Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-15 / 11. szám
Híg 9 csak technikai, hanem különleges művészi alkotóeszköze Is. Bonyolultabb képátmenetek (a kép közepén megjelenő egyre táguló kör, négyzet vagy más geometriai, esetleg egyéb alakzat), előállítására Is lehetőség van. Ezek az összetett műsorok Jeleneteit elválasztó, vagy a műsorszám egyes részelnek hangsúlyozására szolgáló trükkök Is mindennapos „vendégeink“ a képernyőn. Napjaink sokoldalú. Integrált áramkörös elektronikája sokkal izgalmasabb trükköket is megvalósíthat. A műsorvezető mögött megjelenő háttér (óriási térkép, gyorsan pergő filmesemény] Is különleges trükknek, a háttérbejátszásnak a terméke. Effajta eljárással valósítható meg az „égbe emelés“ Izgalmas képkompozíclója is. A Jelenet felvételekor két helyszínen dolgoznak a kamerák: a valóságos környezetben (városban, réten, vízen) és a — majdan „égbe emelkedő“ színésszel együtt — a kék horizontfüggönnyel körülölelt stúdióban. Itt csupán sétálnia, s megállnia kell a szereplőnek, a repülés illúzióját nyét azonban két vagy ennél Is több berendezés veszi fel, eltérő távolságból és váltakozó nézőpontból. Az esetek többségében Igencsak zavaró, hogy amíg az előtér nézőpontja változik, addig a háttér megjelenése változatlan. Az előtér és a háttér nézőpontjainak összehangolása persze megoldható, ám műszakilag Jelentős (és nem utolsósorban drága) képfelvevő berendezések kellenek hozzá. A „visszacsatolás“ Jelenségét is szívesen használják a szakemberek tévé- trükkök keltésére. Ilyenkor az egyik kamera felvesz egy motívumot, s annak képjelét a monitorra küldi. Egy másik kamera (amely tulajdonképpen a hátteret szolgáltatja) már ezt, a monitoron megjelenő képet veszi fel. A továbbiakban a két felvételt háttérbejátszással egymásra másolják, s az eredeti motívum máris megkétszereződött. Ezt a módszert egyébként feliratok sokszoro- zására, szembeállítására, tükrözésére is szívesen használják. Még az — egyszerűnek tűnő — be- tűmegjelenltés Is a tévétrükkök közé tartozik. A keverőasztal mellett, írógépre emlékeztető betűszedő foglal helyet, amely — egyebek között — abban különbözik mechanikus társától, hogy a rajta leütött betűk különleges képernyőn Jelennek meg. Kívánságra (illetve gombnyomásra) bármilyen színben és tormában Illeszthetők szövegek a kimenő képbe, sőt — fekete árnyékéllel körbevéve a betűt — még áltérhatás elérésére is lehetőség kínálkozik. A legkülönlegesebb trükkök Is eltörpülnek azonban a számítógép és a digitális technika lehetőségei mellett. A képfelvevő kamera kimenetén megjelenő, a „látott“ kép pontjainak fényességét Jellemző feszültséghullámot — újszerű eljárással — a számítógép által is „megemészthető“ csemegévé: egyesekké és nullákká alakítják át. A képjelből másodpercenként több mllllószor mintát vesznek, azaz megállítják, milyen értékű a Jel (a feszültség] a vizsgált Időpontban. A továbbiakban már csak ezekkel a mintákkal foglalkoznak. (Ügy tűnhet, hogy a mintavételezés Információveszteséggel Jár, hiszen folytonos Jel helyett csak. annak meghatározott számú, önmagukban álló, diszkrét értékeit veszik figyelembe. Matematikailag azonÁ legmeghökkentőbb írói-költői fantáziaszülemény is megvalósulhat már napjainkban a televízió képernyőjén. Kitárt karokkal repülhet a város felett, hegyeket, tengereket léphet át hétmérföldes csizmájában az óriás, hétfejű sárkánynyal hadakozhat a vitéz, s akár száz Ikertestvérével Is találkozhat a főhős — ha alkotója úgy akarja. A káprázatos varázslatot hétköznapi, ám annál célszerűbben felszerelt műhely: az elektronikus televízlóstúdló valósítja meg. Itt, pontosabban a stúdiók keverőasztalain születnek meg a legváltozatosabb televíziós trükkök. 'Á keverőasztal feletti, tucatnyi képernyőt magába foglaló falon megannyi műsorkép látható egyszerre. Valameny- nylt ugyanarról a cselekményről. Jelenetről készítették a felvevökamerák, csak éppen más-más nézőpontból és eltérő távolságból. A rendező nemcsak azt dönti el, hogy mikor melyik kép kerüljön adásba (rögzítésre), hanem azt Is, hogy milyen legyen az átmenet az egyes képforrások és képeik között. Ha a képvágást választja, akkor —- gombnyomásra — az egyik képet ezred- másodperc alatt egy másik váltja fel. Feketére keverve, az adásban futó kép folyamatosan elhalványul, majd elfeketedve megszűnik. Sajátos képi látvány az átúsztatás (áttűnés) Is: az adásban levő kép elhalványul, és ezzel párhuzamosan már előtűnik, majd fokozatosan erősödik a másik forrás képe, amely végül „kitisztulva“ áll be végleges értékére. Minthogy azonban a feketére keverés és az átúsztatás alkalmazásakor a képátmenet sebességének Is fontos a szerepe, a kézzel vezérelhető keverőberendezés a képi megjelenítésnek nemez operatőrök keltik a külső helyszínen, mégpedig a felvevőgép megfelelő mozgatásával. A két felvétel a keverőasztalra kerül, ahol ügyes elektronika (blue box = kék doboz) a stúdióban készült képeket veszi szemügyre. Ez a berendezés különös módon „színvak“, nem látja a kék színt, s annak helyére egy elektronikus kapcsolóval a külső helyszínen készült felvétel képsorai másolhatók. A stúdió kék anyaggal bevont hátterének helyére tehát a valóságos környezet kerül, s a színész — fittyet hányva a fizika törvényeinek — Játszi könnyedséggel emelkedik a város (rét, tó) fölé — legalábbis a monitoron. ' A különleges trükk készítése során ügyelni kell arra, nehogy kék színű ruhadarabot viseljen a színész, hiszen a „kék doboz“ és az elektronikus kapcsoló annak helyére is a külső helyszínen felvett hátteret csempészné. A háttér- bejátszás trükkjének alkalmazásával a helyszíni kivonulás vagy éppen a költséges díszletek építése is megtakarítható, mert „környezetként“ régebbi felvételek hátterei, filmek, esetleg diafelvételek Is felhasználhatók. Sajnos, a háttérbejátszás különleges módszerének hátrányai is vannak. A stúdió megköti a szereplő mozgási szabadságát, s a háttér hiánya a térbeli tájékozódás csökkenését vagy teljes kiesését okozhatja. Az előtér szereplőinek mozgása bizonytalanná válhat, s a Játék átélése is veszíthet erejéből, ha a figyelem Jelentős hányadát a padlóra rajzolt mozgáslrányító vonalak követése köti le. Akkor is baj van, ha a környezetet csak egyetlen nézőpontból, tehát egy kamerával közvetítik, az előtér eseméRÁKPUSZrÍTÖ ULTRAHANGOK A burjánzfi ráksejteket szelektíven el- pusztfté új kezelési eljárást dolgoztak ki az amerikai Massachusetts Technnológiai Intézetben. Az intenzitásukban modulálható ultrahangokat nyaláhhá fogva irányítják a daganatra. Ennek következtéheri a rákos sejtek 42,5 fokra vagy még ennél is nagyobb mércékben felmelegszenek és elpusztulnak. Az új eljárásnak nagy előnye, hogy nem tesz kárt az egészséges szövetekben, és a hő növelheti a hagyományos vegyszeres és sugárkezelés hatásosságát. Eddig 43 súlyos rákbetegen próbálták ki az új kezelési módszert. Hetenként egy alkalommal 20 percen át besugározva a daganatot, és ezt a kezelést három héten át megismételve hat betegnél 8 daganat teljes visszafejlődését észlelték. Húsz beteg daganata 50 százalékos, hat betegé érinél kisebb mértékben fejlődött vissza, négy betegen pedig nem észleltek visszafejlődést. Az 50 százalékosnál kisebb visszafejlődés csoportjában nem találtak később ráksejteket az egyes daganatokban. Hét beteg esetében nem lehetett megállapítani, hogy Járt-e eredménnyel a kezelés. Az eredmények alapján a következő három évben más amerikai klinikákon is megpróbálnak tapasztalatokat gyűjteni az új kezelési módszerről. Mindenesetre az már bizonyos, hogy az ultrahangmódszer nem használható a csontok közelében vagy a levegővel telt testüregekben levő daganatok kezelésére, mert az ultrahangok visszaverődnek, és az egészséges szövetekbe téritődnek. A tüdőrákos betegek kezelésére például nem használható az új módszer. AZ ÖREGEDÉS-FAKTOR NYOMÁBAN ban bebizonyítható, hogy a kép fényes- ségváltozásalt leíró Jelet egyértelműen vissza lehet állítani annak — kellően sűrű Időközben vett — mintáiból.) A következő lépés a kvantálás: minden mintát kerekítenek, mégpedig a hozzá legközelebb eső, engedélyezett értékre. Ezután már csak a kódolás marad hátra: a kerekített mintákat kettes számrendszerbe (egyesek és nullák megfelelő sorozatává) írják át. Minthogy a kódolás befejeztével a számítógép által kezelhető számokká lényegült át a kép, a továbbiakban a programozó Jut munkához. Helyénvaló utasításokkal úgy változtatja meg ezeket a számokat, hogy a későbbi visszaalakítás során a legmeghökkentőbb képi megoldások kerüljenek kisugárzásra. Megfelelő programokkal klcslnyíthetők, nagyíthatók, forgathatók a képek. Jelenetek másolhatók egybe, képsorok, képrészletek tüntethetők el. A tévéstúdió számítógépe mindent megvalósít, csupán a szerzői (s természetesen a programozói) leleményességen múlik, hogy milyen eredménnyel. A digitális technika tehát nemcsak a képminőség Javításában érezteti hatását, hanem eddig — esetleg éppen költségei miatt — megvaló- síthatatlannak vélt, látványos szuper- produkciók elkészítésében is segíthet. A Jövő azonban még ennél is többet ígér. Talán már nincs is olyan messze az idő, amikor az otthoni vevőkészülékekben is szerephez Jut a számítógép központi egységének feladatait ellátó parányi áramkör, a mikroprocesszor. Akkor majd minden tévénéző ,,előléphet“ képvágóvá, rendezővé, filmkészítővé, feltéve, ha saját kamerája, képmag- netofonja is van. A Szovjet Tudományos Akadémia kijevi gerontológiai intézetében a közelmúllban nagy jelentőségű kísérleteket végeztek. Két egér szervezetét egyesítették sebészeti úton, oly módon, hogy egyfajta sziámi iker jött létre belőlük, közös vér- és nylrokkei ingés- sel. Két különböző korú egeret varrtak ösz- sze: egy két-három hónapos fiatalt és egy kétéves öreget. A közös vérkeringés és az Immunitást is adó sejtek kicserélődése akthoz vezetett, hogy a fiatal egér öregedni kezdett. Immunreakciója jóval gyengébb volt, mint általában a fiatal állatoké. Felteszik, hogy az idős szervezetből ismeretlen öregedési faktor jutott a fiatal egér szervezetébe. Két hónappal az első műtét után szétválasztották a párt és meghökSenve tapasztalták, hogy egy hónappal a szétválasztás után még mindig csökkent mértékű volt a fiatal állat immuntevékenysége. Az erős szupresszorhatás még három hónappal a szétválasztás után Is kimutatható volt. Egy másik kísérletben az egyesítés után az Idős állatot röntgensugarakkal kezelték (a fiatal állatot védték a röntgensugárzástól). Ebben az esetben a szélválasztás után jóval erősebb volt a fiatal állat Immunreakciója. A röntgensugárzás nyilvánvalóan befolyásolta a sejtes immunreakclőt, és károsíthatta a csontvelőből vagy a csecsemőmirigyből származó Immunaktív sejteket. Nem lehetetlen azonban, hogy a sugárzás más, eddig ismeretlen mechanizmusra hatott, vagy pedig a feltételezett öregedésfaktort befolyásolta.
