Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-10-19 / 42. szám

2 SZOVJETUNIÖ — KGST-TAGÄLLAMOK CSAKNEM 30 MILLIÁRDOS ÄRLCSERE - FORGALOM A KölcsönSs Gazdasági Segítség Tanácsának tagálla­maival folytatott szovjet árucsere az idei első félévben 29,8 milliárd rubelt tett ki, és 13 százalékkal nőtt 1981 azonos időszakához képest. A szovjet kivitel 9 száza­lékkal bővült és 1S,1 milliárd rubeles értéket ért el, az import pedig 19 százalékkal növekedett. A Szovjetunióval folytatott külkereskedelemben az első helyet az eddigiekhez hasonlóan az NDK foglalja el, utána hazánk következik. 1982 első felében a szovjet export 50,5 százaléka irányult a KGST-tagországokba, néhány fontos árucikk esetében még ezt a szintet is meghaladta. A szovjet külkereskedelmi forgalom 1982 első félévben meghaladta a 60 milliárd rubeles értéket. KGST -együttműködés a napenergia hasznosítására A KGST-tagországok figyelemre méltó eredményeket értek el a napenergia hasznosításában. E téren új lehe­tőségeket tartogat egy jelenleg közős kidolgozás alatt álló technológia olcsó szillciumelemek előállítására. A földre sugárzott napenergia mennyisége óriási, s ennek csak egy részét hasznosítva is nagy mennyiségű tüzelőanyagot lehet megtakarítani. A Szovjetunióban például most épül a két első „napfalu“ türkmén juhá­szok számára. Napenergia hajtja a motorokat, amelyek a kutakból sós vizet juttatnak a felszínre; végzi a víz sótalanítását, eljuttatását a lakóházakba és a gazdasá­gokba. Télen a napenergiával vizet melegítenek, forró nyári napokon a helyiségeket hűtlk. A KGST-országok közös kutatómunkájának fő iránya a napberendezések hatásfokának növelése. Egyelőre ugyanis a naperőmüvekben nyert elektromos áram tíz­szer drágább, mint a hőerőművek termelte villanyáram. Ez abból adódik, hogy a kollektorok a rájuk eső nap­fénynek csak kevés hányadát hasznosítják, ráadásul a nagyméretű napberendezések egyelőre elég drágák is. Éppen ezért különös figyelem irányul olcsó szilícium- elemek előállítására, amelyek a napfény átalakításéhoz szükségesek. IFJŰSÁGI találkozó Tizenhetedszer rendezték meg az idén a nagykttrtOsi (Vefky KrtíS) járás fiataljainak taiálkozóját Kékkőn (Modi^ Kameő) a vár alatti Tanyán. A rendezvénysorozat kegyeleti aktussal kezdődött, utána a kékkői művelődési otthon Hradfiianka fúvós- zenekarának koncertje következett. Az első nap műsorát záró diszkó előtt a részvevők elbeszélgettek Július Pán- tik színművésszel, aki a járás szülötte. Másnap sportműsorral folytatódott a rendezvény. Kár, hogy az asztalitenisz-tornán hiányoztak a lányok, a röplabdaverseny mezőnye kiegyensúlyozottabb volt. Dél­után a gyerekek rajzversenye folyt, este pedig ifjúsági bál volt a művelődési otthonban. A találkozó harmadik napja szintén sportversennyel indult. Nyolcadszor ren­dezték meg az utcai futóversenyt, utána a honvédelmi versenyre került sor. Az ifjúsági találkozó legnagyobb érdeklődéssel kísért műsora, a Kékkő város Arany Cí­meréért folyó kerületi táncdalverseny volt, amelyen az egyes járások győztesei léptek színpadra. Jana Pruáino- vá poltári óvónő lett a verseny legjobbja. A szervezők, a SZISZ NagykUrtösi Járási Bizottsága és a SZISZ kékkői helyi szervezete okulva az előző ta­lálkozók hibáiból mindent elkövettek . a járás fiataljai találkozójának sikeréért Egy észrevétel azonban mégis ide kívánkozik: ha a járás minden részéhői képviselve lettek volna a fiata­lok, jobban érvényesült volna a találkozó járási jeilege. BODZSAR GYULA VÁROM A LEVELED 15 éves vagyok, posztereket gyűjtök. Nagy Olga, Ga- lantská 72, 946 01 KameniCná. 19 éves autószerelő vagyok. Kuhárcsik László, Telki­bánya, Kossuth L. út 55, 3896, Magyarország. 17 éves vagyok, kedvelem az olvasást, sportot, zenét, különösen a csehszlovákiai énekeseket. Dánki Ilona, Törökszentmiklós. Csokonai út 16 sz., 5200, Magyaror­szág. Prágai levelezőpartnert keresek, akit érdekel a film, a színház, a zene, a sport és az irodalom. Erős Zoltán, H — 9746 Acsád, Béke u. 14, Magyarország. A Moszkvics mlndént ki­bír — írták a nyugati lapok az 1966-as Lon­don-Sydney, az IQYÓ^es Lon­don—Mexico City vagy ép­pen az 1973-as Safari autó­verseny után. A Moszkvicsok valóban ragyogóan szerepel­tek ezeken a különösen ne­héz viadalokon, és a leg­szélsőségesebb viszonyok kö­zött bebizonyították: műsza­ki tulajdonságaik terén fel­veszik a versenyt a sokszor tülreklámozott nyugati ko­csikkal is. Az említett ral- lyk már nem az első sike­reket jelentették a moszkvai AZLK (Lenini Komszomol Autógyár) történetében. Az 1958-es brüsszeli világkiállí­táson a nálunk is ismert 407-es típus és a 423 Combi aranyérmet nyert. A nem sokkal a háború után kibo­csátott 401-es modelljük egyes példányai még ma is fel-feltűnnek a nagyvárosi forgalomban. KORSZEROSITES NEHÉZSÉGEKKEL A hetvenes évek elején mégls^csökkennl kezdett a Moszkvicsok népszerűsége, mégpedig igen egyszerű ok­ból: megjelent a Zsiguli, a- mellyel a moszkvaiak 412-es modellje nem versenyezhe­tett. Az ÚJ típus kifejleszté­sét hátráltatta a gyár akkor kezdődő rekonstrukciója, a munkaerőhiány, és az újon­nan felvett munkások ala­csony szakképzettsége. A szétforgácsolt erőkifejtés eredménye: egyre gyengébb minőségű végtermék. A hi­bákat részben örökölte az 1976 óta gyártott 2140-es modell is. A Mosikvics jelene és jövője CÉL: A VILÁGSZÍNVONAL Az exportra szánt gépko­csik minőségével nem volt probléma — írta nemrégi­ben a nagy múltú üzem problémáival foglalkozó cik­kében a Pravda. — Azokat továbbra is a régi törzsgár- da állította össze, hanem a hazai vásárlók kezdtek „le­szokni“ a Moszkvicsról. A helyzetet tovább rontotta, hogy az AZLK- nem tudta megfelelően kiépíteni a szer­vizhálózatát, és lemaradása a Zsigulit gyártó Volgái Au­tógyárral szemben egyre nőtt. A Moszkvics-gyárnak ma is jobbára csak tervei vannak a nehézségek leküz­désére. Tovább folytatódik a ha­talmas területen fekvő üzem szerelőcsarnokáinak újjá­építése, a gépsorok korsze­rűsítése. A Jelenlegi ötéves tervben 60—65 millió rubelt szánnak az átfogó moderni­zálásra, de sok a gátló té­nyező is. A munkálatok kap­csán az autógyár tíznél több minisztériummal áll kapcso­latban — valahol valami mindig* hiányzik. Hol az épí­tőanyag, hol meg az új fém­megmunkáló berendezések, hol a szükséges tervdoku­mentáció. Egyre több a „ki­vételes“ kérelem, mert a partnerek már csak így haj­landók szállítani. Gyakran nincs hát kiút, minthogy maguk lássanak hozzá a szükséges alkatrész, termék gyártásához. Már több ntint egy éve az 60 ÉVES A. fSZDVJETUNIÓT autóipari miniszterhelyettes­nek, L. B. Vaszlljevnak a személyében új vezérigazga­tó került a moszkvai egye­sülés élére. Sok szakember, termelésirányító, üzemvezető érkezett a ZIL, a VÁZ és a Kamaz gyárakból, akiknek fő figyelme a technológiai fegyelem és a munkarend megszorítására, az összesze­relt autók minőségének ja­vítására irányul. Nem feled­keznek meg a dolgozók munka- és életkörülményei­ről sem., A szovjet főváros párt- és állami vezetésének segítségével évi 25—30 ezer négyzetméterniy lakást, egy óvodát kap az AZLK. A dolgozók érdekeinek fi­gyelembevétele szigorú el­lenőrzéssel párosulva már hozott bizonyos eredménye­ket. AZ'idei év első felében egyharmaddal csökkent a beérkezett reklamációk szá­ma. — A gépkocsik, amelyeket ebben az ötéves tervben gyártunk és gyártani fo­gunk, szerkezeti felépítésük, megjelenésük, belső kialakí­tásuk és menettulajdonsá- gaik tekintetében nem ma­radnak el az adott .osztály­ban külföldön gyártott ko­csik, a Fiatok, a Renault-ok, a Volkswagenek mögött — nyilatkozta a vezérigazgató, — Ogy kell ezeket az autó­kat összeszerelni, hogy meg­feleljenek a világ autógyár­tásában szokásos szintnek. Ezzel a mondattál nem lehet egyet nem érteni. An­nál is inkább, hiszen az ösz- szes átalakítás, korszerűsí­tés egyetlen célért, az új, világszínvonalú Moszkvics kialakítása, gyártása végett történik. Az első lépcső eh­hez nem lehet más, mint a mostani gyártmány minősé­gének maximális javítása. OJ MODELL Az új gépkocsi prototípu­sa már készen áll: ötajtós, utasterének méreteit tekint­ve a Volgával vetekedő jár­mű lesz. Súlya a Volgáénál 350 kilogrammal kisebb, szé­lessége a mostani Moszk­vicsnál 130 mm-rel nagyobb, 80 lóerős motorja az első kereket hajtja meg. Az új modellnek még csak száipa van. A 2141-es sorozatjeiíóst viseli majd — várhatóan 1985-től. A mostaninál jóval ké­nyelmesebb és gazdaságo­sabb autó egy, a szovjet iparban lejátszódó folyamat jelképe lehet, míg a nehós- sógek, amelyekkel a gyár­tók szembe kerültek, szin­tén nem egyediek. Ezért kí­sérik az új Moszkvics sorsát egyaránt nagy figyelemmel otthon és külföldön. H. B. A VÁROS ÉS ATYJA Képletesen mondva Komárom (Komárno) hazánk egyik kapuja, de e kapu kulcsára nincs szükség, mert sarkig tár­va vár mindenkit. A város szimbolikus, hatalmas kulcsát azonban láttuk a. vnb irodájában, ahol a Komáromi Vnb el­nökével, dr. Olveczky Ferenccel beszélgetünk. — Városunk értékes műemlékekben bővelkedik, amelye­ket. mi üieg akarunk őrizni az utánunk Jövő nemzedékek számára is" mégpedig úgy, hogy a régihez szervesen illesz­kedjék az új, á modern. Ezáltal tulajdonképpen a város tör­ténelmi magva új szerepet kap. Tömérdek munka vár még ránk, Jóllehet eddig is óriási változáson ment keresztül Ko­márom. A korszerűtlen, értékeket nem képviselő házakat le­bontottuk, és helyettük új lakónegyedeket emeltünk. Hogy ml mindent tervezünk még? Mindenekelőtt felépítünk két korszerű alapiskolát, elkészül a műút, bevezetjük a gázt örsűjfaluban (Nová Strá2), javltjuk az egészségügyi ellá­tás, további lakások épülnek, lesz fedett uszodénk és még sorolhatnám tovább is, mert ezt mind-mind igényli a vá­ros. Még mindig nem tudunk kielégíteni minden lakásigény- lést, több bölcsődei és óvodai férőhely kellene. Ml azonban azon vagyunk, hogy minél hamarább eljussunk odáig, ami­kor majd ezeket a gondokat is felszámolhatjuk. Az elnök szerényén elhárltolra a dicséretet, és megkért, ne írjak személyéről, érdemeiről. Nem fogadhatok neki szót, mert nem lehet elhallgatni érdemeit, sem azt, hogy nem­rég ünnepelte 50. születésnapját. Előbb mint ifjúsági tisztségviselő ténykedett a kö­zért, később szövetkezeti elnök, majd pedig a Nem­zeti Front jb titkára volt. Nagy érdemeket szerzett Komá­rom fellendítésében. Munkásságáén A- jubUeum alkalmáböl az SZLKP jb üdvözlő levélben köszöntötte dr. Olveczky Ferencet, köztársasági el­nökünktől pedig ,,Az építésben, szerzett érdemekért“ kitün­tetést kapta. Stanislav Iliéi ■ f iiii- s - ' , ................. A hajógyár és a hajók á város látképének elválaszthatallau velejárói. TESTVÉRSZERVEZETEINK ÉLETÉBŐL Keresztúri képeslap Helyreigazítás Lapunk előző számában a Steiner Gáborról szóló meg­emlékezés címébe sajnálatos hiba csúszott. A cím he­lyesen így hangzik: Nem törték meg soha. A Somogy megyei Bala- tonmáriafürdö egykori ősközsége, Balatonke- resztúr Nagykanizsához kö­zel a tő északi oldalán ta­lálható. A turisták kedvelt helye. A község nyaranta a fürdeni vágyók ezreinek ad átmeneti otthont. Ennyit röviden Keresztür- ról, de mert kíváncsi ember vagyok, érdekelt az itt élő fiatlok élete is. Felkerestem a falu KlSZ-alapszervezeté- nek titkárát, Ifj. Simon Gé­zát, s tőle átfogó képet kap­tam a magyar Ifjúsági szer­vezet tevékenységéről. — KISZ-alapszervezetünk 24 tagú. Fél éve vettem ét az Irányítását Molnár Má­riától, az akkori titkártól. Örökségül tennikész ■ fiúkat és lányokat, valamint meg­alapozott szervezetet kap­tam. Akcióprogramunk fel­öleli mindazt, arai érdekli,, érinti a fiatalokat, a kultűr- munkától a társadalmi tevé­kenységig mindent. — Kitől vagy, miktől kap­tok támogatást a szervezeti élethez? — Nagyon Jó a kapcsola­tunk a járási, marcali KISZ- hizottsággal. Tőlük kapjuk a legtöbb segédanyagot. A köz­ségi tanács Bárdos János ta­nácselnök vezetésével szin­tén nagy figyelmet szentel munkánknak. Kéréseink ál­talában nyitott fülekre talál­nak. Vitakörünk munkájához pedig a legtöbb segítséget Bakó Béla tanár adja, ő tart­ja azokat az előadásokat, amelyekről aztán elbeszélge­tünk, mondhatnám, jókat vi­tatkozunk. S ha már a kap­csolatainkról beszélünk hadd említsem meg a 3939-es szá­mú Kossuth Lajos úttörőcsa­patot is, amelynek munká­ját ml segítjük. Természete­sen ezt nagy örömmel tesz- szük, hiszen a ma kisdobo­saiból, úttörőiből lesznek a holnap KISZ-esei. Tengerdl Géza úttörövezető szintén el­látogat ■ összejöveteleinkre, így a segítség kölcsönös. A keresztúri KISZ-szerve­zet fiataljai otthonosan be­rendezett klubhelyiségben találkozhatnak. Amikor ott Jártam, elsőnek azok a pla­kátok ragadtak meg, ame­lyeket a klubba Járó fiata­lok készítettek. — Szeretünk ebben a klub­ban lenni — vallotta Simon Géza. — Éppen ezért igyek­szünk minél kellemesebbé tenni. Általában a KlSZ-gyű- léseken kívül Is itt találko­zunk, társasjátékokat Ját­szunk, beszélgetünk, magnó­zunk, sőt ha valamelyikünk­nek név- vagy születésnapja van, azt is közösen ünnepel­jük. Nem állítok valótlant, amikor azt mondom, szeret­jük klubunkat. — Beszéltünk már a vita­körökről, kapcsolataitokról, most szeretnék valamit hal­lani a társadalmi munkáról is. — Szervezetünk egyik leg­erősebb oldala éppen a tár­sadalmi munkában való rész­vétel. Mindenütt ott va­gyunk, ahol szükség van ránk. Kivesszük részünket a parkosításból, rendben tart­juk a futballpályát, a klub környékét. Minden tag ledol­gozik évente 45—50 órát. Mint minden akciónkból, a társadalmi munkából Is leg­tevékenyebb tagjaink veszik ki leginkább a részüket. A keresztúri KISZ-ről al­kotott képünk azonban.nem lenne teljes, ha megfeled­keznénk a nehézségekről. Ifj. Simon Géza főleg a kul- túrház hiányát ős egy-két tag passzivitását említette meg legnagoybb probléma­ként. Amikor a további cé­lok felöl érdeklődtem, csak ennyit mondott: — Minél jobb munkát sze­retnénk végezni. Géza egyéként a Balatón- fenyvési Állami Gazdaság karbantartója. Hobbija a foci, az olvasás és a borosüveg- clmkék gyűjtése. Búcsúzóul még megjegyezte: — A csehszlovák SZISZ- szervezetek, akárcsak a ml KlSZ-alapszervezetelnk egy célért tevékenykednek és dolgoznak a Jövőben is. Ezt a célt a DlVSZ-himnusz el­ső sora is megfogalmazta: harcra boldog jövőért me­gyünk. KERTÉSZ LÍDIA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents