Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-22 / 25. szám
BIM KULTURÁLIS MOZGALMUNK SEREGSZEMLÉJE Evei 8ta nagy 'érdeklődés előzi meg a Jőkal-napokat, a csehszlovákiai magyar amatőr színjátszás, vers- ás prózamondás országos seregszemléjét. Mindjárt a bevezetőben el kell mondani, hogy az idei verseny- fesztivál hangulata mindvégig féltő szeretetet árasztott. Ez nyilvánult meg a jókai-napok színvona- ' lát, zsúfoltságát stb. bíráló hangokban is, azt szorgalmazva, hogy ez a rendezvény legyen minél színvonalasabb, népszerűbb, eredményesebb. Ez a természetes, de a tHrelmetlen Igény sokszor feledteti velünk azt a tényt, hogy amatőrök szereplésével állunk szemben. Ebben a moagalomban pedig természetes jelenség a színvonal hullámzása, hiszen ezek a csoportok sokszor csupán rövid Ideig dolgoznak egyfftt, mivel állandóan át- és újjászerveződve kénytelenek dolgozni, stílusokkal és irányzatokkal, miközben művészi felfogásuk és értelmezésük is módosul. Ha tehát van is itt kitűzött cél, végállomás, beérkezés nincs. Ezeket a körülményeket különbözőképpen veszi tudomásul (ha tudomásul veszi) a szereplő, a néző, a zsűri. Hátrányosnak tűnt az a korábbi határozat, amely szűkebb kereteket szabott a rendezvénynek. 'Az ebből adódó kedvezőtlen torlódás ellenére is eleven, gazdag, sokszínű volt a program. 'Ä nyolc napon át tartó fellépéssorozatot a MATESZ társulata' nyitotta meg A peleskei nótárius című vidám, zenés játékkal, Konrád József rendezésében. A tényleges verseny másnap kezdődött, amikor elsőként a CSEMADOK Lévai (Levlce) Helyi Szervezete és a VMH színjátszó csoportja Sarkad! Imre Elveszett paradicsom című darabjával lépett színpadra Cúth László rendezésében. A lévaiak ezúttal igényes, sok mondanivalót, nagy lehetőségeket kínáló darabbal szerepeltek. Az előadás azonban nem élt a darab kínálta lehetőségekkel. Kellemesen meglepte viszont a közönséget a CSEMADOK Pozsony- eperjesi (Jahodná) Helyi Szervezetének színjátszó csoportja, amely Ardi Liíves Az emlékmű című groteszk játékával mutatkozott be. A bíráló bizottság csaknem egyöntetű véleménye alapján is jól átgondolt, összefogott fellépést láthattunk, így megérdemelten kapták a második helyezést. A következő est műsorában szerepelt a CSEMADOK Negyed! (Ne- ded) Helyi Szervezetének színjátszó csoportja Klimlts Lajos Névtelen levél című bohózatával. A hazai szerző darabját Szabó József rendezte. A CSEMADOK Komáromi (Ko- márno] Helyi Szervezetének és a Szakszervezetek Házának színjátszó csoportja rutinos és összeforrott együttes. Ök Dávid Rózsa Könnyű a nőknek című vígjátéká- val harmadik helyezést értek el.-A csoport színészeinek képességeit Ismerve joggal felmerült az igényesebb darabválasztás kérdése. Következett a CSEMADOK Ftí- lekl (Fllakovo) Helyi Szervezete, a Kovosmalt FSZ Üzemi Klubja és a VHM Zsákszínházának fellépése Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával. Első díjjal jutalmazott teljesítményűk aligha igényel különösebb méltatást. A Buzltal Népművelési Központ Kanyapta színjátszó csoportjának A megóvott szüzesség avagy Tabarin mester csínytevései című előadása, a bemutatott vásári komédiák nélkülözték a gondolati igényességet és az időszerűséget. Az együttes fellépése mindössze kedves színfoltja volt a műsornak. Előadásukat látva azonban csaknem minden nézőben megfogalmazódott a felismerés: munkájukat helyesen kamatoztatva, igényesebb törekvések mellett elégedettebb lehetett volna egymással előadó és néző. A buzitaiak fellépését megelőzően kezdődtek a kisszínpadok döntői. Láthattuk a hetényl Csokonai Kisszínpad összeállítását Kiss Péntek József rendezésében. Humoros felfogású összeállításuk az időszerűség jegyében jött létre, ami az irodalmi színpadoknál kifejezetten előtérbe került s kölcsönzött az előadásnak egységes vonzerőt. A heténylek olyan elemeket vegyítettek, amelyek valamilyen formában hozzánk szóltak, vagy érintettek bennünket. A kissé laza szerkezet ellenére is jó produkció volt, az előadók megérdemelten jutottak a harmadik díjhoz. A Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium irodalmi színpada Az eb olykor emeli lábát című mesejátékot vitte színre Gáspár Tibor rendezésében, a tőle megszokott, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtva. A mesejáték annak ellenére, hogy második díjjal jutalmazták, további kibontakoztatásra kínált lehetőséget. A CSEMADOK Marcelházl Helyi Szervezete és a Népművelési Központ Jókai Kisszínpada Több ismeretle- nű egyenlőtlenség címen mutatta be Soóky László összeállítását. Az ötletes és merész vállalkozás jelzi, hogy a műfaj nagy lehetőségeket kínál, amelyekkel élni lehet és kell. Az ilyen típusú irodalmi színpadi munka az átgondoltság és egységes előadásmód révén elöbb-iitóbb polgárjogot nyer. —cúth-^ „Nekem a népdal az élet“ Beszélgetés Béres Ferenc népdalénekessel Xklk ellátogattak Buzltára (Bu- rlca) az 5. Kanyapta menti da- lostalálkozóra, átérezhették Sütő Andrásnak azt a megállapítását, hogy: „A zene az anyanyelv leánytestvére. Amíg az emberek énekelnek, addig az emberség kiapadhatatlan“. Buzitán azon az emlékezetes vasárnap délután pedig sokan énekeltek, többek között Béres Ferenc népdalénekessel Is. Mielőtt színpadra lépett volna, röviden elbeszélgettünk. «—' Mit jelent az ön számára a népdal? — Mindent. Kodály Zoltánnal együtt vallom, hogy; „Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő“ Nekem a népdal az élet, ezzel közlöm mondanivalómat. Melyik a legkedvesebb népdala? — Mindig az, amelyiket éneklem. Nagyon eszményivé tenném a dalkincsemet, ha néhányat kiemelnék közülük. »-i Hány népdalt Ismer? •— Úgy érzem, hogy nagyon keveset. A népdalkincs annyira gazdag, hogy szinte lehetetlenség valamennyit elsajátítani. í— Mennyire Ismerik a magyar népzenét a világban? i-í Bejártam szinte az egész világot, és mondhatom, mindenütt nagy elismeréssel szólnak népdalainkról. Dallamaink gazdagsága, tisztasága megnyeri az Idegen ajkú közönséget is. — Beszélgetésünk elején már említette Kodály Zoltán nevét, aki fáradságos úton kereste meg a tiszta forrást, hogy belőle merítve újjáteremthesse zenekultúránkat. Vajon mennyire ismerik és becsülik őt? — Szinte nincs olyan ország, ahol ne csengene ismerősen a neve. ö az a művész, aki vállalta és felemelte a népe zenéjét, s ezáltal vált híressé külföldön is. — Vannak példaképei? — A régi hírmondóktól, énekmondóktól kezdve Balassin, Cso- konaln, Petőfin keresztül Adylg, József Attiláig mindenkit példaképemnek tekintek, akik évszázadokon keresztül gazdagították népünk szellemi kultúráját. Petőfi Sándorral együtt vallom: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem.“ Szabadságon a népek együttműködését, barátságát értem, amely nélkül nem létezik értelmes élet. A szerelem pedig az ember életét teszi szebbé, emberibbé. — Sokat dolgozik? — Rengeteget. Szinte naponta színpadon vagyok. Számomra a szolgálat a legfontosabb. Ha jól tudom, nemcsak színpadról terjeszti a népdalt. —: Ez így igaz. Eddig négy nagylemezem jelent meg és sok olyan lemezem is van, amelyeken mások társaságában énekelek. Beszélgetésünk itt véget is ért, mert a műsorvezető Béres Ferencet szólította. A közönség pedig örömmel fogadta kedvelt énekesét. Hadas Katalin IF.ILMKÖCk^^ Egy másik férfi és egy másik nő Claude lelouch nagy sikerű ftlm- je, az Egy férfi és egy nö (Jean-Louts Tríntignant-nal és Anouk Aimée-vel a főszerepben! a hatvanas évek egyik legszebb szerelmi történeteként került be a filmlexikonba, s tízegynéhány évvel a bemutató után most ezt a kirobbanó sikert próbálfa megismételni a rendező. Az a rendező, aki a nagy érzelmek, a szívbe markoló melodrámák híve (Élni az életet, A férfi, aki tetszik nekem), s aki minden alkotásával könnyeket csal a nézők szemébe. Az Egy másik férfi és egy másik nő cselekménye a múlt század végi Amerikában, a bevándorlás évtizedeiben játszódik. Jeanne fotóriporter férjével Franciaországból vándorolt ki az ígéret földjére. Üzletet nyitnak, családot alapítanak. Az amerikai David állatorvos, él-hal a hivatásáért. Egy alkalommal, amikor távol van otthonától, feleségét meggyilkolják, s egyik napról a másikra egyedül marad pár hónapos kisfiával. A tragédia azonban Jeanne-t sem kerüli el; férjét lelövik, s minden az ö vállára szakad. Hogy zavartalanul dolgozhasson, lányát bentlakásos iskolába adja. Itt találkozik először a férfi és a nő, a gyerekét látogató két szülő. És a folytatást, úgy hiszem, nem kell részletezni. Le- louchban ezúttal sem csalódunk. Jeanne és David egymásra találnak. Csak azt tudnám, mi szorongatja a torkunkat, és miért könnyezünk? Zene: Francis Lal. A főszerepet Genevléve Bujold és James Caan álakítfa, (tz-oj I ■ ■ I SZERI SZEREPBEN: Theresa Ann Savoy A' Rómában élő huszonhét éves angol színésznő, akit Alberto Lattuada fedezett fel, rövid Idő alatt a legnevesebb sztárok egyike lett. Az utóbbi években olyan filmekben vállalt szerepet, mint a Caligula és a Moravia regénye alapján készült Az engedetlenség, tavaly pedig Jancsó Miklós meghívásának tett eleget. A zsarnok szívében Madaras József, Gálffi László és Cserhalmi György partnereként egy különös szépasszonyt formált meg, aki jó pénzért Ozorai Gáspár anyjának adja ki magát. Theresa Ann Savoy most egy hatrészes francia- -magyar kalandfilmsorozat női főszerepét játssza, amely a francia-osztrák-német titkosszolgálat egymás elleni harcáról szól. Legközelebb tehát a tévében, a Kapitány X-ben tűnik majd fel a vonzó római színésznő. (SZ—ÓI Fotó: JAarkovics Ferenc SZINÍSZFEIVÍTEL A MATESZ Thália Színpada 1982. július 3-án délelőtt tíz órai kezdettel tehetségkutató vizsgát tart olyan fér« fiák számára, akik letöltötték katonai szolgálatukat. Akik tehetséget éreznek magukban a színészi pályára a fenti időben jelentkezzenek Kassán (Koáice) a Thália Színpad Mojmír utcai klubjában. Az útiköltséget és a szállásdíjat nem téritjük meg. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Thália Színpad művészegyüttese.