Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-26 / 43. szám
lOiMill MARK DANIEL: —■ Nézd — folytatta Cindy körülbelül négy hónappal ezelőtt, fülíusban, a látogatásaim alkalmával célozgatni keiden arra, hogy valami történik. Azután kaptam ezeket a leveleket. Tartalmuk zaklatottságra vall, de semmi konkrétat nem írhatott, hiszen a leveleket a fegyházban cenzúrázzák. Például nézd itt: „Kedvesem, elkeserítően tehetetlen vagyok. Nem mondhatok semmit, de valamilyen nagy dologról van szó.“ És itt van az utolsó levele, részedre is van benne üzenet. Elvettem a levelet, és olvasni kezdtem: „Mondd meg annak a fiúnak, hogy megéri idelátogatni, főleg az itt termesztett rózsáért is. Eljöhetne a következő évben megnézni a rózsákat. Biztosan megérné.“ Mondd ez neked valamit? Semmit, — Szerinted akkor mit kellene tennem, Cindy? — Tudod, azt gondoltam, hogy te mint ügyvéd nyomozni kezdhetnél. Megkísérelhetnéd kibogozni ezt a rejtélyt. Nyilván erre gondolt Trevor is.-t- Csakhogy, Cindykém — sóhajtottam fel erre csak akkor kerülhetne sor, ha az ügyvédek és a bírósági hiúatalnokok kapcsolatot tudnának teremteni a fegyencekkel. Ez azonban lehetetlen. A fegyházak a belügyminisztérium jól bezárt különbirodalma. Az égvilágon senkit sem engednek be. Én sem nagyon tudom, mi történik a fegyház falai mögött. Egyet azonban tudok: a fegyőröket és a többi alkalmazottat köti a hivatalos titoktartás, csak a fegyencek kritizálhatnák a belső viszonyokat. De ha a fegyenc panaszt emel, akkor megtagadják tőle a büntetés egyharmadának az elengedését, ha viszont akkor kezd beszélni, amikor már kiszabadult, nem hisz neki senki, hiszen nem tudja bizonyítani állításait, mert már nem mehet be a fegyházba. — Igen, Sebastian, de az istenért, hiszen a rendőrség sem vizsgálta ki tüzetesen az esetet, pedig gyilkosságról van szó. ~ Igen, kislányom, a rendőrség megnézte az esetet és a következőket mondta: „Ez a Trevor Abbott erőszakos emberek között élt. Erőszakkal halt meg. A fegyházban néhány száz elítélt bűnöző él, közülük bármelyikük képes lehetett a gyilkosságra, hagyjuk inkább az egészet.“ Különben is az Igazgató engedélye nélkül a rendőrség sem léphet be a fegyházba. Az igazgató és a minisztérium úgy döntött, hogy a további nyoMEGGYŐZÖD!; mozás csak nyugtalanságot keltene a fegyházban, ezzel az ügy lezárult. — És a gyilkosság elkövetője büntetlen marad? Ez lehetetlen. Cindy nyugtalanul járkálni kezdett. — Semmi esetre sem követhette el a gyilkosságot rab. A tegnap kapott, hír szerint Trevor három órakor éjszaka kísérelte meg q. szökést. Ebben az időben a fegyencek ágyban vannak, vagy legalábbis ott lenne a helyük, persze nem lehet kizárni, hogy valamelyik kimászott az ablakon. Viszont a fegyházban éjszaka őrjáratok cirkálnak. Az ágyás, ahO’l Trevor holttestét megtalálták, a tábor közepén ván. és mennyi ideig tart elásni egy holttestet? — Még valami — vágtam Cindy szavába —, miért kísérelte volna meg Trevor a szökést, hiszen már csak néhány hónapja volt hátra a büntetésből? — Pontosan ezek azok a kérdések, amelyekre nem tudjuk a választ. De ha megérte néki, hogy kockáztassa az éler tét... . — ... akkor nekünk is megéri, hogy megkíséreljük kideríteni a rejtélyt. A hivatalos körök visszautasították Fóy Jcérését a további nyomozásra. Ezért elhatározta, saját szakállára kezd nyomozni, mégpedig nagyon különleges módon. Szándékosan követett el bűncselekményt, hogy bejusson abba a fegyházba, ahol Trevor Abott barátját meggyilkolták. A bűncselekmény elkövetése után a rendőrség őrizetbe vette. Mezítelen fehér falak, flincs ablak, nincs bútor, csak az egyik falnál egy prices meg á sarokban W. C. Legfeljebb huszonnégy órát tarthatnak itt. Habeas Corpus Act — olyan törvény, amelyik már 1215-től érvényben van. Hülyeség. Már harminc órája itt kuksolok. Ha valakinek feltűnne ez, hivatkozhatnak a terrorizmus elleni törvényre. Ez lehetővé teszi a hetvenkét órás fogva tartást. Az istenit, csak jönne már valaki. Te mamlasz, senki sem tudja, hol vagy. Miért nem szóltál előtte valakinek? Az alkotmányos jog az ügyvédre? „Ha-ha-ha — röhögött a rendőr , fogd be a pofádat.“ Tegnap egész nap és egész éjszaka a csengő gombját nyomkodtam. Kértem és kértem. — Ügyvédet kéreki — Szard össze magad. — Orvost igényelek. Gyógykezelés . alatt állok és... — Menj a fenébe! — Nincs joguk itt tartani tovább, ha nem emelnek ellenem vádat! — Aggályoskodik a kisfiú? igen? Majd mi megmagyarázzuk, mire van jógod. Nem látom, hogy sok barátod lenne körülötted? Most kikapcsolták a csengőt is. Tulajdonképpen elevenen eltemettek. Itt maradhatnék örökre, és senki sem tudná, hová lettem. Ülj le és gondolkodj. Mosolyogj egy kicsit. Végeredményben nevetséges ez a helyzet. Sebastian Fog fogász, aki Etonban nevelkedett, a cambrtdgi egyetemen szerzett diplomát, végül is ügyvéd, akinek joga van védeni a felsőbb bíróság előtt, most a birminghami külváros egyik rendőrőrs cellájában ül, és. nemsokára egy sor bűncselekménnyel vádolják majd, csalástól egészen a közrend háborításáíg. Ez tényleg vicces. És főleg addig volt az, amíg az egész tartott. Meghamisítani a járadéki hivatal csekkjét, s at 53,50 font összeget átírni 5350 fontra, majd tüstént kivenni a pénzt egy bankban, aztán robogóval a Bull Ringen keringeni, tízfóntosokat szórva a járókelők közé, ez igazán mulatságos volt. „Jó reggelt, tisztelt hölgyeim és uraim. Az istenért, vigyék ezt az ötszáz fontot, és ne mondjanak senkinek semmit. Igen, természetesen, hogy lopott pénz, de azután visszaadtam, és így minden rendben van. Fantasztikus, mtí tud az emberrel művelni a francia pezsgő. És az a bájos lány a New Street sarkán! „Jó reggelt. Köszönöm az elbűvölő mosolyt, vigye érte ezt a kétszáz fontot.“ Ilyen dolgokat gyakrabban kellene művelnem. Kulcsok csörömpölése. Hál’ Istennek az én cellám ajtajában. Kíváncsi voltam, vajon azonosítanak-e azzal a Foy úrral, akinek a neve a hamisított csekken állt. Egyelőre Simon Smith voltam Scarboroughból, és kénytelen voltam rekedtes yorkshire-i tájszólással beszélni. — Üljön le — mordult rám a rendőr. Leültem. Következő mezítelen, fehérre meszelt szoba. íróasztal, szék, irattartó. Vajon hogyan védekeznek a rendőrök a kényszerképzetek ellen? Lehet, nem is védekeznek. — Nos, Smith úr — szólalt meg Chadwick —, szeretnénk magával megbeszélni, amit tegnap reggel művelt. Ha segíteni akar nekünk, akkor ml is segítünk magának, és estére már otthon lehet. Ha viszont akadékoskodni fog nekünk, akkor mi is rosszak leszünk, és maga itt tölti nálunk a hét végét. — Segítek maguknak, de csak azzal a feltétellel, ha kapok ügyvédet. — Pénteken délután már sehol sem tudunk felhajtani ügyvédet. Szeretnénk még ma este kiengedni kaucióra, de ha maga várni akar hétfőig... [Folytatjuk) AZ EMBER ÉS MUNKAJA AZ OKOK Az emberek hajlamosak egyoldalúan megítélni a folyamatban levő jelenségek és problémák okait. Például azért van kevés nyúl, mert sok az utakon az autó, vagy ahogy ezt az ismert cseh komikus, Karel Effa magyarázza: „Tudják miért van kevés nyúl? Azért, mert tavasszal szárazság volt, a vetés alacsonyra nőtt és a nyu- lak szégyenlettek szeretkezni.“ De félre a viccel. A társadalmi folyamatokat mindig több tényező határozza meg. Ami a munkaerő-vándorlást illeti, nem érdektelen az a tény, hogy hazánkban sokkal nagyobb a munkaerő-kereslet, mint a kínálat’ Csak részben vannak kihasználva a munkahelyek a második és a harmadik műszakban, sőt az első műszakban is majdnem 600 000 munkaerő hiányzik. Ez nagyon soki Természetesen II. szükség van bizonyos tartalék termelési kapacitásra, de a meglevő berendezéseket hatékonyabban kellene kihasználni, az elavultakat újakra felcserélni. A vándorlást gyorsítják az eltérő bérezések is. Még a teljesen azonos foglalkozásúaknál Is. Ezt természetesen sokan kihasználják, és vándorolnak egyik helyről a másikra, oda, ahol személyi előnyt sejtenek. Sajnos, még sok helyen érvényben van az a rossz gyakorlat, hogy az új munkaerő többet keres, mint a jól dolgozó régi munkatárs. A vándorlást elősegíti a törvényszerű munkaerő- áramlás a népgazdaság primőr szférájából a szekundá- rtsba, a szekundárisból a terclárlsba, vagyis a mezőgazdaságból az iparba, az iparból viszont a szolgáltatásokba, Világviszonylatban ez a dolgozók egy százalékát érinti. Továbbá a szocializmusra jellemző a képzettség állandó növekedése, ami szintén erőteljesen befolyásolja a munkaerő-vándorlást. Ezek mind objektív, eleve létező okok. Sok azonban a szubjektív, személyes ok is. A személyes választás elöl nem tudunk kitérni. Legyen az az iskola, az új munkahely megválasztása vagy annak eldöntése, hogy változtassunk-e munkahelyet, vagy maradjunk a régin. Szerencsés az, akit kiskorában gyermekkocsiban mindig a vasútállomásnál sétáltattak, és ezért már akkor megszerette a vonatokat, vagy akit úgy elbűvölt az apuka gépkocsija, hogy más nem létezett számára. Szerencsések ezek az emberek, ha később mozdonyvezető vagy autószerelő lesz belőlük. De nem mindig van ez így, nem mindig teljesül a gyerraekkori álom. Ennek több oka van. Először: a fiatal ember nem tudja mindig pontosan, mit akar. Változik az érdeklődési köre, ami tetszett hatéves .korában, nejm szükségszerűen érdekli tlzéve- en, amit imádott tizenkét évesen, tizenhat évesen már nevetségesnek találja. De amikor eléri a tizenöt évet, sajnos, véglégesen határoznia kell —■ iskolába megy-e, szakmát tanul-e Vagy bekapcsolódik a termelésbe. Aztán van itt egy másik bonyodalom is: abban a korban, amikor határoznia kell, a fiatalnak több érdeklődést köre is lehet, és ezek között kell választania, választani a szó legszorosabb értelmében, mert az elhatározás választást jelent több lehetőség között. De ezzel még nincs vége, mert a választást az objektív adottságok is befolvá- solják: a szakmai iránti érdeklődés nincs mindig összhangban a társadalmi szükségletekkel, a népgazdaság igényeivel. Vagyis: nemcsak az a meghatározó, én milyen sMkmát vagy hivatást választok, hanem az is, hogy erre a szakmára, hivatásra pillanatnyilag szüksége vane e pépgazdáságnak; Sőt: ez az elsőrangú meghatározó. Ha ugyanis ezt nem vennénk .jjigy-^emtje, hazánkban csak [‘autószerelők, fodrászok, orvosok, lilozótusok, énekések és színészek len- nénelj. Érről tanúskodik a szak- és felsőoktatási iskolákra való Jelentkezések aránya. Csakhogy ez a népgazdaságnak nem elég. Igaz: egy énekesnek vágy színésznek sokkal nagyobb a lehetősége, hogy gyorsan ismert, népszerű le^vcn, ipint egy mérnöknek vagy egy esztergályosnak. Ez is szempont, de vajon az egyetlen? Nem, vannak még más, fontosabb szempontok is, de ezekről majd a legközelebbi számban. Kálmán Imre 1882-1953 VÍZSZINTES: 1. A Duna egyik szigete Budapesttől délre. 6. Az a személy, aki illetéktelenül beleszól a kártyajátékba. 11. Rossz szellem, ördög. 12. Tej jelzője lehet. 13. Nagyon csodálkozik. 14. Picike Ikerszava. 15. Törökország gépkocsijelzése. 16. Fordítva: latyak. 17. Hármasfogatú kocsi a régi Rómában. 18. Címzésrövidí- tés. 19. Duna egynemű betűi. 20. Európai főváros. 21. Emelő, de madár is. 23. Bánát közepe. 25. Evőeszköz. 26. Kenyeret vág. 29. Hőerőművéről ismert magyar község. 32. Egyformák. 33. Nyújtón végzett átfordulás. 34. Belga városka, ahol az első világháborúban először használtak mérgező gázt. 35. Fiatalok. 36. Virágtalan növény szaporító sejtje. 37. Szintén ne. 38. ... Tln-tln, ismert kutya — filmsztár. 39. Olasz város Ravenna közelében. 40. ... Ovaneszjan, ismert szovjet atléta volt. 41. Cipészszerszám. 42. Mária idegen változata. 43. Értékes prémű állatka. 45. Llm ikerszava. 47. Czuczor Gergely írói álneve volt. 48. Montand, francia filmszínész személyneve. 51. Biceg. 54. Éktelenül ég. 55. Afrikai nagy folyö. 57. Szaktárs megszólítása lehet. S9. KAImán- operett. FÜGGŐLEGES: 1. Kálmón-öperett. 2. Varázsló. 3. Női becenév. 4. Péterrel együtt ünnepük a napját. 5. Spanyol és norvég gépkocsi jelzés. 6. Balatoni üdülőhely. 7. Szemétgyűjtő tartály. 8. Mutatószó. 9. Bolgár cigaretta- márka. IS. Kélmán-operett. 12. Kálmán-operett. 14. Ilyen város Teherán. 15. Női név. 17. Trombitahang. 18. Tik- ... 22. Bolgár költő [ElinJ. 24. Légies. 27. Enyhe délnyugati szél. 28, Albán pénznem. 30. Lengyel város. 31. Készül a lagzlra. 36. Aki következik. 37. Vaddisznó kemény, merev szőre, 39. Ház része. 40. Tea németül. 44. Mértékegységek nevében mllllószorost jelent. 46. Csillag angolul (STAR), 49. Tisztítószermárka. 50. Gambrinus itala. 52. N. Z. G. 53. Régi űrraérték. 56. Sír. 58. Monte Christo várbörtöne volt. Beküldendő a vízszintes 59., a fSggőieges 1., 10. és 12. számú sorúk megfejtése. SV. A lapunk 41. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: A szántásokra varjúsereg száll, S felénk károgja az ősz jelelt. Rejtvényeink megfejtői kSzüI augusztusban a kővetkezők nyertek könyvjutalmat: Csema Katalin, Kogice, Majmfrova 4, Kalló Jőzsef, Cierna nad Tison, Sidö Tikomé, Hroboőavo ő. 292, Keresztes Ria, Nővé Zániky, Turecká }8, Borisz István, Vyán^ Lanec ő. 13. Szeptemberi nyerteseink: Horváth Kati, Kolárovo, ni. 1. mája, Fábián András, Nővé Zámky, Turecká 18, Huta Angéla, Sládkoyiőovo, Hviezdoslavova 510, Egri László, Satárikovo, Pnákinova 18.