Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-03-15 / 11. szám

Híg 9 csak technikai, hanem különleges mű­vészi alkotóeszköze Is. Bonyolultabb képátmenetek (a kép közepén megjelenő egyre táguló kör, négyzet vagy más geometriai, esetleg egyéb alakzat), előállítására Is lehető­ség van. Ezek az összetett műsorok Je­leneteit elválasztó, vagy a műsorszám egyes részelnek hangsúlyozására szol­gáló trükkök Is mindennapos „vendé­geink“ a képernyőn. Napjaink sokoldalú. Integrált áram­körös elektronikája sokkal izgalmasabb trükköket is megvalósíthat. A műsorve­zető mögött megjelenő háttér (óriási térkép, gyorsan pergő filmesemény] Is különleges trükknek, a háttérbejátszás­nak a terméke. Effajta eljárással való­sítható meg az „égbe emelés“ Izgalmas képkompozíclója is. A Jelenet felvétele­kor két helyszínen dolgoznak a kame­rák: a valóságos környezetben (város­ban, réten, vízen) és a — majdan „ég­be emelkedő“ színésszel együtt — a kék horizontfüggönnyel körülölelt stú­dióban. Itt csupán sétálnia, s megállnia kell a szereplőnek, a repülés illúzióját nyét azonban két vagy ennél Is több be­rendezés veszi fel, eltérő távolságból és váltakozó nézőpontból. Az esetek több­ségében Igencsak zavaró, hogy amíg az előtér nézőpontja változik, addig a hát­tér megjelenése változatlan. Az előtér és a háttér nézőpontjainak összehango­lása persze megoldható, ám műszakilag Jelentős (és nem utolsósorban drága) képfelvevő berendezések kellenek hoz­zá. A „visszacsatolás“ Jelenségét is szí­vesen használják a szakemberek tévé- trükkök keltésére. Ilyenkor az egyik ka­mera felvesz egy motívumot, s annak képjelét a monitorra küldi. Egy másik kamera (amely tulajdonképpen a hátte­ret szolgáltatja) már ezt, a monitoron megjelenő képet veszi fel. A továbbiak­ban a két felvételt háttérbejátszással egymásra másolják, s az eredeti motí­vum máris megkétszereződött. Ezt a módszert egyébként feliratok sokszoro- zására, szembeállítására, tükrözésére is szívesen használják. Még az — egyszerűnek tűnő — be- tűmegjelenltés Is a tévétrükkök közé tartozik. A keverőasztal mellett, írógép­re emlékeztető betűszedő foglal helyet, amely — egyebek között — abban kü­lönbözik mechanikus társától, hogy a rajta leütött betűk különleges képernyőn Jelennek meg. Kívánságra (illetve gomb­nyomásra) bármilyen színben és tormá­ban Illeszthetők szövegek a kimenő kép­be, sőt — fekete árnyékéllel körbevéve a betűt — még áltérhatás elérésére is lehetőség kínálkozik. A legkülönlegesebb trükkök Is eltör­pülnek azonban a számítógép és a digi­tális technika lehetőségei mellett. A képfelvevő kamera kimenetén megjele­nő, a „látott“ kép pontjainak fényessé­gét Jellemző feszültséghullámot — új­szerű eljárással — a számítógép által is „megemészthető“ csemegévé: egye­sekké és nullákká alakítják át. A kép­jelből másodpercenként több mllllószor mintát vesznek, azaz megállítják, milyen értékű a Jel (a feszültség] a vizsgált Időpontban. A továbbiakban már csak ezekkel a mintákkal foglalkoznak. (Ügy tűnhet, hogy a mintavételezés Informá­cióveszteséggel Jár, hiszen folytonos Jel helyett csak. annak meghatározott szá­mú, önmagukban álló, diszkrét értékeit veszik figyelembe. Matematikailag azon­Á legmeghökkentőbb írói-költői fantá­ziaszülemény is megvalósulhat már nap­jainkban a televízió képernyőjén. Kitárt karokkal repülhet a város felett, hegye­ket, tengereket léphet át hétmérföldes csizmájában az óriás, hétfejű sárkány­nyal hadakozhat a vitéz, s akár száz Ikertestvérével Is találkozhat a főhős — ha alkotója úgy akarja. A káprázatos varázslatot hétköznapi, ám annál cél­szerűbben felszerelt műhely: az elektro­nikus televízlóstúdló valósítja meg. Itt, pontosabban a stúdiók keverőasztalain születnek meg a legváltozatosabb tele­víziós trükkök. 'Á keverőasztal feletti, tucatnyi kép­ernyőt magába foglaló falon megannyi műsorkép látható egyszerre. Valameny- nylt ugyanarról a cselekményről. Jele­netről készítették a felvevökamerák, csak éppen más-más nézőpontból és el­térő távolságból. A rendező nemcsak azt dönti el, hogy mikor melyik kép kerül­jön adásba (rögzítésre), hanem azt Is, hogy milyen legyen az átmenet az egyes képforrások és képeik között. Ha a képvágást választja, akkor —- gombnyomásra — az egyik képet ezred- másodperc alatt egy másik váltja fel. Feketére keverve, az adásban futó kép folyamatosan elhalványul, majd elfeke­tedve megszűnik. Sajátos képi látvány az átúsztatás (áttűnés) Is: az adásban levő kép elhalványul, és ezzel párhuza­mosan már előtűnik, majd fokozatosan erősödik a másik forrás képe, amely vé­gül „kitisztulva“ áll be végleges értéké­re. Minthogy azonban a feketére keve­rés és az átúsztatás alkalmazásakor a képátmenet sebességének Is fontos a szerepe, a kézzel vezérelhető keverőbe­rendezés a képi megjelenítésnek nem­ez operatőrök keltik a külső helyszínen, mégpedig a felvevőgép megfelelő moz­gatásával. A két felvétel a keverőasztalra ke­rül, ahol ügyes elektronika (blue box = kék doboz) a stúdióban készült képe­ket veszi szemügyre. Ez a berendezés különös módon „színvak“, nem látja a kék színt, s annak helyére egy elektro­nikus kapcsolóval a külső helyszínen készült felvétel képsorai másolhatók. A stúdió kék anyaggal bevont hátterének helyére tehát a valóságos környezet ke­rül, s a színész — fittyet hányva a fi­zika törvényeinek — Játszi könnyedség­gel emelkedik a város (rét, tó) fölé — legalábbis a monitoron. ' A különleges trükk készítése során ügyelni kell arra, nehogy kék színű ru­hadarabot viseljen a színész, hiszen a „kék doboz“ és az elektronikus kapcso­ló annak helyére is a külső helyszínen felvett hátteret csempészné. A háttér- bejátszás trükkjének alkalmazásával a helyszíni kivonulás vagy éppen a költ­séges díszletek építése is megtakarít­ható, mert „környezetként“ régebbi fel­vételek hátterei, filmek, esetleg diafel­vételek Is felhasználhatók. Sajnos, a háttérbejátszás különleges módszerének hátrányai is vannak. A stúdió megköti a szereplő mozgási sza­badságát, s a háttér hiánya a térbeli tájékozódás csökkenését vagy teljes ki­esését okozhatja. Az előtér szereplőinek mozgása bizonytalanná válhat, s a Játék átélése is veszíthet erejéből, ha a figye­lem Jelentős hányadát a padlóra rajzolt mozgáslrányító vonalak követése köti le. Akkor is baj van, ha a környezetet csak egyetlen nézőpontból, tehát egy kamerával közvetítik, az előtér esemé­RÁKPUSZrÍTÖ ULTRAHANGOK A burjánzfi ráksejteket szelektíven el- pusztfté új kezelési eljárást dolgoztak ki az amerikai Massachusetts Technnológiai Inté­zetben. Az intenzitásukban modulálható ult­rahangokat nyaláhhá fogva irányítják a da­ganatra. Ennek következtéheri a rákos sejtek 42,5 fokra vagy még ennél is nagyobb mér­cékben felmelegszenek és elpusztulnak. Az új eljárásnak nagy előnye, hogy nem tesz kárt az egészséges szövetekben, és a hő növelheti a hagyományos vegyszeres és su­gárkezelés hatásosságát. Eddig 43 súlyos rákbetegen próbálták ki az új kezelési mód­szert. Hetenként egy alkalommal 20 percen át besugározva a daganatot, és ezt a keze­lést három héten át megismételve hat be­tegnél 8 daganat teljes visszafejlődését észlelték. Húsz beteg daganata 50 száza­lékos, hat betegé érinél kisebb mértékben fejlődött vissza, négy betegen pedig nem észleltek visszafejlődést. Az 50 százalékos­nál kisebb visszafejlődés csoportjában nem találtak később ráksejteket az egyes daga­natokban. Hét beteg esetében nem lehetett megállapítani, hogy Járt-e eredménnyel a kezelés. Az eredmények alapján a követke­ző három évben más amerikai klinikákon is megpróbálnak tapasztalatokat gyűjteni az új kezelési módszerről. Mindenesetre az már bizonyos, hogy az ultrahangmódszer nem használható a csontok közelében vagy a levegővel telt testüregekben levő daganatok kezelésére, mert az ultrahangok visszaverődnek, és az egészséges szövetekbe téritődnek. A tüdőrákos betegek kezelésére például nem használható az új módszer. AZ ÖREGEDÉS-FAKTOR NYOMÁBAN ban bebizonyítható, hogy a kép fényes- ségváltozásalt leíró Jelet egyértelműen vissza lehet állítani annak — kellően sűrű Időközben vett — mintáiból.) A következő lépés a kvantálás: min­den mintát kerekítenek, mégpedig a hozzá legközelebb eső, engedélyezett ér­tékre. Ezután már csak a kódolás ma­rad hátra: a kerekített mintákat kettes számrendszerbe (egyesek és nullák megfelelő sorozatává) írják át. Mint­hogy a kódolás befejeztével a számító­gép által kezelhető számokká lényegült át a kép, a továbbiakban a programo­zó Jut munkához. Helyénvaló utasítá­sokkal úgy változtatja meg ezeket a szá­mokat, hogy a későbbi visszaalakítás so­rán a legmeghökkentőbb képi megoldá­sok kerüljenek kisugárzásra. Megfelelő programokkal klcslnyíthetők, nagyítha­tók, forgathatók a képek. Jelenetek má­solhatók egybe, képsorok, képrészletek tüntethetők el. A tévéstúdió számítógé­pe mindent megvalósít, csupán a szerzői (s természetesen a programozói) lele­ményességen múlik, hogy milyen ered­ménnyel. A digitális technika tehát nemcsak a képminőség Javításában érezteti hatását, hanem eddig — eset­leg éppen költségei miatt — megvaló- síthatatlannak vélt, látványos szuper- produkciók elkészítésében is segíthet. A Jövő azonban még ennél is többet ígér. Talán már nincs is olyan messze az idő, amikor az otthoni vevőkészülé­kekben is szerephez Jut a számítógép központi egységének feladatait ellátó parányi áramkör, a mikroprocesszor. Akkor majd minden tévénéző ,,előlép­het“ képvágóvá, rendezővé, filmkészítő­vé, feltéve, ha saját kamerája, képmag- netofonja is van. A Szovjet Tudományos Akadémia kijevi gerontológiai intézetében a közelmúllban nagy jelentőségű kísérleteket végeztek. Két egér szervezetét egyesítették sebészeti úton, oly módon, hogy egyfajta sziámi iker jött létre belőlük, közös vér- és nylrokkei ingés- sel. Két különböző korú egeret varrtak ösz- sze: egy két-három hónapos fiatalt és egy kétéves öreget. A közös vérkeringés és az Immunitást is adó sejtek kicserélődése ak­thoz vezetett, hogy a fiatal egér öregedni kezdett. Immunreakciója jóval gyengébb volt, mint általában a fiatal állatoké. Felte­szik, hogy az idős szervezetből ismeretlen öregedési faktor jutott a fiatal egér szer­vezetébe. Két hónappal az első műtét után szétválasztották a párt és meghökSenve ta­pasztalták, hogy egy hónappal a szétvá­lasztás után még mindig csökkent mértékű volt a fiatal állat immuntevékenysége. Az erős szupresszorhatás még három hónappal a szétválasztás után Is kimutatható volt. Egy másik kísérletben az egyesítés után az Idős állatot röntgensugarakkal kezelték (a fiatal állatot védték a röntgensugárzástól). Ebben az esetben a szélválasztás után jó­val erősebb volt a fiatal állat Immunreak­ciója. A röntgensugárzás nyilvánvalóan be­folyásolta a sejtes immunreakclőt, és káro­síthatta a csontvelőből vagy a csecsemőmi­rigyből származó Immunaktív sejteket. Nem lehetetlen azonban, hogy a sugárzás más, eddig ismeretlen mechanizmusra hatott, vagy pedig a feltételezett öregedésfaktort befolyásolta.

Next

/
Thumbnails
Contents