Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-05 / 14. szám

sokoldalúság

korkövetelmény

Élsportolónak lenni — sokak szerint — annyit ]e- kak szerint — annyit Jelent, mint a sport, a kizárólagos eredmények érdekében sok mindenről lemondani és lemaradni, tehát másodrendűnek tekinteni a tanulmányokat, kimaradni a fiatalok közösségi vagy egyéni elfoglaltságaiból... Ez az elképzelés többé-kevésbé meg Is íelel a valóságnak, ám akadnak olyan kivételek, mint amilyen például Balogh Béla, akt az elmúlt év vé- ■ gén a komáromi (Komárno) Járási, {eremfutball-körmér- közések alkalmával mint a legjobb kapus első helyezést ért el.

Ml most nem csupán ennek ürügyén szólunk erről a fiatalemberről.

Az 1962res születésű komáromi fiatalember már kisiskolás kora óta rendszeresen sportol. Még csupán tizenegy éves volt, amikor már a Slávia ODPaM csapatában jegyezték a nevét. Tizenöt éves koráig Aradsky Mihály edző felügyeletével végezte edzéseit. Ezt követően a Komáromi Spartak Ifjúsági csapatához kapott átigazolást, majd hamarosan a felnőtt csapat kapusa lett. Annak pedig már második éve, hogy kiválóan szerepel — vendégjátékosként — a Marcelháza (Marcelová) futballcsapatában.

Labdarúgóban — legalábbis a létszámot tekintve — soha sincs hiány, ellenben egy Jó képességű kapus, aki a csapatjátéktól szinte függetlenül képes eldönteni az eredmény kimenetelét, ritkábban nevelődik. Ezért figyeltek fel rá edzöl és a szakemberek.

Amint az elején utaltam rá, Balogh Béla sportpálya- futásával párhuzamosan érdemes megemlíteni Jó tanulmányi eredményeit is. Meggyőződésem, hogy azok emelik őt sok más élvonalbeli sportoló fölé: a középiskolát kitüntetéssel végezte, s az sem mellékes, hogy önszorgalomból, angol nyelvből is érettségi vizsgát tett. Mivel pedig kitüntetéssel végzett, felvételi nélkül került a bratlslaval Elektrotechnikai Főiskolára, ahol Immár harmadéves és a tőle megszokott Jó eredménnyel.

példaképnek tekinthető sportembernek tovább! sikereket kívánunk a sportban- és a tanulmányai során.

(Cúth)

Bemutatjuk a Sí Világkupa győztesét

Phü Mahre 1957. május 18-án született az USA-beli Jakimában. Jelenleg a világ egyik legjobb, legsokoldalúbb slzűje, aki a Világ Kupában immár 36 győzelmet aratott. Most harmadszor nyerte el egymás után a Kristály Glóbuszt. Ez a nyolcadik idénye a Világ Kupában, három első, egy második, két harmadik, egy kilencedik és egy tizennegyedik helyezése van összesítettbe«. Három VB-n és két olimpián vett részt, de csak egy ezüstérme van a legnagyobb versenyek- rői. Az Olympic Journal februári számában készített vele interjút, amikor a kitzbüheli versenyen biztosította az a^ő helyet.

■ Először Is gratulálunk a lesiklásban elért sikeréhez, a Világ Kupa elnyeréséhez.

— Köszönöm. A lesiklás ösztönzőleg hat rám. Műlesiklásban és órlásműleslklásban már nem kell kockáztatnom. Ami a lesiklást illeti, remélem, hogy egy nap ebben á számban is győzni fogok. Egyelőre ilyesmi elképzelhetetlen, mert kevés futamom volt a lesiklásban.

■ A pontozási rendszert 1978-ban, amikor Stenmark háromszor egymás után nyert, megváltoztatták, és Stenmarknak többé nem volt esélye. Ön kétszer győzött, és az újabb

PHIL MAHRE HATTRICKJE

változtatást a szuper óriásműlesiklás beiktatása követte. Nem gondolja, hogy önt akarták meggátolni az újabb győzelemben?

— Biztosan nem. Engem különben ez a szám nem vonz. Nem félek, ahogy gondolni lehetne, hanem úgy tartom, hogy a szuper G-re nincs szükség. A síelés mindig élvezetes, az új versen^szám azonban semmilyen fejlődést, haladást nem hoz. Nem bántott volna, ha a szuper G miatt veszítem el- a Világ Kupát. Számomra a sízés sokkal fontosabb, mint a holmiféle új számok.

■ Tavaly már Januárban biztosította magának az összesített első helyét.

— Tulajdonképpen csak néhány nap a különbség. Egyébként aki Kristály Glóbuszt akar nyerni, annak egy napon csodát kell művelnie, másnap pedig már a középszerűség Is elegendő, csak így lehet megkaparintani az összetett pontjait. Ezért úgy gondolom, hogy a jövőben Pirmin Zurbriggen, Marc Glrardelll és Joel Gaspoz lesz a fő esélyes.

■ Szarajevóban az olimpián az aranyéremre pályázik majd műlesiklásban és óriásműlesiklásban?

— Nem tartotm magam esélyesnek. Többen is képesek mindent egy lapra feltenni — és győzni. Csak jó nap kell hozzá, mert

sokunk tudása azonos. A legnagyobb versenyben nincs szerencsém. Két olimpián voltam már és három VB-n, de csak ezüstérmem van. A VB és az olimpiai futam olyan, mintha nem is ml, hanem valakik mások versenyeznének. Más a hangulat, nagyobb a tét...

■ Mit szól ahhoz, hogy Stenmark és H. Wenzel lemond a B-engedélyről, és indul Szarajevóban?

— Azt hiszem, hogy ez nem szolgálná a sportág Javét, és a Nemzetközi Síszövetség beismerné, hogy nevetséges. Azt hiszem, pon■ tosan meg kellene határozni a szabályokat. Lehet, hogy miattuk négyévi munkám veszné kárba. Végeredményben ez nem az én dolgom. Én nem a pénzért sportolok, amatőrként versenyezni pedig már minden sportágban kihalófélben van.

■ Gondolt-e már a visszavonulásra?

— Ebben az idényben már csak nehezen tudtam magam rászánni a folytatásra. Egyre jobban unom az utazásokat és ezt az életmódot. Jövőre még biztosan síelek, aztán majd meglátom. Lehet, hogy az olimpia után abbahagyom. Ha Szarajevóban érmet nyerek, tudom, nehéz lesz a búcsú. Ha nem nyerek, a folytatás látszik nehéznek.

A sportolás senkinek sem árt

Egyre több azoknak a különböző foglalkozású embereknek a száma, akik „kiegészítő sportként űzik“ a sportot, hogy frissek, fiatalok, egészségesek ma- ’•adfanak. Ezek közé tartozik Bencze Ilona, az ismert magyar sztnm~!vésznö.

s— Csodálatos gyermekkorom volt — meséli Benne Ilona, a Madách Színház, művésznője. -■ Zákánylelspen éltünk, a

’Dráva partján egy kedves kis faluban. A közeli kavicsbánya területén volt egy ■ gyönyörű, kristálytiszta vizű tó, ahová mindennap fürödni jártunk testvéreim- rríel. Hamar megtanultam úszni, és persze bieiklizni is, hiszen minden olyan messze volt tőlünk: a posta, a bolt, az iskola. Nagyon szerettünk Iskolába járni. Különösen a tornaórákat élveztük, amelyeket terem hiányában mindig a szabad ég alatt, a mezőn tartottak meg a tanítók. Középiskolát Kaposvárott, végeztem. A közgazdasági technikumban igen, élénk sportélet folyt: talán ezeknek az alapoknak köszönhetem, hogy a későbbiek során a Színművészeti Főiskolán viszonylag könnyen végeztem a jóval nehezebb sportfeladatokat. Vívni és lovagolni tanultunk, a budaörsi laktanyába pedig lövészetre jártunk. Nagyon büszke voltam arra, hogy jobb eredményeket értem el, mint a fiúk. Nagy Gábor és Tímár Béla, akik az osztálytársaim voltak. 'A főiskola óta sem szakadtam el á sporttól, rendszeresen járok művészi tornára. Sokat tanultam Dévényi Anna tanárnőtől, aki remek pedagógus. A művészt torna harmonikus, szép mozgást ad, elősegíti a test hajlékonyságát és rugalmasságát, ezekre pedig nagy szüksége^ van a színésznőnek.

VAN? NINCS?

Mit tehet egy tornatanár, ha Iskolájának nincs tornaterme? Lóthat-futhat minden ismeretségét mozgósítva, hogy kiharcoljon iskolájának mondjuk egy T—18-as típusú, előre gyártott elemekből való tórnatermet. Ha ez sikerül, minden rendben, a továbbiakban már .„csak“ tanítania kell.

Az elmondottak pontosan megegyeznek Princzkel Józsefnek, á Zselizi (ZeJlezovee) Magyar Tanítási Nyelvtí Gimnázium tornatanárának az esetével, Illetve megegyeznének, ha a megállapítás utolsó mondata is fedné a valóságot.

— Sajnos, az elmúlt években, sőt még napjainkban is Igen mostoha körülmények között tudunk csak eleget tenni a kötelező testnevelési feladatoknak, és még nehezebb az önkéntes testnevelés feltételeinek a megteremtése — mondotta a tornatanár. — Zselizen csak egy tornaterem van, talán ez a legöregebb, így a legkorszerűtlenebb Is a lévai (LeviceJ járásban, és ez sem a ml Iskolánké. A téli időszakban ebben a tornateremben bonyolítjuk le a kötelező testnevelés 30—r40 százalékát, a többit a szabad ég alatt kell megtartanunk.. Szerencsére az idén a tél kedvezett, így nagyobb lemaradásaink nincsenek, de mindig nem számíthatunk az Időjárás kegyeire. Tornaterem nélkül a korszerű testnevelés elképzelhetetlen.

w Viszont az Iskola' uSvarán már áll egy tornaterem, tudtommal az önöké.

“ Igen, ezerkilencszázhetvennyolctian a városi, a járási és a kerSletl oktatási és testnevelési szervek jóvoltából megkezdődött egy, a mai igényeknek megfelelő tornaterem építése iskolánk udvarán. Eleinte úgy festett, hogy nem ml leszünk a tornaterem gazdái, de végül inégls megkaptuk. Sajnos, nem sok örömünk telik benne, mert még mindig nem készült el, holott már régen át kellett volna adni. Még nincs olyan állapotban, hogy átve- hessük, a felszerelés is hiányos, az alapvető biztonsági előírásoknak sem felel meg. Amíg a hibákat el nem távolítják, nincs más választás, maradunk az udvaron.

Ügy láttam, nem egészen kihasználatlan ez a félkész tornaterem.

Ha arra gondol, hogy a tornaterem jelenleg raktárhelyiségre emlékeztet, akkor igaza van. A szomszédban épül egy nagy iskolai étkezde, annak a berendezését raktározzák most a tornateremben. Kétségtelen, hogy az étkezde berendezését is tárolni kell valahol, amíg el nem készül, de talán mégsem itt kellene. Diákjaink a tornaterem parkettjét -társadalmi munkában már egyszer felcsi- szolták, most e munka kárba vész.

— A gimnázium igazgatója Gerő János, aki szintén nagyon sokat tett azért, hogy ez a tornaterem egyszer a gimnáziumé legyen. Ügy láttam, most egy kissé tanácstalan, de egyet biztosan tud.

— Egyáltalán nem elfogadható ez az állapot mondotta —, ezen minél előbb változtatni kell. A megoldás már adva van, mert a városi szervek, valamint a kerületi nemzeti bizottság oktatási osztálya Iskolánkat szemelte ki a tornaterem üzemeltetésére. Tulajdonképpen elfogultság nélkül mondhatom, hogy meg Is érdemeljük ezt a Jogot.

^ Mire alapozza ezt a megállapítását?

— Állításomat számokkal is alá tudom támasztani.'Iskolánk Ifjúsági szervezete, főleg a nyáron több mint tizennégyezer órát dolgozott társadalmi munkában.

— Tehát önök és diákjaik sokat tettek azért, hogy rászolgáljanak erre a tornateremre, az építésből is kivették részüket, méghozzá alaposan, most mégis úgy'fest, hogy van is meg nincs is tornatermünk.

Tömör megfogalmazásban ez az Igazság; Ennek pedig az az oka, hogy egyelőre nem lehet fűteni, a tornatermet. Fel kell építeni még a kazán- házat, amely egyúttal az épülő iskolai étkezdét is ellátja majd hőenergiával, de mindenekelőtt az átadási hibákat kell eltávolítani, hogy beköltözhessünk ebbe a szép létesítménybe.

• I

— Nagyon jó lenne, ha mindez nem váratna magára sokáig, mert egy négy-ötmillió korona értékű tornaterem áll itt teljesen kihasználatlanul.

— Igen, sőt még további pénzre lesz szükség a felszerelés beszerzésére, és a leendő személyzet bérének, valamint az üzemeltetési költségeknek a fedezésére. Bízunk benne, hogy felettes szerveink késlekedés nélkül mégteszik a szükséges intézkedéseket, mert a testnevelési feladatok teljesítése mellett a közelgő spartakládra való felkészülésben is igen nagy segítségünkre lenne ez a tornaterem.

Kamocsai Imre