Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-06-01 / 22. szám
8 Ballag már a vén diák ~ mondja a dal, de milyen furcsán is hangzik, hiszen még a mamák, papák, kereszt- mamák, nagymamák sem vének, akik az érseküjvári (Nővé Zámky) gimnázium elöti járdán, a folyosón, lépcsőkön álldogálnak és várnak. Es a „vén“ diákok pedig jaj de fiatalok, üdék, kedvesek, harmatosak... 4cs Katalin és Pethes Ibolya, a IV. E osztály, két, érettségire készülő tanulója Jön velem szemben a lépcsőn. Fehér blúz, fekete szoknya, fehér cipő. Elröpült ez az év is, de ezek a szép csinos lányok nemhogy ez alatt az egy év alatt, hanem a négy év alatt sem „vénültek". A szemük ragyog, huncotok, kedvesek, mosolyognak. — Hová, hová? — kérdem tőlük, és .megállítom őket. — Csak ki a kertbe, megnézzük, hogy már megjöttek-e a szüléink, meg hogy hoztak-e virágot. — És hoznak? — BiztosanI — Hányat? — Tizenkilencet, ennyit szokás, tizenkilenc évesek vagyunk. Arra, hogy maradjanak, beszélgessenek, nem is kell őket nagyon kérni, mert különben is tele vannak örömmel, közlésvággyal, boldogsággal. Brigán Zoltán matematikatanár volt az osztályfőnökük. Nem voltak valami különös, minden tekintetben jó osztály. Olyan közepes, mint ahogy a tanárok és ők maguk is mondják egybehangzóan. Nem voltak sem túlságosan hangosak, sem pedig túlságosan csendesek. A búcsúztató harmadik osztály díszítette fel a termet. A IV. E és a IV. D osztály készítette nekik a tarisznyát és sütötte bele a pogácsát, a tantermüket pedig beszédes festménnyel ékesítették. A rajzon egy nagy üst, néhány ördög, a pokol egyik nagy jelenete, főzik, pörkölik a rossz lelkeket. Né- hányukat, fiúkat, lányokat egyaránt az üstbe vetették. Mások az üstöt tartó vastag láncon függnek. Az osztályfőnök, nyilván a szigorú matematikus, az üst szélén, rá is a legrosz- szabb vár. A lányok seprűn röpködnek, másokat piszkavason szállítja az ördög. Van, aki az ördögök szarvára tűzve bűnhődik. Az osztály elnöke. Lukács Katalin, aki saját bevallása szerint többször is le akart mondani, nagy-nagy kövek közt ücsörög és töpreng. Várunk. Fél tizenkettőkor megszólalt az Iskola rádiója. Ev közben bejelentéseket, utasításokat közvetítettek, most szívhez szóló beszédet hallani. Valaki verset mond a vén diákról, Ady Endre versét. A IV. E is búcsúzik. Zöld Hajnalka kis emlékkönyvet vett erre az alkalomra, és arra kérte az osztálytársait, írjanak bele valamit, jegyezzék fel a címüket. — Megnézhetem? — kérdem. — Tessék — mondja, és én már lapozom is. Az egyik Adyt, a másik juhász Gyulát, a harmadik Radnóti Miklóst idézi Hajnalka emlékezetébe. Lakatos István saját versével búcsúzik, mert neki így kell. Neki, a szép szál cigánylegénynek eddig is nagyobb erőfeszítésre volt szüksége, hát most sem adhatja alább. — Ki miért került oda, ahová került a rajzon? — kérdezem. A lányok vidáman, gondtalanul válaszolgatnak. Brigán Zoltán tanár figyelt a válaszaikat, hallgat, de amikor a lányok az egyik, tálán Ivós osztálytársukat veszik célba, közelebb lép, int a szemével, hogy ez azért már sok, és a lányok elhallgatnak, így hát már én sem mondom tovább. Igaz, minek is, hiszen ballagnák, előttük az aranyhét, majd az érettségi vizsga, de aztán mégsem hagyom annyiban. Ki az ott az üst közepén, miért is kapta 6 a legnagyobb büntetést? Válaszuk egyöntetű: Hegedűs Ákos. Minden lánynak udvarolt, és mi tagadás, mindegyik el is fogadta a széptevését. A képen Kukán Margit is a fortyogó üstbe került. Becsületükre legyen mondva, hogy a legjobb tanulók közé tartoztak. Sőt, talán a legjobbak, legtehetségesebbek is. Brigán Zoltán osztályfőnök gondolkodás nélkül mutat rájuk, amikor a legtehetségesebbek felől érdeklődöm. Az egyik a tanárképzőbe, a másik vegyészmérnökire készül. Magam is búcsúzom, megyek a vasútállomás felé. Előttem megy, ballag Acs Katalin és Pethes Ibolya. Kicsit fáradtnak látszanak, levertek, — Nagyon elfáradtatok? — nézek rájuk kérdőn. — Eléggé — mondják, — de megérte. Nagyon szép volt, s mi úgy örülünk. Ha nem sikerülne a vizsga, még akkor is megérte. Akár ezért az egy szép napért is érdemes volt négy évig tanulni... NÉMETH ISTVÁN A szerző felvételei A szabadságszobornál A korszerusél korparancs (Látugatás egy szövetkezetben, ahol nem télnek a korszerű roédszerektöl) Az élelmiszerprogram sikeres megvalösftásáhnz a kajall kistermelők áéjárulnak. Felvételünkön Csillag Istyánné .kéjiasztapalAntákat ültet. is hozA keszegfalvl (Kamenlőné) Steiner Gábor Efsz elnökével, Varga Kálmánnal röviddel a termelési értekezlet után ültünk le beszélgetni. Kíváncsiak voltunk, hogyan dolgozik most a szövetkezet, amely a komáromi járásban magasan kitűnik tavalyi sikereivel. — Tíz éve, hogy egyesült a gadócl (Hadovce), a megyercsl (Calovec) és a vlollnl szövetkezet a miénkkel, s a közös gazdálkodásnak ez alatt az egy évtizede alatt még egyszer sem találtuk magunkat szemben olyan Igényes feladatokkal, mint az előző évben. Eléggé próbára tett bennünket — mondja az elnök, aki számára nagyon korán kezdődik a nap, akkor, amikor sokan még az Igazak álmát alusszák. Hogy megközelítő képet alkothassunk erről a közös gazdaságról,, el kell mondanunk: 2570 hektár termőterületen gazdálkodik, ebből 1450 hektáron gabonát és kukoricát termesztenek, de fő gazdasági ágazatuk a gyümölcs- és zöldség- termesztés. — Elégedettek vagyunk a hagymával, amelyet 80 hektárról takarítottunk be, s úgyszintén a 35 hektár sárgarépával és petrezselyemmel. Jó hozama volt a cukorrépának, amelyet 122 hektáron termesztettünk. jól jövedelmezett a 3 hektár fóllapaprlka. Leggazdaságosabb azonban a 85 hektáros almáskertünk volt: 153 vagon termést szüreteltünk le — sorolja az eredményeket az elnök. Munkájukban a gépek Is segítségükre vannak. Tavaly a hagyma tisztítását és osztályozását a Warlman—100 H típusú magyar gyártmányú nagy kapacitású géppel végezték, aminek eredményeképpen a 180 vagon termést szinte azonnal szállítani tudták a felvásárlónak. A veteménykukorlca termesztésében tavaly először alkalmazták a magyarországi bábolnai mlntagazdaság IKR-mód- szerét. Ügy, vélik, ezzel a progresszív módszerrel nagy terméshozamokat sikerül majd elérniük! A keszegfalvlak számára elsősorban a vetőmag adagolása, a vetési távolság és a vegyszerek alkalmazása hat újdonságként. S ha már az újdonságokról beszélünk, említsünk meg még egyet, amely bizonyára mindenkit meggyőz abban, hogy a keszegfalvl szövetkezet a helyes utat választotta céljai eléréséhez. A fehérje- program keretében két éve foglalkoznak a szója 10—12 fajtájának kísérleti termesztésével, és ebben az évben a komáromi járásban elsőként 200 hektáron megkezdik ennek az olajos növénynek a nagyüzemi termesztését. A legmagasabb párt- és állami szervek által szorgalmazott fehérjeprogram arra ösztönzi a mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy Igyekezzenek maztmállsan kihasználni saját fehérjeforrásaikat, és ez az elvárás a CSKP XVI. kongresszusának Irányelveiből Is kitűnik. De nemcsak a növénytermesztők dicsekedhetnek szép eredményekkel; fontos termelési ágazat a szövetkezetben az állattenyésztés Is. Korszerűsített Istállóikban jelenleg 1764 szarvasmarhát tartanak, ebből 640 a fejőstehén. Ugyanilyen figyelemreméltó a sertéstelepük Is. Az állomány 3088 darabjából 720 az anyadlsznó. Tavaly volt harminc éve annak, hogy a keszegfalvl szövetkezetben létrejött a sertéstörzstenyészet. Évente 450—500 tenyészkocát adnak el a komáromi járás mezőgazdasági üzemelnek, de járáson túlra Is. Ezenkívül évente 57 vagon csirkével és kacsával gazdagítják a közellátást. A keszegfalvi mezőgazdászok jól tudják, hogy csodák nem léteznek, ezért saját maguknak keli megbirkózniuk a rájuk háruló ' feladatokkal. Ok pedig a’ radikális megoldást választották: a nem gazdaságosat, idejétmúltat falszámolják, és helyette a korszerűvel, a progresz- szlvvel próbálkoznak. Hogy okosan döntöttek, helyes úton haladnak, elegendő egyetlen adat Is: a globális mezőgazda- sági produktivitásuk 104,4 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a komáromi járásban az ö szövetkezetük a legjobb. Stanislav Illés JÜNIORFIIA ’82 KoSicében, a Kelet-szlovákiai Vasmű szakszervezeti kultúrházában megnyílt az ifiú bélyeggyűjtők VIII. szliv vákiai kiállítása, amely az ifjú bélyeggyűjtők életében az év legnagyobb eseménye. A kiállítás fölött Mi- chal Zozulák, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a SZISZ SZKB elnöke vállalt védnökséget. A kiállitás célját leginkább a jelszava fejezi ki; Bélyeggyűjtéssel a szocialista haza fejlesztéséért, a környezet védelméért“. Jő munkát végzett az elé- késztlő bizottság Bárd Sándorral az élen. A kiállítással egyidőben számos rendezvényre is sor kerül. Június 4—6-a között megtartják az Ifjú bélyeggyűjtők kongresszusát. Ugyancsak lebonyolítják a bélyeggyűjtő olimpia nemzeti fordalöját, az ifjú bélyeggyűjtők szakkörök vezetőinek aktivaérte- kezletét, az érdeklődők megszerezhetik a helyszínen a bélyeggyűjtő szakmai ráter- mettségi jelvényt. A kiállítás egész ideje alatt filmeket vetítenek a posta és a béiyeggyűjtés történetéről, beszélgetéseket szerveznek a bélyegek alkotóival és ismert bélyeggyűjtőkkel. A kiállítás szervezői értékes katalógust adnak ki, a postaküldeményeket pedig alkalmi bélyegzővel látájk el. V. P. A KONCRESSZDS TISZTEIETÍRE Értékes kollektív kötele zettségvállalást tettek aGa- lántal Közszolgáltató Vállalat szakmunkásképző központjának és SZISZ-alapszer- vezetőnek fiataljai. Vállalták, hogy ledolgoznak 2352 órát, részt vesznek a járási központ szépítésében és a választási program feladatainak teljesítésében, összegyűjtenek 80 mázsa ócskavasat és 10 mázsa papírt, ezenkívül elültetnek 200 díszcserjét és ugyanennyi fát, két önkéntes véradót szereznek és megalakítják az Ifjúsági Fényszóró három őrjáratát Kötelezettségvállalásukban nem feledkeztek meg a tanulmányi eredményekről sem. Az elméleti nevelésben 2,3 átlageredményt, a szak- tantárgyakban 1,7 átlagos tanulmányi eredményt akarnak elérni. Oláh Gyula lÖVASAR Tény észlovainknak jó híre van, és keresettek a szakmai világban. Egyik legnagyobb méntelepünkön, To- polöiankyban a minap már a 44. aukciót rendezték, amelyre az NSZK-bÓl, Ausztriából és Olaszországból is számos vevő érkezett. Az aukción Szlovákia kilenc állami és szövetkezeti méntelepéről összesen hatvan lovat adtak el külföldre 77 ezer 800 koronáért. L. L. HAZÁNK lEGAlAESONYABB PONTJA Hazánk legalacsonyabban fekvő része Kelet-Sziovákiá ban, a trebiáovi járásban található. Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom! botárában a Bodrog partján van egy pont, amely mindössze 98 méterre fekszik a tenger szintje felett. Egyébként az egész járás átlagos tengerszint feletti magassága mindössze IDO—150 méter.
