Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-20 / 29. szám
B IM ALKALMAZOTT MŰVÉSZET (Néhány megjegyzés az alkalmazott grafika X. nemzetközi biennáléjáról) ás Leo Bednárik: A testi sérült (Csehszlovákia) Tizedik alkalommal rendezték meg Brnóban a reklámgraftka rangos nem- zetközl seregszemléjét, amely különösen fontos területe az alkalmazott művészetnek. A gyufásdoboztól a csomagolópapíron. plakáton keresztül egészen a könyo hnrftójáig mindenütt találkozunk oele. Lépten-nyomon ránk kiált, megállít, követeli magának a figyelmet. A brnői nemzetközi biennálé lényegében képes volt fölsorakoztatni mindazt, ami e téren a mai világban van. Vagyis: a tizedik blennálén ott voltak a szocialista országok mellett nemcsak a japán, az amerikai, a nyugatnémet, a jrancta grafikusok, hanem Afrika. Ázsia és Dél-Amerika országainak a grafikusai is. Különösen a japánokra kell felfigyelni. ugyanúgy, mint az autóiparban, a híradástechnikában, a hajó- gyártásban, a mezőgazdaságban, az alkalmazott grafikában is jócskán ..ráhajtottak“, és mi tagadás, sikerWi is nekik az élre törni. jellemző, hogy mindenekelőtt az iparilag fejlett, élvonalbeli országok grafikusai viszik az elsőbbséget. Milyen követelményeknek tesz eleget uz alkalmazott grafika? Az alkat mázott művészei klfeiezésének első vagy második összetevőinek btztosít- ja-e az elsőbbséget? Nyilvánvaló, hogy az elsőnek. Nem az esztétikai követelmények, hanem elsősorban a szükségletek határozzák meg a felleHector Villaverde: Musica (Kuba) III. Festival De Alapfy András: Csak úgy, mintotthon(Magyarország) gét, s mindazt, ami esetleg a művészetben megengedhetetlen, itt elfogadható, alkalmazható, A glccses, rózsaszínre festett gyermekarctól kezdve a durva, embert és eszmét taposó csizmán keresztül, minden igénybe vehető, ha azt akarjuk, hogy az emberek észrevegyék, amire fel akarjuk hivní a figyelmüket. Ennélfogva tehát mindenki azt alkalmazza, amit jónak lát. Vagyis az egyik, mint Albin Brunovsky, aki 1972-ben kapta meg a biennálé nagydíját, a grafika hagyományos eszközeivel él, más viszont, mint az ugyancsak körünkben élő Leo Bednárik, a mértani rajz eszköztárából merít, amikor plakátot vagy plktogramot készít. Mindez természetesen szépen megfér egymás mellett. Sőt, tökéletesen ki Is egészíti egymást. A jó szakmai tudás, a pontosság, és természetesen az esztétikai követelmény így, akárcsak a korszerűség. kéz a kézben jár. Az idei biennálénak volt még egy jellegzetessége: a beküldött munkák zöme a haladás, a béke szolgálatába szegődött. Jó volt látni, hogy nemcsak a szocialista, de a japán és az amerikai, valamint a nyugat-európai művészek is mennyire szivükön viselik a békét és milyen hatásos eszközöket vetnek be azért, hogy békében élhessünk. Mindezt a kiosztott dijaknál Is figyelembe vette a nemzektözl zsűri. A több tucat díjnál, ami három kategóriában került kiosztásra, értékelte nemcsak a művek technikai színvonalát, de a tartalmát is. Így elsősorban azoknak ítélte oda a díjukat, akik nemcsak formailag, hanem tartalmilag Is újat tudtak hozni. Németh István ALKOTÓTÁBOR 1982 ■ Elkészült a makramé Nyárasd (Topoiníky) — Képzőművészeti alkotótábor. — Viszontlátásra jövűrel — búcsúztak tavalyba második alkotótábor résztvevői, amikor egy kis ünnepség keretében befejezték az élményekben gazdag, alkotásokban sikeres táborozást. Elröppent egy év s a harmadik alkotótábor vár)a lakóit. Amikor először rendezték meg a képzőművészeti tábort, sokan kétkedve fogadták a kezdeményezést. Az első alkotótábor befejezése után bírálatok is elhangzottak a rendezéssel, szervezéssel kapcsolatban, ám 'még ez sem szegte kedvét az áldozatkész szervezőknek. Nekik lett igazuk, a második alkotótábor sikere megmutatta, hogy ]6 úton járnak. H é g e r Károly, a dunaszerdahelyt járási népművelési központ Igazgatója és néhány lelkes munkatársa lankadatlan szorgalommal folytatta a táborozás előkészítését. '— Szívügyünk az alkotótábor. Igyekszünk mindent megtenni a táborozás sikeréért. Kapunyitás július 25-én, az időtartam két hét. Az Idén egy kissé ismét visszakanyarodunk az eredeti tervhez, mely szerint a táborozás legfőbb célja az amatőrök munkájának elősegítése, amatőr képzőművészeink támogatása. A képzőművészeti főiskola hallgatói és a már jó nevet szerzett képzőművészeink segítségével igyekszünk biztosítani táborozás színvonalát, sikerét — mondotta Héger Károly. Az alkotótábor résztvevői megérdemlik a támogatást. Szerény, lelkes gárda. Nem nyaralni, szórakozni jönnek ide, hanem alkotni. Az Idén harmadszor jönnek össze töretlen hittel. Igaz akarattal. Aki dolgozni akar, itt dolgozhat hajnaltól vakulásig. Tavaly is megcsodáltam néhányuk szorgalmát. Serényen dolgoztak. Kezük nem pihent, sőt annyira belefeledkeztek a munkába, hogy néha még válaszolni Is elfelejtettek. Kopácsoltak a fafaragók, formálták az anyagot a szobrászok, kattogtatták gépüket a fotósok, szőtték a makramét a lányok, a festők pedtg járták a határt, a Kis Duna partjait, anyagot készítettek a GabCfkovo—Nagymaros erőmű építéséről. A képzőművészeti alkotótábor szervezői ebben az évben is várják a fiatalokat. Mészáros JúzsbI Elhunyt ANDRE] PlAVKA 1982 július 11-én hosszan tartó súlyos betegség után 75 éves korában Bratislavában elhunyt ANDRE] PLAV- KA kétszeres Klement Gottwald állami díjas, a Szlovák Nemzeti Felkelés, a Győzelmes Február és a Munka Érdemrenddel kitüntetett nemzeti művész, aki a szovjet Népek Barátságáért és a bolgár Ciril és Metód Érdemrend kitüntetés viselője is volt. Andraj Plávka 1907. november 18- án született Liptovská Sielnicáii, középiskolai tanulmányait Liptovsky Mikuláson végezte, majd a prágai Károly Egyetem )ogí Karán folytatta tanulmányait. Részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelésben, akkor lépett Csehszlovákia Kommunista Pártjának soraiba. A felszabadulás után a Megbízottak Testületé irodájának munkatársa volt, majd a Tátrán Könyvkiadó igazgatőja lett. Eveken át a Szlovákiai Írószövetség első titkára, majd haláláig elnöke volt. Számos fontos politikai funkciót is betöltött. A fel- szabadulás után a Nemzeti Front titkáraként tevékenykedett, majd 1958 és ISBB között pedig az SZLKP KB tagja lett. Andrej Plávka irodalmi munkásságát Szlovákiához és szükebb pátriájához. 8 liptói tájhoz fűződő mérhetetlen szeretet hatja át. Müveiben elsősorban népünk erkölcsi értékeit örökítette meg. Az egyik legismertebb verskötete. A liptói pósztorsip, amely 1957-ben jelent meg, s a költő legszebb verseit tartalmazza. A Szlovák Nemzeti Felkelésben részt vevők hősi helytállásának állít emléket a Tábortüzek a hegyekben című kötetében. A hetvenes években megjelent köteteiben a költészet sajátos eszközeivel ábrázolja Szlovákia nagyszabású átalakulását, ember- és társadé- lumfiirmáló jelenét. A legnagyobb al- isnierést a Testamentum |1972) és a Post scriptum 11977) című kötetei vívták ki. Az itt megjelent versek egyúttal Plávka költészetének szintézisei is. Plávka pi'ózairóként is jelentős életművet alkotott. Antifasiszta tárgyú novellái a Heten cimii kötetében jelentek meg. Eszmei és művészi értékei mellett jelentűs dokumentumértéke is van kétkötetes önéletrajzi alkotásának, amely Sóvárgő szerelmes címen látott napvilágot. Aiidrej Plávka nemzeti művész kiemelkedő költészete és prózai alkotása, valamint kimagasló társadalmi tevékenysége nagymértékben gazdagította a szlovák szocialista művészetet. ' Elkötelezett életműve az elkövetkezendő nemzedékek számára is példaképül szolgál. Emlékét megörizzüki NAGY SIKERŰ CSEHSZLOVÁK FILMSOROZAT A MAGYAR TELEVÍZIÓ MŰSORÁN KÓRHÁZ A VÁROS SZÉLRN II. epizód: FÉLELEM Igen, a kórház légköréhez hozzátartozik a félelem. Gyakran tél a beteg — elsősorban műtét előtt —, s bárhogy próbálják Is titkolni, ettől a pillanattól, kezdve, hogy szerettük mögött becsukódott a műtő ajtaja, félelemben élnek a hozzátartozők Is. Ritkábban ugyan, de az is.előfordul, hogy az orvos fél. Történetünkben — a súlyosan sebesült Rezeken kívül — Alíbeta Cejkovát. a fiatal orvosnőt is hatalmába keríti a félelem, mialatt a jégkorongoző műtétjére készülnek. Alattomos kígyóként kúszik a szivébe a rettegés: vajon megállja-e a helyét a műtétnél, amikor a szigorú főorvos oldalán kell asszisztálnia. Mindent elkövet, hogy szorongását legyőzze, hiszen tudja, hogy előbb-utóbb át kell esnie a tűzkeresztségen. Ennek ellenére a műtét végén a klállotl izgalmak és a fizikai kimerültség következtében rosszul lesz. Műtét közben azonban becsületesen helyt áll, s még ebben a lelkiállapotban is marad ereje ahhoz, hogy felfigyeljen fiatal kollégája, BlaZej doktor nagyszerű munkájára, imponáló sebészt rutinjára. Mindezt elragadtatással veszi tudomásul, de a nős BlaZej közeledését már elutasítja. BlaZej doktorra nem egyedül Cejková figyel fel, rokonszenvez vele, hanem az ortopédián dolgozó Ina Haluéková is. Ettől kszdva kíváncsian figyelhetjük történetünknek ezt a fonalát: vajon mi fog történni e csinos ápolónő és BlaZej doktor között? Egyelőre azonban még ott tartunk, hogy BlaZej AlZbeta Cejková révén megismerkedik Královával, a sebészet harmincöt éves doktornőjével, akinél AlZbeta ideiglenesen megszállt. (Králová ezután egy időre „mellékvágányra“ kerül történetünkben. Később azonban még találkozunk vele, áruljunk el annyit, hogv mint gyermeket váró egyedülálló anyával.) Ebben az epizódban ismerkedhetünk meg az ortopédia harmadik orvosával, Cvak doktorral is. Cvak a? a típus, aki mindent elkövet, hogy a nagy felkészült ségü, sőt „tudós“ orvos látszatát keltse. Hamarosan kiderül azonban róla, hogy tehetség híján lépett az orvosi pályára. (Sőt, később még más is kiderül róla, de ahhoz még meg kell várnunk a nyolcadik epizódot.) Egy — ha nem Is túlságosan fontos, de azért Jelentős — szereplővel Ismerkedünk még meg ebben az epizódban: Hunykovó nővérrel. Strossmaier doktorra) támadt — tulajdonképpen meglehetősen jelentéktelen ügyből fakadó — konfliktusa máris jelzi azt a barátságtalan viszonyt, amelyben az osztályon dolgozó orvosok, ápolónők vannak vele. Vajon miért? Erre és sok más kérdésre Is a következő epizódok adnak majd választ. -aj-