Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-22 / 25. szám

BIM KULTURÁLIS MOZGALMUNK SEREGSZEMLÉJE Evei 8ta nagy 'érdeklődés előzi meg a Jőkal-napokat, a csehszlo­vákiai magyar amatőr színjátszás, vers- ás prózamondás országos se­regszemléjét. Mindjárt a bevezetőben el kell mondani, hogy az idei verseny- fesztivál hangulata mindvégig fél­tő szeretetet árasztott. Ez nyilvá­nult meg a jókai-napok színvona- ' lát, zsúfoltságát stb. bíráló han­gokban is, azt szorgalmazva, hogy ez a rendezvény legyen minél színvonalasabb, népszerűbb, ered­ményesebb. Ez a természetes, de a tHrelmetlen Igény sokszor feled­teti velünk azt a tényt, hogy ama­tőrök szereplésével állunk szem­ben. Ebben a moagalomban pedig természetes jelenség a színvonal hullámzása, hiszen ezek a cso­portok sokszor csupán rövid Ideig dolgoznak egyfftt, mivel állandóan át- és újjászerveződve kénytelenek dolgozni, stílusokkal és irányza­tokkal, miközben művészi felfogá­suk és értelmezésük is módosul. Ha tehát van is itt kitűzött cél, végállomás, beérkezés nincs. Eze­ket a körülményeket különböző­képpen veszi tudomásul (ha tu­domásul veszi) a szereplő, a né­ző, a zsűri. Hátrányosnak tűnt az a koráb­bi határozat, amely szűkebb ke­reteket szabott a rendezvénynek. 'Az ebből adódó kedvezőtlen tor­lódás ellenére is eleven, gazdag, sokszínű volt a program. 'Ä nyolc napon át tartó fellépéssorozatot a MATESZ társulata' nyitotta meg A peleskei nótárius című vidám, ze­nés játékkal, Konrád József ren­dezésében. A tényleges verseny másnap kezdődött, amikor első­ként a CSEMADOK Lévai (Levlce) Helyi Szervezete és a VMH szín­játszó csoportja Sarkad! Imre El­veszett paradicsom című darabjá­val lépett színpadra Cúth László rendezésében. A lévaiak ezúttal igényes, sok mondanivalót, nagy lehetőségeket kínáló darabbal sze­repeltek. Az előadás azonban nem élt a darab kínálta lehetőségek­kel. Kellemesen meglepte viszont a közönséget a CSEMADOK Pozsony- eperjesi (Jahodná) Helyi Szer­vezetének színjátszó csoportja, amely Ardi Liíves Az emlékmű cí­mű groteszk játékával mutatkozott be. A bíráló bizottság csaknem egyöntetű véleménye alapján is jól átgondolt, összefogott fellépést láthattunk, így megérdemelten kapták a második helyezést. A következő est műsorában szere­pelt a CSEMADOK Negyed! (Ne- ded) Helyi Szervezetének színját­szó csoportja Klimlts Lajos Név­telen levél című bohózatával. A hazai szerző darabját Szabó Jó­zsef rendezte. A CSEMADOK Komáromi (Ko- márno] Helyi Szervezetének és a Szakszervezetek Házának szín­játszó csoportja rutinos és össze­forrott együttes. Ök Dávid Rózsa Könnyű a nőknek című vígjátéká- val harmadik helyezést értek el.-A csoport színészeinek képessé­geit Ismerve joggal felmerült az igényesebb darabválasztás kérdé­se. Következett a CSEMADOK Ftí- lekl (Fllakovo) Helyi Szervezete, a Kovosmalt FSZ Üzemi Klubja és a VHM Zsákszínházának fellé­pése Gyárfás Miklós Kényszerle­szállás című vígjátékával. Első díj­jal jutalmazott teljesítményűk aligha igényel különösebb mélta­tást. A Buzltal Népművelési Köz­pont Kanyapta színjátszó csoport­jának A megóvott szüzesség avagy Tabarin mester csínytevései című előadása, a bemutatott vásári ko­médiák nélkülözték a gondolati igényességet és az időszerűséget. Az együttes fellépése mindössze kedves színfoltja volt a műsor­nak. Előadásukat látva azonban csaknem minden nézőben megfo­galmazódott a felismerés: munká­jukat helyesen kamatoztatva, igé­nyesebb törekvések mellett elége­dettebb lehetett volna egymással előadó és néző. A buzitaiak fellépését megelő­zően kezdődtek a kisszínpadok döntői. Láthattuk a hetényl Cso­konai Kisszínpad összeállítását Kiss Péntek József rendezésében. Humoros felfogású összeállításuk az időszerűség jegyében jött lét­re, ami az irodalmi színpadoknál kifejezetten előtérbe került s köl­csönzött az előadásnak egységes vonzerőt. A heténylek olyan ele­meket vegyítettek, amelyek vala­milyen formában hozzánk szóltak, vagy érintettek bennünket. A kis­sé laza szerkezet ellenére is jó produkció volt, az előadók megér­demelten jutottak a harmadik díj­hoz. A Komáromi Magyar Tan­nyelvű Gimnázium irodalmi szín­pada Az eb olykor emeli lábát cí­mű mesejátékot vitte színre Gás­pár Tibor rendezésében, a tőle megszokott, kiegyensúlyozott tel­jesítményt nyújtva. A mesejáték annak ellenére, hogy második díj­jal jutalmazták, további kibonta­koztatásra kínált lehetőséget. A CSEMADOK Marcelházl Helyi Szer­vezete és a Népművelési Központ Jókai Kisszínpada Több ismeretle- nű egyenlőtlenség címen mutatta be Soóky László összeállítását. Az ötletes és merész vállalkozás jel­zi, hogy a műfaj nagy lehetősé­geket kínál, amelyekkel élni le­het és kell. Az ilyen típusú iro­dalmi színpadi munka az átgon­doltság és egységes előadásmód révén elöbb-iitóbb polgárjogot nyer. —cúth-^ „Nekem a népdal az élet“ Beszélgetés Béres Ferenc népdalénekessel Xklk ellátogattak Buzltára (Bu- rlca) az 5. Kanyapta menti da- lostalálkozóra, átérezhették Sütő Andrásnak azt a megállapítását, hogy: „A zene az anyanyelv leány­testvére. Amíg az emberek éne­kelnek, addig az emberség kia­padhatatlan“. Buzitán azon az em­lékezetes vasárnap délután pedig sokan énekeltek, többek között Béres Ferenc népdalénekessel Is. Mielőtt színpadra lépett volna, röviden elbeszélgettünk. «—' Mit jelent az ön számára a népdal? — Mindent. Kodály Zoltánnal együtt vallom, hogy; „Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. A zene az életnek olyan szükséglete, mint a leve­gő“ Nekem a népdal az élet, ez­zel közlöm mondanivalómat. Melyik a legkedvesebb nép­dala? — Mindig az, amelyiket ének­lem. Nagyon eszményivé tenném a dalkincsemet, ha néhányat ki­emelnék közülük. »-i Hány népdalt Ismer? •— Úgy érzem, hogy nagyon ke­veset. A népdalkincs annyira gaz­dag, hogy szinte lehetetlenség va­lamennyit elsajátítani. í— Mennyire Ismerik a magyar népzenét a világban? i-í Bejártam szinte az egész vi­lágot, és mondhatom, mindenütt nagy elismeréssel szólnak népda­lainkról. Dallamaink gazdagsága, tisztasága megnyeri az Idegen aj­kú közönséget is. — Beszélgetésünk elején már említette Kodály Zoltán nevét, aki fáradságos úton kereste meg a tiszta forrást, hogy belőle merít­ve újjáteremthesse zenekultúrán­kat. Vajon mennyire ismerik és becsülik őt? — Szinte nincs olyan ország, ahol ne csengene ismerősen a ne­ve. ö az a művész, aki vállalta és felemelte a népe zenéjét, s ez­által vált híressé külföldön is. — Vannak példaképei? — A régi hírmondóktól, ének­mondóktól kezdve Balassin, Cso- konaln, Petőfin keresztül Adylg, József Attiláig mindenkit példaké­pemnek tekintek, akik évszáza­dokon keresztül gazdagították né­pünk szellemi kultúráját. Petőfi Sándorral együtt vallom: „Sza­badság, szerelem, e kettő kell ne­kem.“ Szabadságon a népek együttműködését, barátságát ér­tem, amely nélkül nem létezik ér­telmes élet. A szerelem pedig az ember életét teszi szebbé, embe­ribbé. — Sokat dolgozik? — Rengeteget. Szinte naponta színpadon vagyok. Számomra a szolgálat a legfontosabb. Ha jól tudom, nemcsak szín­padról terjeszti a népdalt. —: Ez így igaz. Eddig négy nagylemezem jelent meg és sok olyan lemezem is van, amelyeken mások társaságában énekelek. Beszélgetésünk itt véget is ért, mert a műsorvezető Béres Feren­cet szólította. A közönség pedig örömmel fogadta kedvelt éneke­sét. Hadas Katalin IF.ILMKÖCk^^ Egy másik férfi és egy másik nő Claude lelouch nagy sikerű ftlm- je, az Egy férfi és egy nö (Jean-Louts Tríntignant-nal és Anouk Aimée-vel a főszerepben! a hatvanas évek egyik legszebb szerelmi történeteként került be a filmlexikonba, s tízegynéhány évvel a bemutató után most ezt a ki­robbanó sikert próbálfa megismételni a rendező. Az a rendező, aki a nagy érzelmek, a szívbe markoló melodrá­mák híve (Élni az életet, A férfi, aki tetszik nekem), s aki minden alko­tásával könnyeket csal a nézők sze­mébe. Az Egy másik férfi és egy másik nő cselekménye a múlt század végi Ame­rikában, a bevándorlás évtizedeiben játszódik. Jeanne fotóriporter férjével Franciaországból vándorolt ki az ígé­ret földjére. Üzletet nyitnak, családot alapítanak. Az amerikai David állat­orvos, él-hal a hivatásáért. Egy al­kalommal, amikor távol van otthoná­tól, feleségét meggyilkolják, s egyik napról a másikra egyedül marad pár hónapos kisfiával. A tragédia azonban Jeanne-t sem kerüli el; férjét lelövik, s minden az ö vállára szakad. Hogy zavartalanul dolgozhasson, lányát bentlakásos iskolába adja. Itt találko­zik először a férfi és a nő, a gyere­két látogató két szülő. És a folytatást, úgy hiszem, nem kell részletezni. Le- louchban ezúttal sem csalódunk. Jeanne és David egymásra találnak. Csak azt tudnám, mi szorongatja a torkunkat, és miért könnyezünk? Zene: Francis Lal. A főszerepet Genevléve Bujold és James Caan álakítfa, (tz-oj I ■ ■ I SZERI SZEREPBEN: Theresa Ann Savoy A' Rómában élő huszonhét éves angol színésznő, akit Alberto Lattuada fedezett fel, rövid Idő alatt a legnevesebb sztárok egyike lett. Az utóbbi évek­ben olyan filmekben vállalt szerepet, mint a Ca­ligula és a Moravia regénye alapján készült Az en­gedetlenség, tavaly pedig Jancsó Miklós meghívá­sának tett eleget. A zsarnok szívében Madaras József, Gálffi László és Cserhalmi György partne­reként egy különös szépasszonyt formált meg, aki jó pénzért Ozorai Gáspár anyjának adja ki magát. Theresa Ann Savoy most egy hatrészes francia- -magyar kalandfilmsorozat női főszerepét játssza, amely a francia-osztrák-német titkosszolgálat egy­más elleni harcáról szól. Legközelebb tehát a té­vében, a Kapitány X-ben tűnik majd fel a vonzó római színésznő. (SZ—ÓI Fotó: JAarkovics Ferenc SZINÍSZFEIVÍTEL A MATESZ Thália Színpada 1982. jú­lius 3-án délelőtt tíz órai kezdettel tehetségkutató vizsgát tart olyan fér­« fiák számára, akik letöltötték katonai szolgálatukat. Akik tehetséget érez­nek magukban a színészi pályára a fenti időben jelentkezzenek Kassán (Koáice) a Thália Színpad Mojmír utcai klubjában. Az útiköltséget és a szállásdíjat nem téritjük meg. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Thália Színpad művészegyüttese.

Next

/
Thumbnails
Contents