Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-08-10 / 32. szám

S'» ▲ Folynak a XVI. ejtőernyős világbajnokság küzdelmei. BÉKEMENET ’82 Bécsben Hirosima atombombázisának évfordulóján befejeződött a Békemenet ’82, amelynek résztvevői hu­szonhárom európai, ázsiai, afrikai, dél- és észak-ameri­kai ország békemozgalmalnak küldöttei voltak, s ezek­ből igen sokan hazánk több városában Is részt vettek nagygyűléseken. Ezeknek az a célja, hogy az embereket a világ min­den táján elgondolkoztassa, milyen esztelenség óriási pénzeszközöket fordítani a fegyverkezésre, mikor a pénzre sürgősen máshol van szükség. Jan Jacques Babel svájci tudós kiszámította, hogy földünkön az elmúlt 5500 évben hozzávetőleg 14,5 ezer háborúi vívtak, amelyek során több mint 3,5 milliárd ember vesztette életét; napjainkban azonban egy glo­bális nukleáris konfrontációval fenyegető világháború gyakorlatilag bolygónk minden lakóját, tehát több mint négyrallliárd embert veszélyeztetne. A Békemenet ’82 résztvevői is megerősítették, hogy az utóbbi évtizedben a béke, a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség hívei jelentős sikereket értek el. Egyes nyugati országok katonai ideológusai azonban abból a tényből kiindulva, hogy a nemzetközi osztály­harc egy pillanatra sem szünetel, azt a következtetést vonták le, hogy a háború korunkban is elkerülhetetlen. Ezzel a következtetéssel nem volt tanácsos „direkt“ módon meglepni a békeszerető néptömegeket, ezért Amerikában feltalálni vélték, „a korlátozott nukleáris háborút“, illetőleg „az amerikai térfélen kívül“ (értsd: Európában, Közel-Keleten és más válsággócok terüle tén) megvívható nukleáris háború lehetőségét, és fel­csillantották a győzelem lehetőségét is. A Reagan-féle „nulla megoldás“ pedig nem egyéb, mint a partner nagyhatalom egyoldalú „leszereltetésének“ szándéka, vagyis az amerikai erőfölény biztosítása, a kialakult katonai egyensúly felrúgása. A Békemenet ’82 külföldi résztvevői meggyőződhettek arról, hogy hazánk a békés egymás mellett élés poli­tikáját vallja és valósítja meg. A hazai sajtó és rádió, valamint a tévé nagy teret szentel a béke megőrzése kérdéseinek. A mi békemozgalmunk együttérez a föld­rész más országaiban felvonulókkal. Korunkban a világ­béke nem utópia, hanem reális távlat, de megszilárdí­tásához és perspektíváinak teljes kibontakoztatásához az élet minden területén küzdeni kell. Ili Gyökeres felvétele Ml OISAG A ZŰUStGPIACON? V A zöldségellátás évről évre visszatérő örökzöld gond. A termelő pa­naszkodik, mert gyakran visszautasítják a felkínált áruját, jóllehet a pia­con hiányzik. A vevő méltatlankodik, mert ez nincs, az nincs, rossz a kínált termékek minősége. Az egész úgy fest, mint egy bűvös kör, amely­ből nincs kiút. A párt- és állami szervek úgy jártak végére a dolognak, hogy tavaly intézkedést fogadtak el a kistermelés fellendítésére. A szövetségi kormány múlt évi 113. számú rendelete, és ebből kiindulva az SZSZK kormánya szeptember 30-1 268. számú rendelete adómentesitette a lakosság szemé­lyi mezőgazdasági termelésből származó jövedelmét. Milyen hatással volt ez a piaci ellátásra, ezt próbáltuk kinyomozni- Szlovákia különböző részein. (Folytatás a 3. oldalon!. M’. aznn. AKI VÁLASZOL: TALÄL HALLAK LIBANONI MÉRNÖK Harminc éves fekete hajú fiatal­ember. Marchaba, köszön arabul, majd cseh nyelven folytatja. % Hogyhogy újra Csehszlovákiá­ban vagy? kérdezzük Talál Hallák- tól, a libanoni Szúr nevű város kór­házának gazdasági igazgatójától. — Mielőtt az izraeliek gyűjtőtábor­ba vittek volna, sikerült Csehszlová­kiába repülnöm. # Milyen kapcsolat ffiz hazánk­hoz? :— Ez a kapcsolat nagyon közeli, hiszen Plzenben tanultam, itt szerez­tem mérnöki diplomát. • Tudjuk, hogy a szörnyű esemé­nyekre az emberek általában nem szívesen emlékeznek vissza. Elmond­hatnád mégis, hogyan festett Szúr város az izraeli invázió első napján? — Június 5-én szombati napon kez­dődött. Ekkor hullottak a városra az első izraeli bombák. Az izraeli hí­resztelésekkel ellentétben a figyel­meztető röpcédulákat, amelyekkel felszólították a civil lakosságot, hogy meneküljön a városból, csak vasár­nap dobták le a támadók. A lakos­ság a tengerpartra menekült. Ekkor már az izraeliek is partra tették első tankjaikat, s ezáltal a menekülőket is ellenőrzés alá tudták venni. Az emberek csupán a legszükségesebb élelmet tudták magukkal vinni, ruhá­juk csak az volt, amit magukon vi­seltek, nem volt takarójuk, a szabad ég alatt aludtak. A város bevételénél szörnyű pusztítást végeztek az izrae­liek. Tönkrezúzták a parkoló gépko­csikat, beverték a földszintes házak ablakait, ha csak a függöny mozdult meg valamelyik lakásban, márts gép­puskák golyói pattogtak a szobák fa­lán. A palesztinok fölvették a harcot a túlerővel szemben. Szúr városát csak nagy veszteségek árán tudták elfoglalni az Izraeliek. 0 A szemtanú véleménye szerint hány civil lakos vesztette életét Szár­ban? A várost szinte a földdel tették egyenlővé. Közel százmillió dollárra becsülik ak árokat. A halottak száma több száz. Saját szememmel láttam a haldoklókat. Nem volt orvossá­gunk, vérplazmánk, hogy a súlyos sebesülteknek megmenthessük az éle­tét. Orvosaink nehéz körülmények között a pincékben ápolták a sebe­sülteket. Itt említem meg, hogy már bejárta a világsajtót annak a három orvosnak, mégpedig a francia Pascal Matheynek, a belga Francis Capet- nek és a holland Madelaine von Hoorstmak a nyilatkozata, akik tanú­sítják a tragikus eseniényeket. Mind­három orvos átélte az izraeli invá­ziót, s tehetetlenül végig kellett néz­niük, hogyan rombolják szét az ag- resszorok a palesztin vöröskereszt által létrehozott egészségügyi háló­zatot, a kórházakat, amelyekben ők is dolgoztak. # E kitérő után folytathatnád az első napok esaményeivel? , r— Az emberek biztonsági okokból szombattól szerdáig a^ tengerparton maradtak. A város képviselőivel együtt én is részt vettem azon a ta­nácskozáson, amelyet egy Izraeli őr­naggyal folytattunk. Az őrnagy azt követelte tőlünk, hogy mind az öt­venezer ember, aki a tengerparton töltötte a napokat, vonuljon el az izraeliek előtt, és mi válasszuk ki kö­zülük azokat, akik szimpatizálnak a palesztin fegyveresekkel. Az emberek csak csütörtökön kezdtek vlsszaszál- llngózni a városba, persze nagygn kevesen találtak otthonra, mivel a legtöbb ház romba dőlt. 9 Véleményed szerint van megol­dás a libanoni népirtás megakadályo­zására? — Vanl Itt elsősorban Leonyid Brezsnyev üzenetére gondolok, ame­lyet Reagan amerikai elnökhöz inté­zett ebben az ügyben. A szovjet ál­lamfő felszólította az amerikai elnö­köt, hogy 'a legsürgősebben .éljen a- rendelkezésére álló lehetőségekkel, és akadályozza meg a lakosság to­vábbi Irtását Libanonban, illetve a libanoni fővárosban. Brezsnyev üzene­tében hangsúlyozta, hogy Libanonnak és különösen Bejrút lakosságának a tragédiája letörölhetetlen foltként szárad azok lelkiismeretén, akik meg­állíthatnák, az agresszort, de nem te- szik!

Next

/
Thumbnails
Contents