Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 3. szám

SZIGET

ZOLCZER JÁNOS RIPORTJA

SZIRÉNPALVÁRÖL A 4. OLDATON

i ' V- - t '

:-Í

Január 15-ével megkezdődtek a SZISZ aíapszervezeteinék évzáró taggyűlései, és ezzel együtt a kongresszus előkészítésének íon- tos stádiumába léptünk. Ez az év, amelyet Ifjúsági mozgalmunkban a SZISZ III. kongresszusa évének »evezünk, nem lesz könnyű. Társadalmunk sokat vár a fiataloktól Is , az élet minden szakaszán. Az elvárásoknak megfelelően Ifjúságunk,.: akkor tesz legtöbbet az egész társadalom r- és benne a saját — szükségletei kielégítésére, ba minden erőfeszítésével gyorsítja a Javak termelését, ha becsülettel helytáll a munkában, a tanulásban, a haza védelmében. Előbb tehát meg kell teremteni a javakat, és csak utána lehet -• az ifjúság érdekelt Is figyelembe véve arányosan elosztani.

A fiatalok részvétel* a társadalom előtt álló gazdasági ás társadalmi feladatok megvalósításában nem merülhet ki a munkahelyi, tanintézeti kötelességek lelki- ismeretes ellátásában, a fegyveres szolgálat példamutató teljesítésében. Szükség van a sajátos mozgalmi munkaformákra, a fontos szállítások feletti védnökségre, a társadalmi munkára. Kettős haszna van a társadalmi munkának akkor is, ha csak a megtermelt érték szemszögéből vizsgáljuk. Az előállított érték többletérték, gyorsíthatja fontos társadalmi céljaink megvalósítását.

De 'á társadalmi munka nem

XXXI. évfolyam 1982. január 19. Ara: 1.— KCt

szolgálhatja egyedül csak valamely anyagi cél elérését. Fontos, hogy a fiatalok azonosulhassanak általa valamely szűkebb vagy tá- gabb közösség céljaival. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha pontosan és konkrétan meghatározzuk az akció célját, értelmét és várható eredményét. Ezzel pedig el is kerültük a formális társadalmi munka szervezésének a veszélyét. Jó ezekről a kérdésekről is elgondolkodni épp most, amikor az évzáró gyűlések szervezeteink munkaterveit véglegesítik.

A SZISZ által szervezett társadalmi munka nevelő hatását fokozza, ha megszervezésekor szorosan együttműködünk a szak- szervezettel, a gazdasági és állami vezetőkkel. Vonjuk be a társadalmi munkába a SZISZ-en kívülieket is, és vegyünk részt,., mozgósítsuk a közösségünkhöz tartozókat, a mások által szervezett társadalmi munkákra.

Reális tervet kell tehát készíteni, jól meg kell szervezni a munkát, és kellő energiát kell fordítani, hogy azonosuljunk a célokkal, és tudatosítsuk a munka célját. És ne feledkezzünk el arról sem, hogy elismerjük a legjobbakat, a legtöbb áldozatot vállalókat. Ez nem csupán anyagi kérdés; a közösségért áldozatot hozni, a közös célokért tenni egyben saját életünk szebbé tételét, fejlődésünk gyorsítását is jelenti. —s—>

erdez

aziniE.

AKI VÁLASZOL:

FEJTI GYÖRGY,

A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPÖNTI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA

Az elmúlt év végén rSvid létogatéet tett Szlevdkie fővárosában Fejti György, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának ;*első titkára. Ennek során találkozott Miloslav Doőkallal, a Szocialista Ifjúsági Szövetség elnökével, akivel a két ifjúsági ssövetség együttműködésének kérdéseiről tárgyalt. A tárgyalások eredményeként Miloslav Doékal és Fejti György aláírta a SZISZ és a KISZ öt évre szfilé együttműködési szerződését. Ennek értelmében az ifjúsági szövetségek folytatják egyöttmokO- désiiket a szocialista épitőraunka, az ifjúság nevelése, a sajtó, a kultnrá- lis és sportkapcsolatok terén.

A találkozó alkalmából Fejti György, a KISZ KB első titkára interjút adott lapunk főszerkesztő-helyettesének, Csikmúk Imrének, amelyet az alábbiakban, illetve lapunk második oldalán közlünk.

Magas szintű nemzetközi tanácsko- zásröl lévén sző, hadd kezdjem mindjárt azzal, hogy milyenek e KISZ nemzetközi kapcsoletel?

— A KISZ nemzetközi tevékenysége a béke és a társadalmi haladás-'O- gyét szolgálja. Az összefogás, a közös fellépés döntö tényező a nera^t- közl Ifjúsági mozgalom fejlődésében. Ezért megkülönböztetett flgyeimet fordítunk a szocialista országok ifjúsági szervezeteivel fenntartott kapcsolataink fejlesztésére. Előreléptünk - a testvérszervezetek ideológiai eggmtt- működésének elmélyítésében, amf az éleződő ideológiai harcban a h«rté- kony fellépés nélkülözhetetlen ■ feltétele.

Tovább mélyült hagyonjány,^n ]6 együttműködésünlf r-Lenini-Komszomollal. Az egymástól való tanulni akarás őszinte szándéka vezetett bennünket abban, hogy erősítettük e- gyüttműködésOnket a bolgár, a jugoszláv, a kóreai, a kubai, a lengyel, a mongol, az NDK-bell, a román és a vietnami testvérszervezetelnkkel. Eszméink, céljaink közösek, kölcsönösen . érdekeltek vagyunk abban, hogy kt-k! eredményesen dolgozzon saját országában. 16 eredményeket értünk el a kapcsolatok építésében a Laoszi Népi Forradalmi Ifjúsági Szövetséggel, a Kambodzsai Ifjúsági Szövetséggel és az Afgán Demokratikus Ifjúsági Szövetséggel. Ami Csehszlovákia ás Magyarország kapcsolatait illeti, nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezek Kö^ép-Euröpában -történelmiek., A sorskifeösség a felszabadulás után új szakaszba lépett. Kapcsolatainknak nagyon gazdag jelene és jövője van. Rendszeres találkozásainkon a hagyományosan jő kapcsolatokat tovább gazdagítjuk.

— Múlt évben tartották a KISZ X. kongreassusát. Melyek azok a fű feladatok, amelyek az iffúzágl szövetségre várnak?-> Hazai ás nemzetközt teendőink számosak, hiszen az ifjúságot minden érdekli és helyzeténél fogva minden érinti. Mégis azt kell mondanunk.

hogy fontos tennivalóink közül kiemelkedik négy nagy feladat, amelyeket a kővetkező évek során meg kell oldanunk, hogy lépést tartsunk a társadalmi fejlődés szükségleteivel és a fiatalok Igényeivel.

Melyek ezek a feladatok?

1. A gazdaság intenzív fejlesztése szükségessé teszi, hogy erőnket és figyelmünket a tisztességesen végzett, takarékos, hatékony munkára összpontosítsuk, hogy a fiatalok élen járjanak a műszaki, technikai haladásban, hogy szorgalmazzák és vállalják a teljesítményekkel arányos bérezés széles körű elterjesztését;

2. szövetségünk minden szintjén és szervezetében aktívabban, nyíltabban kell politizálnunk, elkötelezetten kiállva pártunk politikája mellett, következetesebben kell lsépviselnünk a fiatalok véleményét, érdekeit a helyi és az országos politika alakításában;

3. demokratikusabbá, elevenebbé kell tennünk munkánkat, munkastílusunkat. A vezetőknél a nyitottságra. az érzékenységre, a határozott kiállás és a meggyőzés képességére, az alapszervezeteknél az önállóságra, az öntevékenységre és a kezdeményezésre tesszük a fő hangsúlyt;

(Folytatás a 2. oldalon)

A