Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 4. szám

A Jubileum vaíalíogy mindig a kezdethez vezeti vissza az embereket. Szeretnék megtudni, 'milyen volt a genézise, si^letése annak, ami keletkezésé­nek évfordulóját Ünnepli. Kik, ho­gyan rakták le az alapot, milyen volt a „hőskor“? Harminc év egy újság életében Is meglehetősen hosszú Idő. Vál­tozott a forma, változott a tarta­lom. De az újság nemcsak saját formálódásának tanúja, hanem túlmutatva ^ önmagán, krónikása a társadalmi folyamatoknak, s nem utolsósorban az emberek fejlődé­sének. Lapozgatva az Oj Ifjúság har­minc év előtti, már kissé meg­sárgult példányait, neveket fede­zek fel, sokat ismerek még ma Is, sok az ismeretlen ás vaunak olyanok Is, akik már sajnos nin­csenek az élők között. Lapozgatás közben egy kis levelezői írásra bukkanok. Az Oj Ifjúság első le­velezője írja: MI MUNKÁSFIATALOK Már jóideje megnyílt Harmónián a magyar fiatalok érettségi tan­folyama. Munkás- és parasztfiata­lok jüttek ide, hogy előkészülje­nek az érettségire, hogy aztán a főiskolán tanulhassanak... Alatta a levelező neve: Paksi László. És akkor hatalmába kerít a szakmai kíváncsiság: jó lenne megtudni, hogyan lett valaki har­minc éve egy Ifjúsági lap levele­zője, föltérképeznl, hogyan ala­kult a sorsa a három évtized alatt? Tovább már a megszokott új­ságírói munkafolyamat követke­zik. Információszerzés, néhány telefonbeszélgetés, és most itt illők a dunaszerdahelyi [Dun. Streda) járási pártbizottság egyik Irodájában. Beszélgetőtársam: Paksi László az SZLKP járási bi­zottságának titkára. A harmlnc-egynéhány éves élet- gubancról lassan kezd leperegni egy emberi sors fonala. Nem ki­vételes és különleges, hiszen tár­sadalmi fejlődésünk során sokak­nak alakult hasonlóan az élete, de mégis egyedi, megismételhetetlen. 1949-ben, az ifjúsági építkezé­sek nagy hőskorában születik meg a tei’v: építse meg az ifjúság hazánk első szocialista faluját. A lelkes fiatalok között érkezik a Gúta [Kolárovo) melletti Ifjúság- falvába Paksi László Ifjúmunkás. Fél évig dolgozik társaival az épít­kezésen, segítve munkájával viru­ló mezőgazdasági nagyüzemet te­remteni a lápos-vizes mezőn. Köz­ben tanulásra is talál időt, fél év múlva traktoros jogosítvánnyal tér haza. így lesz a munkásból trak­toros egy állami gazdaságban. Dolgozik, szervez, politikai mun­kát végez és képezi magát. Mun­kája elismerésül 1951-ben párttag­jelölt, majd egy évvel később á CSKP tagja lesz. Az 1952-es év más irányban is meghatározója további életének. Tavasszal a párt megbízásából VISSZAEMLÉKEZÉS Ekecsre (Okoő) megy, hogy segít­sen megszervezni az alakuló föld- művesszövetkezetet, majd ősszel a Módra—Harmóniában induló érettségi-előkészítő tanfolyamra killdik. Itt nagy fordulatot vett az életem.. Eredetileg az volt az el­képzelésem, hogy mint érettségi­zett technikai káderként dolgoz­nák tovább . a. mezőgazdaságban. A tanfolyamon magyar nyelvű osztály is nyílt. A hallgatók nagy része a pedagógiai pálya felé haj­lott. Ekkor kezdtem én is gondol­kodni azon, hogy szellemi munkát is végezhetnék. Nos, mire leérett­ségiztem 1953-ban, már szilárd lett bennem az elhatározás: peda­gógus leszek. Igen árny de hol?, Ez azonban csak látszólag volt gond. Az ekecsiek nem feled­keztek meg földművesszövetkeze­tük egyik szervezőjéről, és meg­hívtak magukhoz. Az ekecsl isko­la Igazgatója lesz. De nemcsak pedagógus. Elnöke az Ifjúsági szö­vetség falusi szervezetének, tagja a' helyi nemzeti bizottságnak, a CSISZ járási bizottságának, oktaty kulturális munkát szervez —- és főiskolára Jár. ■— Aktív szervezett életet élt akkor Ekecsen az ifjúság. A falu szépítésén munkálkodtunk, részt vettünk a társadalmi munkában.' 'Énekkart, színjátszó csoportot szerveztünk, olykor szükség ese­tén feleségemmel még színésznek is beugrottunk. 'Bár még nagyon fiatal házasok voltunk, az egész családom „szerepelt“. 'Ez úgy ér­tendő, hogy pici gyermekünket nem volt hová tennünk, és ha mindketten részt vettunk a pró­bán, kénytelenek voltunk magunk­kal vinni. Persze, alkalmi dajka ott mindig akadt. Volt egy nagy álmom. ’Az ekecsi Iskola épülete- már öreg volt. Szerettem volna szép új iskolában tanítani. Abban az időben ez nem volt egyszerű dolog, az állam lehetőségei jóval szűkösebbek voltak a mainál, és ezekre az eszközökre érthetően szükség volt a termelésben. De azért addig 'ütöttem a vasat, amíg aztán épülni kezdett az új isko­la. Közben persze az Oj Ifjúsággal sem szakadt meg a kapcsolatom, írtam, tudósítottam. Szerettük mi, fiatalok akkor ezt a lapot, minden tag olvasta. 1954-ben a szerkesz­tőség pályázatot hirdetett a leve­lezők körében: írják le falujuk életét. En is beküldtem egy írást. Meglepetésemre megnyertem az első díjat. Némi keresés után megtaláljuk az archívumban a nyertes ripor­tot: Nagy Utat tettünk meg ... A februári események után községünk rohamosan fejlődött. Legelőször is meg tudtuk valósí­tani régi óhajunkat, hogy közsé­günkbe bevezethessük a villanyt... Lassan eltűnnek a nádfedeles vis­kók, és helyükbe új házak épül­nek, amelyek mutatósak, világo­sak és tágasak ... 1957-ben sikeresen befejezi ta­nulmányait a Pedagógiai Főisko­lán, és 1960-ban elkészül az új iskola. Az álom azonban csak fé­lig valósul meg. A párt kiemeli és három évig az egységes föld­művesszövetkezet pártelnökének funkcióját tölti be. Sok fontos problémát old meg ez alatt az idő alatt elvtársaival, többek között a fiatal káderek hiányát a szövet­kezetben. Ezután a járási pártbi­zottság apparátusában dolgozik, ahol az oktatásért felel. Ismét testközelbe kerül hivatásával, ám a közösségért való elkötelezettség újra tovább szólítja. 1969-ben a járási pártbizottság titkárává vá­lasztják és politikai-szervezési Ügyekkel bízzák meg. Ezt a funk­ciót tölti be a mai napig — be­csűléttel. Nos, ennyi egy újságcikk terje­delme szabta curriculum vitae vázlata, mely bár jubileumra ké­szül, egyáltalán nem ünnepi, mert a nagyvonalak mögött elveszik a sok-sok apró, de fontos mozzánáty esemény; és elvesznek a munká­val teli hétköznapok — a közös-, ségi emher életének alkotóelemei. — Ma is szívesen olvasom az Oj Ifjúságot. En ugyan már „ki­nőttem“ a SZISZ korosztályából, 'de leányom járatja, és így mindig a kezembe kerül. Ha az akkori lappal hasonlítom össze, azt modhatom, kinőtt a gyermekcipő­ből. Színesebb, érdekesebb, tartal­ma gazdagabb. Talán több lelkese­dést kellene még a fiataloknak adni, vitázni, problémákat feltár­ni, ez Tehetne a következő időszak célkitűzése. Horváth Rezső Könyvújdonságok A KRÚDY GYULA MŰVEI sorozatban az író elbeszéléseinek immár negyedik kö­tete jelent meg a Szépirodalmi Kiadó gondozásában. Az elbeszélésekhez egy Szindbád-novellafüzér csatlakozik, amelyben az öregedő Szindbád tanító utazást tesz fiával az élet és a szerelem világában. ^ AZ ÁLMOSKÖNYV, Krúdy Gyulának ez a régóta forgalomban nem lévő könyve most a Magvető kiadó fölújításában jelent meg Szántó Piroska rajzaival. ROBINSON, Defoe híres regénye, a 12 éven felüli ifjúság világiro­dalmi olvasmánya már 16. magyar kiadásban jelent meg a Móra könyvkiadónál. Ä világjárók sorozat nagy olvasótáborának adta ki a Gondolat kiadó Tim Severin „A Brendan-expedíció“ című útikönyvét. Az ír szerző egy érdekes középkori felfedező utazás megismétléséről számol be könyvében. MAGYAR mondák Ä TÖRÖK VILAGBŰII ÉS A KURUCKORBÖL a teljes címe Lengyel Dénes új, a régi magyar mondák sorozatát folytató gyűjteményének, amely — korabeli ábrázolásokkal illusztrálva — három nagy történelmi hős, Dózsa, Zrínyi és Rákóczi alakjához és korához fűződő mondákat ad közre. Így élt MAGELLAN ' a Móra kiadó ismert Így élt.., sorozatának legújabb kiadványa. Szerzője, Erdődy János a világot a 16. szá­zad elején spanyol lobogó alatt körülhajózó portugál királyi apród expedícióját írja le, egyúttal a század sok ismeretlen titkát tárta jel. \ GYERMEKKÖNYVEK JÖ ÉSZAKAT, MACI! címen lapozókönyvben jelentette meg a Móra kiadó a népszerű budapesti TV-sztárt, az Esti mese Maciját, Köbér Tibor bábját, Bálint Agnes szövegével. A Maci a lapozóban is mesét hallgat, majd nyugovóra tér babá­jával, Valérkával. VOLT EGYSZER EGY VAKOND — ez a cím is jól ismerős a TV esti meséinek nézői előtt. A cseh Zdenék Mller rajzoló és Eduard PetiSka író országhatáron innen és túl egyaránt közkedvelt va­kond figurájának két történetét adta ki a Madách kiadó: az egyik arról szól, hogyan jutott a vakond nadrághoz, a másik arról, hogyan közlekedett gépko­csiján a városban. ' (Fu-kl) A MAIESZ THÄHA színpadának FEBRlARl MüSORTIRVí 3. s*zerda: Pozsony-Bratislava Zavaros örökség 19.00 4. csütörtök: Komárom-Komárno Zavaros örökség 19.30 5. péntek: Komárom-Komárno Zavaros örökség 19.30 6. szombat: Nagymegyer-Calovo Zavaros örökség 19.00 7. vasárnap: Somorja-Samorfn Zavaros örökség 19.00 10. szerda: Kassa-Koélce Zavaros örökség 19.00 14. vasárnap: Szádelö-Zádlel Zavaros örökség 19.00 19. péntek: Beretka-Bfetka Zavaros örökség 19.00 20. szombat: Deresk-DrZkovce Zavaros örökség 19.00 ■ 22. hétfő; Tornalja-Safaríkovo Zavaros örökség 19.00 25. csütörtök: Kassa-Koélce Zavaros örökség 19.00 26. péntek: Szomotor-Somotor Szélkötő Kalamona 13.00 27. szombat: Nagykövesd-V.Kamenec Zavaros örökség 19.00 28. vasárnap; Tornaváralja-T. Pohr. ■ Kulcskeresők 19.00 Markovlcs felvétele MOST JUTOTT ESZEMBE... AW látta Makk Károly Szerelem című filmjét, Törő esik Mari és Darvas Iván remekbeszabott alakításán kívül bizonyára jól emlékszik a Darvas Lili által életre keltett öregasszonyra is. Az ötvenes évek elejét idéző szívszorongató történet, amelyet Déry Tibor vetett pa­pírra, egy férfiről, egy nőről és annak anyósáról szól. Jánost a törvénysértő perek Idején bebörtönzlk, Luca, a felesége mindvégig kitart mellette és nemcsak vele szemben érzi elkötelezve magát, hanem beteg anyósával szemben is. Az öregasszonynak persze nem szabad tudnia az Igazságot. Luca mindent megtesz, hogy el­hitesse vele: fia külföldön filmezik, és csak akkor jö­het haza, ha befejezte a munkát. Darvas Lili olyan át­éléssel játszott, hogy egyetlen mondata mögött sem érezhette azt a néző, hogy mindez nem most és nem vele történik. Úgy fűzte mondatokká a szavakat, mint­ha azok nem is az író, hanem az 6 agyában születtek volna meg. Alakítást a spontaneitás varázsa járta át, pedig volt jelenet, amelyet többször is elpróbáltak, amíg filmre vették. Például azt, amikor a tört magyar­sággal beszélő öregasszony így szól háziorvosához: ^ Tudja maga. Énekes ár, hoty asz én fiam Kossúth- -dlj fog kapni? Ezután az orvos válasza következett volna, csakhogy Darvas Lili hirtelen zokogni kezdett a meghatódottság- tói. A nem várt jelenetbe mindenki belefeledkezett, Mensáros László és Törőcsik Mari arcán könnycseppek futottak végig és Makk Károlyban is elakadt a „köszö- nüm, ennyi“. Amikor felocsúdtak. Darvas Lili szólalt meg elsőnek: — Bocsánat, hogy fegyelmezetlen voltam. (szabó)'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents