetőbb kérdését, a környezetvédelmet tűzte zászlajára — ezt állapította meg minapi ülésén az akciót irányító törzskar. A SZISZ versenymozgalmába egyre többen kapcsolódnak be. A törzskar megvitatta azokat az ötleteket, amelyek a mozgalom további kiterjesztésére Irányulnak. Ogy döntött, hogy a jövőben megszervezi az ifjú természetvédők nyári táborait. Az első Ilyen, tábor megnyitását már az idén tervezik Bratlslavában. Résztvevői az új ligetfalul városrészt övező erdők tisztogatásával és faállományának felmérésével foglalkoznának. Ez az akció egy további nagyszabású természetrendészeti akció alapjául szolgálna. A jövőben Szlovákla-szerte megszervezik az Ifjú természetvédők nyári táborait. Az ülésen foglalkoztak a Szlovák Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium levelével, amelyben a vízzel való okszerű gazdálkodásra és takarékoskodásra szólította fel a lakosságot, a váHala- tokat, intézményeket és kö- zűleteket. A törzskar javasolja, hogy a SZISZ szervei és az alapszervezetek folytassanak hatásosabb felvilágosító munkát a vízvédelem érdekében. Kilátásba helyezte, hogy jövőre tematikai feladatot tűz ki erre vonatkozólag. Ugyancsak javasolta, hogy az eddiginél jobban kell népszerűsíteni a cíferi fiatalok felhívását a termőföld védelmére. SZÄZTIZENHÄROM ÉVE SZÜLETETT VLAGYIMIR ILJICS LENIN ____________________ A tanulás szerepéről és jelentőségéről Száztizenhárom évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir II- jics Lenin, az orosz proletariátus vezére, aki Marx tanítását követve először vezette a történelem folyamán győzelemro az elnyomott népek harcát. Ebből az alkalomból részletet közlünk a Komszomol III. kongresszusán mondott beszédéből, amelynek tételei kétségtelenül ma is időszerűek. „Önök olvastak és hallottak arról, hogy a kommunista elmélet, a kommunista tudomány, amelyet főképpen Marx teremtett meg, hogy ez a tanítás. a marxizmus ma már nem csupán a XIX. század egyik zseniális szocialistájának alkotása, hogy ezt a tanítást az egész világon a proletárok milliói és tízmilliói magukávé tették, és alkalmazzák a kapitalizmus ellen folytatott harcukban. S ha önök felvetik azt a kérdést, hogy miért tudta Marx tanítása meghódítani a legforradalmibb osztály millióinak és tízmillióinak szivét — erre csak egy feleletet kaphatnak: ez azért történt, mert Marx az emberi tudásnak arra a szilárd alapjára támaszkodott, amelyet az emberiség a kapitalizmus idején szerzett meg. Marx tanulmányoz-, ta az emberi társadalom fejlödéstör- vényelt, és megértette, hogy a kapitalizmus fejlődése elkerülhetetlenül a kommunizmushoz vezet, és ami a fő, ezt kizárólag a tőkés társadalom igen pontos, a legapróbb részletekre is kiterjedő, a dolgok legmélyére hatoló tanulmányozása alapján bizonyította be oly módon, hogy tökéletesen elsajátította mindazt, amit az előző korok tudománya nyújtott. Marx kritikailag átdolgozta mindazt, amit az emberi társadalom alkotott, egyetlen pontot sem hagyott figyelmen kívül. Átdolgozta, bírálat alá vette, a munkásmozgalom szempontjából ellenőrizte mindazt, amit az emberi gondolat alkotott, és olyan következtetéseket vont le, amilyeneket a burzsoá keretek által korlátozott vagy a polgári előítéletek béklyójába vert emberek nem tudtak levonni. Ezt kell tekintetbe venni, ha például proletárkultúráról beszélünk. Ha nem értjük meg világosan, hogy proletárdiktatúrát csak akkor lehet építeni, ha pontosan ismerjük az emberiség egész fejlődése által létrehozott kultúrát, csak úgy, hogy ezt a kultúrát átdolgozzuk — ha ezt nem értjük meg, nem Is fogjuk ezt a feladatot megoldani. A proletárdiktatúra nem pottyan le készen valahonnan, ismeretlen helyről, nem azoknak az embereknek a kitalálása, akik magukat szakembereknek nevezik a proletárdiktatúra terén. Mindez merő sületlenség. A proletárdiktatúrának ama felhalmozott tudás törvényszerű továbbfejlődésének kell lennie, amelyet az emberiség a tőkés — földesúri — hivatalnoki társadalom igája alatt szerzett meg ... Kommunistákká csak úgy lehetünk, ha elménket mindazoknak a kincseknek ismeretével gazdagítjuk, amelyeket az emberiség felhalmozott. Magolásra nincs szükségünk, de minden egyes tanuló elméjét a legfontosabb tények ismerete alapján kell fejlesztenünk és tökéletesítenünk, mert a kommunizmus tartalmatlanná, puszta cégérré lesz, a kom- munistákljól egyszerű szájhős lesz, ha tudatában nem dolgozza fel a szerzett Ismereteket. Ezeket az ismereteket önöknek nemcsak el kell sajátítaniuk, de úgy kell elsajátítaniuk, hogy kritikai álláspontot foglaljanak el velük szemben, hogy ne terheljék túl elméjüket szükségtelen limlommal, hanem gyarapítsák mindazoknak a tényeknek ismeretével, amelyek nélkül manapság senki sem lehet művelt ember. Ha a kommunistának a készen kapott következtetések alapján eszébe jutna kérkedni kommunista mivoltával, anélkül, hogy rendkívül komoly, nehéz és nagy munkát végezne, anélkül, hogy kiismerné magát a tényekben, amelyeket kötelessége bíráló szemmel nézni — az ilyen kommunista igen sajnálatra méltó volna. És az ilyen felületesség a leghatározottabban végzetes lenne. Ha tudom, hogy keveset tudok, akkor iparkodni fogok, hogy többet tudjak, de ha valaki azt mondja, hogy ő kommunista, és ezért semmit sem kell alaposan tudnia, az ilyen emberből semmi sem lesz, ami csak némiképpen hasonlítana a kommunistához.“ Washingtonban szó szerint forr a háborús hangulat. Nap, nap után nyilatkozatokat hallani a háborús előkészületek szükségességéről. A fegyverkezési kiadások sosem látott méreteket öltenek. A Pentagon kiadásai rekordmagasságúak, és a következő öt esztendőre tervezett összegek szinte fantasztikusak: 1984-ben 273 milliárd dollárt, 1988-ban már 425 milliárd dollárt szánnak a tervek szerint katonai kiadásokra. Nyilvánvaló, hogy az amerikai kormánykörök nyíltan a háborús pszichózis szítására és a példa nélküli lázas fegyverkezés fokozására törekszenek, ami a háborús veszély növekedéséhez vezet. Egyre nehezebb azonban — folytatja a lap — figyelmen kívül hagyni, hogy a széles néptömegek mennyire tartanak a nyílt militarista politikától még az USA-ban is. Ezért az amerikai kormány, tehát maga Reagan elnök is Időnként kénytelen demagóg nyilatkozatokkal a nyilvánosság elé WASHINGTON MILITARISTA ŐRÜLETE állni arról, hogy békére törekszik. Washington — hogy valamiképp Indokolhassa valódi politikáját — szüntelenül azt állítja, hogy a Szovjetunió kényszeríti az USA-t a háborús előkészületek útjára. Azért bújik e hazug propaganda mögé, hogy a közvélemény körében növekvő aggodalmat keltsen a háborús veszély kapcsán, amelynek forrása állítólag a Szovjetunió, s Így igyekszik az USA és Nyugat-Európa népeit arra kényszeríteni, hogy beleegyezésüket adják a katonai kiadások hatalmas növeléséhez! Az ún. szovjet katonai veszéllyel való spekuláció legszemléltetőbb példája az amerikai elnök március 23-1 beszéde csakúgy, mint a Pentagon „A szovjet katonai hatalom“ című brosúrájának második kiadása. E kettő úgy hasonlít egymáshoz, mint két tojás. A beszéd és a brosúra egyaránt hazugságok, elferdített adatok egész sorát tartalmazza, s céljuk a Szovjetunió és az USA közötti katonai erőviszonyok szándékos torzítása. Amint arról a Reuter angol hírügynökség beszámolt, a Fehér Ház olyan stratégiába kezdett, amelynek célja, hogy elárassza a nyilvánosságot a „szovjet katonai fölényről“ tanúskodó bizonyítékokkal, s meggyőzze a Kongresszust, hogy a Reagan-féle katonai költségvetés elutasítása kedvezőtlen politikai következményekkel járhat. (Részlet a moszkvai Pravda cikkéből) Politikai nevelés a párt segítségével Második éve működik az SZLKP Duna- szerdahelyl (Dun. Streda) (árási Bizottsága mellett a gyermek- és ifjúsági mozgalom kérdéseivel toglalkozö lektorcsoport. A harmincnégy tagú csoport a legkülönfélébb munkahelyekről, a járás ieg- kOIönfélébb részeiből toborzúdott, de valamennyiük közös vonása, hogy munkakörük kapcsolatos a gyermek- és ifjúsági mozgalommal, a pionirok és a SZISZ- tagok életével. A csoport vezetője, dr. FauUcky Péter rendkívül körültekintően válogatta össze, egyéni mérlegelés ntán javasolta a járási pártbizottság elnökségének jőváhagyásra minden egyes tagot. Nem véletlenül, hiszen valahányon a SZISZ-szervezetek előadúi. logos tehát az az igény, hogy a legrátermettebbek, legtehetségesebbek részesüljenek képzésben, oktatásban, és egyáltalán nem mindegy, kiktől hallják a fiatalok a politikai oktatás témáinak az anyagát. — A kiválasztásban, a SZISZ járási bizottságának elnöke, Varga Tibor és álelnöke, Csejtey György voltak segítségemre. Ok szinte naponta találkoznak, kapcsolatban állnak azokkal a fiatalokkal, akik összekötőkként tevékenykednek a szisz-tagok és a SZISZ járási bizottsága között. Elsősorban ők kerültek be csoportunkba is, hiszen amit itt, az oktatásokon, előkészítő tanfolyamokon hallanak, tanulnak, azt továbbadják a SZISZ helyi, üzemi szervezetei tagjainak. Néhány fiatalt pedig magabiztosan ja- vaaoltam, úgy is mondhatnám, hogy ők a ml neveltjeink, mert a Marxista-Leninista Esti Egyetemen jő alapot kaptak további mnnkájnkhoz. és már az egyetem hallgatóiként is bizonyították tudásukat, Ismereteiket — jegyezte meg dr. Panlickji Péter. Név szerint olyanokról van sző, mint Rácz Péter, a helyi Dnkla Efsz fiatal mérnöke, Varga Gyula, a nehézgépipari üzem szakembere, Sántha Rozália, a csi- lizradványi (Cii. Radvaöj művelődési ház dolgozója, Tóth Irén, a jednota Fogyasztási Szövetkezet alkalmazottja, Kvarda (özsef, a NagymagyarI (Zlaté Klasy) Hnb ifjú elnöke, Mázsár László, a CSSZBSZ járási bizottságának titkára. De a lek- torcsoport tagja Tánczos Tibor, a csillz- radványi (Cll. Radvaű) szövetkezet növényvédő mérnöke, a SZISZ KB elnökségének tagja és Bartal Imre, a SZISZ Pionirszervezete Központi Tanácsának tagja is. Ok minden egyes központi bizottsági, illetve tanácsi ülés ntán beszámolnak az összejövetelek témáiról, a SZISZ-alapszervezetek és a pionirmozga- lom várható feladatairői. Az első évhen, az 1981—82-es poiiti- kai oktatási évben négy összejövetelt tartottak, amikor az évi munkaterv ismertetésén kfvül a felhasználhaté irodalomra, propagáciés anyagokra, a CSKP XVI. és az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak az ideológiai munkára, a fiatalok tevékenységére vonatkozé fejezeteire hívták fel a figyelmet. Különösen értékesek voltak azok az előadások, amelyekben a lektorok, az előadók felkészüléséről, magatartásukról, előadói stílusuk kialakftásárél volt sző. A marxizmus klasszikusainak ezekre vonatkozó feljegyzései értékes támpontot adtak a fiataloknak munkáinkhoz. Hasonlóan hasznos volt az időszerű politikai események, gazdasági életünk eredményeinek és bnktatéinak őszinte, nyílt megvitatása. — A jelenlegi oktatási év immár második az előadói csoport tevékenységében. Milyen változást hozott az előző évhez viszonyítva? — kérdeztem a csoport vezetőjétől. — Tartalomban, formában semmiiyet, mert az eredeti elképzelések és tervek szerint folytatjuk az előadói képzést. Színvonalban azonban igen. Tűljntottnnk a kezdeten, a viták, felszólalások, hozzászólások alapján megismertük egymást, tudjuk, ki mire képes, az előadó pedig tisztában van a követelményekkel. Alaposabban kidolgoztok az összejövetelek munkatervét, s valamennyi alkalommal rövid beszámoló hangzik el a SZISZ- -szervezetek soron levő feladatairól, illetve a magunk mögött hagyott időszakban végzett mnnkárúl. Ezeket rendszerint a SZISZ jb dolgozói tartják. Részletesen foglalkozunk a SZISZ III. kongresszusa határozataival, azok alkalmazásával a SZISZ-alapszervezetek tevékenységében. Sző esik a legfrissebb módszertani anyagokról, megjelent kiadványokról, amelyek egyetlen előadó kézi könyvtárából sem hiányozhatnak. Nem mulasztjuk el az antikommunista nézetek boncolgatását, megnyilvánulási tormáinak feltárását. Az időszerű politikai események ismertetése után pedig egy-egy téma előadása és piegvitatása következik. Ezeket már a lektorcsoport tagjai készítik és adják elő. Ez ideig sikeresen megbirkóztak a témákkal; beszéltek már a Szovjetunió nemzetiségi politikájáról, a szocialista életstilusröl, az ifjúság tn- datának formálásáról. Eddig felkészült oktatókkal találkoztak a lektorcsoport tagjai, s fgy lesz ez a jövőben is. Legutóbb például dr. Marian Párkányi, a SZISZ SZKB titkára és dr. Pavol MeSfan, a tudományok kandidátusa, az SZLKP KB Politikai Főiskolájának a tanársegéde látogatott el közéjük. Diafilmek és Írásvetítők állnak rendelkezésükre. A politikai nevelés házénak könyvtárában és a járási könyvtárban válogathatnak a marxizmns-lenlnlz- mus témakörébe tartozó művek között. Prospektusok, kiadványok egész sora várja őket minden összejövetelkor. Ezeket részben magyar, részben szlovák nyelven tanulmányozhatják. Valamennyi előadó fokozatosan eljut a SZISZ járási bizottsága és a SZISZ SZKB tanfolyamaira is. Hogy alaposabban megismerjék a SZISZ-szervezetek belső életét, gondjait, küldöttekként részt vettek egy-egy évzáró taggyűlésen. Benyák Mária
