Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-08 / 23. szám
5 1. Szombat délelőtt. A hétvége a legtöbb svédnek már péntek kora délután kezdődik, de elég sokan maradnak még a városban szombat délelőttre ts. Aki pedig marad, és a belváros utcáit járja, nézelődik, vásárol, az sem unatkozik. A belváros utcáin, terein lépten-nyomon láthatók utcai zenészek, mutatványosok, valami -ellen , és valamiért tüntetők „szórakoztatják“. Felvételünk a Kul- túrközpont előtti hatalmas aluljáróban készült, ahol hatalmas tömeg állta körül az egyik mutatványos csoportot: Buddha tanúit. Az erősítő berendezésekkel, mikrofonokkal, hangszerekkel felszerelt tíz bonc (buddhista szerzetes) feje kopaszra volt nyírva. Kilencen körbeállták egyik ■ társukat, aki furcsa táncot lejtett az alkalmi közönség nagy tetszésére. Kísérőm elmondta, hogy ezek a buddhisták Jószerével már kibérelték maguknak az aluljárónak ezt a szögletét, hiszen már régóta minden áldott szombat délelőtt játszanak. Minden alkalommal tekintélyes összegű „honoráriumot“ szednek össze. S kora délután, amikor már az üzletek legtöbbje bezár, az utca emberével együtt eltűnnek a zenészek, mutatványosok, tüntetők is. Mondják, talán őket is; várja- valahol egy hétvégi ház, egy |>aráti, társaság, egy házibuli, amelyen a leggyakoribb szórakozás a kábítószer-élvezés. így aztán szombat délutántól hétfő reggelig szinte kihaltnak tűnnek az utcák; a külső, úgynevezett alvóváros-negye- dek teljesen elnéptelenednek. 2. Fák, erdő. Svédország területének 57 százalékét fák, erdők bórít- ják. Épp ezért, vagy ennek ellenére a svédek megbecsülnek, védenek, tisztelnek minden fát. Különös vonzalmat tanúsítanak, a természet Iránt. Nemegyszer megtörténik akár a fővárosban, akár egyebütt, hogy egy- egy kivágásra ítélt fa megmentésére emberek százai, ezrei fognak össze, tüntetnek, őrt állnak védelmükben. Azt például rendelet írja elő, hogy az építkezés során egy-egy „eltávolított“ fát a munkálatok befejeztével vagy ugyanoda vagy eredeti helyük közelébe vissza kell ültetni. Voltam,- a Stockholm környéki több száz sziget egyikén, amelyet szinte, teljes egészében erdő borít. De bármennyire Is sok a fa, a szigetnek mégiscsak arra a részeire engedélyezték a hétvégi házak építését, ahol nem volt fa, tehát nem kellett pusztítani. Így mindössze hat (61) ház fért el a szigeten, s csak annyi is épült föl. A hat kedves kis házat a lakók maguk, legnagyobb részt saját kezűleg építették barkácsolva. Mert Svédországban a barkácsolásnak, a csináld magad mozgalomnak hagyományai vannak. De különösen ma, amikor a szolgáltatásokért csillagászati összegeket kérnek, egyre Jobbon terjed. A háziasszonyok többsége saját maga varrja ruháit, a férfiak az apróbb javításokat egyedül végzik. (A svéd IKEA bútorgyár találmánya volt az elemes, a vevő által odahaza összeszerelhető bútor Is.) A képen látható kétszobás . komfortos házikót három év alatt készítette el a gazda, mondván; Jólesett a munka Is, és kell a családnak szombat-vasárnapra egy igazi hely a természet lágy ölén. Mert a svédek — és hivatkozási alapul őseiket, a mindig csavargó, kis ladikjaikkal bejáró vikingeket hozták elő --- nem .bírnak sokáig meglenni egy helyen. A hétköznapok a városi bérlakásoké, de a hétvégek a „víkendházaké“, a nyarakat pedig délen töltik, ahol izzasztó, vérpezsdítő a meleg, ahol mindig süt a nap. De bármennyire szeretik Is a svédek a portugál, a spanyol, az olasz, a Jugoszláv tengerpartot, bármennyit Is áradoznak ezekről a vidékekről, kirívó nemzeti büszkeségük hamar feledteti velük az Adriát, és máris hazájukat kezdik dicsérni. Igen, a svédek büszkék, vendégszere- tőek és bOszkékl 3. Hötorget. A modern. Stockholm központja, szíve. A Széna tér egyik oldalát a klasszicista stílusú ZeneSTOCKHOLM, SVÍDER (KÉPEK ÉS KÉPAT,ÁTRÁSOK) palota szegélyezi, amelynek lépcsőin, ha süt a nap, mindig látni ücsörgőket. Érdekes volt megfigyelni, hogy amikor az egyik borús napon néhány percre kikukucskált a felhők mögül a napocska, az utcákon, tereken rengetegen megálltak, arcukat a tény felé fordították, szemüket becsukták, és csak álltak, álltak. Élvezték a számukra oly becses napfényt, hiszen Skandináviában nagyon hosszú és Igen kemény a tél. A főváros átlag- hőmérséklete csupán plusz hat fok. Május végén még fűteni kell a lakásokat, augusztus derekán pedig már újra. Ez a felvétel szeptember elején készült, amikor már harmadik napja egyfolytában sütött a nap, s mindezt a svédek a természet különös, ritka ajándékának tekintették, s hosszú ücsörgéssel Igyekeztek minél több fényt magukba fogadni. A tér érdekessége még a sok „napimádón“ kívül maga az épület — a tér közepén lévő szép, csábos zöldség- és vlrágplacáról nem Is beszél- vel , amelyben 1901 óta minden december 10-én a svéd király kiosztja a Nobel-díjakat. Itt és most is érdemes felfrissíteni Alfred Nobelról néhány adatot, tényt. Egyebek mel-, lett azt, hogy a nitroglicerln és több tucatnyi dinamitféleség előállítója semmilyen technikai műveltséggel nem rendelkezett. Ellenben volt rengeteg ötlete, s nem riadlt vissza a veszélyes kísérletezésektől. De mintha megérezte volna, hogy mennyi rombolás alapanyagát találta föl, 1895-ben írt végrendeletében meghagyta, hogy az akkor 31 milliónyi svéd koronában számolt vagyonának a kamatját évente osszák ötfelé. Évente öt olyan tudós, művész, politikus kapjon róla elnevezett díjat, akik „az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották“. Idővel, mint minden díj, ez is degradálódott, hiszen két éve meglehetősen kétes hírű ,,béke- politikusok“ kapták meg; Begin és Szadat... 4. Hötorget City. A közel kllencí milliós Svédország fővárosában, Stockholmban egymilliónál alig több ember él. A városra gyakran biggyesztik az „Észak Velencéje“ elnevezést, ami csak annyiból találó, hogy itt is vannak csatornák, s nevét „stock — cölöp“, „hóim — sziget“ „cölöp- sziget“-nek lehetne fordítani. A régi várost Járva még magára erőltethet az Idegen egy kis velencei hangulatot, ellenben a modern, amerikai típusú, széles utcájú új várost látva már hiába minden erőlködés. A Hötorget Cityben sétálva kiváltképp! Ebben a mindenfelől üvegpalotáktól csillogó negyedben van a régi PUB áruház, ahol annak idején Greta Garbo dolgozott. Ebből az áruházból ma föld alatti folyosóüzletek vezetnek a TEMPO vagy az EPA nagyáruházakba, akárcsak a negyed alatti öt emelet mélységben levő garázsokhoz, amelyek óriási beruházással készültek. A költségek még tíz év távlatából sem térültek meg, pedig ritkán találni ott parkolóhelyet. Az érdekes, sok látnivalót kínáló garázsból lifttel feljőve az utcára, állandó emberáradattal találkozni. Az öt 18 emeletes ház tövében lévő széles utcát ellepik a nézelődök, vásárlók, akik az olcsó’ NK-áruházak és a szuperdrága butikok kínálata között válogathatnak, vagy az olcsó bisztrók és a drága kávéházak asztalaihoz telepedhetnek. Leülve egy bisztróba hosszan figyeltem a járókelőket. Feltűnően kevés volt köztük az úgynevezett északi típus; a magas, szőke, kék szemű ember. Bár lehet, az itt sétálók között kevés a svéd. Lehet, sok a turista, a görög, török, olasz vendég- munkás, meg a bevándorló, akik a lakosság három százalékát képezik. Mert az utóbbi 3—4 évtized során úgy tűnt, visszájára fordul a századelői „kltánforgás“. Ugyanis munka- lehetőség hiányában nagyon sok svéd kényszerült hazáját elhagyni, majd a svéd ipar fellendülése, a második világháború alatt és után a világ minden tájáról érkeztek ebbe a legnagyobb skandináv országba emberek, elsősorban olyanok, akiket tudtak alkalmazni a zord északon. Most pedig, immár 3—4 éve megint egyre több svéd, elsősorban fiatal kénytelen elhagyni az országot. Az ok ugyanaz: nincs elég megfelelő munkalehetőség. ZOLCZER JANOS A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége G u s t á V Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének vezetésével hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Miniszter- tanácsának meghívására. A delegáció további tagjai: Lubumir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszter- elnök, Vasil B i I a k, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke, fosef K o r ö á k, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök-helyettes, cseh miniszterelnök, Jozef L e n á r t, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Cestmfr L o v é t f n- sky, a CSKP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozott a küldöttséghez. Az ünnepélyesen feldíszített vnukovói repülőtéren Gustáv Husákot és a küldöttség többi tagját Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai: Nyiko- laj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB titkára és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és más személyiségek fogadták. Lapzártakor párt- és kormányküldöttségünk a Szov- jetnniőban tartózkodik. A látogatás jelentőségéről és eredményeiről következő számunkban írunk. A szovjet sajtó közzétette az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának az élelmiszerprogramra vonatkozó elfogadott közös határozatait. Az első közülük abból Indul ki, hogy a többségükben rátermett mezőgazdasági vezetők mellett találhatók még a kolhozokban elavult módszerek alapján dolgozó, az új körülményekhez alkalmazkodni képtelen, szakmailag felkészületlen vezetők. A helyi párt-, tanácsi és szakmai irányító szerveknek mindent meg keil tenniük azért, hogy ezek helyére . jól képzett emberek kerüljenek. Arra is szükség van, hogy a mező- gazdasági üzemek vezetőinek döntési jogköre kiszélesedjék, ne akadályozzák kezdeményezőkészségük kibontakoztatását felesleges, munkájukat hátráltató s tekintélyüket is csökkentő helyi korlátozó rendelkezések. A szakember-utánpótlás érdekében emelni kell a szovhozok vezetőinek fizetését, a fiatal szakembereknek a munkába állásukat kővető 3 éven belül ingyenes állami lakást kell biztosítani. Az Orosz Föderáció övezeteiben, Szibériában, Eszak- Kazahsztánban és a Távol- Keleten növelni kell a mezőgazdasági főiskniákon tanuló diákok számát. A másik határozat a mezőgazdasági üzemek valamennyi dolgozójának anyagi érdekeltségét növeli. A hatékonyabb munkaszervezési módszerek elterjesztése végett jelentősen emelni kell az ágazatban dolgozók alapbérén felüli anyagi jnttetá- sait, prémiumait. A határozat jogot biztosít a kolhozoknak és a sznvhozoknak arra is, hogy több legyen a tagjaiknak, illetve dolgozóiknak nyújtott természetbeni juttatás. A hústermelés fellendítésére külön határozat intézkedik az állattenyésztésben dolgozók bérezésének javításáról.
