Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-08 / 23. szám

5 1. Szombat délelőtt. A hétvége a legtöbb svédnek már péntek kora délután kezdődik, de elég sokan ma­radnak még a városban szombat dél­előttre ts. Aki pedig marad, és a belváros utcáit járja, nézelődik, vá­sárol, az sem unatkozik. A belváros utcáin, terein lépten-nyomon látha­tók utcai zenészek, mutatványosok, valami -ellen , és valamiért tüntetők „szórakoztatják“. Felvételünk a Kul- túrközpont előtti hatalmas aluljáró­ban készült, ahol hatalmas tömeg áll­ta körül az egyik mutatványos cso­portot: Buddha tanúit. Az erősítő be­rendezésekkel, mikrofonokkal, hang­szerekkel felszerelt tíz bonc (budd­hista szerzetes) feje kopaszra volt nyírva. Kilencen körbeállták egyik ■ társukat, aki furcsa táncot lejtett az alkalmi közönség nagy tetszésére. Kí­sérőm elmondta, hogy ezek a budd­histák Jószerével már kibérelték ma­guknak az aluljárónak ezt a szögle­tét, hiszen már régóta minden áldott szombat délelőtt játszanak. Minden alkalommal tekintélyes összegű „ho­noráriumot“ szednek össze. S kora délután, amikor már az üzletek leg­többje bezár, az utca emberével együtt eltűnnek a zenészek, mutat­ványosok, tüntetők is. Mondják, talán őket is; várja- valahol egy hétvégi ház, egy |>aráti, társaság, egy házi­buli, amelyen a leggyakoribb szóra­kozás a kábítószer-élvezés. így aztán szombat délutántól hétfő reggelig szinte kihaltnak tűnnek az utcák; a külső, úgynevezett alvóváros-negye- dek teljesen elnéptelenednek. 2. Fák, erdő. Svédország területé­nek 57 százalékét fák, erdők bórít- ják. Épp ezért, vagy ennek ellenére a svédek megbecsülnek, védenek, tisztelnek minden fát. Különös von­zalmat tanúsítanak, a természet Iránt. Nemegyszer megtörténik akár a fő­városban, akár egyebütt, hogy egy- egy kivágásra ítélt fa megmentésére emberek százai, ezrei fognak össze, tüntetnek, őrt állnak védelmükben. Azt például rendelet írja elő, hogy az építkezés során egy-egy „eltávolí­tott“ fát a munkálatok befejeztével vagy ugyanoda vagy eredeti helyük közelébe vissza kell ültetni. Voltam,- a Stockholm környéki több száz sziget egyikén, amelyet szinte, teljes egészében erdő borít. De bár­mennyire Is sok a fa, a szigetnek mégiscsak arra a részeire engedé­lyezték a hétvégi házak építését, ahol nem volt fa, tehát nem kellett pusz­títani. Így mindössze hat (61) ház fért el a szigeten, s csak annyi is épült föl. A hat kedves kis házat a lakók maguk, legnagyobb részt saját kezűleg építették barkácsolva. Mert Svédországban a barkácsolásnak, a csináld magad mozgalomnak hagyo­mányai vannak. De különösen ma, amikor a szolgáltatásokért csillagá­szati összegeket kérnek, egyre Job­bon terjed. A háziasszonyok többsége saját maga varrja ruháit, a férfiak az apróbb javításokat egyedül vég­zik. (A svéd IKEA bútorgyár talál­mánya volt az elemes, a vevő által odahaza összeszerelhető bútor Is.) A képen látható kétszobás . komfortos házikót három év alatt készítette el a gazda, mondván; Jólesett a munka Is, és kell a családnak szombat-va­sárnapra egy igazi hely a természet lágy ölén. Mert a svédek — és hivat­kozási alapul őseiket, a mindig csa­vargó, kis ladikjaikkal bejáró vikin­geket hozták elő --- nem .bírnak so­káig meglenni egy helyen. A hétköz­napok a városi bérlakásoké, de a hétvégek a „víkendházaké“, a nya­rakat pedig délen töltik, ahol izzasz­tó, vérpezsdítő a meleg, ahol mindig süt a nap. De bármennyire szeretik Is a svédek a portugál, a spanyol, az olasz, a Jugoszláv tengerpartot, bármennyit Is áradoznak ezekről a vidékekről, kirívó nemzeti büszkesé­gük hamar feledteti velük az Adriát, és máris hazájukat kezdik dicsérni. Igen, a svédek büszkék, vendégszere- tőek és bOszkékl 3. Hötorget. A modern. Stockholm központja, szíve. A Széna tér egyik oldalát a klasszicista stílusú Zene­STOCKHOLM, SVÍDER (KÉPEK ÉS KÉPAT,ÁTRÁSOK) palota szegélyezi, amelynek lépcsőin, ha süt a nap, mindig látni ücsörgő­ket. Érdekes volt megfigyelni, hogy amikor az egyik borús napon néhány percre kikukucskált a felhők mögül a napocska, az utcákon, tereken ren­getegen megálltak, arcukat a tény felé fordították, szemüket becsukták, és csak álltak, álltak. Élvezték a szá­mukra oly becses napfényt, hiszen Skandináviában nagyon hosszú és Igen kemény a tél. A főváros átlag- hőmérséklete csupán plusz hat fok. Május végén még fűteni kell a laká­sokat, augusztus derekán pedig már újra. Ez a felvétel szeptember elején készült, amikor már harmadik napja egyfolytában sütött a nap, s mindezt a svédek a természet különös, ritka ajándékának tekintették, s hosszú ücsörgéssel Igyekeztek minél több fényt magukba fogadni. A tér érdekessége még a sok „nap­imádón“ kívül maga az épület — a tér közepén lévő szép, csábos zöld­ség- és vlrágplacáról nem Is beszél- vel , amelyben 1901 óta minden december 10-én a svéd király kioszt­ja a Nobel-díjakat. Itt és most is ér­demes felfrissíteni Alfred Nobelról néhány adatot, tényt. Egyebek mel-, lett azt, hogy a nitroglicerln és több tucatnyi dinamitféleség előállítója semmilyen technikai műveltséggel nem rendelkezett. Ellenben volt ren­geteg ötlete, s nem riadlt vissza a veszélyes kísérletezésektől. De mint­ha megérezte volna, hogy mennyi rombolás alapanyagát találta föl, 1895-ben írt végrendeletében meg­hagyta, hogy az akkor 31 milliónyi svéd koronában számolt vagyonának a kamatját évente osszák ötfelé. Éven­te öt olyan tudós, művész, politikus kapjon róla elnevezett díjat, akik „az emberiségnek a legnagyobb hasz­not hajtották“. Idővel, mint minden díj, ez is degradálódott, hiszen két éve meglehetősen kétes hírű ,,béke- politikusok“ kapták meg; Begin és Szadat... 4. Hötorget City. A közel kllencí milliós Svédország fővárosában, Stock­holmban egymilliónál alig több em­ber él. A városra gyakran biggyesz­tik az „Észak Velencéje“ elnevezést, ami csak annyiból találó, hogy itt is vannak csatornák, s nevét „stock — cölöp“, „hóim — sziget“ „cölöp- sziget“-nek lehetne fordítani. A régi várost Járva még magára erőltethet az Idegen egy kis velencei hangula­tot, ellenben a modern, amerikai tí­pusú, széles utcájú új várost látva már hiába minden erőlködés. A Hö­torget Cityben sétálva kiváltképp! Eb­ben a mindenfelől üvegpalotáktól csillogó negyedben van a régi PUB áruház, ahol annak idején Greta Garbo dolgozott. Ebből az áruházból ma föld alatti folyosóüzletek vezet­nek a TEMPO vagy az EPA nagyáru­házakba, akárcsak a negyed alatti öt emelet mélységben levő garázsokhoz, amelyek óriási beruházással készül­tek. A költségek még tíz év távlatá­ból sem térültek meg, pedig ritkán találni ott parkolóhelyet. Az érdekes, sok látnivalót kínáló garázsból lifttel feljőve az utcára, állandó emberára­dattal találkozni. Az öt 18 emeletes ház tövében lévő széles utcát ellepik a nézelődök, vásárlók, akik az olcsó’ NK-áruházak és a szuperdrága buti­kok kínálata között válogathatnak, vagy az olcsó bisztrók és a drága kávéházak asztalaihoz telepedhetnek. Leülve egy bisztróba hosszan fi­gyeltem a járókelőket. Feltűnően ke­vés volt köztük az úgynevezett észa­ki típus; a magas, szőke, kék szemű ember. Bár lehet, az itt sétálók kö­zött kevés a svéd. Lehet, sok a tu­rista, a görög, török, olasz vendég- munkás, meg a bevándorló, akik a lakosság három százalékát képezik. Mert az utóbbi 3—4 évtized során úgy tűnt, visszájára fordul a század­elői „kltánforgás“. Ugyanis munka- lehetőség hiányában nagyon sok svéd kényszerült hazáját elhagyni, majd a svéd ipar fellendülése, a második világháború alatt és után a világ minden tájáról érkeztek ebbe a leg­nagyobb skandináv országba embe­rek, elsősorban olyanok, akiket tud­tak alkalmazni a zord északon. Most pedig, immár 3—4 éve megint egyre több svéd, elsősorban fiatal kényte­len elhagyni az országot. Az ok ugyanaz: nincs elég megfelelő mun­kalehetőség. ZOLCZER JANOS A Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége G u s t á V Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasá­gunk elnökének vezetésével hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Miniszter- tanácsának meghívására. A delegáció további tag­jai: Lubumir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszter- elnök, Vasil B i I a k, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a Szövetségi Gyűlés el­nöke, fosef K o r ö á k, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, szövetségi miniszterel­nök-helyettes, cseh minisz­terelnök, Jozef L e n á r t, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZLKP KB első tit­kára és Cestmfr L o v é t f n- sky, a CSKP KB tagja, ha­zánk szovjetunióbeli nagy­követe, aki Moszkvában csatlakozott a küldöttség­hez. Az ünnepélyesen feldíszí­tett vnukovói repülőtéren Gustáv Husákot és a kül­döttség többi tagját Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjai: Nyiko- laj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB titkára és Andrej Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere és más sze­mélyiségek fogadták. Lapzártakor párt- és kor­mányküldöttségünk a Szov- jetnniőban tartózkodik. A lá­togatás jelentőségéről és eredményeiről következő számunkban írunk. A szovjet sajtó közzétette az SZKP Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának az élelmi­szerprogramra vonatkozó el­fogadott közös határozatait. Az első közülük abból In­dul ki, hogy a többségük­ben rátermett mezőgazdasá­gi vezetők mellett találha­tók még a kolhozokban el­avult módszerek alapján dolgozó, az új körülmények­hez alkalmazkodni képtelen, szakmailag felkészületlen vezetők. A helyi párt-, ta­nácsi és szakmai irányító szerveknek mindent meg keil tenniük azért, hogy ezek helyére . jól képzett emberek kerüljenek. Arra is szükség van, hogy a mező- gazdasági üzemek vezetői­nek döntési jogköre kiszé­lesedjék, ne akadályozzák kezdeményezőkészségük ki­bontakoztatását felesleges, munkájukat hátráltató s te­kintélyüket is csökkentő he­lyi korlátozó rendelkezések. A szakember-utánpótlás érdekében emelni kell a szovhozok vezetőinek fize­tését, a fiatal szakemberek­nek a munkába állásukat kő­vető 3 éven belül ingyenes állami lakást kell biztosíta­ni. Az Orosz Föderáció öve­zeteiben, Szibériában, Eszak- Kazahsztánban és a Távol- Keleten növelni kell a me­zőgazdasági főiskniákon ta­nuló diákok számát. A másik határozat a me­zőgazdasági üzemek vala­mennyi dolgozójának anyagi érdekeltségét növeli. A ha­tékonyabb munkaszervezési módszerek elterjesztése vé­gett jelentősen emelni kell az ágazatban dolgozók alap­bérén felüli anyagi jnttetá- sait, prémiumait. A határo­zat jogot biztosít a kolho­zoknak és a sznvhozoknak arra is, hogy több legyen a tagjaiknak, illetve dolgo­zóiknak nyújtott természet­beni juttatás. A hústermelés fellendíté­sére külön határozat intéz­kedik az állattenyésztésben dolgozók bérezésének javí­tásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents