Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-29 / 13. szám

4 Hz Ostrava-karvinai kőszénme- dence egyik vállalata Havlfovban található. Neve Rekultiválási Vál­lalat, fő feladata, hogy a kőszén- medence térségében minél na­gyobb területet megkíméljen a tönkretételtől, és a tönkretett ta­lajt megjavítsa. D olgozói zöldövezeteket léte­sítenek a meddőhányók kör­nyékén, szennyvíztisztító ál­lomásokat építenek, megjavítják az aláásott termőföldet, juhot és tehenet tenyésztenek. Saját üveg­házaikban korai zöldséget és vi­rágot termesztenek, például asz- parátuszt, azáliát, athúrlát, orchi­deát és gerberát. Az utóbbit olyan módszerrel szaporítják, amelyet a tudósok már régebben Ismernek, de a gya­korlatban ez a vállalat alkalmaz­za egyedül hazánkban. A módszer neve; szövetszaporítás tenyész- csúcs segítségével. Mindenekelőtt szükség van egy olyan anyanövényre, amely a leg­több virágot adja, megfelelőkép­pen ellenálló, sokáig nem hervad el a vázában, alakja és színe op­timális, s teljesen egészséges. A kijelölt növénynek leveszik a té­ny észcsúcsát [merlsztémáját] ebből szár vagy virág nő. A tenyészcsú- cson sok, nagy osztódó képességű sejt található. Ha ezt megfelelő környezetbe, bizonyos tengeri mo- szatok közé helyezik (ugyanezt a környezetet a mikrobiológiában baktériumok táptalajának, az élel­miszeriparban pedig bevonatok és zselék készítésére használják), a- melyek különböző vegyi és ser­kentőanyagokat, valamint vitami­nokat tartalmaznak, a tenyész- csűcs több sejtjéből havonta egész növénycsoport, a gerbera eseté­ben 15—25 növény képződik. Ezek azonban nem a szó szoros értel­mében vett növények, sem gyöke­rük, sem pedig levelük nincs. Ezt egyszerű módon érik el: a kém­csöveket forgó tárcsára helyezik, amely megszünteti a tenyésztés egyensúlyát, a geocentrizmus el­vének érvényesülését. Egy hónap elteltével a „növényeket“ elvá­lasztják egymástól, s mindegyikü­ket egy ugyanilyen környezetbe helyezik. így egy további hónappal később újabb növénycsoport kép­ződik. Ha a kémcsövekben elegen- .dő, előre meghatározott növény van, műtőkéssel elválasztják őket egymástól és közös ládákban újabb környezetbe helyezik őket, ahol már nincs forgás, a növé­nyek fejlődése természetes és 14 nap alatt létrejön gyökérrendsze­rük és levélzetük. Ebben a formá­ban a jövő virágait az üvegházak­ba kiültetik s ugyanúgy bánnak velük, mint bármilyen más palán­tával. Az eljárás szüntelenül megismé­telhető, a növények száma mér­tani sorban növekszik. Elméleti­leg ezzel a módszerrel évente egymillió gerbera is szaporítha­tó, s mindegyikük tulajdonságai azonosak az anyanövényélvel. A kémcsövekkel és üvegedé­nyekkel teli polcok között fehér köpenyes és gumicl- pős nőket láthatunk. Az egész tér­séget higanygőzlámpák fénye su­gározza be. Ez a fény Ibolyaszí­nűre festi a fehér falakat. mázzák ezt a módszert más orszá­gokban is? — A világ különböző részein e módszer alkalmazását a termesz­tésben tíz éve kezdték meg. Eddig legtovább a Szovjetunióban, Nagy- -Brltanniában, az Egyesült Álla­mokban és Japánban jutottak. Ez­zel a kérdéssel ml 1974-ben kezd­központunk csak 1981-ben nyílt meg. — Ki lehet számokban fejezni a gerberaszaporítás új módszere alkalmazásának előnyeit? — Egyharmadával kisebb terü­letre van szükség. A laboratórlu­Megkérdeztem Miroslav Toman fitopatálógustól, a növénybetegsé­gek szakemberétől: — Nem változik meg a gerbera tulajdonsága, ha így bánnak ve­le? — Három éve bánunk vele így. Ez túlságosan rövid Idő ahhoz, hogy pontos választ adhassak. — Csehszlovákiában önök az el­sők, akik a gyakorlatban foglal­koznak szövetszaporítással. Alkal­tünk foglalkozni és 1977-ben meg­születtek az első eredmények. Há­rom évig tartott, amíg rájöttünk a legfontosabbra: a táptalaj opti­mális összetételére. Nagy-Britan- niában ezzel a módszerrel még csak a harmadik éve szaporíta­nak gerberát, az NSZK számára. A kérdést mi már elméletileg 1977-ben megoldottuk, de bonyo­dalmakat okozott az, hogy a nö­vényszaporítás hagyományostól eltérő módjáról van szó, emiatt ml polcok kémcsövekkel teletűz­delt egy négyzetmétere több száz négyzetméter talajnak felel meg az üvegházakban. Ez természete­sen energia és emberi munka megtakarítását is jelenti. Távlati­lag évi fél millió gerbera termesz­tésére számítunk. Ez a mennyiség elegendő lenne az egész ország szükségletének a fedezésére, így ezt a virágot nem kellene devi­záért külföldről behozni. A mit a laboratóriumban sza­porítanak az üvegházba szállítják. Itt mintegy száz­negyvenen dolgoznak, többnyire fiatal lányok és asszonyok. Több brigádot alakítottak, ezek egyike ifjúsági kollektíva, 21 tagja van és a SZISZ II. kongresszusa munka- csoport címet viseli. Vezetője Bru­no Sasén. Feltettem neki a kér­dést: í— Munkaidőn kívül is tevékeny­kedik az ifjúsági kollektíva? f— Természetesen törekszünk erre, de tudni kpll, hogy munka- csoportunk tagjainak zöme lány, s munkahelyen kívüli tevékenysé­günk formál is ennek felelnek meg. Közösen látogatunk vagy ma­gunk szervezünk különféle kultu­rális rendezvényeket, a múlt ta­vasszal rendbe hoztuk az üveghá­zak környékét, hulladékanyagokat gyűjtöttünk. Baráti kapcsolatba kerültünk az ostraval bányák ifjú­sági bányászkollektíváival. Na­gyon fiatal lányok kerülnek hoz­zánk az Iskola elvégzése után, ami problémákat is okoz. Házasságot kötnek, szülési szabadságra men­nek. Ezalatt kapcsolatban mara­dunk velük, így legtöbbjük a szü­lési szabadság után visszatér hoz­zánk. Sokan jelentkeznek kerté­szeti szakiskolákba. Igyekezünk munkaidőn kívül is kollektíva ma­radni, de a legfontosabb számunk­ra a munka. A vállalat rendsze­res negyedévi értékelésein kollek­tívánk rendszerint a harmadik helyre kerül. 1981-ben egy geno­vai kiállításon fikuszaink arany­érmet nyertek, Olomoucból öt ezüst és három bronzérmet hoz­tunk haza, ami a külföldi kiállí­tók eredményeihez képest siker­nek számít. Amikor vállalatunk vezetősége segítségünket kéri, igyekszünk a kérésnek eleget ten­ni, mert tudjuk, hogy ml is szá­míthatunk rájuk. Segítettünk a tátrai Podbanskéban levő rehabili­tációs központ és a szövetszapo­rítással foglalkozó laboratóriu­munk építésében. Az újítómozga­lomba is aktívan bekapcsolódtunk. Végezetül Václav Rychlpnek, a vállalat termelést igazgatójának tettem fel a kérdést. — Miért termesztenek gerberát, ha a meddőhányókra úgysem ül­tethető ki? — A rekultiválással mindenne mű zöldnövényzet összefügg. Mint vállalat ezt tartjuk szem előtt. Az üvegházakra szükség van, mert bennük Ostrava és környéke ellá­tása érdekében korai zöldséget termesztünk. S ha már vannak üvegházaink, miért ne termeszt­hetnénk bennük virágokat is. A virágok a környezet fontos alko­tóelemei, főként az olyan ember számára, aki szennyezett környe­zetben él, kimerítő, fárasztó mun­kát végez és pihenést, nyugalmat keres. (Az MS nyomán] Illusztrációs kép Foto: Kosik Attila 1978 novemberében kezdett üzemelni hazánk egyik legmodernebb istállója Udvardon (Dvory nad Zitavouj. Mint is­meretes, ez a létesítmény országos SZlSZ-építkezés volt. Az építkezés ide­je alatt csaknem 3500 SZISZ-tag cseré­lődött a munkákban. Goldschmidt János mérnökkel, az Istálló üzemeléséről, a szövetkezet fiataljairól beszélgettünk. — Emlékszik még az első munkana­pokra? — Természetesen, különösebb problé­máink nem voltak, novemberben elhe­lyeztünk hatszáz- állatot az Istállóban, de abban az évben nagyon hideg tél volt és a tehenek nem bírták „klfűte- nl“, felmelegíteni az istálló levegőjét, így sok tehén megfázott. Ugyanis az is­tálló 1200 állat számára készült. Prob­lémánk volt még a cseppfolyós trágya elszállításával és raktározásával, ez kü­lönben a mai napig Is fennáll. Ami a munkakörülményeket Illeti, lényegesen jobbak, mint bármelyik szövetkezetben. Negyvenkét dolgozónk van, nagy részük fiatal, nálunk dolgozik a szövetkezet legtöbb szisz-tagja. Az Istálló az or­szág legkorszerűbb mezőgazdasági üze­mei közé tartozik. Itt három fejő há­rom és fél óra alatt 320 tehenet tud megfejni. Tavaly az átlagos tejhoza­munk 3880 liter volt, ez meghaladja az országos átlagot. Négyezer liter tej 6^' Milyen a munkafolyamat ebben a tejtermelésre szakosított „gyárban“? — Az anyaállatok közvetlen az ellés előtt jönnek ide, majd a borjak tíz nap után a borjúneveidébe kerülnek, onnan az úgynevezett szabad istállókba és egy bizonyos Idő elteltével visszakerülnek hozzánk. Egy tehén körülbelül kétszer- -háromszor kerül Ide, aztán megy a vá­góhídra. Jelenleg 1150 tehenünk van. Nem okoz gondot, hogy az istálló messze esik a falutól. Udvarától? “ A téli Időszakban autóbuszok hoz­zák és viszik a munkásokat. Ilyenkor tavasszal pedig a legtöbben kerékpáron közlekednek. — Mi az, amivel elégedettek és mit szeretnének tökéletesíteni a jövőben?, ■— Az idén két épülettel bővítjük az istállót; egy takarmánykeverővel és egy szénaraktárral. Hektáronként ezer liter tejhozamot terveztünk, tehát tehenen­ként 4000 litert. Az hiszem dolgozóink elégedettek munkakörnyezetükkel, és abban, hogy eddig valamennyi problé­mát saját erőnkből megoldottunk, nem kis része van a szövetkezet fiataljainak. Kamoncza Márta GÍRe[RA - $ZOlf[TSZAPORÍTASSAl

Next

/
Thumbnails
Contents