Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-12 / 41. szám
13 A Földön körülbelül negyvenmillió vak emberéi.Van, ahol élnek, van, ahol tengődnek. Az NDK szociális politikáját naponta tudatosítják az ország vak polgárai, hogy ugyanolyan emberek ők Is, mint a többiek, és nincsenek az ország terhére, számítanak velük. AZ ELET HAT PONTJA Azt, ahogy a férfi nézegetett, sosem felejtem el, azaz nem is nézegetett, ha a nézés szó szoros értelmét vesszük, hanem tapogatott. Az ujjaival. A fekete bőrű férfi szemén sötét szemüveg volt, pedig egy helyiségben voltunk, és odakint már erősen szürkült. A gépek közötti kis utakon egy néger ember irányította. Megmutatta, hol kell megállni, kezét a „nézegetett“ tárgyra irányította. Egy másik férfi erős, dioptriás szemüveggel magyarázott a körülöttünk levő gépekről, berendezésekről. Néha odaszólt valakinek, hogy tegyék közelebb a pontozott sorokkal ellátott lemezt, vagy húzzák ki a lapokat a borítóból. — Ez a vendég Ghánából jött — mondta Siegfried Tschirner doktor —, a ghanai vakok szervezetében tevékenykedik, s most itt nálunk, az NDK-ban tanulmányozza, hogyan gondoskodik az ország a vak polgárairól. Pénteken Olaszországból és Algériából fogadtunk vendégeket, a jövő hétre a Szovjetunióból jelentette be magát egy csoport. Tschirner igazgató dolgozóasztalán vázában virág volt. Ezt a ghanai vendég nem láthatta, de más érzékszervével, főleg tapintással sok mindent érzékelhetett, de érezhette a végtelen nagy gondosságot is. A helyszín Lipcse központjában a Vakok Központi Német Könyvtára, amely a maga nemében világviszonylatban is az egyik legjelentősebb intézmény, ahol segítséget nyújtanak azoknak, akikhez a természet könyörtelen volt, vagy valamilyen szerencsétlenség, esetleg betegésg folytán vesztették el szemük világát. A könyvtárban hatezer könyveim található huszonnégyezer kötetben, továbbá hatezer zenei anyag, nyolcezer ötszáz kottafüzetben, háromezer-kétszáz „hangos könyv“ összesen hétezer-négyszáz kópiában... De ez távolról sem minden. A könyvtár kölcsönöz az NDK-ban, valamint külföldön élő német nyelvű vakoknak szépirodalmi, műszaki és társadalomtudományi könyveket, folyóiratokat a vak telefonkezelőknek, programozóknak, nőknek, fiataloknak, a sakk, az irodalom vagy a kultúrpolitika Iránt érdeklődőknek, és vakírással lejegyzett kot-! tákat a vak zenészeknek. Az asztal egyik oldalán egy fiatal nő Verne Hódító Robur című könyvét olvasta, szemben vele egy vak érzékeny ujjal követték a szöveget a pontozott kartonlap felületén. A regény új kiadásának korrektúrája készült. Innen az ellenőrzött kartonlap egy másik helyiségbe kerül, ahol a gép a Braile-féle pontirást átmásolja egy vékony fémlapra — a matricára. Erről nyomják majd a rotációs gépek a készülő könyv oldalaira. Megkérdeztem, min dolgoznak; mivel nem ismerem a vakírást, nem tudtam elolvasni a szöveget. A lapon nem voltak különböző típusú betűk, illusztrációk vagy grafikai díszitőoiemek, mint a hagyományos írással készülő könyveknél. Azért a vakírással készülő könyvekben sincsenek csak betűk. — A vak polgárainknak is joguk van a tudás birtoklására — magyarázta Tschirner Igazgató, miközben kipontozott sorokkal és domború ábrákkal teli lapokat rakott elém. — Kiadtunk mér egy világatlaszt, mértan-, biológia- és állattankönyvet, további egy könyvet a műemlékekről. Fantasztlkusl... Mindaz, amiről eddig csak hallottam és nehezen tudtam elképzelni, most azt „látom“ az ujjaimmal. Kísérleteztünk a vakok folyóiratainak az illusztrálásával is. Az egyik számban például közöltük a Béke-kerékpárverseny útjának a térképét. Tschirner doktor kezében a fehér botjával kikísért. Egyébként nemcsak a könyvtárat, hanem a nyomdát is ő vezeti, amely már 1894 óta működik, és elismerést vívott ki magának az egész világon. Megemlítettem neki azokat az elismerő szavakat, amelyeket a könyvtárról és nyomdájáról Borisz Zimintől a Vakokat Segítő Világtanács elnökétől hallottam, de Tschirner doktor azzal hárította el a dicséretet, hogy a könyvtárat ne tekintsem valami kivételesnek. Ez csak egy része az egyetemes állami gondoskodásnak az NDK-ban. Vak polgáraink hetven százaléka már nyugdíjaskorban van — magyarázta —, de ezenkívül itt van a maradék harminc százalék, akik fiatalok vagy produktív korban vannak. Az ő lelki egészségük érdekében kell, hogy ők is hasznosak legyenek, és lehetőségük legyen az érvényesülésre úgy, mint egészséges társaiknak. A statisztika azt bizonyítja, hogy a vakoknak csak tizenöt százaléka Ismeri a Braile-féle írást. A többi a sző szoros értelmében analfabéta. Ez nem érvényes az NDK harmincezer vak polgárára. Az ország gondoskodik róluk már kiskoruktól fogva speciális, vak gyermekek számára nyílt cse- csemöintézetben, később pedig a vakok szeretetotthonaiban. A vakok tízéves alapiskoláiban ugyanaz a tanterv, mint a többi alapiskolában. A megszerzett tudás Is ugyanaz, csak néhány tantárgyat képességeikhez igazítanak. Az összes tantárgyhoz megfelelő tankönyveik vannak. A Braile-féle írás elsajátítása után a negyedik évfolyamtól különleges gyorsírást is tanulnak, a hatodik évfolyamtól kezdve pedig gépírást. A tizedik évfolyam elvégzése után lehetőségük van kétéves szakosító Iskolában gépírói, programozói, telefonkezelői, zongorahangolói, masszőrl vagy esztergályos szakképesítést szerezni. Természetesen minden felsőoktatási intézmény kapuja is nyitva áll a vakok előtt. Legjobb bizonyíték erre maga Siegfried Tschirner, aki a lipcsei Marx Károly Tudományegyetem politikai gazdaságtan szakán szerzett doktori diplomát. Másfél évszázaddal ezelőtt a francia Luls Braile hat pont kombinációján alapuló pontírással ajándékozta meg sorstársait. A Német Demokratikus Köztársaság utat mutatott, és reményt adott a világtalanoknak. Ma már ezek az emberek nincsenek ráutalva a különféle szervezetek könyörado- mányaira. A szocialista állam gondoskodik róluk, segít nekik, és számít is rájuk. jAn BLAZEJ A szerző felvételei ti % Egy oldal a biológiatankönyvből 9 A nyomda JAMES GRADY A KONDOR HAT NAPJA Ä fülke ajtaja alatí vérsugár jeleni meg, majd kisvártatva megpillantotts Maronick testét a padlón. Malcolm blz-^ tos akart lenni a dolgában. Még kétszer lőtt, mielőtt kinyitotta volna a fülke ajtaját. Most meglátta, Malcolm lassan a földre engedte pisztolyát. XXX —i 493 7282 — Mitchell hangja kicsit' remegett. — Itt Kondor — Malcolm hangjából érződött a fáradtság. — Vége, Maronick halott. Nem küldene valakit értem? A' Nemzett Repülőtéren vagyok. Maronick is itt van. Tengerész egyenruha van rajtam. Három, CIÁ'-ügynökkel teli gépkocsi, két perccel előbb ért a repülőtérre, mint a rendőrség emberei, akiket a WC felügyelője riasztott, amikor megtalálta a holttestet. SZERDA — DÉLUTÁN I— Olyan volt ez, mintha egy ketrecben levő madárra vadásztunk volna. A három úr kávét szürcsölgetett. Powell dr. Lofts pszichiáterre nézett. — Ennek a Maronicknak nem volt esélye. Az idős úr is az orvosra nézett; ^ ^ Hogyan magyarázná Malcolm tetteit? ^ Nem tudok semmi pontosát mondani, amíg nem beszélek vele. De ha figyelembe veszem, mit élt át az alatt a néhány nap alatt, főleg kollégáinak a halálát és azt a tudatot, hogy a lányt is meggyilkolták, mert ő ezt hitte, no és a helyzetét, amelyben volt, azt kell mondanom, logikusan cselekedett. És Atwood?- Az túléli. Mindig csodálkoztam, mennyire színlelte ügyetlenségét. Túl okos volt ahhoz, hogy elhitesse magáról, idióta. De hogyan magyarázzuk meg Maronick halálát? — 'A rendőrségnek nem tetszik, de elhitettük velük, hogy a Capitol Hill-1 gyilkos öngyilkosságot követett el. Természetesen ehhez meg kellett vennünk a WC-felügyelőt, hogy felejtse el, amit látott. Malcolm lassan kezdett magához térni a szer hatása alól. Három órán keresztül a hisztéria határán volt, és állandóan beszélt. Az öreg úr és Lofts doktor három órába sűrítve végighallgatták a hat nap történetét. Amikor megmondták neki, hogy Wendy él, és hozzávezették, majdnem elájult. Bámulta az alvó lányt, akinek a fejét kötés borította és mindenféle vezetékkel és csővel egy bonyolult gépezettel volt összekötve. Végül egy másik szobába kísérték, és egy jókora adag nyugtatóval hosszabb pihenésre „késztették“. A Kondor pályafutása befejeződött. (Vége)' ŐSZ CSONTOS VILMOS ,'M űsz felei" című verséből idézünk: Rongyosodik a kukoricaszár, Amíg ringatja sápadt csöveit. rejtvényben. folytatása a Vízszintes: 1. A versfolytatás első része. 11. Tüzet éleszt. 12. Arab férfinév. 13. Szovjet félsziget. 14. Retteg. 16. Az egyik német névelő. 18. Ilyen korán? 19. Tova. 20. Lassú, kényelmes. 23. Hangtalan zaj. 24. Keleti szőnyegfajta. 25. Ligeti ülőhely. 27. Feszítőeszköz. 29. Állóvizekben szétterülő, virágos növénytársulás. 30. Magyar filmrendező (Károly 1896—1953). 32. A nátrium és a kénvegy- jele. 34. Ruhát tisztít. 35. ... Christo, Dumas regényalakja. 36. Tűzhányónak tölcsér alakú nyílása. 38. Alkotóművészek szokásos megszólítása. 39. Jugoszláv kikötőváros. 40. Levegő. 41. Verem közepe! 42. Kerti szerszámok. 43. Jugoszláv pénznem. 45. Inga egynemű betűi. 46. Omladék. 48. Hisz neki, pedig az félrevezeti. 49. Csecsemősírás. 51. Embertömeg. 53. Mutatósző. 54. Dög betűi. 56. Székesegyház. 57. Kevert sáv! 58. Jogos örökség. 60. Nyakba- való. 62. Kenyeret vág. Függőleges: 2. Levegőmozgás. 3. Szovjet gépkocsimárka. 4. Keresztül. 5. Kettőzve: a tavak városa. 6. Valaminek a sikerét ünneplő evés-lvás. 7. Sürgős a dolga. 8. Egyformák. 9. Fordítva: az ezerjó hazája. 10. Megszégyenít. 11. A versfolytatás második része. 15. Óriás molekulájú anyag. 17. Táncot jár. 20. Lóbetegség. 21. A Skoda kocsik egyik típusa volt. 22. Aludttej jelzője lehet. 26. A Dívina commedla szerzője (Alighieri). 28. Szék jelzője lehet. 31. Hamburgban megjelenő nagy képesújság. 33. Táborozási kellék. 35. Belenyugvás, beletörődés. 37. Tollasodni kezdő madár jelzője. 38. Lótenyésztő üzem. 40. Finom csemegeétel. 44. Földdarab. 47. Lehetőség. 50. Város Etiópiában. 52. Piszok. 53. Kis erdei rágcsáló. 55. Évszak. 57. Cigarettázik. 59. Fordítva: előd. 61. Irányt mutató szó. 62. Szintén ne. 'Bekllldendő a vízszintes 1. "és a függőleges íí. számú sorok megfejtése.. S.li, A lapunk 39. számában megjeleni rejtvény helyes megfejtése: Montrose legendája. Az apát, Rob Roy; A kolostor, A lammermoori nász.
