Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-07-20 / 29. szám

B IM ALKALMAZOTT MŰVÉSZET (Néhány megjegyzés az alkalmazott gra­fika X. nemzetközi biennáléjáról) ás Leo Bednárik: A testi sérült (Csehszlovákia) Tizedik alkalommal rendezték meg Brnóban a reklámgraftka rangos nem- zetközl seregszemléjét, amely különö­sen fontos területe az alkalmazott művészetnek. A gyufásdoboztól a cso­magolópapíron. plakáton keresztül egészen a könyo hnrftójáig mindenütt találkozunk oele. Lépten-nyomon ránk kiált, megállít, követeli magá­nak a figyelmet. A brnői nemzetközi biennálé lénye­gében képes volt fölsorakoztatni mind­azt, ami e téren a mai világban van. Vagyis: a tizedik blennálén ott vol­tak a szocialista országok mellett nemcsak a japán, az amerikai, a nyu­gatnémet, a jrancta grafikusok, ha­nem Afrika. Ázsia és Dél-Amerika országainak a grafikusai is. Különösen a japánokra kell felfi­gyelni. ugyanúgy, mint az autóipar­ban, a híradástechnikában, a hajó- gyártásban, a mezőgazdaságban, az alkalmazott grafikában is jócskán ..ráhajtottak“, és mi tagadás, sikerWi is nekik az élre törni. jellemző, hogy mindenekelőtt az iparilag fejlett, élvonalbeli országok grafikusai viszik az elsőbbséget. Milyen követelményeknek tesz ele­get uz alkalmazott grafika? Az alkat mázott művészei klfeiezésének első vagy második összetevőinek btztosít- ja-e az elsőbbséget? Nyilvánvaló, hogy az elsőnek. Nem az esztétikai követelmények, hanem elsősorban a szükségletek határozzák meg a felle­Hector Villaverde: Musica (Kuba) III. Festival De Alapfy András: Csak úgy, mintotthon(Magyarország) gét, s mindazt, ami esetleg a művé­szetben megengedhetetlen, itt elfo­gadható, alkalmazható, A glccses, ró­zsaszínre festett gyermekarctól kezd­ve a durva, embert és eszmét taposó csizmán keresztül, minden igénybe vehető, ha azt akarjuk, hogy az em­berek észrevegyék, amire fel akarjuk hivní a figyelmüket. Ennélfogva te­hát mindenki azt alkalmazza, amit jónak lát. Vagyis az egyik, mint Al­bin Brunovsky, aki 1972-ben kapta meg a biennálé nagydíját, a grafika hagyományos eszközeivel él, más vi­szont, mint az ugyancsak körünkben élő Leo Bednárik, a mértani rajz esz­köztárából merít, amikor plakátot vagy plktogramot készít. Mindez ter­mészetesen szépen megfér egymás mellett. Sőt, tökéletesen ki Is egészíti egymást. A jó szakmai tudás, a pon­tosság, és természetesen az esztétikai követelmény így, akárcsak a korsze­rűség. kéz a kézben jár. Az idei biennálénak volt még egy jellegzetessége: a beküldött munkák zöme a haladás, a béke szolgálatába szegődött. Jó volt látni, hogy nem­csak a szocialista, de a japán és az amerikai, valamint a nyugat-európai művészek is mennyire szivükön vise­lik a békét és milyen hatásos eszkö­zöket vetnek be azért, hogy békében élhessünk. Mindezt a kiosztott dijaknál Is fi­gyelembe vette a nemzektözl zsűri. A több tucat díjnál, ami három kategó­riában került kiosztásra, értékelte nemcsak a művek technikai színvona­lát, de a tartalmát is. Így elsősorban azoknak ítélte oda a díjukat, akik nemcsak formailag, hanem tartalmi­lag Is újat tudtak hozni. Németh István ALKOTÓ­TÁBOR 1982 ■ Elkészült a makramé Nyárasd (Topoiníky) — Képzőművészeti alkotótábor. — Viszontlátásra jövűrel — búcsúztak tavalyba má­sodik alkotótábor résztvevői, amikor egy kis ünnepség keretében befejezték az élményekben gazdag, alkotá­sokban sikeres táborozást. Elröppent egy év s a har­madik alkotótábor vár)a lakóit. Amikor először rendezték meg a képzőművészeti tábort, sokan kétkedve fogadták a kezdeményezést. Az első alkotótábor befejezése után bírálatok is elhang­zottak a rendezéssel, szervezéssel kapcsolatban, ám 'még ez sem szegte kedvét az áldozatkész szervezők­nek. Nekik lett igazuk, a második alkotótábor sikere megmutatta, hogy ]6 úton járnak. H é g e r Károly, a dunaszerdahelyt járási népművelési központ Igazgatója és néhány lelkes munkatársa lankadatlan szorgalommal folytatta a táborozás előkészítését. '— Szívügyünk az alkotótábor. Igyekszünk mindent megtenni a táborozás sikeréért. Kapunyitás július 25-én, az időtartam két hét. Az Idén egy kissé ismét vissza­kanyarodunk az eredeti tervhez, mely szerint a tábo­rozás legfőbb célja az amatőrök munkájának elősegí­tése, amatőr képzőművészeink támogatása. A képző­művészeti főiskola hallgatói és a már jó nevet szerzett képzőművészeink segítségével igyekszünk biztosítani táborozás színvonalát, sikerét — mondotta Héger Ká­roly. Az alkotótábor résztvevői megérdemlik a támogatást. Szerény, lelkes gárda. Nem nyaralni, szórakozni jön­nek ide, hanem alkotni. Az Idén harmadszor jönnek össze töretlen hittel. Igaz akarattal. Aki dolgozni akar, itt dolgozhat hajnal­tól vakulásig. Tavaly is megcsodáltam néhányuk szor­galmát. Serényen dolgoztak. Kezük nem pihent, sőt annyira belefeledkeztek a munkába, hogy néha még válaszolni Is elfelejtettek. Kopácsoltak a fafaragók, for­málták az anyagot a szobrászok, kattogtatták gépüket a fotósok, szőtték a makramét a lányok, a festők pedtg járták a határt, a Kis Duna partjait, anyagot készítet­tek a GabCfkovo—Nagymaros erőmű építéséről. A képzőművészeti alkotótábor szervezői ebben az évben is várják a fiatalokat. Mészáros JúzsbI Elhunyt ANDRE] PlAVKA 1982 július 11-én hosszan tartó sú­lyos betegség után 75 éves korában Bratislavában elhunyt ANDRE] PLAV- KA kétszeres Klement Gottwald álla­mi díjas, a Szlovák Nemzeti Felke­lés, a Győzelmes Február és a Munka Érdemrenddel kitüntetett nemzeti mű­vész, aki a szovjet Népek Barátsá­gáért és a bolgár Ciril és Metód Érdemrend kitüntetés viselője is volt. Andraj Plávka 1907. november 18- án született Liptovská Sielnicáii, kö­zépiskolai tanulmányait Liptovsky Mikuláson végezte, majd a prágai Károly Egyetem )ogí Karán folytatta tanulmányait. Részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben, akkor lépett Csehszlovákia Kommunista Pártjának soraiba. A felszabadulás után a Meg­bízottak Testületé irodájának munka­társa volt, majd a Tátrán Könyvkiadó igazgatőja lett. Eveken át a Szlová­kiai Írószövetség első titkára, majd haláláig elnöke volt. Számos fontos politikai funkciót is betöltött. A fel- szabadulás után a Nemzeti Front tit­káraként tevékenykedett, majd 1958 és ISBB között pedig az SZLKP KB tagja lett. Andrej Plávka irodalmi munkássá­gát Szlovákiához és szükebb pátriá­jához. 8 liptói tájhoz fűződő mérhe­tetlen szeretet hatja át. Müveiben elsősorban népünk erkölcsi értékeit örökítette meg. Az egyik legismer­tebb verskötete. A liptói pósztorsip, amely 1957-ben jelent meg, s a költő legszebb verseit tartalmazza. A Szlo­vák Nemzeti Felkelésben részt vevők hősi helytállásának állít emléket a Tábortüzek a hegyekben című köte­tében. A hetvenes években megjelent köteteiben a költészet sajátos eszkö­zeivel ábrázolja Szlovákia nagyszabá­sú átalakulását, ember- és társadé- lumfiirmáló jelenét. A legnagyobb al- isnierést a Testamentum |1972) és a Post scriptum 11977) című kötetei vív­ták ki. Az itt megjelent versek egy­úttal Plávka költészetének szintézisei is. Plávka pi'ózairóként is jelentős életművet alkotott. Antifasiszta tár­gyú novellái a Heten cimii kötetében jelentek meg. Eszmei és művészi ér­tékei mellett jelentűs dokumentum­értéke is van kétkötetes önéletrajzi alkotásának, amely Sóvárgő szerel­mes címen látott napvilágot. Aiidrej Plávka nemzeti művész ki­emelkedő költészete és prózai alko­tása, valamint kimagasló társadalmi tevékenysége nagymértékben gazda­gította a szlovák szocialista művésze­tet. ' Elkötelezett életműve az elkö­vetkezendő nemzedékek számára is példaképül szolgál. Emlékét megörizzüki NAGY SIKERŰ CSEHSZLOVÁK FILMSOROZAT A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORÁN KÓRHÁZ A VÁROS SZÉLRN II. epizód: FÉLELEM Igen, a kórház légköréhez hozzátartozik a félelem. Gyakran tél a beteg — elsősorban műtét előtt —, s bárhogy próbálják Is titkolni, ettől a pillanattól, kezd­ve, hogy szerettük mögött becsukódott a műtő ajtaja, félelemben élnek a hozzátartozők Is. Ritkábban ugyan, de az is.előfordul, hogy az orvos fél. Történetünkben — a súlyosan sebesült Rezeken kívül — Alíbeta Cejkovát. a fiatal orvosnőt is hatalmába keríti a félelem, mialatt a jégkorongoző műtétjére ké­szülnek. Alattomos kígyóként kúszik a szivébe a ret­tegés: vajon megállja-e a helyét a műtétnél, amikor a szigorú főorvos oldalán kell asszisztálnia. Mindent elkövet, hogy szorongását legyőzze, hiszen tudja, hogy előbb-utóbb át kell esnie a tűzkeresztségen. Ennek ellenére a műtét végén a klállotl izgalmak és a fizi­kai kimerültség következtében rosszul lesz. Műtét közben azonban becsületesen helyt áll, s még ebben a lelkiállapotban is marad ereje ahhoz, hogy felfigyeljen fiatal kollégája, BlaZej doktor nagyszerű munkájára, imponáló sebészt rutinjára. Mindezt elra­gadtatással veszi tudomásul, de a nős BlaZej közele­dését már elutasítja. BlaZej doktorra nem egyedül Cejková figyel fel, rokonszenvez vele, hanem az ortopédián dolgozó Ina Haluéková is. Ettől kszdva kíváncsian figyelhetjük tör­ténetünknek ezt a fonalát: vajon mi fog történni e csinos ápolónő és BlaZej doktor között? Egyelőre azonban még ott tartunk, hogy BlaZej AlZbeta Cejková révén megismerkedik Královával, a sebészet harmincöt éves doktornőjével, akinél AlZbeta ideiglenesen megszállt. (Králová ezután egy időre „mellékvágányra“ kerül történetünkben. Később azon­ban még találkozunk vele, áruljunk el annyit, hogv mint gyermeket váró egyedülálló anyával.) Ebben az epizódban ismerkedhetünk meg az orto­pédia harmadik orvosával, Cvak doktorral is. Cvak a? a típus, aki mindent elkövet, hogy a nagy felkészült ségü, sőt „tudós“ orvos látszatát keltse. Hamarosan kiderül azonban róla, hogy tehetség híján lépett az orvosi pályára. (Sőt, később még más is kiderül róla, de ahhoz még meg kell várnunk a nyolcadik epizódot.) Egy — ha nem Is túlságosan fontos, de azért Jelen­tős — szereplővel Ismerkedünk még meg ebben az epizódban: Hunykovó nővérrel. Strossmaier doktorra) támadt — tulajdonképpen meglehetősen jelentéktelen ügyből fakadó — konfliktusa máris jelzi azt a barát­ságtalan viszonyt, amelyben az osztályon dolgozó orvo­sok, ápolónők vannak vele. Vajon miért? Erre és sok más kérdésre Is a következő epizódok adnak majd választ. -aj-

Next

/
Thumbnails
Contents