Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-16 / 46. szám
IM s "• f/, "‘- ■ ■ ■ Ho Ngal haMszfalu Hadd kezdjem űtlbeszámolómnak ■zt a részét Is egy kis történelemmel. Csoportunk Járt Da Nang városában Is, amelyről köztudott, hogy egészen 1973-lg Itt volt az amerikai megszállö hadsereg főhadiszállása. Tökéletesen megfelelő fekvésű volt a város a hadműveleteket irányító ve- sérkar számára. A képünkön látható sziklákon helyezték el az amerikaiak radarjaikat, amelyekkel hatalmas területeket tudtak megfigyelni. A dombok tövében pedig katonai tábor volt annak idején, nyomai, sajnos, még . most is fellelhetők. Amikor az amerikaiak a párizsi egyezmény aláírása után elhagyták Vietnamot, rengeteg fegyvert és felszerelést hagytak ebben a térségben. Az Idők folyamán a lakosság a visszamaradt katonai felszerelést eltávolította, s ebben a térségben Is megkezdődött a békés élet, az országépltés. A katonai táborok helyén ültetvények létesültek, rizst kezdtek termeszteni, a nép dolgozni akart. Dolgozni, hogy megoldják a ma még sok gondot okozó élelmiszer-ellátást. Csoportunkban volt egy-két mező- gazdasági szakember Is, akik nagy érdeklődést tanúsítottak a vietnami mezőgazdasági termelés Iránt Persze, a ml értelmezésünkben nehéz még ott egyértelműen szervezett mezőgazdaság termelésről beszélni. Ami közös, az csupán az, hogy Vietnamban Is főleg a falusi lakosság flzl a mező- gazdasági munkát Sokat utazgattunk autóbusszal, így módunkban állt betekinteni egy kicsit a falusi emberek életébe. Felejthetetlen élmény marad számomra a No Ngal falucskában tett kirándulásunk. Ez a település Jobbára halászfalunak tekinthető, de a nők rizst Is termesztenek. Kicsit késve érkeztünk meg No Ngalba, a halászok már korábban hazatértek a vízről, sőt már a zsákmányt Is eladták akkorra. A falu népe nagyobbrészt már nyugovóra tért, úgyhogy egy kis zűrzavart Is okozott a megjelenésünk. Az volt az érzésem, hogy előttünk ebben a faluban még európai ember nem Járt, mert az emberek elég bizalmatlanul méregettek bennünket. Eleinte csak a gyerekek merészkedtek közelebb, akiknek Jelvényeket és egyéb csecsebecséket ajándékoztunk. Velük nagyon hamar megbarátkoztunk, közvetlenek és virgoncok voltak, mint bárhol másutt a földkerekségen a gyerekek. Később a férfiak és a nők Is előjöttek házaikból, és sokat beszélgettünk. Észrevettem, hogy a férfiak, akik főleg halászattal foglalkoznak — ez a megállapítás azonban csak erre a falura érvényes — nagyon szívesen beszélnek arról, hogy milyen volt a zsákmány, hogy ki mekkora halat fogott. Ogy látszik, a halászok egyformák az egész világon. Szóval csak meg kellett hallgatni őket, máris bizalmukba fogadtak bennünket. Szinte egy kis népgyfllés kerekedett a falu központjának számító terecs- kén. Dg Nang tengerparti része belsejében. Ide lassabban Jutnak el, a technika vívmányai Is. Sikerült lencsevégre kapnom egy kerékpárjavl- tó „műhelyt“, úgy érzem, ez a kép mindennél jobban kifejezi, hogy mi lyen gazdasági helyzetet örökölt a vietnami nép az amerikaiak végleges kivonulása után. Az ország jelentős részén szinte teljesen az alapoknál kell kezdeni a gazdasági élet megteremtését. pe ha már szóba Jött a kerékpár, hadd mondjam el, hogy Vietnamban A lÚ SÁRKÁNYOK fÖlDJEN Imely Károly vietnami élménybeszámolója n. RÉSZ Miután elnyertük az emberek bizalmát, megmutatták belülről is hajlékukat, amelyet főleg az egyszerűség és a praktikusság Jellemez. Ha nem láttam volna, nem hinném, hogy mi mindent tudnak ezek az egyszerű falusi emberek készíteni banánlevélből. Az teljesen természetes, hogy a banánlevél egyik legfontosabb építőeleme a vietnami falusi embernek, de belőle készíti edényei nagy részét, és elengedhetetlen kelléke a főzésnek Is. A híres ínyencfalat, a „salgini madár“ is banánlevélbe csavart, s benne elkészített étel. Ezt nemcsak a falvak embere eszi, hanem az előkelő éttermekben Is a legjobb fogások között szerepel. Nagyon szerettem volna közelebbről megismerni a vietnami falu szervezeti felépítését Is, de az ottlétünk kevésnek bizonyult erre. Tény, hogy elég nagy különbségek vannak az egyes országrészek között. No Ngai Qlang Ninh tartományban fekszik, a- mely Kínával határos. Elég gyakoriak itt a határsértések, s ez rányomja bélyegét a gazdasági élet alakulására Is. Ezekben a határterületekben sokkal nehezebb körülmények között élnek az emberek, mint az ország ez a közlekedési eszköz Igen nagy becsben áll. Autót még nagyon keveset látni az országban, s ezek Is nagyobb részt állami tulajdonban vannak. Ezért a vietnamiak főleg kerékpáron közlekednek, amelyeket pedig Javítani Is kell. A városokban vannak korszerűbb Javítóműhelyek Is, mint amilyent ml láttunk, de azért elég gyakori látvány a Járda szélén vagy az utca sarkán felállított sátorlap alatt szerelgető kerékpárjavító. Nagyon sok csehszlovák, szovjet és NDK gyártmányú kerékpárt láttam Vietnamban, de importálnak Japánból és más országokból is. Feltűnt, hogy sehol sem panaszkodtak pótalkatrész- -hlányra. Sőt olyan Jól el vannak látva belőlük, hogy a városok, falvak utcáin számtalan olyan kerékpár közlekedik, amelyeknek nagyon nehéz lenne megállapítani az eredetét, mert a különböző országokból behozott pótalkatrészekből szerelték össze az ügyes kezű vietnami mesterek. A vietnami népgazdaság legjelentősebb ágazata napjainkban a mező- gazdaság, amelyre igen nehéz feladatok hárulnak a népélelmezés megoldásában. Az ország északi részében a parasztok hetvenöt százaléka szövetkezetekben dolgozik, délen viszont csak harmincöt százalékuk tagja a közös gazdaságoknak. A földművesek a szövetkezetekben Is nehéz körülmények között dolgoznak, mert a gépesítés még nagyon alacsony színvonalon van. A rizstermelők legnagyobb segítőtársa a hatalmas erejű bivaly. Ezekkel az Igavonó állatokkal művelik meg a legnehezebb talajokat. Az ember nem is hinné, hogy a rizsültetvények , földjét milyen precízen kell megművelni. A földnek teljesen egyenletesnek kell lennie, addig kell a művelést végezni, míg a talaj teljesen kásássá nem válik, ami számunkra hihetetlen erőfeszítést Igénylő munka. Köztudott tény, hogy a mezőgazdaság fő terméke a rizs. Ebből különben a vietnamiak világviszonylatban Is sokat fogyasztanak. Az egy főre eső havi fogyasztás meghaladja a tizenöt kilót. Azt hiszem, hogy ez az európai ember szemében rengetegnek tűnik, de az Is az Igazságsoz tartozik, hogy a vietnamiak nagyon sokféle ételt tudnak készíteni a rizsből, amelyek szerintem sokkal Izleteseb- bek, mint amilyenekhez ml vagyunk szokva. A rizs a vietnami ember számára magát az életet jelenti. Az egyik faluban egy szövetkezeti tag azt mondta: nekünk nem kell más csak béke, mert ha béke van, akkor lesz elég rizsünk Is. S ez így Igaz. Vietnamban a földművesek hatalmas erőfeszítések árán ugyan, de elő tudják teremteni a legfontosabb élelmiszerüket. A rtzsföldek évente három, de legalább két termést adnak. De ehhez meg kell oldaniuk az öntözést, amely napjainkban még igen nehéz feladat, mert a gépesítés e területen sem érte el a kívánt színvonalat. Többféle öntözési módszert láttam Vietnamban, valamennyiben egy dolog közös volt: a legnehezebb munkák egyike, amit valaha láttam. Ma sem értem, hogy azok a törékeny vietnami nők hogyan bírják ezt a nehéz munkát. Nem lenne teljes a kép a vietnami faluról, de talán még a városokról sem, ha nem szólnánk a halászokról: Amerre csak megfordultunk, szinte mindenütt találkoztunk halászokkal, sőt halászó nőkkel is. Vietnamban ez egyáltalán nem tartozik a furcsaságok közé, hiszen a nő a társadalmi élet minden területén megtalálható, az építő munkából is kiveszi részét. A bivaly az ember legjobb segítőtársa Kerékpárfavító egy vietnami faluban (A szerző felvételeij Eredménytelenül ért véget az Egyesült Államok, valamint a szovjet >— nyugat- európai gázvezeték építésében érdekelt tőkés országok képviselőinek találkozója Washingtonban, miután nem Jutottak dűlőre az Egyesült Államoknak megfelelő „egységes“ kereskedelmi politika kialakításában. Az amerikai tisztviselők közölték, a sikertelenség miatt hasonló jellegű tanácskozást nem terveznek, ugyanakkor elismerték, hogy e tárgyalások „bonyolultak“ és a közeljövőben nem várható megállapodás.“ A Lengyel Egyesült Mnn- káspárt KB Politikai Bizottsága jóváhagyta azoknak a feladatoknak a végrehajtási ütemtervét a párt bizottságai és szervezetei számára, amelyek a Központi Bizottság múlt heti ülésén elhangzott referátumból és az elfogadott határozatokból erednek. A PB hangsúlyozta: e feladatoknak a párt mindennapi munkájában való következetes, kitartó végrehajtása feltétlenül szükséges a válság gyorsabb leküzdése a gazdasági reform eredményes megvalósítása, különösen pedig a dolgozók életkörülményeinek javítása és a társadalmi igazságosság szocialista elveinek megtartása érdekében. A Politikai Bizottság kötelezte a LEMP parlamenti képviselő csoportját, hogy terjessze a Központi Bizottságnak a tizedik ülésén határozatokban rögzített állás pontját az 1983—85-ös nép- gazdasági terv Irányelveivel foglalkozó szejmülés elé. A Politikai Bizottság a kormányt Is felkérte, hogy a tizedik ülésen megvitatott kérdésekkel kapcsolatban hozzon megfelelő döntéseket. A Politikai Bizottság ezután áttekintette az ország időszerű társadalmi, politikai helyzetét. Megállapította: a külföldi felforgató központok által ösztönzött és támogatott szociallstaellenes erők sztrájkok és zavargások szervezésére törekednek. Az Ilyen akciók nehezen kiszámítható következményei fékeznék a gazdasági válságból való kijutás ma már reális tendenciáját, késleltetnék a stabilizációhoz szükséges feltétetek kialakulását. A Politikai Bizottság felhívta a párt valamennyi tagját, szervét és szervezetét: tegyenek meg minden szükséges lépést a nyugalom és a zavartalan munka biztosítására. A PB egyben emlékeztetett arra: a társadalmi élet normalizációs folyamatának megszilárdítása az ország érdekében áll, úgyis mint a szükségállapot felfüggesztésének vagy megszüntetésének feltétele. Nyolchónapos szünet ntán november 9-ével folytatódik a madridi találkozó, harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada megbeszéléssorozata a „helsinki folyamat“ továbbvltelérőL A madridi találkozó érdemi munkája « egy hathetes előkészítő szakasz után — 1980. november 11-ón kezdődött. Két év alatt öt tanácskozási fordulót tartottak, s eredetileg úgy tervezték, hogy a hatodik forduló már 1982. november 19-én egy „tartalmas és kiegyensúlyozott“ záróokmány elfogadásával bezárja az egész találkozót Az enrópai szocialista országok a helsinki záróokmány valamennyi elvének és rendelkezésének szigorú megtartására szóllté záródokumentumot akarnak. Ogy vélik, hogy a semleges és el nem kötelezett országok 1981. december 16-án beterjesztett záródokumentum- tervezete alapot teremt — minden résztvevő politikai akarata esetén — a találkozó eredményes befejezéséhez.
