Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-19 / 42. szám
MARK DANIEL: George Barnett öt évet kapott. Még két és fél hónapja volt a szabadulásig, és nem tudott elaludni. A szél ostorozta a börtönszárny falait, és zörgette az ablakokat. A távoli otthon illatát idézte fel, olyan gondolatokat, amelyeket mindig igyekezett elnyomni. Bebugyolálta magát pokrócába egészen a feje bábjáig. Nyílt a cella ajtaja, majd ismét becsukódott. Valaki bejött. George óvatosan megmozdult, és a párnája alá nyúlt a zsilettért. .„Nem tartozom senkinek dohánnyal, de a dutyiban sosem lehet tudni.“ Az ágy végénél siránkozva megszólalt egy hang: — Fent vagy, George? — Nem, ki az? — En vagyok, Trevor. Felgyújthatom a lámpát? — Nem, az istenit. Tűnj el, Trev! — Okvetlenül beszélnem kell veled... Meglépek. — Micsoda? A látogató védtelennek és békésnek tűnt. Alacsony zömök termete volt. A két Őszülő hajtincs közül kivilágított tar koponyája. — Gyere, szívjunk egyet — szólalt meg Barnett. A látogató a zsebébe nyúlt, és egy pléh- dobozt dobott a szalmazsákra. Barnett vastag cigarettát sodort magának. — Miféle marhaságot mondtál a meglógásról? — Igen, olajra lépek. Trev, te meghülyültél?! Hiszen az utolsó hónapjaidat töltőd. Ezt én is tudom, de meg kell lépnem — mondta, miközben idegesen topogott —, egyszerűen tennem kell valamit. — Hát igen — vigyorogta el magát Bár- nett —, de hallgass meg néhány keményen megszolgált tanácsot. Ha meg akarsz lógni, akkor lógj, de mindig és mindenki elől. Visz’látt Trevor Abbott óvatosan elsomfordált a lépcsőkön. Az éjszaka hirtelen nagyon csendes lett. Felnyúlt az ablakpárkányra, és lassan felhúzta magát. Egy ideig a semmiben kalimpált a lábával, majd csendben feküdt az ablakban, félig kint, félig bent. Lassan áthúzta magát az ablakon. Most már csak ugrania kellett, hárorn méter magasságból a fűbe. Kissé ügyetlenül ért földet, csendben el is káronikodta magát. Megkarcolta a kezét az érdes falon, és az ablak nyúlványa A t alábbi tbrténetnek, bár kitalált, valós társadalmi háttere van. Híven tükröt! a mai angol {ogrendszer torzulásait, a kapitalista rendőrsóg önkényét, íelvillantja a terrorizmus problémáját és az angol társadalom legfelsőbb rétagetnek a reak* dós beállítottságát. felhasította a nadrágját. Megnyalta a száját, és elindult. Előtte a büntetőtábor sorakozóhelye terült el. fobbra az őrök blokkja állt, az ablakokban fényt látott. A szolgálatos ör kényelmesen ült a széken, lábát az asztalon pihentette, s egy képeslapot forgatott. A sorakozóhely mögött virágágyások voltak, azok mögött a sporttér. Valahol távolabb, a sötétben még négy fegyör tartott mmwm szolgálatot. Es a fegyörök nem szerették a szökő fegyencéket. A nyílt fegyház, végeredményben, a bizalom kérdése is. Trevor gondosan figyelve a neszeket, kilépett a sorakozóhelyre. Néhány pillanat múlva rávetődött egy felhő árnyéka, és Trevor eltűnt a sötétben. Ez 1976 szeptemberében történt. XXX A nyílt fegyházban sok munkalehetőség van, valamint alkalom a különböző tanfolyamok látogatására. Mickey Rourke a kertészetet választotta. A többi fegyenc dilisnek nevezte, és kicsúfolta. Kint szabadlábon a rendőrök mindig addig provokálták, amíg mérgében el nem követett valamit, és visszakerült a fegyházba. Itt a ravenhílli nyílt fegyház kertjében egészen jól érezte magát. A nap legnagyobb részét egyedül töltötte, és így nyugalma volt. Szorgalmasan ásogatott a fülledt melegben. Már csak egy kis darabot kellett felásnia. Beleillesztette az ásót a földbe, és rálépett. Az ásó valamibe beleütközött. Mickey lehajolt és elkaparta a földet. — Jézusmária — nyelt egy nagyot —, fézusmária! Keze két lenyúzott emberujjat tapintott ki. A felásott földből egy őszes haftlncs kandikált ki. Néhány nappal később a Times című napilap a következő hírt közölte: „Halva találtak egy újságírót. Trevor Abbott szerkesztő a North Riding Curler volt munkatársa holttestét találták meg a ravenhilli nyílt fegyház területén Lincoln- shire-ben. A rendőrség nyomoz a halál oka után, de eddig még nem volt hajlandó semmilyen nyilatkozatot adni. Abbottot a leedl bíróság ítélte két év fegyházra 1975 áprilisában. Tetten érték, amikor a Ripley Brough-l városházán a lakásosztály irodáját kutatta át, és titkos mikrofonokat helyezett el abban a helyiségben, ahol a lakásbizottság bizalmas üléseit tartotta. A nagy port felverő ügy annak idején a „yorkshire-t Watergate“ néven lett közismert. Abott néhány hónap múlva szabadult volna.“ Abbott valóban betört a lakásbizottság helyiségébe, mivel nagyon sok polgár nem kapott lakást, pedig lakásépítésre nagy összeget szavazott meg a városi tanács. Trevor Abbott bizonyítékokat akart szerezni a pénz helytelen kezeléséről. Abbott halála után felesége felkereste férje jó barátját, Sebastian Foy , fiatal ügyvédet. Az eseményeket tovább már Foy mondja el: — Mögötte mentem a lépcsőkön, bekísértem az irodába, és becsuktam az ajtót. — Most mondj el mindent, Cindy, amit az ügyről tudsz, és azt is, miben segíthetek. — Nagy megrázkódtatás volt ez számomra. Az a mód, ahogyan meghalt, nagyonx különös. Valamire rájött, mondta nekem, hogy ez nagyon veszélyes. Valami nagyot fedezett fel a fegyházban. Trevort nem ölték meg csak úgy. Valami nagyon fontosat fedezhetett fel. — Valami olyat, amiért érdemes megölni egy embert. Bizonyára... Csakhogy, Cindy, a verekedések és a bosszú napirenden van a fegyházakban. Cindy egy ideig kotorászott kis retlkülfé- hen, majd elővett néhány levelet. {Folytatjuk) INNEN-ONNAN Egy New York-l kiállításon az érdeklődök arany pénzérméket szemlélhettek meg. Az érmék egy nyitott akváriumban voltak, és bárki kivehette volna őket a vízből. Ezt azonban sen-' ki sem tette, mert a vízben, az aranyat őrizve néhány éhes kajmán körözött. Az ausztráliai Darwin város banktrezorját is krokodilus őrzi. Egy angol focicsapat klubjából gyakran tűntek el a csapat értékes trófeái, mígnem i a vezetőség egy oroszlánt állított „őrségbe“. A legeredetibb a Sheple angliai kis sziget lelkésze volt. Kétszer ellopták a templom tornyát fedő értékes ólomlemezeket, harmadszor azonban a tolvajokat egy harmincezer „főnyi“ méhraj lepte meg. A tokiói állatkertben riadót feleztek, mert megszökött egy gorilla. Az alkalmazottak azonnal kiválasztották maguk közül a legjobb lövészt, és az altató injekciót lőtt a gorilla testébe. Mielőtt azonban az állat lerogyott és elaludt volna, behúzta a fejét, és emberi hangon szólalt meg. Kitudódott, hogy gorillabőrbt bújt ember a szökevény, akit az állatkert vezetősége bérelt fel, hogy ellenőrizze az alkalmazottak éberségét. XXX Az angliai South \Port városkában a művészetek házát elárasztották az egerek. Nem használt semmilyen irtószer. A polgármester és a városi tanács tagjai már kétségbeestek, amikor egy váratlan esemény megoldotta a problémát. A művészetek házában rockhangversenyt rendeztek. rock kedvelői angol hidegvérrel hallgatták az ordító zenekar decibeljeit, az egerek azonban nem bírták ki ezt a lármát. Nem tudni, mi történt velük, mily módon hatott „érzelmükre“ a divatos zene, de a hangverseny után soha többé egy egeret sem láttak a házban. AZ EMBER ÉS MUNKÄJA Mindenkinek szüksége van élelemre, valahol laknia is kell, szeretne szórakozni, üdülni, tévét nézni, szépen öltözködni. Persze mindez pénzbe kerül. Pénzünk viszont csak annyi lehet, a- mennylt kitermelünk. Ebből tehát világosan kitűnik: társadalmunk gazdaságának felvirágzása, prosperitása polgáraink személyes érdeke. Ha kezünkbe veszünk egy számológépet, könnyen kiszámíthatjuk, hogy társadalmunk mindenkitől körülbelül negyven év aktív munkatevékenységet kíván. Ez hozzávetőlegesen nyolc—tízezer munkanap, nyolcvan- ezer óra. Életünk egynegye- de-egyötöde. Az időnk többi része a szabad időre és az erőnk regenerálására tagolódik. Mível tudunk a társadalomnak, és ezzel önmagunknak is a legnagyobb hasznára lenni? Bizonyára azzal, hogy felkínáljuk a legjobbat, ami bennünk van, amire adottságunk van, és ezt a társadalom el is fogadja. És itt van az első kérdés: Rendben van minden ezen a téren? Képesek lesznek-e majdani munkáltatóink megismerni, ml rejlik bennünk? A társadalomtudományok már sok mindent tudnak erről. A hetvenes években hazánkban több száz felmérést végeztek. Elmélkedéseinkben főleg ezekből szeretnénk kiindulni. A felmérések eredményei arra késztetnek, hogy elgondolkodjunk. Például: vajon Jól meggondoljuk-e, milyen Iskolába jelentkezzünk, milyen munkahelyet válasszunk? Nyilván nem mindig. Bizonyíték erre a nagyarányú munkaerővándorlás. Évente dolgozóinknak csaknem az egyötöde elhagyja a munkahelyét. Ezzel persze nem azt akarjuk állítani, hogy ezt a nagyarányú mozgást csak a rosszul választott szakma vagy munkahely okozza. Sőt azt sem, hogy minden munkahelyváltozás káros. Az az Igazság, hogy ezeknek az embereknek a kétharmada objektív okokból hagyja el a munkahelyét: bevonulnak katonának, továbbtanulnak, nyugdíjba mennek, magasabb beosztásba kerülnek. De a távozások hét százalékát meg tudnánk gátolni, mert szükségtelen, fluktuációnak számít, Azt mondhatnánk, hogy a hét százalék semmi, de a közgazdászok kiszámították, mibe kerül ez a társadalomnak. A munkahelyek elhagyása évente tíz milliárd korona kárt okoz népgazdaságunknak. Ebből három milliárd koronát megtakaríthatnánk, ha ... Ha mindenki, mielőtt fel- bontja munkaviszonyát, tudatosítaná, hogy egy szakképzetlen munkaerő távozása 10 000 koronába, egy szakképzetté 25 000, egy mérnök távozása 50 000 koronába kerül. Nem beszélve a legmagasabban képzett dolgozókról, pl. a tudósokról. Ma már tudjuk, hogy a távozás előtti hónapban a dolgozó kb. tíz százalékkal kevesebbet termel, az új dolgozó, aki a helyébe jön, az első hónapban csak kb. 70 százalékát nyújtja az átlagos termelésnek, több selej- tet gyárt, hibákat követ el. a ki- és belépéssel sokasodnak aZ adminisztratív teendők» orvosi,.vizsgálatok stb. Egy személyzetis így nyilatkozott: Ügy érzem, mintha lyukas vödörrel akarnék vizet hordani. Fönt beleöntöm az új dolgozókat, lent viszont ugyanolyan arányban kifolynak. De vajon mi az oka ennek a nagyméretű mozgásnak? Erről majd a következő számban. Arany János 1817-1882 VÍZSZINTES: 1. A száz éve elhunyt nagy magyar költő egyik balladája. 12. Kender megmunkálására való eszköz névelővel. 13. Gárdonyi szülőhelye. 14. Hivatali alkalmazás. 15. Szerelem olaszul (ÁMORÉ). 17. Az első amerikai űrhajós (John). 18. Víz jelzője lehet. 19. A mollbdén vegyjele. 20. Szlovák tagadás. 21. Manilla- kender. 22. Megkülönböztető jegy. 23. Kiejtett betű. 24. Olasz származású táncdalénekes (Salvatore). 25. Szamárcsemege. 26. NŐI becenév. 27. A Magyar Tanácsköztársaság termelési népbiztosa volt (József). 28. Névelös épület. 20. Gyümölcsöt szárít. 31. Római szám és a százszorosa. 32. Halványul. 33. A Föld legnagyobb magasföldje Közép-Azsiában. 34. Szakszervezetek Országos Tanácsa röviden. 35. Madárbörtön. 36. Mese egynemű!. 37. Szarv közepe. 38. On. 39. Meggyőződés. 40. A csont orvosi neve. 41. Magyar -mondabeli madár. 43. Cicero gyorsírója volt. 44 .........sapiens, az ember tudományos ne ve. 45. Igeképző. 47. ...-tak 48. Lakás része lehet. 49. Vonal régiesen névelővpl. 31. Arany-mű (trilógia része). FÜGGŐLEGES: 2. Svájci kanton. 3. Angol munkáspárti miniszterelnök volt. 4. Kúszónövény. 5. Les betűi keverve. 6. Ételízesítő. 7. Afrikai főváros. 8. Női név. 9. Ló- név. 10. Német, román és spanyol gépkocsijelzés. 11. Lodl közepe. 14. Arany-mű. 15. Arany-mű. 16. Arany-mfi. 18. Papi pipájáról ismert baranyamegyei község. 19. Feszes, kimért. 21. Állami bevétel. 22. Kielégítően. 24. Tüskés gyomnövény. 25. Égtáj. 36. Gyors eső. 27. Berber néptörzs. 28a. Van feleségé. 30. Szovjet gépkocsimárka. 35. Büntetést kiszab. 36. Idegen női név. 38. Csecsemő „kelléke“. 39. Széchenyi István műve. 41. Meghosszabbít. 42. Mocsaras helyen élő, kisebb madár. 44. Kopoltyús állat. 46. Kamionok jelzése. 48. Csapadék. 49. Névelő. 50. Tagadószó. Beküldendő a vízszintes 1., 51., a függőleges 14., 15. és 18. számú sorok megfejtése. SV. A lapunk 40. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: Párizs gyomra, Patkányfogó, Germinal, Igazság. A pénz. Nana.
