Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-10-26 / 43. szám

lOiMill MARK DANIEL: —■ Nézd — folytatta Cindy körül­belül négy hónappal ezelőtt, fülíusban, a látogatásaim alkalmával célozgatni keiden arra, hogy valami történik. Az­után kaptam ezeket a leveleket. Tartal­muk zaklatottságra vall, de semmi konk­rétat nem írhatott, hiszen a leveleket a fegyházban cenzúrázzák. Például nézd itt: „Kedvesem, elkeserítően tehetetlen vagyok. Nem mondhatok semmit, de va­lamilyen nagy dologról van szó.“ És itt van az utolsó levele, részedre is van benne üzenet. Elvettem a levelet, és olvasni kezd­tem: „Mondd meg annak a fiúnak, hogy megéri idelátogatni, főleg az itt ter­mesztett rózsáért is. Eljöhetne a kö­vetkező évben megnézni a rózsákat. Biztosan megérné.“ Mondd ez neked valamit? Semmit, — Szerinted akkor mit kellene ten­nem, Cindy? — Tudod, azt gondoltam, hogy te mint ügyvéd nyomozni kezdhetnél. Meg­kísérelhetnéd kibogozni ezt a rejtélyt. Nyilván erre gondolt Trevor is.-t- Csakhogy, Cindykém — sóhajtot­tam fel erre csak akkor kerülhet­ne sor, ha az ügyvédek és a bírósági hiúatalnokok kapcsolatot tudnának te­remteni a fegyencekkel. Ez azonban lehetetlen. A fegyházak a belügymi­nisztérium jól bezárt különbirodalma. Az égvilágon senkit sem engednek be. Én sem nagyon tudom, mi történik a fegyház falai mögött. Egyet azonban tudok: a fegyőröket és a többi alkalma­zottat köti a hivatalos titoktartás, csak a fegyencek kritizálhatnák a belső vi­szonyokat. De ha a fegyenc panaszt emel, akkor megtagadják tőle a bünte­tés egyharmadának az elengedését, ha viszont akkor kezd beszélni, amikor már kiszabadult, nem hisz neki senki, hiszen nem tudja bizonyítani állításait, mert már nem mehet be a fegyházba. — Igen, Sebastian, de az istenért, hi­szen a rendőrség sem vizsgálta ki tü­zetesen az esetet, pedig gyilkosságról van szó. ~ Igen, kislányom, a rendőrség meg­nézte az esetet és a következőket mond­ta: „Ez a Trevor Abbott erőszakos em­berek között élt. Erőszakkal halt meg. A fegyházban néhány száz elítélt bűnö­ző él, közülük bármelyikük képes lehe­tett a gyilkosságra, hagyjuk inkább az egészet.“ Különben is az Igazgató enge­délye nélkül a rendőrség sem léphet be a fegyházba. Az igazgató és a minisz­térium úgy döntött, hogy a további nyo­MEGGYŐZÖD!; mozás csak nyugtalanságot keltene a fegyházban, ezzel az ügy lezárult. — És a gyilkosság elkövetője bün­tetlen marad? Ez lehetetlen. Cindy nyugtalanul járkálni kezdett. — Semmi esetre sem követhette el a gyilkosságot rab. A tegnap kapott, hír szerint Trevor három órakor éjszaka kísérelte meg q. szökést. Ebben az idő­ben a fegyencek ágyban vannak, vagy legalábbis ott lenne a helyük, persze nem lehet kizárni, hogy valamelyik ki­mászott az ablakon. Viszont a fegyház­ban éjszaka őrjáratok cirkálnak. Az ágyás, ahO’l Trevor holttestét megtalál­ták, a tábor közepén ván. és mennyi ideig tart elásni egy holttestet? — Még valami — vágtam Cindy sza­vába —, miért kísérelte volna meg Tre­vor a szökést, hiszen már csak néhány hónapja volt hátra a büntetésből? — Pontosan ezek azok a kérdések, amelyekre nem tudjuk a választ. De ha megérte néki, hogy kockáztassa az éler tét... . — ... akkor nekünk is megéri, hogy megkíséreljük kideríteni a rejtélyt. A hivatalos körök visszautasítot­ták Fóy Jcérését a további nyo­mozásra. Ezért elhatározta, saját szakállára kezd nyomozni, még­pedig nagyon különleges módon. Szándékosan követett el bűncse­lekményt, hogy bejusson abba a fegyházba, ahol Trevor Abott ba­rátját meggyilkolták. A bűncse­lekmény elkövetése után a rend­őrség őrizetbe vette. Mezítelen fehér falak, flincs ablak, nincs bútor, csak az egyik falnál egy prices meg á sarokban W. C. Legfeljebb huszonnégy órát tarthatnak itt. Habeas Corpus Act — olyan törvény, amelyik már 1215-től érvényben van. Hülyeség. Már harminc órája itt kuksolok. Ha va­lakinek feltűnne ez, hivatkozhatnak a terrorizmus elleni törvényre. Ez lehe­tővé teszi a hetvenkét órás fogva tar­tást. Az istenit, csak jönne már valaki. Te mamlasz, senki sem tudja, hol vagy. Miért nem szóltál előtte valaki­nek? Az alkotmányos jog az ügyvédre? „Ha-ha-ha — röhögött a rendőr , fogd be a pofádat.“ Tegnap egész nap és egész éjszaka a csengő gombját nyomkodtam. Kértem és kértem. — Ügyvédet kéreki — Szard össze magad. — Orvost igényelek. Gyógykezelés . alatt állok és... — Menj a fenébe! — Nincs joguk itt tartani tovább, ha nem emelnek ellenem vádat! — Aggályoskodik a kisfiú? igen? Majd mi megmagyarázzuk, mire van jó­god. Nem látom, hogy sok barátod len­ne körülötted? Most kikapcsolták a csengőt is. Tu­lajdonképpen elevenen eltemettek. Itt maradhatnék örökre, és senki sem tud­ná, hová lettem. Ülj le és gondolkodj. Mosolyogj egy kicsit. Végeredményben nevetséges ez a helyzet. Sebastian Fog fogász, aki Etonban nevelkedett, a cambrtdgi egye­temen szerzett diplomát, végül is ügy­véd, akinek joga van védeni a felsőbb bíróság előtt, most a birminghami kül­város egyik rendőrőrs cellájában ül, és. nemsokára egy sor bűncselekménnyel vádolják majd, csalástól egészen a köz­rend háborításáíg. Ez tényleg vicces. És főleg addig volt az, amíg az egész tartott. Meghamisí­tani a járadéki hivatal csekkjét, s at 53,50 font összeget átírni 5350 fontra, majd tüstént kivenni a pénzt egy bank­ban, aztán robogóval a Bull Ringen ke­ringeni, tízfóntosokat szórva a járóke­lők közé, ez igazán mulatságos volt. „Jó reggelt, tisztelt hölgyeim és uraim. Az istenért, vigyék ezt az ötszáz fon­tot, és ne mondjanak senkinek semmit. Igen, természetesen, hogy lopott pénz, de azután visszaadtam, és így minden rendben van. Fantasztikus, mtí tud az emberrel művelni a francia pezsgő. És az a bájos lány a New Street sarkán! „Jó reggelt. Köszönöm az elbűvölő mo­solyt, vigye érte ezt a kétszáz fontot.“ Ilyen dolgokat gyakrabban kellene mű­velnem. Kulcsok csörömpölése. Hál’ Istennek az én cellám ajtajában. Kíváncsi vol­tam, vajon azonosítanak-e azzal a Foy úrral, akinek a neve a hamisított csek­ken állt. Egyelőre Simon Smith voltam Scarboroughból, és kénytelen voltam rekedtes yorkshire-i tájszólással beszél­ni. — Üljön le — mordult rám a rendőr. Leültem. Következő mezítelen, fehér­re meszelt szoba. íróasztal, szék, irat­tartó. Vajon hogyan védekeznek a rend­őrök a kényszerképzetek ellen? Lehet, nem is védekeznek. — Nos, Smith úr — szólalt meg Chadwick —, szeretnénk magával meg­beszélni, amit tegnap reggel művelt. Ha segíteni akar nekünk, akkor ml is se­gítünk magának, és estére már otthon lehet. Ha viszont akadékoskodni fog nekünk, akkor mi is rosszak leszünk, és maga itt tölti nálunk a hét végét. — Segítek maguknak, de csak azzal a feltétellel, ha kapok ügyvédet. — Pénteken délután már sehol sem tudunk felhajtani ügyvédet. Szeretnénk még ma este kiengedni kaucióra, de ha maga várni akar hétfőig... [Folytatjuk) AZ EMBER ÉS MUNKAJA AZ OKOK Az emberek hajlamosak egyoldalúan megítélni a fo­lyamatban levő jelenségek és problémák okait. Például azért van kevés nyúl, mert sok az utakon az autó, vagy ahogy ezt az ismert cseh komikus, Karel Effa magya­rázza: „Tudják miért van kevés nyúl? Azért, mert ta­vasszal szárazság volt, a ve­tés alacsonyra nőtt és a nyu- lak szégyenlettek szeretkez­ni.“ De félre a viccel. A tár­sadalmi folyamatokat min­dig több tényező határozza meg. Ami a munkaerő-ván­dorlást illeti, nem érdekte­len az a tény, hogy hazánk­ban sokkal nagyobb a mun­kaerő-kereslet, mint a kíná­lat’ Csak részben vannak kihasználva a munkahelyek a második és a harmadik műszakban, sőt az első mű­szakban is majdnem 600 000 munkaerő hiányzik. Ez na­gyon soki Természetesen II. szükség van bizonyos tarta­lék termelési kapacitásra, de a meglevő berendezése­ket hatékonyabban kellene kihasználni, az elavultakat újakra felcserélni. A ván­dorlást gyorsítják az eltérő bérezések is. Még a teljesen azonos foglalkozásúaknál Is. Ezt természetesen sokan ki­használják, és vándorolnak egyik helyről a másikra, oda, ahol személyi előnyt sejtenek. Sajnos, még sok helyen érvényben van az a rossz gyakorlat, hogy az új munkaerő többet keres, mint a jól dolgozó régi munka­társ. A vándorlást elősegíti a törvényszerű munkaerő- áramlás a népgazdaság pri­mőr szférájából a szekundá- rtsba, a szekundárisból a terclárlsba, vagyis a mező­gazdaságból az iparba, az iparból viszont a szolgálta­tásokba, Világviszonylatban ez a dolgozók egy százalé­kát érinti. Továbbá a szo­cializmusra jellemző a kép­zettség állandó növekedése, ami szintén erőteljesen be­folyásolja a munkaerő-ván­dorlást. Ezek mind objektív, eleve létező okok. Sok azon­ban a szubjektív, személyes ok is. A személyes választás elöl nem tudunk kitérni. Legyen az az iskola, az új munka­hely megválasztása vagy an­nak eldöntése, hogy változ­tassunk-e munkahelyet, vagy maradjunk a régin. Szerencsés az, akit kisko­rában gyermekkocsiban min­dig a vasútállomásnál sétál­tattak, és ezért már akkor megszerette a vonatokat, vagy akit úgy elbűvölt az apuka gépkocsija, hogy más nem létezett számára. Sze­rencsések ezek az emberek, ha később mozdonyvezető vagy autószerelő lesz belő­lük. De nem mindig van ez így, nem mindig teljesül a gyerraekkori álom. Ennek több oka van. Először: a fiatal ember nem tudja mindig pontosan, mit akar. Változik az érdek­lődési köre, ami tetszett hatéves .korában, nejm szük­ségszerűen érdekli tlzéve- en, amit imádott tizenkét évesen, tizenhat évesen már nevetségesnek találja. De amikor eléri a tizenöt évet, sajnos, véglégesen határoz­nia kell —■ iskolába megy-e, szakmát tanul-e Vagy be­kapcsolódik a termelésbe. Aztán van itt egy másik bonyodalom is: abban a korban, amikor határoznia kell, a fiatalnak több ér­deklődést köre is lehet, és ezek között kell választania, választani a szó legszoro­sabb értelmében, mert az el­határozás választást jelent több lehetőség között. De ezzel még nincs vé­ge, mert a választást az ob­jektív adottságok is befolvá- solják: a szakmai iránti ér­deklődés nincs mindig össz­hangban a társadalmi szük­ségletekkel, a népgazdaság igényeivel. Vagyis: nemcsak az a meghatározó, én mi­lyen sMkmát vagy hivatást választok, hanem az is, hogy erre a szakmára, hivatásra pillanatnyilag szüksége van­e e pépgazdáságnak; Sőt: ez az elsőrangú meghatározó. Ha ugyanis ezt nem ven­nénk .jjigy-^emtje, hazánkban csak [‘autószerelők, fodrá­szok, orvosok, lilozótusok, énekések és színészek len- nénelj. Érről tanúskodik a szak- és felsőoktatási isko­lákra való Jelentkezések ará­nya. Csakhogy ez a népgaz­daságnak nem elég. Igaz: egy énekesnek vágy színésznek sokkal nagyobb a lehetősége, hogy gyorsan ismert, népszerű le^vcn, ipint egy mérnöknek vagy egy esztergályosnak. Ez is szempont, de vajon az egyet­len? Nem, vannak még más, fontosabb szempontok is, de ezekről majd a legközelebbi számban. Kálmán Imre 1882-1953 VÍZSZINTES: 1. A Duna egyik szigete Budapesttől délre. 6. Az a személy, aki illetéktelenül beleszól a kártyajátékba. 11. Rossz szellem, ördög. 12. Tej jelzője lehet. 13. Nagyon csodálkozik. 14. Picike Ikerszava. 15. Törökország gépkocsijelzése. 16. Fordítva: latyak. 17. Hármasfogatú kocsi a régi Rómában. 18. Címzésrövidí- tés. 19. Duna egynemű betűi. 20. Európai főváros. 21. Emelő, de madár is. 23. Bánát közepe. 25. Evőeszköz. 26. Kenyeret vág. 29. Hőerőművéről ismert magyar köz­ség. 32. Egyformák. 33. Nyújtón végzett átfordulás. 34. Belga városka, ahol az első világháborúban először használtak mérgező gázt. 35. Fiatalok. 36. Virágtalan növény szaporító sejtje. 37. Szintén ne. 38. ... Tln-tln, ismert kutya — filmsztár. 39. Olasz város Ravenna kö­zelében. 40. ... Ovaneszjan, ismert szovjet atléta volt. 41. Cipészszerszám. 42. Mária idegen változata. 43. Érté­kes prémű állatka. 45. Llm ikerszava. 47. Czuczor Ger­gely írói álneve volt. 48. Montand, francia filmszínész személyneve. 51. Biceg. 54. Éktelenül ég. 55. Afrikai nagy folyö. 57. Szaktárs megszólítása lehet. S9. KAImán- operett. FÜGGŐLEGES: 1. Kálmón-öperett. 2. Varázsló. 3. Női becenév. 4. Péterrel együtt ünnepük a napját. 5. Spanyol és norvég gépkocsi jelzés. 6. Balatoni üdülőhely. 7. Sze­métgyűjtő tartály. 8. Mutatószó. 9. Bolgár cigaretta- márka. IS. Kélmán-operett. 12. Kálmán-operett. 14. Ilyen város Teherán. 15. Női név. 17. Trombitahang. 18. Tik- ... 22. Bolgár költő [ElinJ. 24. Légies. 27. Enyhe dél­nyugati szél. 28, Albán pénznem. 30. Lengyel város. 31. Készül a lagzlra. 36. Aki következik. 37. Vaddisznó ke­mény, merev szőre, 39. Ház része. 40. Tea németül. 44. Mértékegységek nevében mllllószorost jelent. 46. Csillag angolul (STAR), 49. Tisztítószermárka. 50. Gambrinus itala. 52. N. Z. G. 53. Régi űrraérték. 56. Sír. 58. Monte Christo várbörtöne volt. Beküldendő a vízszintes 59., a fSggőieges 1., 10. és 12. számú sorúk megfejtése. SV. A lapunk 41. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: A szántásokra varjúsereg száll, S felénk ká­rogja az ősz jelelt. Rejtvényeink megfejtői kSzüI augusztusban a kővet­kezők nyertek könyvjutalmat: Csema Katalin, Kogice, Majmfrova 4, Kalló Jőzsef, Cierna nad Tison, Sidö Ti­komé, Hroboőavo ő. 292, Keresztes Ria, Nővé Zániky, Turecká }8, Borisz István, Vyán^ Lanec ő. 13. Szeptemberi nyerteseink: Horváth Kati, Kolárovo, ni. 1. mája, Fábián András, Nővé Zámky, Turecká 18, Huta Angéla, Sládkoyiőovo, Hviezdoslavova 510, Egri László, Satárikovo, Pnákinova 18.

Next

/
Thumbnails
Contents