Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-08-31 / 35. szám
■ • •'•w, ■ Szvetlána Szavickaja nevét eddig csak a sportrepülés és az ejtőernyőssport barátai ismerték. Több rekord és világbajnoksági aranyérem tula’donosa. Most már az egész világ gyorsan megtanulta a nevét, Valentylna Tyereskova után ő a második nő, aki megjárta a világűrt. Szvetlána elárulta magáról, hogy nem volt köny- nyű dolga, amikor a kozmonauták táborába érkezett. Ugyan kiváló repülő volt, de az űrtechnika mégiscsak más. Dicséri űrhajósbarátait, akikneH a segítsége nélkül nem sajátíthatta volna el a szükséges ismereteket. Szavickaja elmondotta, hogy ür- hajóskollégál legjellemzőbb tulajdonsága a lelkesedés. Ez nemcsak a felkészülés, a tréningek időszakában nyilvánul meg, hanem akkor is, amikor pihennek. Szavickaja költői alkat. Szereti Lermontov, Puskin és Jeszenyin verseit. Mint minden nő, a háztartásáról is gondoskodik. Elárulta magáról, hogy szívesen varr, de már kevesebbet kézimunkázik. Kedvenc étele nincs, de mindig kigondol valamit, amivel vendégeit meglepheti. Búcsúzunk a szünidőtől; a diákok felsőbb osztályokba, a tavalyi nyolcadikosok, kilencedikesek elsősökként új iskolába kerülnek. Mindenki egyformán tiszta lappal és bizonyára nagy elhatározásokkal is indul; még nincsenek elmulasztott házi feladatok, még üresek a füzetek és az ellenőrzőkönyvecskék is. A tanulmányi követelmények most sem lesznek kisebbek, sőt a mércét ismét magasabbra kell állítanunk, őrizzétek meg hát m'unka- kedveteket az új tanévben, váltsátok valóra elhatározásaitokat, és ne feledkezzetek meg az Új Ifjúságról sem; nektek készül, a ti munkátokat szeretné segíteni. A szerkesztőség ' /i,' ■ ' í • "-ti;: r7?7^ aOTH. Aki válaszol: Fodor Zoltán, az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője Egy szakközéptíkola néhány diákjával utaztam együtt minap az autóbuszban. „Gyerekek — szólalt meg az egyik, ahogy kinézett az ablakon — összedőlt az iskola.“ A tovasuhanó .autóbuszból mindegyikük a tőlünk háromszáz méterre levő iskolaépület felé fordította a tekintetét. „Sajnos, nem — állapította meg egy magas irác csupán a fák nőttek és terebélyesedtek naggyá, ezért bizonyos szögből nem láttunk rá az épületre.“ # Nos, Fodor elvtárs, valóban nem dőlt össze egyetlen iskola sem? — Tudtommal nem, sőt továbbiakat építettek fel és adtak át. Persze az imént mondottakhoz csupán annyit fűzök hozzá, hogy amióta iskola létezik, azóta megvan az antagoniszti- kus ellentét a diák és a tanár kö zött. # Ez az ellentét ebben az évben is folytatódik? — Meggyőződésem, hogy nemcsak ebben az évben, hanem az elkövetkező évtizedekben is. 9 Oe fordítsuk komolyabbra a szól. Megkezdődött az 1982—83-as iskolai év. Milyen feladatok várnak a peda gógusokra, az iskoiaügy dolgozóira ebben a tanévben? — Az 1982—83-as Iskolai év, mely ről már most a kezdet kezdetén elmondhatjuk, hogy mind a pedagógu sok és a tanulók, mind a szülők szempontjából lelkiismeretes hozzáállást, kitartó munkát igényel. Ez a megállapítás igaz még akkor is, ha a pedagógusoknak ebben a tanévben sem kell tartalmi szempontból teljes mértékben új, számukra ismeretlen feladatokat megoldani, hiszen iskoláinkban továbbra is a legfontosabb tennivaló a csehszlovák Iskolarendszer fokozatos átépítésével járó teendők maradéktalan elvégzése, a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP konc resszusa határozataiból adódó feladatok teljesítése. Természetes azonban, hogy a pedagógusok és az iskola- ügyi dolgozók munkáját ebben a tanévben is jellemzik majd specifikus feladatok, amelyek főleg a CSKP KB 4. és 5., valamint az SZLKP KB plenáris ülésein elfogadott határozatok teljesítéséből adódnak. A csehszlovák iskolarendszer foko zatos átépítésével járó feladatok mellett tehát éppen az előbb említett társadalompolitikai események alkotják a pedagógiai munka vezérfona lát, és szabják meg az iskolákban és más nevelőintézményekben folyó oktató-nevelő munka fő irányát. • Nemzetiségi lap vagyunk. Olvasóink jelentős része éppen a magyar tanítási nyelvű iskolákból verbuválódik. Milyenek az elvárások a nemzetiségi iskolákkal szemben? — A feladatok túlnyomó többsége tartalmát és céljait tekintve teljesen azonos a szlovák tanítási nyelvű és a nemzetiségi Iskolák feladataival, ami bizonyítja, hogy a magyar és az ukrán tanítási nyelvű Iskolák a csehszlovák iskolarendszer szerves részét képezik. A nemzetiségi Iskolák küldetéséből azonban adódnak specifikus feladatok Is, melyeknek célja maximálisan egyenértékű és egyenrangú szakmai felkészítésben és képzésben részesíteni a nemzetiségi fiatalokat. Sikeres teljesítésük azonban nem kizárólag az iskolák pedagógusainak a munkájától függ, ehhez eredményes segítséget nyújthatnak n szülök is. 0 Melyek azok a problémák, amelyekről beszélni kell? — Csupán néhányat említek. Az egyes ' iskolatípusokba aránytalanul nagy a túljelentkezés, más típusú középiskolákba pedig gyengébb, eredménnyel is bekerülhetnek á tanulók. Az elmúlt Iskolai évben is tapasztaltuk, hogy kevés jó elömenetelü fiú jelentkezik például gimnáziumba, pedig ez az iskolatípus hivatott elsősorban arra, hogy a tanulókat felkészítse a főiskolai tanulmányokra. További nem kívánatos jelenség, hogy évről évre kevés a jelentkező a magyar tanítási nyelvű alapiskolából az érettségivel végződő szakmunkásképző intézetekbe, és még mindig nem jelentkezik elegendő érettségizett tanuló főiskolára, főleg a műszaki főiskolákra. Az alapiskola végzős . tanulóinak továbbtanulási lehetőségeit elemezve pozitívumként kell nyugtáznunk; hogy ebben a tanévben tovább bővült a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben a magyar ta-^ nítási nyelvű osztályok száma, tehát a középiskolák e két típusában 105 tanulóval több tanulhat anyanyelvén, A beszélgetést köszöni: CS1KMÄK IMRE SZVETLÁNA
