Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-23 / 47. szám

10 A Napkirály muzsikusa Érdekes könyv Jelent meg Pá­rizsban, 1891-ben. Szerzője Ed­mond Radet; címe: Lully, az üz­letember, a háztulajdonos és a zenész. Muzsikusról aligha Jelent meg különösebb tanulmány. Már maga a cím Is meghökkentő. Ra­det csak a harmadik helyen em­líti a zenészt, az első két foglal­kozás pedig roppant távol áll a múzsák birodalmától. Ráadásul, ha a mű írója eltekintett is vol­na Lully „businessman!“ tevékeny­ségétől, valamennyi rangjának és foglalkozásának felsorolása alig­ha fért volna el egy könyveim­ben: zeneszerző, karmester, inten­dáns, hegedűvirtuóz, táncos, ko­reográfus, rendező, a királyi csa­lád zenetanítója, a kamarazene fő­felügyelője, királyi titkár... és — mindenekelőtt — a 17. század­beli Franciaország zenei életének korlátlan hatalmú diktátora, ko­ronázatlan fejedelme. Ez a sokoldalú, külötfös ember, akit a francia operairodalom meg­alapozójaként és első nagy mes­tereként tart számon a zenetörté­net, korának viszonyait tekintve hihetetlen karriert futott be. A fi­renzei születésű muzsikus — ak­kor még Giovanni Battista Lulll — tizennégy éves korában került Párizsba, Montpensier hercegnő udvarába, ahol először kuktaként alkalmazták, majd miután környe­zete felismerte rendkívüli képes­ségeit, zeneapródként szolgált. Mesterien hegedült, s amikor egy gúnyverse miatt távozni kénysze­rült a hercegníf szolgálatából, ha­marosan szerét ejtette, hogy be­kerüljön az udvari zenekarba. A zenekedvelő XIV. Lajost is elbű­völi játékával és képességeinek sokoldalúságával, ezért — 1652- ben a zenekar vezetőjévé nevezte ki. Lully közben szívós akarattal továbbképezte magát, Párizs leg­nevesebb orgonistáitól vett órá­kat. Alig húszévesen elnyerte az udvari zeneszerző címet. Kortár­sai szerint minden tehetsége elle­nére sem érte volna el kivéte­les helyzetét, ha nem lett volna mestere a hízelgésnek és az in­trikáknak, s ha nem rendelke­zett volna egy sereg olyan tulaj­donsággal, amely gyűlöletessé tet­te őt sokak szemében. Módszerei­ben a végletekig kíméletlen volt, céljai érdekében minden eszközt felhasznált. Mérgezési kísérlettel vádolta be egyik vetélytársát, hogy megszabaduljon tőle, elárulta, megcsalta Mallére-t, akinek hosz- szú évekig barátja volt, s szám­talan darabjához írt kísérőzenét, vérig sértette La Fontaine-t, aki aztán gyilkos szatírákban leplez­te le kétszínűségét és kapzsisá­gát. Mert Lully kapzsi is volt. Az évek során hatalmas vagyonra tett szert, s azt egyre kamatoz­tatta. Pénzét különböző spekulá­ciókba fektette, üzletembernek le zseniálisnak bizonyult. Párizsban és környékén több háza volt, s végül főúri birtokot akart vásá­rolni. Jellemző egy kortárs arisz­tokrata kifakadása: „Hát már egy csepürágóban is lehet annyi vak­merőség, hogy Ilyen földeket sze­rezzen! Tekintélyesebb a vagyona, mint más európai fejedelmek el­ső minisztereinek!“ A „csepürá- gót“ a Napkirály kegyeivel hal­mozta elj az udvari előadásokon fellépett balettjeiben (még 46 éves korában is eltáncolta Lully darab­jában egy nimfa (!) szerepét), rá­bízta a versailles-i fényűző királyi ünnepségek rendezését. A vérbeli muzsikus és a szüle­tett üzletember csalhatatlan szi­matával felfedezte a francia ope­rakísérletekben rejtőző lehetősé­geket, és különböző Intrikákkal elérte, hogy a két kezdeménye­ző zeneszerzőtől, Perrlntől és Cam- bert-tól visszavonják az operaelő­adások jogát biztosító királyi pri­vilégiumot, és azt ő kapja meg. Lully, aki előzőleg még becsmé­relte az operát mint műfajt, 1672- ben a Les fétes de l'Amour című saját operájával nyitotta meg káprázatos külsőségek közepette színházát. Számos elfoglaltsága ellenére a következő 15 év alatt minden évben új operával jelent­kezett. Lully korszakos jelentősége a francia operairodalom formavilá­gának és nyelvének kialakításá­ban áll. Gazdag zenei fantáziája olaszra vallott, de eszközeit a francia hagyományokból merítet­te. Maga a szólóének melodikus Invenciója a francia nyelv belső törvényeiből született, ö terem­tette meg a francia színpadi recl- tatlvót. A zárt karakterjelenetek, amelyek operáiban kialakított (templom-, főpap- és áldozatjele- net, győzelmi ünnep, ütközet, vi­har, éj stb.), prototípusai a két évszázadon át oly gyakran alkal­mazott, hatásos színpadi jelene­teknek. (Ennek egyik legpregnán­sabb példája a múlt századi fran­cia nagyopera egyik gyöngysze­mének, Salnt-Süens Sámson és De- lilájának jelenetsora). Operáiban fontos szerepet kapott a kórus is, amely drámai kísérője lett a cse­lekménynek. Különösen nagy gon­dot fordított a balettra, amely ak­kor még az ének, a zene és a színpadkép együttesén belül fog­lalt helyet. A francia udvari zene­kultúrában domináns helyen álló táncot új, drámai hatások szol­gálatába állította, s az nála a cse­lekmény aktív részesévé vált. Ta­lán nem túlzás feltételezni, hogy Lully oltotta a francia közönség­be azt a rendkívüli ragaszkodást az operai balettbetétekhez, amely még a balettgyűlölő Wagnert is táncjelenet komponálására kény­szerítette a Tannhäuser 1861. évi párizsi bemutatója alkalmával. Indulói, harci szimfóniái olyan híresek voltak, hogy az orániai herceg vele íratta meg csapatai számára az indulót. Így történt, hogy a Franciaország ellen indu­ló seregek és a francia hadak ugyanazon szerző zenéjére vonul­tak harcba. Lully keze alatt a zenekar számtalan új színnel gazdagodott. Az orkesztrálls koloritművészet egyik legnagyobb mestere volt. Még Romain Rolland is, aki „szá­raz, felületes, inkább értelmes, mint igaz lélekként“ jellemzi, s erősen kétségbe vonja drámai vé­náját, csodálattal adózik őszinte természetpoézisének, amely párat­lan a kor zeneművészetében. Monumentális, nagy színházak számára készült nyitányai alapoz­ták meg a francia nyitány típu­sát. Az 1657-ben bemutatott Bal­let d'Alcidiane c. művének nyitá­nya, ez a három szakaszos, „las­sú—gyors—lassú típusú ouvertu- re lett az opera- és szimfonikus iro­dalom egyik uralkodó formája Európa-szerte. Nyitánnyal ellátott balettszvltjel a 18. század szvit- irodalmának s közvetve az új sZö- nátirodalomnak is alapjául szol­gáltak. Lully ötvennégy éves korában, sikerei csúcsán halt meg. Egy templomi művének bemutatója közben Indulatosan koppantott hosszú, súlyos karmesteri botjá­val, és erősen megütötte lábujját. Az elmérgesedett seb okozta ha­lálát. Születésének háromszázadik évfordulója jó alkalom arra, hogy művel ismét a zenei világ figyel­mének központjába kerüljenek, és gyakrabban csendüljenek fel a hangversenytermekben. VOJTEK KATALIN Ismét eltelt egy hét, s mi összeszá­moltuk a szavazatokat: az elmúlt na­pokban emelkedett a szavazatok száma, több új ötlet és észrevétel is érkezett. Néhányan már arra is vállalkoztak, hogy' beszámolót küldjenek. Bíró Tibor povodai olvasónk a nemrég megjelent Elektroromantic című Presser Gábor — nagylemezről küldte el észrevételeit», amelyeket rövid időn belül ismertetjük is, olvasóinkkal. A kritika szerzője tá­mogatja azt a törekvésünket, hogy gaz­dagabb tartalommal jelenjen meg a Slá­gerlista. A beérkezett javaslatokat foko­zatosan felhasználjuk rovatunk össze­állításában. Néhány jó tanács a szavazatok be­küldőinek és egyben kérés. Tekintettel a levelek nagy számára, kérünk benne­teket, hogy a szavazólapot nyitott bo­rítékban vagy levelezőlapra ragasztva küldjétek szerkesztőségünkbe. Ezáltal nekünk munkát, magatoknak pedig 50 fillért takaríttotok meg hetenként. HAZAI LISTA 1. Gravis: Talán 2. Miroslav Zbirka: Biely kvet 3. Katapult: Milují severní nebe 4. Elán: ja viem 5. Miroslav Zbirka: AUantída­6. Pavol Hammel: Ones u2 viem 7. Marika Gombitová: Piesefi na tlsíc a jednu i\oc 5. Michal David: Líbezná 9. Modus: 99 zápallek 10. Marika Gombitová: Pomätenä MAGYARORSZÁGI LISTA 1. Neoton Família: Monte Carlo 2. V’Moto Rock: Angyallány 3. Omega: 16 évesen 4. Hungária: Csao, Marina 5. Edda: Kék sugár 6. Korái: Kevés voltam neked 7. Dinamit: Te mondd meg! 8. Kovács Kati: Mindig van valami baj veled 9. Katona Klári: Miért nem próbálod meg velem? 10. Skorpió: A vén koldus 11. Karthágó: Requiem 12. Color: Féltelek 13. Katona Klári: Vigyél el 14. Komár László: Mézízű gyermekko­rom Idején 15. Szűcs Judit: Csoda történt KÜLFÖLDI LISTA 1. Tigh Fit: Az oroszlán alszik ma éjjel 2. Kim Kans: Kukucskálok 3. ACiDC: Mindenkit köszöntünk, aki a rockzenét szereti 4. Boney M.: Afrikai hold 5. Sylvie Vartan: Megvolt a ritmusom 6. Scorpions: Holiday 7. ACIDC: Országút a pokolba 8. Johann Rits: Aranylovas 9. Aneka: Kis hölgy 10. Rlcchl E Poveri: Made In Italy ZSÁKBAMACSKA Gravis-posztert nyert: Bende Andrea zselízl (Zellezovce), Dobos Mónika rudnal, Palkovlcs Tibor almágyi (Gemersky Jablonec), Pudme- rlcky Erika somorjal (SamorínJ, Ágh Zsuzsa érsekújvári (Nővé Zámkyj sza­vazatbeküldőnk. AZ OLVASÓ KÉRDEZ Omega Jeligére: Az együttesnek a megalakulása óta eltelt húsz év alatt 25 nagylemeze jelent meg Magyaror­szágon és külföldön. Emlékezve jeligé­re: Máté Péter legújabb nagylemezének címe: Keretek között. Az ezt megelőző lemez címe: Szívhangok. Takács Móni­nak üzenjük, hogy a Karthágó együttes­ről az év végéig lapunkban külön cik­ket olvashat. Máté István, Zsarnó: A Requiem cí­mű dal hazánkban nem jelent meg le­mezen. Álmodtam egy világot jeligére: Az Edda együttes harmadik nagylemezé­nek megjelenése még várat magára. P. Mobil jeligére: Az együttes idén már nem szerepel hazánkban. POPCSEREBERE Németh Anikó, 930 39 Zlaté Klasy 77: Elcserélem LGT, Bojtorján, Óceán, 100 fok Celsius, Sprint, Kovács Kati, Ko­már László, Karda Beáta, SuzI Quatro, Vastaps, Zalatnay Sarolta nagyméretű színes képeimet, Police-, KFT-, LGT-, P. Box-posztereimet, P. Mobil-, Korái-, Karthágó- és Dlnamlt-képekre, poszte­rekre, illetve -plakátokra. Dalszöveget is cserélek. Felhívás: Rövid időn belül Címszer- vlz című rovatunkban hazai és magyar- országi éneke.sek és együttesek levélcí­meit közöljük. Kérjük azokat a címgyűj- tőket, akik felajánlották segítségüket és rendelkezésünkre bocsátják gyűjtemé­nyüket, ezt rövid időn belül küldjék el a Slágerlista rovatunkba: Oj Ifjúság, 812 84 Bratislava, Prazská 11. A segít­séget az olvasók nevében köszöni és a szavazatokat várja: PAPP SÁNDOR SZAVAZÖLAP Előadó, együttes HAZAI ............................................ M AGYARORSZÁGI ........................... K ÜLFÖLDI ..................................... A beküldő neve, címe A dal címe 1 2 3 4 5 11 14 18 |g|19 ŐSZI DAL Ténagy Sándor „őszi dal“ című verséből idézünk: Vörösük a hegy taréja, fázös röpte száll a szélnek,... folytatása a rejtvény­ben. Vízszintes: 1. A versfolytatás első része. 11. A francla- -algérlai háború békeszerződésének helye. 12. Kötőszó. 13. Mohamedán fejedelem. 14. Indiai Istenség. 15. Kézi­szerszám. 17. Nemzetközi segélykérő jel. 18. Az ír ellen­állás! szervezet rövidített neve. 19. Amerikai ország eredeti helyesírással. 21. Kettős mássalhangzó. 22. Tő- számnév, de ige Is. 23. Balkezes. 25. Erdei állat. 27. Egyiptomi napisten. 28. Egyformák. 29. Szintén ne. 31. Mosó Masa „vállalata“. 33. Nagyon öreg. 34. Sportoló. 38. Végtag. 37. Szemtelen rovar. 38. Női ruhán levarrt hajtás. 39. Ütésre szikrát adó kemény kvarc. 41. Zeusz szerelme volt, akit Hera féltékenységből tehénné változ­tatott. 42. Fordítva; klcslnyítöképző. 43. Szovjet repülő­géptípus. 44. Portugál város. 45. Pólus. 47. ... de France, francia vidék. 49. Szít páros betűi. 51. Csomót kibogozó. 53. Három szlovákul. 55. Adásvétel tárgya. 57. Kellemes ital névelővel. 58. Gabin, francia filmszínész személy­neve. 59. Női becenév. 61. Véd. 62. Műsor, hírek továb­bítására való műszaki berendezés. Függőleges: 1. Kettőzve: távol-keleti trópusi népbeteg­ség. 2. Magyar sajt- és almafajta. 3. Szlovákiai folyó. 4. Z. A. A. 5. Cin. 6. Régi hangulatot keltő. 7. Francia festő (Edgar). 8. Kiss... Kate, Ismert musical. 9. Az americium és a kén vegyjele. 10. Kalács jelzője lehet. 15. Vastag felvágatlan fadarab. 16. Lengyel-német határ­folyó. 19. Gólya népiesen. 20. Alma..., Kazahsztán fő­városa. 22. Ecce..., Munkácsy Mihály Ismert festmé­nye. 24. A versfolytatás második része. 26. Zenében: lá­gyan. 28. A távoli múltból származó. 30. Szakad az eső. 32. India déli részén élő népcsoport. 33. Kiejtett betű. 35. Végtelen széli 37. Rossz bor. 39. 1949-lg a legfelsőbb magyar bíróság volt. 40. Szerb népi tánc. 43. Tik-... 46. Szovjet sakkmester volt. 48. ... mark, védjegy. 50. Mű­vészi hármas. 52. Bolgár pénznem. 53. Sportcsapat, is­mert Idegen szóval (eredeti helyesírással). 54. Nem áll biztosan. 58. Német város a Duna partján. 58. Gyere, népiesen. 60. Vlsszahí! 62. Folyadék. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 24. számú sorok megfejtése. SV. A lapunk 45. számában megjelent rejtvény helyes meg­fejtése: Régen a lányok elpirultak, ha szégyellték ma­gukat, ma szégyellik, ha elpirulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents