Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-05 / 40. szám
Kilencen iiiflnic Ounaszer- dahelyen (Dnn. Streda) a Honvédelmi Szövetség járá- ,, sl bizottságának égyik szó- bálában. Kfvttlem mindenki- ■ nek van valamilyen köze a sorköteles fiatalok október elsefei bevonulásához. De azért én sem véletlenül csöppentem ebbe a társaságba: érdekelt, hogy a dnna- szerdahélyi járásban hogyan készítették fel a bevonulás előtt álló fiatalokat az egyáltalán nem könnyű katonai szolgálatra. Miután, katonai kifejezéssel élve, rendeztük sorainkat, azaz megindult a beszélgetés, Lengyel István őrnagy, a járási katonai parancsnokság dolgozója próbálta megvilágítani, miért olyan fontos a fiatalok alapos felkészítése a katonai szolgálatra. — Munkánkban politikai szempontokból kell kiindulni. Jól tudjuk, hogy a világ ' két egymással szemben ál- T-' 16 rendszerre oszlik. A NATO f' állandóan növeli költségve- tését, egyre lázasabban fegy- verkeztk. így ez a katonai szövetség Jelenti á legnagyobb veszedelmet a világbékére és természetesen a „ szocialista országokra Is. Fi- gyelembe kell vennünk azt I5, hogy a NATO fegyveres erőinek nagy része az NSZK- ban van elhelyezve, ami hazánk szempontjából tovább növeli a veszedelmet. Ezek a körülmények arra késztetnek bennünket, hogv . zo- cialista vívmányaink megvédésére hazánkban és a szocialista táborban a Varsói Szerződés tagállamaival együtt, a Szovjetunióval az élen közös erővel magas fokú, megbízható védelmi rendszert tartsunk állandó harci készültségben. Ennek IFJAKBÖL FÉRFIAK elengedhetetlen feltétele, hogy néphadseregünkben minden tekintetben magas szinten képzett katonák szolgáljanak. A kiképzés lényegében a sorköteles fiatalok katonai szolgálatra való felkészítésével kezdődik. Ez a felelősségteljes munka nagyobbrészt a Honvédelmi Szövetségre hárul. — A HSZ eleget tud tenni ennek a feladatának? Pálos Zoltán, a HSZ járási bizottságának elnöke: — Szervezetünkre nagyon nehéz feladatok hárulnak. A sorköteleseket nemcsak arra kell felkészítenünk, hogy elszakadnak a civil élettől, a családtól, hanem a haditechnika ismerésére Is,- hogy bánni tudjanak vele, s ha kell használni is. Sajnos az a technika, amely az oktatáshoz a rendelkezésünkre áll, nincs mindig olyan szinten, mint kellene. Az elavult technika sok esetben megbosz- szulja magát, hiszen nem tudjuk úgy felkészíteni a fiatalokat, ahogy szeretnénk. Viszont nagyon Jó eredményeket érünk el az elméleti oktatásban, ehhez már sokkal Jobbak a feltételeink. Szakképzett oktatókkal dolgozunk, néhánynk nem régen szerelt le, frissek még a katonaságnál szerzett tapasztalataik, így kamatoztatni tudják a HSZ-ben. — A Rorköteles fiatalok felkészítésével Horváth Gyula, a járási bizottság titkára van megbízva. Hogyan szervezik meg ezt a munkát? — Egy ember képtelen lenne ezt a munkát elvégezni. A Járási bizottság mellett működik egy bizottság, amelyben Jól felkészült szakemberek végzik az irányítást és szervezést. A regruták felkészítésében igen nagy segítséget kapunk a tartalékos tisztek klubjától is. — Ez jobbára önkéntes munka... — Igen, s ez elég sok gondot okoz a kiképzőinknek, mert főleg munkaidő után és szombatokon foglalkozhatnak csak a fiatalokkal. — A honvédelmi nevelés nemcsak a járási katonai parancsnokságnak és a HSZ- nek a feladata, a munkából a nemzeti bizottságoknak Is ki kell venniük a részüket. Karácsony Gyula, a járási nemzeti bizottságnak a titkára:-- A nemzeti bizottságok fontos szerepet töltenek be a sorköteles fiatalok felkészítésében. Biztosítják a HSZ kiképzőközpontjaiba a fiatalok megjelenését, szemmel tartjuk a sorkötelesek eredményeit, és megoldják a felmerült problémákat a szülök és a munkahelyek bevonásával. A nemzeti bizottságok polgári ügyeket Intéző testületet lehetőségeikhez mérten igyekeznek a bevonulást ünnepélyes eseménnyé tenni. Búcsúztatókat szerveznek a bevonuló fiataloknak, ugyanakkor ünnepélyesen fogadják a szolgálatból hazatérőket. A testületeknek ezt a munkáját az üzemek és a vállalatok Is támogatják. — Tehát a bevonulás előtt a legtöbb fiatal átesik a HSZ-kiképzésen. Az alakula- toknái megérzik-e a fiatalok, ha ezt a kiképzést komolyan vették, és becsülettel készültek a katonai szolgálatra? — ezt a kérdést tettem fel Lengyel István őrnagynak. — Szerintem nagyon Is sokat Jelent. Köztudott, hogy a mai katonai szolgálat sokkal nehezebb és bonyolultabb, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az alapkikép-' zésre a mai hadseregben sokkal kevesebb Időt tudnak fordítani, mint régen. mert a modem technika kezelésének elsajátítása pagy mértékben Igénybe veszt az újoncok fizikai és szellemi képességeit. Akik már a be- ' vonulás előtt megismerkedtek a hadseregnél használatos technika kezelésével, könnyebben veszik az akadályokat, több idejük marad magukra, pihenésre, szórakozásra. Czncz József tartalékos szakaszvezető nemrég szerelt le. — Te Is átestél annak idején ezen a kiképzésen. Érezted ennek előnyét? — kérdeztem tőle. — Mondhatom, hogy nagyon sokat Jelentett számomra ez a kiképzés. Főleg az első hónapokban, amelvek különben is mindig a legnehezebbek a katonák életében. Voltak olyan bajtár- satm, akik nem kaptak speciális kiképzést, s nekik bizony mindent az alapoknál kellett kezdeniük, míg nekem elég volt átismételni az anyagot. Én egyébként rádiós voltam. Természetesen tőlük is olyan szigorúan megkövetelték a technika ismeretét, mint azoktól, akik már bizonyos felkészOltség- ’eel Jöttek az alakulathoz. Amíg ők tanultak, én olvasgattam, vagy levelet írtam az otthoniaknak, — Manapság gyakran hallani, hogy nem valami edzett fiatalok kerülnek a hadseregbe. TI ezt hogy látjátok? — Kezdetben nagyon nehéz volt, sokat nyögdécsel- tünk, mindig fájt valamelyik testrészünk, de később már fel sem vettük az egészet. A HSZ elsősorban a sorkötelesek kiképzését végzi. Itt, Dunaszerdahelyen két szakterületen foglalkoznak a sorkötelesekkel:, rádiósokat és gépjárművezetőket képeznek a hadsereg számára. Ez néha elég sok problémát okoz. A fiataloknak az oktatásra be kell utazniuk a Járás falvalból, üzemeiből. Sajnos, elég gyak ran tapasztaljuk, hogy az üzemek vezetői nem mindig értik meg a kiképzés társadalmi fontosságát, s teszik lehetővé, hogy a fiatalok pontosan megjelenhessenek. Hodesko György, Lengyel Ottó és Mezei Tibor a közelmúltban estek át a sorkötelesek kiképzésén. Milyen volt? Mezei Tibor: A kiképzést nagyon szigorúan vették, megkövetelték tőlünk a rendet és a fegyelmet, és szerintem nagyon helyesen tették, mert a katonaságnál a rend és a fegyelem az alapja mindennek, s Jobb azt előre megszokni. Ogy érzem, jó katonák leszünk. Ezt bizonyltja az is, hogy mind a hárman megkaptátok a példás sorköteles kitüntetést. Mit kellett ezért teljesítenetek? Lengyel Ottó: Minden kiképzésen részt kellett vennünk, utána pedig a Járási versenyen bizonyítottuk tudásunkat. Csak 8 legjobb eredményeket elérők kapták meg ezt a kitüntetést, s remélem, hogy Jelent majd valamit az alakulatnál i$. KAMOCSAI IMRE GIMNAZISTA barAtainknAl A sajtónap alkalmából szerkesztőségünk három meleg szavú olvasőtalálkozóra invitáló levelet kapott. Az tpolyságt fSahy) gimnazistáktól is kaptunk meghívást. Szíves örömest mentünk el erre a találkozóra, hiszen az Ipolysági gimnazisták már évek óta hagyományosan szinte teljes létszámban megrendelik az Oj Ifjúságot. Ezt egyebek mellett a kedves ismerősnek, lapunk régi külső munkatársának, a gimnazisták, közkedvelt. tanárának. Sági Tóth Tibornak is köszönhetjük, aki most is melég szavakkal fogadott. És sajnálkozva adta tudtunkra, hogy a találkozón nem lehet Jeten mind a négy évfolyam diáksága, mivel a másodikosok és a harmadikosok a környező szövetkezetekben segédkeznek az őszi betakarítási munkákban. Viszont az elsősök és negyedikesek örömest maradnak a tanítás után is — mondta. Az elsősök, akik még jószerével meg sem melegedtek az iskolában, kicsit bátortalanok voltak. Nem úgy a negyedikesek. Közülük is elsősorban Vicza Marika volt a legbátrabb. Elöljáróban bemutatta nekünk az iskola új épületét, ahol az idén már a harmadik tanévet kezdték meg. Mondta, bár az épületben nyáron meleg, télen meg hideg van, ennek ellenére jól érzik magukat, örülnek a szép. Jól felszerelt tantermeknek. Aztán, mint akinek valóban szívügye kedvenc lapja, az Oj Ifjúság, kri- tiküs hangon méltatta szerkesztőségünk munkáját. Moodtúv ö Is, mint. általában az olv,a?ők többsége, hátulról kezdi olvasni az újságot, megállva Veronika válaszainál és a Slágerlistánál. Mondja, nagyon szereti olvasni a Világjárók rovat riportjait, s nagyon örülne, ha az eddiginél lényegesen több kritikus hangvételű riport, jegyzet jelenne meg, amelyben feltárnánk a mindennapok apró-cseprő fonákságait. Szerinte szívesen fogadna az olvasó sokkal több olyan írást, amelyek a fiatalok problémáiról szólnak, akárcsak vitacikkeket, amelyekhez a fiatalok kifejthetik saját véleményüket. Egy másik felszólaló, Kaiiyó József több technikai jellegű cikket, hírt szeretne olvasni a lapban. Megint mások szeretnék, ha a slágerlista a jelenleginél is bővebb terjedelemben és színesebb tartalomban jelenne meg, ha lényegesen többet írnánk a hazai és külföldi popegyüttesekről, nagylemezekről. Mások ezt lehurrogták, mondva, ennyi is sok, mint ahogy egyesek a Magyar Televízió által sugárzott, a Kórház a város szélén című csehszlovák filmsorozat tartalmának előzetes közlését is fölöslegesnek tartották. Megint mások helyeselték, így aztán gyorsan szavazásra bocsátottuk a kérdést. S épp fele-felé arányban voltak az igenlők és ellenzők, mint általában minden más kérdésben. Mindebből pedig a már Ismert és tudott tények vl- láglanak ki újra. meg újra: olvasótáborunk érdeklődése sokféle, S-, egyre szélesebb skálájú. S mi Ipolyságon is és most Is csak annyit mondhatunk: szűkös kereteink között, e 12 oldalon igyekszünk ennek az elvárásnak eleget tenni! '—ezer. Fotó: Tóthpál Gyula q, • S»
