Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-26 / 4. szám
3 MINDENKI A KÉPESSEGÉNEK ES KEPZEüSEGENEK MEGFEIEEO HEEYEN DOIGOZZON BESZÉLGETÉS KROCSÄNY DEZSŐVEL, A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS MINISZTERÉVEL 1. A fejtett szocialista társadalomban továbbra is döntő szerepe van a mnO' kásosztálynak. Részben már ma eldől, milyen lesz a munkásosztály új nemzedéke az ezredfordulón. Nézete szerint milyennek kell lennie a munkásosztály következő generációjának? Társadalmunk nagy mértékben tudatosítja, hogy a fiatal nemzedék országunk jövője. Ezért a párt és az állam szüntelenül nagy figyelmet szentel az Ifjúság nevelésének, problémáinak. Ennek köszönhető, hogy szüntelenül növekszik a fiatalok műveltsége, képzettsége, munka- és társadalmi aktivitása. Jövőjüket társadalmunk fejlesztésében, a szocializmus építésében látják biztosítva. Ez elsősorban vonatkozik a munkásosztály felnövekvő nemzedékére. Éppen a fiatal munkásoknak kell sokéves forradalmi hagyományokkal felvértezett fejlett munkásosztályunk — amilyen a mi munkásosztályunk mindig is volt — méltó utódjaivá, követőivé válniuk. Nagyapáik és apáik tapasztalatait, eszmei és politikai fejlettségét, szakmai rátermettségét és tudását a mai társadalom javára végzendő lelki- ismeretes, becsületes és áldozatkész munkában kell kamatoztatniuk. Egyúttal támogatniuk kell a haladást, mindazt, ami előségíti országunk fejlődését. Érvényesíteniük és hasznosítaniuk kell gondolkodásukban, cselekvésükben, munkájukban, mindennapi életűkben a XX. század tudományos Ismereteit, felfedezéseit és vívmányait. Az Ifjúságtól joggal várunk el aktív, forradalmi, marxista-leninista hozzáállást a jelenkorhoz, a mai problémák megoldásához. Ennek alapja az öntudatosság, a bonyolult bel- és külpolitikai kérdésekben való tájékozottság. Mindannyiunk számára nagy haszon, ha a fiatal, szakmailag és politikailag fejlett munkások minél aktívabban részt vesznek a társadalmi életben. Az ilyen magatartást és cselekvést sokoldalúan támogatjuk. A legaktívabb és legöntuda- tosabb fiatal munkások a kommunista párt tagjelöltjeivé és tagjaivá válnak. Az elmúlt 20—30 esztendőben — és ez a történelemben rövid idő — hazánkban lényegesen emelkedett az élet- színvonal. A fiatalok gyakran nem is tudatosítják, mit jelent, hogy nem kell félniük a Jövőtől. Magától értetődőnek tartják, hogy mindenkinek joga van dolgozni képességei szerint, fizetést kapni végzett munkájáért, élni a társadalmi alapok adta lehetőségekkel, ingyenesen művelődni, egészségügyi és szociális ellátásban részesülni. Az Ifjú szocialista nemzedék életmódját nem lehet az a- nyagi javak élvezetére redukálni. Ez kicsinyes és érthetetlen dolog lenne, bár a nyugati fiatalok egy része ezt tartja életcéljának. szakmunkásképzés fellendítését. Milyen tapasztalatokat szerzett reszortjuk ezen a téren? Mire kell összpontosítani a figyelmet a munkaerőszUkségletekből kiindulva? A szocialista társadalom építése során fokozatosan bővítettük és Javítottuk a szakmunkásképzést, növeltük a közép- és a főiskolát végzettek számát. Lakosságunk műveltségi szintje világ- viszonylatban Is magas. Ez a munkásosztály képzettségére Is vonatkozik. A hatodik ötéves tervidőszak végén a szlovákiai gazdaságban csaknem 550 ezer szakképzett munkás, több mint 420 000 érettségizett szakember és 140 ezer diplomás dolgozott. Számuk a jövőben tovább növekszik a népgazdasági szükségletekkel, a tudományos-műszaki haladással, a gazdaságszerkezet tervezett változásaival és oktatási politikánk távlati céljaival összehangban. A hetedik ötéves tervidőszakban 220 000 szakképzett munkás, 109 ezer érettségizett dolgozó és 52 000 diplomás lép munka- viszonyba. A szakképzett dolgozók iránti kereslet évről évre növekszik, s a képzés színvonalától függ, milyen lesz a munkásosztály, az érettségizettek és a diplomások új nemzedéke a tudományos-műszaki forradalom kibontakozásának korában. A csehszlovák oktató-nevelő rendszer fejlesztésének terve kiemeli, hogy a munkásosztályt, a munkásifjúságot megfelelően fel kell készíteni arra, hogy betöltse a szocialista társadalom vezető erejének történelmi küldetését. Fontos társadalmi és politikai érdek és cél az, hogy mindenki — akár munkás, eladónő, mezőgazdasági dolgozó, vagy mérnök — a képességének és képzettségének megfelelő helyen dolgozzon. A műveltség és a képzettség fejlesztését népgazdaságunk távlati fejlődési tendenciáiból kiindulva tervezzük. Nincs az életnek olyan területe, amelyen ne kellett volna, vagy ne kellene problémákat leküzdeni. Például egyes szakágazatokban túl sok a szakember, más szakágazatokban viszont hiány van belőlük. E probléma gyökere a tervezésben, a szerkezeti és a területi megoszlásban, s nem utolsósorban a káderek képzettségében keresendő. A káderállomány szerkezete és differenciálódása népgazdasági ágazatonként eltérő. Elsősorban arra fordítunk nagy gondot, hogy elegendő szakképzett munkaerő álljon rendelkezésre a döntő nép- gazdasági ágaza|okban, tehát azokban, amelyek lényegesen előmozdítják a nemzeti jövedelem képzését és növelését, továbbá az újonnan átadott kapacitásoknál. Ide soroljuk a fűtőanyag- és az energiaipart, a progresszív kohó-, gép- és vegyipari, valamint közlekedési ágakat, a mikroelektronikát, a tirlszto- rizálást, a robotizálást, a mezőgazdaság biokemizálását. Ezekben az ágazatokban vonzza a fiatalokat a munkahelyek új, a hagyományostól eltérő műszaki felszerelése, a számos új munkamódszer és technológia, az érvényesülés, az alkotó gondolkodás lehetősége. Egyre jobban, megfontoltabban és célszerűbben akarjuk felhasználni fiatal dolgozóink műveltségét, képzettségét, rátermettségét és tudását. 3. Társadalmunknak tartós érdeke az, hogy a döntő népgazdasági ágazatokban elegendő munkaerő álljon rendelkezésre. Milyen problémákat kell megoldaniuk e téren? A foglalkoztatási politika területén minisztériumunk nagy gondot fordít arra, hogy kedvező feltételeket teremtsen a fiatalok elhelyezkedéséhez, a munkaerő hatékony felhasználásához, s ahhoz, hogy elegendő munkaerőt biztosítsunk a legfontosabb ágazatoknak és az újonnan átadott kapacitásoknak. A munkaerőellátás terén azokat a gépipari, elektrotechnikai és könnyűipari vállalatokat is előnyben részesítjük, amelyek kiváló termékeikkel konkurrálni tudnak a külföldi piacokon, és jelentősen hozzájárulnak népgazdaságunk exportképességének növeléséhez. A káderállomány szerkezetével és elosztásával összefüggő tervfeladatok teljesítését jelenleg több nemkívánatos jelenség nehezíti. Például az, hogy már a pályaválasztáskor, a középiskolákba és a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés előtt egyes fiatalok érdeklődése az ún. vonzó pályákra összpontosul. Ezt szüleik is gyakran meggondolatlanul támogatják. Még mindig túl kevés lány jelentkezik a szakmunkásképző és a középiskolák műszaki szakjaira és a technikai főiskolákra. Egyes szakokon, főként a „humán“ és a pedagógiai pályákon viszont a nők túlsúlyban vannak. íme egy további probléma: a szakmunkásképző és a középiskolák, valamint a felsőoktatási intézmények legtöbb végzettje nagyobb városokban, járási és kerületi székhelyeken vállal munkát. Gyakran alkalmazzák őket akkor is, ha beosztásuk nem felel meg képzettségüknek, szakvégzettségüknek. Másrészt viszont hiány van e szakképzett dolgozókból „kevésbé vonzó“ területeken. Ha azonban bármilyen iskola — akár szakmunkásképző, akár középiskola, akár főiskola — végzettje nem dolgozik a képzettségének megfelelő állásban, ebből nemkívánatos személyi, társadalmi, pénzügyi és népgazdasági veszteségek adódnak. E téren sokkal nagyobb hatást kell kifejteniük az Iskoláknak, a társadalmi szervezeteknek és a nemzett bizottságok illetékes osztályainak. A fiataloknak úgy kell elsajátítaniuk a szocialista életmódot, hogy személyi érdekeiket szorosabban összhangba hozzák a társadalmi szükségletekkel. 4. Olvasóink fiatalok, akik nemrég alapítottak, vagy éppen most alapítanak családot. Miniszter elvtárs, mi a mondanivalója velük kapcsolatban? A házasságkötés valóban fontos lépés. jelentősen befolyásolja és megváltoztatja a fiatalok életmódját, cselekvését, nézeteit, magatartását. A házasságból több lényeges kötelesség adódik, a házastárssal, később a gyermekekkel, s mindvégig a társadalommal szembeni kötelességek. Nagy erőfeszítéseket teszünk arra, hogy minél kevesebb legyen a meggondolatlan házasságkötés, a csődbe jutott házasság. Arra, hogy a harmonikus házasság és a rendezett család minden ember életének alapértékévé váljon. Ez a célja a szocialista társadalmi rendszer és a társadalmi szervezetek törekvéseinek, főként a házasságra és a szülői hivatás betöltésére irányuló iskolai nevelésnek, valamint az e célból alapított intézmények, a házassági tanácsadók tevékenységének, amelyek ma már minden Járásban működnek. Pártunk és államunk családvédelme számos szociális és gazdasági intézkedésben nyilvánul meg. A kedvezményes ifjúházas-kölcsön, az adókedvezmény, az ösztöndíj, a családi pótlék, a szülési segély, különféle gyermekintézmények építése — mindez jelentős mértékben támogatja a gyermekes családok gazdasági és nevelő szerepének erősítését, s megkönnyíti a fiatal családok anyagi helyzetét, különösen a kezdeti szakaszban, segít megoldani a házasság megkötéséből és a gyermekek születéséből adódó problémákat A családnak döntő szerepe volt és a jövőben is lesz abban, hogy nevelje és felkészítse a fiatalokat az életre és a munkára a fejlett szocialista társadalomban. Ezért társadalmunk továbbra Is nagy gondot fordít arra, hogy a család ezt a szerepét — amelytől a fiatalok felkészültsége függ ^ továbbra is hiánytalanul betöltse. Köszönjük a beszélgetést A mi fiataljaink döntő többsége fejlett és haladó. Az élet értelmét a munkában, a tanulásban, a közhasznú tevé- kenv f'gben, a társadalmi szervezetekben kifejtett aktivitásban, személyes céljának elérésében találja meg. Helyes. hogy a haladó nemzetközi mozga- lon) csapataként fiataljaink is bekapcsolódnak az egyre nagyobb jelentőségű égető kérdések megoldásába, amilyen a béke megőrzése, az erőszak, a fajűl- dözés. a bűnözés az ellenségeskedés és az önzés megszüntetése. Nemcsak az ifjú munkások, minden fiatal számára adottak a feltételek ahhoz, hogy szakképzett dolgozókká, szocialista hazánk teljes értékű, öntudatos állampolgáraivá, hazafiakká, internacionalistákká, tehát sokoldalúan és harmonikusan fejlett emberekké váljanak. Ezért nagy igényekét támasztunk azzal szemben, hogyan teljesítik kötelességeiket a munkában és a társadalmi életben. E kötelességeik teljesítését joggal várjuk el tőlük. 2. A csehszlovák oktató-nevelő rendszer fejlesztése nagyban elősegítette a
