Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)

1982-07-13 / 28. szám

-tagállamok és s többi fejtett ország kö­zött Húsfogvasztüsban felülműljuk az olyan fejlett tőkés országokat, mint Ausztria. Dánia, Hollandia. Svédország, Svájc és Nagy-Brltannia. 1980-ban pél­dául nálunk az egy főre eső húsfogyasz­tás 85. a tejfogyasztás 215 kilő volt. El­lenben messze elmaradunk a többi or­szág mögött gyümölcs- és zöldségfogyasz­tásban. Ugyanakkor a magas élelmiszer- fogyasztás megőrzése végett több mező­gazdasági termékből behozatalra szoru­lunk Pillanainyilag a mezőgazdasági és élel­miszeripart termékek behozatala egész behozatalunk 10,6 százalékát teszi kS. A Világ élelmiszertermelését azonban nagy­fokú aránytalanság jellemzi, a piac! egyensúly meglehetősen labilis. Az Eu- röpai Gazdasági Közösségnek több ter­mékből sikerült jiztosítan! az önellá­tást. Az egyes országok között azonban 6 tekintetben is lényeges különbségek vannak. Legjobb a helyzet Dániában, ez­zel szemben Nagy-Brltannia a legtöbb termékből behozatalra szorul. Hollandia és Belgium az egyik oldalon gabonából és takarmányból behozatalra szorul, a másik oldalon viszont jelentős felesle­get termel állattenyésztési termékekből. lőUebet, az élelmiszerek ára nem eóielkedik olyan rohamosan, mint a nyers- és tüzelőanyagok ára, 1979-ben már kétszer magasabb volt, mint a het­venes évek elején. Az árak emelkedése és a termelés aránytalansága mellett le­lassult a világ élelmiszertermelésének fejlődése, ami elsősorban a nagy népese­dést kimutató fejlődő országokat sújtja. Ezt a helyzetet használja ki az Impe­rializmus. és az ún. „élelralszerfegyver“ bevetésével igyekszik megvalősítant po­litikai és gazdasági céljait Afrikában, La tin-Amerikában és Ázsiában. A sok példa közül hadd említsünk meg egyet: az Amerikai Egyesült Államok annak idején gabonaembargöt alkalmazott Chi­lével és japánnal, szemben. Az utöbbl Időben ugyanezeket a mód­szereket alkalmazza a szocialista or­szágokkal szemben is. IPSQ-ban például a Szovjetunióval szemben meghirdetett gabonaembargö arra irányult, hogy az új termés betakarítása előtt 7 milliö ton­nával csökkentsék az ország gabonatar­talékait, ami végső soron egymlllfő ton­na bús és 300 ezer tonna tojás terme­lését hiúsította volna meg. A Reagan-kormányzat, a Carter-adml- nisztrácíő sikertelen embargójának bírá­lata után sem vetette el annak a lehe­tőségét, hogy hasonló eszközzel gyako­roljon nyomást a Szovjetunióra és szö­vetségeseire. A Fehér Ház kereskedelmi tanácsadója például kijelentette, hogy a nemzetközi kereskedelemnek a külpoli­tika érdekelt kell szolgálnia. E tényezőket nem hagyhatjuk figyel­men kívül, ezért az önellátás biztasUá- sának az alapvető élelmi cikkekből a következő években is elsőrendű jelentő­sége lesz. Reális lehetőségeink vannak arra, hogy gabonából, takarmán/- és ola­jos növényekből, gyümölcsbőt és zöld­ségből Önellátók legyünk. Ugyancsak le­hetséges, hogy csökkentsük, majd telje­sen beszüntessük a behozatalt olyan kis tömegű termékekből, mint a mák, a hü­velyesek, a gyógynövények és mások. E követelményeknek csakis úgy felelhe­tünk meg, ha merészen aikalinazzuk az új munkamódszereket, emeljük a ntun- kaszervezés és Ipányitás színvonalát, és fokozzuk a mezőgazdasági dolgozók kez­deményezését. A mezögazdasAgí TERMKLES felada­tai A 7, ÖTÉVES TERVBEN A CSKP XV, kongresszusán előirány­zott feladat, az önellátás biztosítása to­vábbra Is időszerű marad. Az élelmi­szerek termelését növekvő mértékben hazai forrásokból kell biztosítani. Me­zőgazdaságunk lehetőségeinek reális ér­tékelése alapján feltételezzük, hogy a mezőgazdasági termelést 2,6 százalék­kal növeljük ebből a növénytermesztés­ben 20. az állattenyésztésben 9,1 száza­lékkal kell növelni a termelést a 6. öt­éves terv eredményeihez képest. A me­zőgazdasági termékek fokozott előállí­tásával összhangban 14 százalékkal fo­kozódik az élelmiszeripart termelés, és 15,5 százalékkal a piac! termelés. A terv a növényterroesztés évi 3. az állat­tenyésztés 1,5 százalékos növelését irá­nyozza elő. Az állami készletekbe min­den évben 2 százalékkal több terméket vásárolunk tel. a növényi termékek fel­vásárlásának növekedési üteme 3, az ál­lati termékeké 1,9 százalékos lesz. Vegyünk azonban alapul kézzelfogha­tóbb adatokat Az élelmiszeripar 1985- ben 32,2 milliárd korona értékfi árut szállít a kereskedelemnek, ami 4,6 szá­zalékkal több. mint 1980-ban volt. A terv azonban nemcsak az élelmiszerter­melés mennyiségi növekedésével számol, hanem megszabja az élelmezés minősé­gi javítását iSw Nagy hangsúlyt helye­zünk a gyártmányfejlesztésre, termékfel- újftásra. az élelmiszerek tartósságának és tápértékének növelésére, minden nyersanyag magasfokű hasznosítására. Ugyanakkor egészségesebb táplálkozási szokásokat kell érvényesítenünk. A terv például feltételezi, hogy az egy főre eső tejfogyasztás a 7. ötéves terv alatt 25 literrel, a zöldségfogyasztás 30,6, a gyü- mölcsfogyasztás 1.8 kilóval növekedik. Hogyan alakúi a további húsfogyasz­tás? A húsfogyasztás az 1980. évi szinten marad. Az élelmiszeripar azonban az egyes cikkek óvása érdekében fokozott figyelmet szentel a búsok és pékáruk csomagolásának. Bővül a készételek, a gyermek- és csecsemőtápszerek, sajtok ás a savanyú tej bázisán alapuló italok termelése E feladatok teljesítésének komolysá­ga abból ered, hogy a beruházások vo­lumene a mezőgazdaság] élelmezési komplexumban gyakorlatilag nem válto­zik. s csak bizonyos elenyésző növeke­dés várható a műtrágvákból, agrokémiai szerekből, tüzelőanyagból és fémekből. Korlátozzuk a takarmányok, a szemes­termények és több élelmiszeripari nyers­anyag behozatalát. Ez azt Jelentf, hogy a gabonabehozatal korlátozása miatt csökken a központi takarmánytartalék, keve.sebb kerül elosztásra. Ez arra Int bennünket, hogy a tehető leggazdaságo­sabban használjuk ki a hazat termelést, hatásos intézkedésekkel vegyük elejét a veszteségeknek és a takarmánypazarlás­nak. Hogyan javítsuk az adott helyzetben a munka minőségét? A mezőgazdaság fejlődési dinamiká­jának szükségszerű meggyorsítása, va­lamint a növénytermesztés és az állatte­nyésztés kiemelt fejlesztésének a bizto­sítása alapvető lépéseket követel meg a tervszerű Irányítási rendszer tökélete­sítésének területén is. Elsősorban javít­juk a mezőgazdaság állami Irányílását a tervezés, a gazdasági szabályozók, az anvagi érdekeltség egész retid.szerének lökétetesítőse útján, elsősorban konkrét Irányító és politikai-szervező tevékeny­séggel hogy biztosítani tudjuk a mező­gazdaság siilard. huzamos, felfelé ívelő fejlődését. Egvúnai arról Is szó van, hogy ehhez megteremtsük a szükséges anyagi teltételeket. A terv szerepének erősítése folyaniáa nagyobb teret kap a mezőgazdasági vál­lalatok és dolgozóik aktivitása és kez­deményezése abból a célból, hogy haté­konyabban kihasználjanak minden ter­melési tényezőt és tartalékot a tarmelés Intenzitásának további hatékony növe­léséhez. Hatékonyabb összhangot kell teremteni a lakosság élelmezésében együttműködő ágazatok érdekel és fele­lőssége között. Arról van szó hogy el­mélyüljön a mezőgazdasági vállalatok' és a feldolgozó Ipar érdekközössége és közös felelőssége a szükséges mennyi­ségű és minőségű nyersanyag előállítá­sában. s annak minél hatékonyabb hasz­nosításában. Feltételeket kell teremteni a tudomá­nyos-műszaki haladás következetesebb, gyorsabb és átfogóbb gyakorlati alkal­mazásához. Ehhez meg kell iavítanl a tudományos-műszaki ismeretek, a kölcsö­nös kapcsolatok egész rendszerét hogy a szolgáltató, szállító és felvásárló s-zer- vezetek közvetítésével gyorsabban érvé­nyesüljenek. El kell érni hogy az irá­nyítási rendszer nagyobb mértékben ösz­tönözze a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés fejlesztéséi, a mezőgazda­sági termelés fejlesztését, a mezőgazda­sági termelés helyes terület! elosztását, koncentrálását és szakosítását. A rend­szer, valamint a konkrét irányító tevé­kenység által ts az eddiginél lobban elő kell segíteni az egyes vállalatok gazdál­kodásában tapa^taiható indokolatlan különbségek megszűntetését, továbbá a vállalati kollektívák felelősségének lé­nyeges növelését a bővített újraterme- íéshez szüksé.ges saját források képzé­sében. Elengedhetetlennek tekintjük a terv irányító szerepének további elmélyíté­sét és megszilárdítását. Elegendő ta­pasztalatunk és Ismeretünk van arról, hogy ezt a szerepet csak olyan terv töltheti be, amely mozgósít, ugyanakkor kiegyensúlyozott, progresszív normákra támaszkodik, Jeíentős változásokat esz­közölünk a mezőgazdasági termékek ter­melésének és felvásárlásának tervezésé­ben. A kezdeményezésnek nagyobb teret adva növelni kell a mezőgazdasági vál­lalatok és a mezőgazdasági irányító szer­vek felelősségét a társadalmi szükségle­tek tervszerű kielégítéséért. Szövetkezeteink és állami gazdasá­gaink ma erős, szilárd szocialista válla­latok. Dolgozóikat .szoros szálak fűzik a szocialista termelést mődhoz. A mun- kakollektfvák többségét szakmailag és politikailag fejlett trényító dolgozók ve­zetik. akik képesek arra, hogy felelőssé­get vállaljanak a társadalommal szem­ben a mezőgazdasági termelés fejleszté­séért és az élelmezés biztosításáért. Ezzel kapcsolatban Is érvényesek a XVI. kongresszus beszámolójának meg­állapításai arról, hogy a terv nem je­lentheti a feladatok egyszerű lebontáséi felülről lefelé. A terv törvény, egyúttal a szociális kérdések megoldásának és a dolgozók mozgósításának jelentős esz­köze ts. Az Irányítási 'rendszer a szükségnek megfelelően nyomást gyakorol maid a megrendelő szervezőtekre is, mert e te- kinlp'bfin rengeteg nézeteltérésre került sor. Ezeknek a mezőgazdasági vállala­tokkal való szerződéses viszony alapján, a gazdasági ösztönzők és hatékonyabb kihasználásával a termelés közvetlen elősegítését kell szolgálniuk. A feldol­gozó vállalatoknak pedig valóban koo­perációs kapcsolatokat kell kialakíta­niuk a mezőgazdasági termelővállalatok­kal nehogy előforduljon a korábbi hely­zet, hogy a verejtékes munkával kiter­melt nyersanyagok — főleg a gyümölcs éw zöldség — kárba vesszen. Mezőgazdasági termelésünk a szocia­lizmus építése alatt egyre nagyobb mér­tékben bekapcsolódott a társadalmi mun­kamegosztásba. Ez megköveteli az ér­dekek és fejlődési irányzatok összehan­golását Meg kel] szüntetni a szerződé­ses kapcsolatok eddigi szétforgácsoltsá- gát. le kell egyszerösften! a mezőgazda­ság! technika szállításának eddig érvé­nyes rendszerét. Az elmondottakból egyértelműen ki­tűnik. hogy a mezöBdzd-isae óípödése növekvő mértékben lügg a néovítzdfisag többi ágazatában előállított termelőesz­közök szállltásátöl. Ezért el kell mé­lyíteni az ágazatközi kapcsolatokat a mezőgazdaság -és a legfontosabb szállí­tó reszortok és az élelmiszeripar között. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a mezögazdasáv terv­szerű iráoyítási rendszerének új alap­elvei csak úgy érvénvesítherftk hatéko­nyan, ha az elfogadott változásokat a gazdasági vezetőkön kívül a dolaozó kol­lektívák ts megismerik és megértik Nem egyszerű és alkalmi ügvröl van szó. hanem a .gazdaság! gondolkodásban szükséges változások bonyolult folyama­táról. s ezzel összefüggésben az embe­rek viselkedésének és viszonvulásának formálásáról. Ezt a gazdasági vezetés egyedül nem tudja megvalósítani. Eb­hez a többi tömégszervezet mellett a Szocialista Hiúsági Szövetségnek Is hoz­zá kell lárulnia és arra kell törekednie, hogv a mezőgazdasági dolgozók teljes mértékben megértsék a mezőgazdaság tervszerű iránvftásl rendszerének töké­letesítésére hozott Intézkedések lénye­gét és értelmét. A SZISZ feladata is hogy a gazdasági vezetéssel együttműködve megszervez­zék az tfjúság részvételét a kezdeménye­ző tervek kidolgozásában, a munkakez- deménvezés ktbontakoztatásában. A szisz ben már eddig ts egész sor hasz­nos mozgalom folyt, ezeket kell a jövő­ben továbbfejleszteni, illetve újakat meg- bonositanf A SZISZ mezőgazdasági műn- kakezdeménvezé.sének eddigi tormáiról és fapasztaiataíröl mellékletünk más ke­lvén írunk. A TÉNYEK BESZÉLNEK Ä Dyilváoosság néha eléggé lekicsinylőén beszél mezőgazdaságunk eredményeiről és gondjairól. Vannak, akik' Ujé- kozatlanu) különféle összehasonlításokat tesznek. Lássunk tehát néhány kézzetfogliató összeliasonlítást, amelyek a napnál ts világosabban beszélnek eredményeínkrö! és gondjaink eredőjéről Hadd támassza alá ez ts azt a követel­ményt, hogy minden erőnket mozgósítani kell pártunk gazdaságpolitikájának megvalósítására. A nemzetközi összehasonlítás például kimutatja, hogy Csehszlovákia az alapvető élelmiszerekből a legtöbbet fo­gyasztó országok közé tartozik, (az 1978-as év adatai kg-bánj: Államok Kús Vaj Tojás Cukor Zöldség Gyümölcs CSSZSZK 83,2 7.8 15,7 38,3 69,2 52,2 NDK 86,2 — 14,2 38,9 98,1 80,0 Magyarország 72,2 2,0 16,0 34,0 — — Belgium 95,0 7,0 14,0 34.0 102,0 Dánia ' 80,0 7,0 12,0 41,0 59,0 — NSZK 89,2 5,3 17,0 35,6 72,4 98,4 Hollandia 76,0 2,9 11,0 39,0 82,0 — Ausztria S3,l 5,6 14,2 39.2 79,4 86,8 Nagy-Brltannia 74,0 7.5 15,0 50,8 66,8 54,8 A mezőgazdasági termékek behozatalára 1980-ban köiHl belül 14 milliárd koronát fordítottunk. ennek nem egészen 21 százaléka származik a szocialista országokból. A .szemes termények és az abraktakarmányok behozatalának növekedése (ezer tonnában) * Termény 1975 1980 Index búza 515 537 104,3 kukorica 283 1181 417,3 árpa 82 169 206 olajpogácsa 616 688 111,7 állati lisztek 47 59 125,5 Az SnelUUit országjok sKeriniti snéríéJtc a áerm^ek «gyes Gsoportjai esetében (szásal^baa, 1977/7B) :! Altaonoik Gabona­Kuko­Cukor Zöídség Hős Tojás Vaj Sajtok fél-Ök rloa összesen összesen , Csediszlovákia 90,4 02,7 137,0 95,1 95,7» 101,1 100,8 109,0 Belgium (LuxembuíTg) 43,0 2,0 207,0 116,0 119,0 152,0 122,0 41,0 Dánia 114,0 r­242,0 77,0 298,0 103,0 280,0 369,0 NSZK 84,0 18,0 129,0 36,0 88,0 77,0 135,0 90,0 Hollandia 26,0 147,0 201,0 193,0 245,0 839,0 226,0 Nagy-BirMannla (Egyesült Királyság) 76,0 20,0 40,0 72,0 71,0 101,0 40,0 67,0 EGK összesea 92 58 125 92 96 101 119 103 i9?Sbsa 101,1

Next

/
Thumbnails
Contents