Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-19 / 3. szám
A IMA FIATALT, A PANO KENYERET JELENT Van-e jövője az olyan nyelvnek, amely nem a fejlődés természetes folyamatában alakult, hanem valaki fejében jött létre? Van-e értelme tannlni eszperantóul, ha ezzel a nyelvvel az ember egyetlen államban sem érteti meg magát? Ilyen kérdésekkel indultam a Csehszlovák Eszperantó Szövetség egyik lelkes tagja, jiM Karen költő után, akiről azt is tndtam, hogy verseket ír — eszperantóul. — Hol tanulta a nyelvet? — Hosszabb Időt töltöttem Podébradyban, ott tartózkodásom alatt a város egyik forgalmas pontján felfedeztem az eszperantóklub vitrinjét. Elmentem a klub vezetőjéhez, és három év múlva mór verseket írtam eszperantóul. A tanulás nagyon gyorsan ment, szerintem az eszperantó a világ legegyszerűbb nyelve. Itt van például a „kantl“ szó. jelentése: énekelni. A kanto éneket, a kanta éneklőt, a kante énekelvet, a kantu éne- keljt, a kantus pedig énekelnéket jelent... — Ez valóban egyszerűnek tűnik, de az eszperantó mégiscsak műnyelv. Ha megtanulok latinul, pedig a latin a holt nyelvek közé tartozik, akkor eredetiben olvashatom Vergilinst, ha megtanulok angolul, akkor nagyon sok országban megértenek, de az eszperantót még gyakorolni sem lehet. — Tévedés. Elsősorban nem igaz, hogy az eszperantó műnyelv. Sokkal helyesebb, ha az eszperantóval kapcsolatban a tervezett nyelv elnevezést használjuk. Az eszperantó feltalálója. Ludwig Zamenhof varsói orvos is 1887-ben tervezett nyelvnek nevezte. Az 6 eszperantójának az alapját germán, szláv és román nyelvek szaval képezték. Mellesleg húsz éven át dolgozott létrehozásán. A jelenleg használt eszperantónak négy nyelvi rétege van: tudományos-műszaki — ebben egy szó egy fogalom, Irodalmi — nagy mennyiségű szinonimával és homonimával és minden olyan nyelvi kellékkel, ami azt gazdaggá teszi. A harmadik a konyhanyelv, ez körülbelül nyolcezer szóból áll és végül van a szlang. Sokan főleg az utóbbit furcsállják, de hát mit mondjak? Volt már egy olyan versenyünk is, amelynek célja a legeredetibb eszperantó szitkozódás megörökítése volt. Svejk története nem kínaiul, hanem eszperantóul jutott el Kínába ... — Hogyan keletkeznek az új szavak? — Az eszperantó világszövetségnek külön nyelvészeti akadémiája van. Ennek 54 nemzet a tagja, kínaiak, lapánok, magyarok, arabok stb. Az új szavakat a nyelv alapvető törvényszerűségei szerint javasolják, elfogadják, és beiktatják. Hiányzik még sok szavunk, főleg szakterminológia, így az elektronika, a kémia területéről, és meglehetősen hiányos a zsargonszótárunk Nyelvtudósaink legutóbb feladatul kapták különféle nemzetek alvilági szókészletének feltérképezését. — jelenleg hány szava van az eszperantónak? — Legalább háromszázezer, ezekből természetesen számos további új sző képezhető. — Mely országokban legelterjedtebb az eszperantó? — Kínában, Jápánban, Vietnamban és déli szomszédainknál, Magyarországon. Például a budapesti bölcsészkarnak eszperantó tanszéke Is van. Ennek diákjai tudományos kísérleteket végeznek az eszperantóval, és tudományos dolgozataik központi témája az eszperantó. Legutóbb gyerekek két csoportján vizsgálták, mennyire hat az eszperantó az idegen nyelvek tanulására. Kiderült. Iiogy azok a gyerekek, akik egy évig tanultak eszperantóul, könnyebben haladtak előre más Idegen nyelvek ianiil-Sábán, mint azok akik csak az idegen nyelveket tanulták. Ez az eredmény a francia nyelvnél volt a legszembeötlőbb 50 százalék, az angolnál 40, a németnél 30 és az orosznál 25 százalék. — Ogy tudom, hogy már léteznek eszperantó házasságok is? ... — 1980 ban irodalmi versenyünk első díját a Kníchal házaspár nyerte el, az Akik sírva vetnek jKiuJ semas plorante) című regényükkel. Kníchalné, leánynevén Tófalvi Éva, magyar állampolgár, Oldflch Kníchal pedig csehszlov: k. Egyikük sem beszéli a másik anyanyelvét, egymás közt eszperantóul beszélgetnek, és házasságuk a legjobb példája, hogy eszperantóul is lehet szerelmet vallani. A tavalyi luzerni eszperantókongresszuson megtudtam, hogy vagy háromszáz olyan házasság létezik, amelyben a gyerekek kiskoruktól beszélik az eszperantót, tehát csaknem ez az anyanyelvűk. És ez már nagyon nagy jelentőséggel bír, élővé teszt a nyelvet. — Létezik-e eszperantó irodalom? — Száztizenöt kiadóvállalat foglalkozik eszperantó irodalommal, évente ezer-ezerkétszáz könyv jelenik meg eszperantó nyelven. Ezenkívül van 125 folyóiratunk is. — Tulajdonképpen mit jelent az eszperantó szó? — Az anto képző az igéhez kapcsolva a jelen időt Jelenti. Az eszper szó jelentése bízni, az eszperantó tehát bizakodót Jelent. Kérdezett: PAVEL STEFANOVIC DIAKOK FICITELHÉBE Pályaválasztás előtt álló olvasóinktól sok olyan levelet kapunk, amelyekben afelől érdeklődnek, hogyan lehetnének idegenvezetők. Tanácsadónkban már többször is megírtuk, hogy hazánknak csak egészen kis létszámú hivatásos idegenvezetőre van szüksége, az utazási irodák általában külső munkatársakkal kötnek szerződést a külföldről érkező turisták kalauzolására és a hazaiak külföldi útjaira. Ez viszont nagyszerű kereseti lehetőség, főleg diákoknak. Éppen ezért megkértük Pavel Sudík mérnököt, a SZISZ Ifjúsági Utazási Irodájának igazgatóhelyettesét, tájékoztassa az Oj Ifjúságot az idegenvezetők munkájáról. — Az, hogy egy út maradandó emléket hagy-e a résztvevőkben vagy sem, abban döntő szerepet játszik az idegenvezető. Aggályoskodásával, tájékozatlanságával elügyetlenkedhet egy különben tökéletesen előkészített utat, viszont ha talpraesett az idegenvezető, a szokványos, nem túlságosan attraktív útból Is „Holdutazást“ varázsolhat. Az utazási Irodák népszerűsége rajtuk, az idegenvezetőkön múlik, ezért különös körültekintéssel választjuk ki az egyes csoportok kísérőit. — Tíz-tizenkét évvel ezelőtt, amikor a hratisiavai Ifjúsági Utazási Iroda (CKM) vizsgáin keresztülestem, megkönnyebbültem, nagyon keménynek találtam, főleg a nyelvi követelményeket. — Nem tudom, hogy akkor milyenek voltak a követelmények, tény, hogy most minden idegenvezetőtől megköveteljük, hogy folyékonyan beszélje azt a nyelvet, amelyen tolmácsolni fog, és ezenkívül legalább még egy idegen nyelvet, konyhanyelvl szinten. Például: feltételezzük, hogy te magyarul szeretnél tolmác,solni. A vizsgán kaphatsz egy ilyen feladatot: Csehszlovákia és Magyarország kulturális kapcsolatai. Meglehet, hogy a kérdést magyarul kell megválaszolnod, tehát nemcsak politikai tájékozottságból, hanem egyúttal a nyelvből is vizsgázol. Ezenkívül van még egy tízperces beszélgetés a további idegen nyelven, amely lehet orosz is. Mint már említettem, az idegenvezetőket kulcsembereknek tekintjük, ezért mielőtt rájuk bízunk egy csoportot, minden tekintetben felmérjük tudásukat. Fontos, hogy talpraesett szervezők legyenek, tudjanak rögtönözni, hangulatot teremteni, és minden esetben hazánk elkötelezett képviselőinek érezzék magukat. Ezért érthető, hogy a jelentkezőknél figyelembe vesszük SZISZ-beli tevékenységüket is. — Milyen korú fiatalok lehetnek idegenvezetők? — Tizenkilenc és harminc év közöttiek. További követelmény az érettségi, a SZISZ-alapszervezet ajánlása, a munkahely, illetve az iskola beleegyezése az együttműködéshez, és egy szerződés aláírása, amelyben munkatársunk kötelezi magát, hogy évente 20 — 30 napot — a munkaviszonyban levők évente 20, a diákok 30 napot — az utazási iroda rendelkezésére áll. — Hát ez nem kevés. Hol jelentkezhetnek az érdeklődők, és meddig? — Az Ifjúsági Utazási Iroda valamennyi kerületi fiókjánál, ezenkívül a nagyobb kapacitású kirendeltségeinken pl. Kladnóban, Llberecben, Olomouc- ban, Zllinán és Nltrán. A felvételiket általában a nyári főidény után novemberben és decemberben szoktuk lebonyolítani, jelentkezéseket szeptember 1-től október 30-lg fogadunk el. — Hény idegenvezetője van az Ifjúsági Utazási Irodának? — Jelenleg 2200 munkatársunk van, ezekre évente átlag négy út „esik“. Egy útra általában két Kísérőt is javasolunk — természetesen csak egyet küldünk el —-, mert főleg a munkaviszonyban levőknél nehézségeket okoz az Időpontok összehangolása. Idegen- vezetőink 60 százaléka főiskolás. Néhány főiskolával szerződésünk is van, ézek messzemenően támogatják a diákok Idegenvezetői tevékenységét. Meggyőződésük, hogy a nálunk végzett munka révén nemcsak a diákok pénztárcája lesz vastagabb, hanem látókörük Is tágul egy-egy külföldi vagy belföldi út tapasztalataival, nyelvtudásuk elmélyítéséről már nem ii beszélek. Köszönöm a haszélietdat. Kérdezett: ZÄCSEK ERZSÉBET IM I BETEGSÉG MIATT... Képzeljük el, hogy egy nap — betegség miatt — leállna egy olyan nagyváros élete, mint Brno. A pékek nem sütnének kenyeret — betegség miatt, de különben sem lenne, hki megegye, hiszen a város valamennyi lakója beteg Tenne. Nem jár- nánrk a villamosok, mert nem lenne, aki vezessa, de különben sem lenne, aki n- tazzon rajtuk, és zárva maradnának az iskolák is, mert valamennyi tanító beteget jelentene, hasonlóképp a gyerekek is. Ez az utópisztikus kép I szerencsére csupán az én | képzeletemben elevenedett meg, mégpedig annak kapcsán, hogy hazánkban tavaly naponta átlag 299 089 ember, tehát kb. annyi, mint Brno lakossága, hiányzott munkeholyérűl betegség vagy munkabaleset miatt. Ez a produktív életkorú dolgozók létszámának 4,31 százaléka. A táppénzesek száma meghaladja az elűző évek betegeskedőinek a számát, és a kérdőjelek nagyon is indokoltak, ha figyelembe vesszük, hogy az előző évekkel ellentétben tavaly még csak infinenzajárvány sem volt hazánkban. Viszont annál több volt a kOIönféle légúti megbetegedés, megfázás és nem utolsósorban a mnnkabalesetek száma is. Közben szinte minden évben emelkedik az orvosi rendelők, ■ kőrhúzi ágyak és tarméssetesen as orvosok száma is. A kfvUIátlő ezekből az adalokből könnyen a népszaporulat emelkedésére következtethetne, de tndjnk, hogy ez csak részben így igaz. Az igazság az, hngv batagúk vagynnk, vagy né ; ha csupán nyavalyásak? JÖ DOLOG BESZÉLGETNI Jő dolog vasúti fülkében megvltaíni az Onedin családot, a isllvsszterl műsort, a kórhásat, a Nem kell mindig kaviárt... Aki naponta 1—2 órát utazással tölt, az tájékozódik a rádió és televízió előző napi műsoráról, a betegségekről, a közellátásról és más, mindenkit érdeklő témáról. A rádiónak és a televíziónak nagy szerepe van abban, hogy az 1- lyen beszélgetésekben a kicsinyes pletykák, szellemi üresjáratok helyét valami más foglalta el. Tegnap levelet kaptam özvegy H. Mártonnétól. Agyban fekvő beteg, mindenben a szomszédaira van u- talva. Kezelőorvosa hetente meglátogatja, ellátja gyógyszerekkel, jótanácsokkal és siet tovább. A szomszédok mindennap hozzák a friss tejet, kenyeret, de ők is sietnek, és H. Mártonnénak nincs kivel szót váltania. Van három gyereke, tizen egy unokája; karácsonykor ajándékot is hoztak, de siettek haza, nehogy a kocsival valahol elakadjanak a behavazott úton. „A rádiót hallgatom naphosszat, a Szilágyit szeretem; azt, akit telefonon hívhatnak a magányosok, meg mindenki, aki beszélgetni a- kar. Szívesen felhívnám, de nincs telefonom. A múltkor egy idős nénivel beszélgetett, aki elpanaszolta neki, mennyire bántja, hogy minden hónapban a fiától kénytelen elfogadni egy bizonyos összeget. A fia és a menye természetesnek tartják, hogy segítik, csak ő, az idős szőlő restellkedik emiatt... Hosszú ideig beszélgettek, és én átsfrtam az egész éjszakát.“ '' Az idős embereket bizonyára meghatotta a beszélgetés. de hogyan hatott ránk, fiatalokra a velünk egykorú fiatal házaspár mély emberi magatartása? Legyen bátorságunk felvetni ilyen témát is minden kínálkozó alkalommal, akár a Szilágvi-müsor, akár saját tapasztalataink kapcsán. ZÄCSEK ERZSÉBET
