Új Ifjúság, 1982. július-december (30[31]. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-13 / 28. szám
-tagállamok és s többi fejtett ország között Húsfogvasztüsban felülműljuk az olyan fejlett tőkés országokat, mint Ausztria. Dánia, Hollandia. Svédország, Svájc és Nagy-Brltannia. 1980-ban például nálunk az egy főre eső húsfogyasztás 85. a tejfogyasztás 215 kilő volt. Ellenben messze elmaradunk a többi ország mögött gyümölcs- és zöldségfogyasztásban. Ugyanakkor a magas élelmiszer- fogyasztás megőrzése végett több mezőgazdasági termékből behozatalra szorulunk Pillanainyilag a mezőgazdasági és élelmiszeripart termékek behozatala egész behozatalunk 10,6 százalékát teszi kS. A Világ élelmiszertermelését azonban nagyfokú aránytalanság jellemzi, a piac! egyensúly meglehetősen labilis. Az Eu- röpai Gazdasági Közösségnek több termékből sikerült jiztosítan! az önellátást. Az egyes országok között azonban 6 tekintetben is lényeges különbségek vannak. Legjobb a helyzet Dániában, ezzel szemben Nagy-Brltannia a legtöbb termékből behozatalra szorul. Hollandia és Belgium az egyik oldalon gabonából és takarmányból behozatalra szorul, a másik oldalon viszont jelentős felesleget termel állattenyésztési termékekből. lőUebet, az élelmiszerek ára nem eóielkedik olyan rohamosan, mint a nyers- és tüzelőanyagok ára, 1979-ben már kétszer magasabb volt, mint a hetvenes évek elején. Az árak emelkedése és a termelés aránytalansága mellett lelassult a világ élelmiszertermelésének fejlődése, ami elsősorban a nagy népesedést kimutató fejlődő országokat sújtja. Ezt a helyzetet használja ki az Imperializmus. és az ún. „élelralszerfegyver“ bevetésével igyekszik megvalősítant politikai és gazdasági céljait Afrikában, La tin-Amerikában és Ázsiában. A sok példa közül hadd említsünk meg egyet: az Amerikai Egyesült Államok annak idején gabonaembargöt alkalmazott Chilével és japánnal, szemben. Az utöbbl Időben ugyanezeket a módszereket alkalmazza a szocialista országokkal szemben is. IPSQ-ban például a Szovjetunióval szemben meghirdetett gabonaembargö arra irányult, hogy az új termés betakarítása előtt 7 milliö tonnával csökkentsék az ország gabonatartalékait, ami végső soron egymlllfő tonna bús és 300 ezer tonna tojás termelését hiúsította volna meg. A Reagan-kormányzat, a Carter-adml- nisztrácíő sikertelen embargójának bírálata után sem vetette el annak a lehetőségét, hogy hasonló eszközzel gyakoroljon nyomást a Szovjetunióra és szövetségeseire. A Fehér Ház kereskedelmi tanácsadója például kijelentette, hogy a nemzetközi kereskedelemnek a külpolitika érdekelt kell szolgálnia. E tényezőket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ezért az önellátás biztasUá- sának az alapvető élelmi cikkekből a következő években is elsőrendű jelentősége lesz. Reális lehetőségeink vannak arra, hogy gabonából, takarmán/- és olajos növényekből, gyümölcsbőt és zöldségből Önellátók legyünk. Ugyancsak lehetséges, hogy csökkentsük, majd teljesen beszüntessük a behozatalt olyan kis tömegű termékekből, mint a mák, a hüvelyesek, a gyógynövények és mások. E követelményeknek csakis úgy felelhetünk meg, ha merészen aikalinazzuk az új munkamódszereket, emeljük a ntun- kaszervezés és Ipányitás színvonalát, és fokozzuk a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezését. A mezögazdasAgí TERMKLES feladatai A 7, ÖTÉVES TERVBEN A CSKP XV, kongresszusán előirányzott feladat, az önellátás biztosítása továbbra Is időszerű marad. Az élelmiszerek termelését növekvő mértékben hazai forrásokból kell biztosítani. Mezőgazdaságunk lehetőségeinek reális értékelése alapján feltételezzük, hogy a mezőgazdasági termelést 2,6 százalékkal növeljük ebből a növénytermesztésben 20. az állattenyésztésben 9,1 százalékkal kell növelni a termelést a 6. ötéves terv eredményeihez képest. A mezőgazdasági termékek fokozott előállításával összhangban 14 százalékkal fokozódik az élelmiszeripart termelés, és 15,5 százalékkal a piac! termelés. A terv a növényterroesztés évi 3. az állattenyésztés 1,5 százalékos növelését irányozza elő. Az állami készletekbe minden évben 2 százalékkal több terméket vásárolunk tel. a növényi termékek felvásárlásának növekedési üteme 3, az állati termékeké 1,9 százalékos lesz. Vegyünk azonban alapul kézzelfoghatóbb adatokat Az élelmiszeripar 1985- ben 32,2 milliárd korona értékfi árut szállít a kereskedelemnek, ami 4,6 százalékkal több. mint 1980-ban volt. A terv azonban nemcsak az élelmiszertermelés mennyiségi növekedésével számol, hanem megszabja az élelmezés minőségi javítását iSw Nagy hangsúlyt helyezünk a gyártmányfejlesztésre, termékfel- újftásra. az élelmiszerek tartósságának és tápértékének növelésére, minden nyersanyag magasfokű hasznosítására. Ugyanakkor egészségesebb táplálkozási szokásokat kell érvényesítenünk. A terv például feltételezi, hogy az egy főre eső tejfogyasztás a 7. ötéves terv alatt 25 literrel, a zöldségfogyasztás 30,6, a gyü- mölcsfogyasztás 1.8 kilóval növekedik. Hogyan alakúi a további húsfogyasztás? A húsfogyasztás az 1980. évi szinten marad. Az élelmiszeripar azonban az egyes cikkek óvása érdekében fokozott figyelmet szentel a búsok és pékáruk csomagolásának. Bővül a készételek, a gyermek- és csecsemőtápszerek, sajtok ás a savanyú tej bázisán alapuló italok termelése E feladatok teljesítésének komolysága abból ered, hogy a beruházások volumene a mezőgazdaság] élelmezési komplexumban gyakorlatilag nem változik. s csak bizonyos elenyésző növekedés várható a műtrágvákból, agrokémiai szerekből, tüzelőanyagból és fémekből. Korlátozzuk a takarmányok, a szemestermények és több élelmiszeripari nyersanyag behozatalát. Ez azt Jelentf, hogy a gabonabehozatal korlátozása miatt csökken a központi takarmánytartalék, keve.sebb kerül elosztásra. Ez arra Int bennünket, hogy a tehető leggazdaságosabban használjuk ki a hazat termelést, hatásos intézkedésekkel vegyük elejét a veszteségeknek és a takarmánypazarlásnak. Hogyan javítsuk az adott helyzetben a munka minőségét? A mezőgazdaság fejlődési dinamikájának szükségszerű meggyorsítása, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés kiemelt fejlesztésének a biztosítása alapvető lépéseket követel meg a tervszerű Irányítási rendszer tökéletesítésének területén is. Elsősorban javítjuk a mezőgazdaság állami Irányílását a tervezés, a gazdasági szabályozók, az anvagi érdekeltség egész retid.szerének lökétetesítőse útján, elsősorban konkrét Irányító és politikai-szervező tevékenységgel hogy biztosítani tudjuk a mezőgazdaság siilard. huzamos, felfelé ívelő fejlődését. Egvúnai arról Is szó van, hogy ehhez megteremtsük a szükséges anyagi teltételeket. A terv szerepének erősítése folyaniáa nagyobb teret kap a mezőgazdasági vállalatok és dolgozóik aktivitása és kezdeményezése abból a célból, hogy hatékonyabban kihasználjanak minden termelési tényezőt és tartalékot a tarmelés Intenzitásának további hatékony növeléséhez. Hatékonyabb összhangot kell teremteni a lakosság élelmezésében együttműködő ágazatok érdekel és felelőssége között. Arról van szó hogy elmélyüljön a mezőgazdasági vállalatok' és a feldolgozó Ipar érdekközössége és közös felelőssége a szükséges mennyiségű és minőségű nyersanyag előállításában. s annak minél hatékonyabb hasznosításában. Feltételeket kell teremteni a tudományos-műszaki haladás következetesebb, gyorsabb és átfogóbb gyakorlati alkalmazásához. Ehhez meg kell iavítanl a tudományos-műszaki ismeretek, a kölcsönös kapcsolatok egész rendszerét hogy a szolgáltató, szállító és felvásárló s-zer- vezetek közvetítésével gyorsabban érvényesüljenek. El kell érni hogy az irányítási rendszer nagyobb mértékben ösztönözze a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztéséi, a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a mezőgazdasági termelés helyes terület! elosztását, koncentrálását és szakosítását. A rendszer, valamint a konkrét irányító tevékenység által ts az eddiginél lobban elő kell segíteni az egyes vállalatok gazdálkodásában tapa^taiható indokolatlan különbségek megszűntetését, továbbá a vállalati kollektívák felelősségének lényeges növelését a bővített újraterme- íéshez szüksé.ges saját források képzésében. Elengedhetetlennek tekintjük a terv irányító szerepének további elmélyítését és megszilárdítását. Elegendő tapasztalatunk és Ismeretünk van arról, hogy ezt a szerepet csak olyan terv töltheti be, amely mozgósít, ugyanakkor kiegyensúlyozott, progresszív normákra támaszkodik, Jeíentős változásokat eszközölünk a mezőgazdasági termékek termelésének és felvásárlásának tervezésében. A kezdeményezésnek nagyobb teret adva növelni kell a mezőgazdasági vállalatok és a mezőgazdasági irányító szervek felelősségét a társadalmi szükségletek tervszerű kielégítéséért. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink ma erős, szilárd szocialista vállalatok. Dolgozóikat .szoros szálak fűzik a szocialista termelést mődhoz. A mun- kakollektfvák többségét szakmailag és politikailag fejlett trényító dolgozók vezetik. akik képesek arra, hogy felelősséget vállaljanak a társadalommal szemben a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért és az élelmezés biztosításáért. Ezzel kapcsolatban Is érvényesek a XVI. kongresszus beszámolójának megállapításai arról, hogy a terv nem jelentheti a feladatok egyszerű lebontáséi felülről lefelé. A terv törvény, egyúttal a szociális kérdések megoldásának és a dolgozók mozgósításának jelentős eszköze ts. Az Irányítási 'rendszer a szükségnek megfelelően nyomást gyakorol maid a megrendelő szervezőtekre is, mert e te- kinlp'bfin rengeteg nézeteltérésre került sor. Ezeknek a mezőgazdasági vállalatokkal való szerződéses viszony alapján, a gazdasági ösztönzők és hatékonyabb kihasználásával a termelés közvetlen elősegítését kell szolgálniuk. A feldolgozó vállalatoknak pedig valóban kooperációs kapcsolatokat kell kialakítaniuk a mezőgazdasági termelővállalatokkal nehogy előforduljon a korábbi helyzet, hogy a verejtékes munkával kitermelt nyersanyagok — főleg a gyümölcs éw zöldség — kárba vesszen. Mezőgazdasági termelésünk a szocializmus építése alatt egyre nagyobb mértékben bekapcsolódott a társadalmi munkamegosztásba. Ez megköveteli az érdekek és fejlődési irányzatok összehangolását Meg kel] szüntetni a szerződéses kapcsolatok eddigi szétforgácsoltsá- gát. le kell egyszerösften! a mezőgazdaság! technika szállításának eddig érvényes rendszerét. Az elmondottakból egyértelműen kitűnik. hogy a mezöBdzd-isae óípödése növekvő mértékben lügg a néovítzdfisag többi ágazatában előállított termelőeszközök szállltásátöl. Ezért el kell mélyíteni az ágazatközi kapcsolatokat a mezőgazdaság -és a legfontosabb szállító reszortok és az élelmiszeripar között. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a mezögazdasáv tervszerű iráoyítási rendszerének új alapelvei csak úgy érvénvesítherftk hatékonyan, ha az elfogadott változásokat a gazdasági vezetőkön kívül a dolaozó kollektívák ts megismerik és megértik Nem egyszerű és alkalmi ügvröl van szó. hanem a .gazdaság! gondolkodásban szükséges változások bonyolult folyamatáról. s ezzel összefüggésben az emberek viselkedésének és viszonvulásának formálásáról. Ezt a gazdasági vezetés egyedül nem tudja megvalósítani. Ebhez a többi tömégszervezet mellett a Szocialista Hiúsági Szövetségnek Is hozzá kell lárulnia és arra kell törekednie, hogv a mezőgazdasági dolgozók teljes mértékben megértsék a mezőgazdaság tervszerű iránvftásl rendszerének tökéletesítésére hozott Intézkedések lényegét és értelmét. A SZISZ feladata is hogy a gazdasági vezetéssel együttműködve megszervezzék az tfjúság részvételét a kezdeményező tervek kidolgozásában, a munkakez- deménvezés ktbontakoztatásában. A szisz ben már eddig ts egész sor hasznos mozgalom folyt, ezeket kell a jövőben továbbfejleszteni, illetve újakat meg- bonositanf A SZISZ mezőgazdasági műn- kakezdeménvezé.sének eddigi tormáiról és fapasztaiataíröl mellékletünk más kelvén írunk. A TÉNYEK BESZÉLNEK Ä Dyilváoosság néha eléggé lekicsinylőén beszél mezőgazdaságunk eredményeiről és gondjairól. Vannak, akik' Ujé- kozatlanu) különféle összehasonlításokat tesznek. Lássunk tehát néhány kézzetfogliató összeliasonlítást, amelyek a napnál ts világosabban beszélnek eredményeínkrö! és gondjaink eredőjéről Hadd támassza alá ez ts azt a követelményt, hogy minden erőnket mozgósítani kell pártunk gazdaságpolitikájának megvalósítására. A nemzetközi összehasonlítás például kimutatja, hogy Csehszlovákia az alapvető élelmiszerekből a legtöbbet fogyasztó országok közé tartozik, (az 1978-as év adatai kg-bánj: Államok Kús Vaj Tojás Cukor Zöldség Gyümölcs CSSZSZK 83,2 7.8 15,7 38,3 69,2 52,2 NDK 86,2 — 14,2 38,9 98,1 80,0 Magyarország 72,2 2,0 16,0 34,0 — — Belgium 95,0 7,0 14,0 34.0 102,0 Dánia ' 80,0 7,0 12,0 41,0 59,0 — NSZK 89,2 5,3 17,0 35,6 72,4 98,4 Hollandia 76,0 2,9 11,0 39,0 82,0 — Ausztria S3,l 5,6 14,2 39.2 79,4 86,8 Nagy-Brltannia 74,0 7.5 15,0 50,8 66,8 54,8 A mezőgazdasági termékek behozatalára 1980-ban köiHl belül 14 milliárd koronát fordítottunk. ennek nem egészen 21 százaléka származik a szocialista országokból. A .szemes termények és az abraktakarmányok behozatalának növekedése (ezer tonnában) * Termény 1975 1980 Index búza 515 537 104,3 kukorica 283 1181 417,3 árpa 82 169 206 olajpogácsa 616 688 111,7 állati lisztek 47 59 125,5 Az SnelUUit országjok sKeriniti snéríéJtc a áerm^ek «gyes Gsoportjai esetében (szásal^baa, 1977/7B) :! Altaonoik GabonaKukoCukor Zöídség Hős Tojás Vaj Sajtok fél-Ök rloa összesen összesen , Csediszlovákia 90,4 02,7 137,0 95,1 95,7» 101,1 100,8 109,0 Belgium (LuxembuíTg) 43,0 2,0 207,0 116,0 119,0 152,0 122,0 41,0 Dánia 114,0 r242,0 77,0 298,0 103,0 280,0 369,0 NSZK 84,0 18,0 129,0 36,0 88,0 77,0 135,0 90,0 Hollandia 26,0 147,0 201,0 193,0 245,0 839,0 226,0 Nagy-BirMannla (Egyesült Királyság) 76,0 20,0 40,0 72,0 71,0 101,0 40,0 67,0 EGK összesea 92 58 125 92 96 101 119 103 i9?Sbsa 101,1
