Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-11 / 19. szám

m műterem szögletének sejtelmes fényében egy karcsú MM lányszobor.

* ■ — Ezt szívesen elvisszük — mutatott a szende leányzóra Nagy Kornélia, a Csallóközi Múzeum művészettörténésze, majd egy kis aggodalommal megkérdezte: — Nem túlságosan nehéz?

Mosolyogva nyugtatta meg Öt Vojtech MatuSinec szobráét- művész:

— Nehéznek látszik, mert két méter magas, de nem as, hiszen epoxldból van. Viszont más a baj, mégpedig az, hogy ezért már a napokban eljön a megrendelő, így hát ezt nem adhatom.

— Kár, mert ez az „Álmodozó" leányzó nagyon tetszene nálunk is a fiataloknak.

— Van itt helyette egy másik, azt hiszem, ez sem okozna csalódást a szerdahelyi fiataloknak — mutatott egy másik adi szoborra az alkotó.

Ml tagadás, magam is azon a véiemtényen voltam, hogy ez a szobor talán még jobban tetszik majd a fiataloknak. így aztán az Álmodozó helyett a merész tekintetű és öltözékű amazon került a listára, hogy megcsodálhassák a szerdahelyi tavaszi tárlaton, amelynek május 13-án lesz az ünnepi megnyitója a Csallóközi Múzeumban. Erre a tárlatra válogatta Össze a kiállítandó anyagot a művészettörténész. Gyorsan készült a jegyzék, biztos érzékkel válogatta a műteremben levő alkotásokból a legszebb domborműveket, rajzokat, szobrokat Nagy Kornélia.

— Sajnos, ez a lovasszobor túl nagy — mondott le Sväto- pluk szobráról —, körülményes lenne a szállítása, no meg a felállítása is.

De a lovasszóborért is akadt ,Jcárpótlás'. Fél óra alatt el is készült a tárlat jegyzéke.

— Örülök, hogy a Csallóközi Múzeumba is eljutnak az alkotásaim, ügy hallottam, hogy már sok szép kiállítást rendeztek az egykori Sárga kastély falat között — jelentette ki a művész, akinek munkásságáról az egyik katalógusban a következőket írta Bohuslav Bachraiy művészettörténész:

„Vojtech MatuSinec szobrászművész alkotásainak összessége az egyént jellegű alkotó önvallomásának olyan bonyolult és gazdagon tagozódó szerkezetét jelenti, amely nemcsak művészi szempontból rendelkezik szilárd alapokkal, hanem. nemzett és világnézeti szempontból is, és amely a történelmi tudattól kezdve a ma emberének, a mai szocialista korszak emberének jelenkort érzelmeire irányul."

Vojtech MatuSinec szobrász művészetében három igazi nagy „szerelem“ dominál: a nemzeti történelem, a természet teljes mivoltában és a jövő. Történelmi tárgyú alkotásait hosszadalmas tudományos kutatás előzte meg, ezt az igyekezetét megkönnyítette az a tény, hogy Nyitrán születve már fiatal kordban felkeltették érdeklődését az ásatások, a történelmi múlt feltárása. A múlt hagyományait éleszti újra, a ma emberéhez szól a múltról, és a jövőbe vetett hitéről is gyakran tesz tanúbizonyságot, ugyanakkor előszeretettel pellengérezi ki a jelen fonákságait, a ma emberének gyarlóságát, és teszi ezt a szatíra félelmetes fegyverével. Munkálkodásának, mű vészt igyekezetének szemléltetésére utal a ■ májusi tárlatra kerülő alkotások jegyzéke is; Cirógatás, Anyaság, Megpihenve, Partizánjárör, Fatima, Atomreakció, Nemzetek barátsága, Hirosima, Nagaszaki, Otkeresök, Pihenő nö, Otvesztő... és sorolhatnánk még hosstan több évtlzedés miinkásságának legszebb, legjellemzőbb, legkifejezőbb darabjait. Gyakori témája a nő, a karcsú, fiatal lányalak, az áldott állapot elnehezült időszaka, az anyaság, az anya gyermekével, a család, a béSZOBROK ÉS RAJZOK

kés együttlét, a béke védelme, a soha többé háborút — gondolat.

Erről a művész így vall;

— A képzőművészetnek szinte örökös tárgya a nő, a gyengébbnek mondott nem. A karcsú, fiatal női test vonalat éppúgy, mint a várandós nő elnehezült alakja. A nö az élet hordozója, a család gondozója, az utódok jelnevelője. Ez a legfőbb feladata és erőssége Is egyben. Elet, szerelem, egyesülés, házasság, szülés. Állandóan ismétlődő folyamat, a történelem, a múlt, jelen és jövő. Az anya mindig áldozatot hoz a jövőért, az élet fennmaradásáért. Törékeny, úgy kell vele bánni, mint a kínai vagy japán porcelánnal, és mégis szívós, kitartó. Ezt igyekszem kifejezni a szobrászat eszközeivel.

Mészáros József

M

ost sincs még Itt Igazán a tavasz, gondolom, miközben Softa Valentovát várom a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának míivészbejárőja élőt!. (Nem Valentová szerződött át az operába a prúzal részlegről, hanem a Hviezdoslav Színházat korszerűsítik, s amíg a munkálatok befejeződnek, itt leltek ideiglenes tanyára a művészek.)

Közben befut a művésznő, friss és derűs, mint általában, még karcsúbbnak tetszik, mdnt legutóbbi, tavalyi találkozásunkkor. TŰI van már a harmincon; de sem a bőre, sem az arca nem sejteti korát. Nem fiatalos í— fiatal. Egy sor nagy szereppel a háta mögött újabb három izgalmas feladattal bízták meg az utóbbi Időben. A Karamazov testvérekben Grúsát, a Csikorog a zárban Liánát játszotta, most pedig a Kispolgárok Tatjánáját próbálja. Május tizenötödikén lesz a darab bemutatója.

— A Szlovák Nemzeti Színház tavaly ősesel Jugoszláviában járt, és szép sikerrel aeerepelt. Ez az utazás is hozzájárult ah- hoe, hogy elmondhassam, jó előadások állnak mögöttünk és mogö-ttem is. A Csikorog a zár egy csaknem elfeledett, vagy negyven esztendeje porosodó darab. Egy börtönből szabadult férfi drámája a mű, ez a férfi arra döbben rá, hogy a „szabad életben" talán több a nehézség, mint a zárka biztonságos falai között, s nemcsak a börtön rozsdás zárja csikorog, hanem az emberek közötti kapcsolatok is. Liana szerepe az eddigi darabhősök életre keltése után új lehetőséget adott nekem. Ellentmondásos alakját a humor segítségével próbáltam kibontani, úgy,' hogy közben érezhető legyen az asszony belső drámája. Ez a törekvésem a kritika és a kollégák véleménye szerint sikerült.

■— Szép feladat volt a Dosztojevszkij- darab Grüsája is. Ez a szerep szintén csupa ellentmondás? Grúsa egyszerre könnyű nő és patyolattiszta, érzékeny és érzéki. Most Gorkij Kispolgárokjét próbáljuk, és én Tatjána figurájával birkózom. Az elsőtől az utolsó pillanatig tragikus sorsú ez a nő: szüntelen kudarcok érik, nem találja helyét a közösségben, a társadalomban, gyakran kacérkodik az öngyilkosság gondolatával. Színházi szerepeimen kívül szívesen megemlíteném még, hogy egy szovjet tévéjátékban Is közreműködtem. „A DAVINI EMLÉKEK“ című tévéjáték az utóbbi évek egyik legsikeresebb munkájának bizonyult, tele van tiszta emberséggel, hittel, bizakodással — egyszóval gyönyörű alkotás. Örülök, hogy játszhattam benne. A műben erőteljes hullámzás van jelen, a remény és reménytelenség feszítő örvénylése, a jó és a rossz, a kilátás- talanság és a bizakodás óriási kavargása. Én magam is sokat merítettem a történetből, tudatosítottam, hogy válságainkból mindig van kiút, hogy bármilyen nehéz Is egy-egy helyzet, másnap minden kezdődhet elölről. A* új nap bizakodást, reményt,

„Nekem is nagyon tetszett a Mephisto”

megoldást hozhat, feladni sohasem szabad a küzdelmet. Ezt érzem most, e késlelkedO tavaszon, amikor újabb feladatok előtt állok, s amikor mindent megteszek azért, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsam a szlnpadoií.

A próba megkezdéséig van még pár porc időnk, szőba került hát a filmvilág egy-egy új eseménye. 'Valentová nagyon örül, hogy jól sikerült A segéd című szlovák film, amelyben magyarországi színészek Is közreműködtek. Ö maga újságolja, hogy látta Szabó István Oscar-dijas filmjét, a Mephls- tót, és neki is nagyon tetszett.

— Sokan talán meg sem értették a mű mondanivalóját, valami mást vártak, mert egy bizonyos Idő után elhagyták a termet

— mondja a művésznő. — Rám és sok kollégámra megrázó élményként hatott ez az alkotás. Szívesen játszanék én le magyar filmben. Egy jő rendező Irányítása alatt, hiszen tisztelem a magyar filmkultúrát, és nyelvi nehézségeim sem lennének

— teszi hozzá mosolyogva, s már indul is a Kispolgárok próbájára. (batta györgyf

SZEREPBEN

Egy fiatalember életútjá- től szól Gyurkő László nagy sikerű regénye, a Faustus doktor boldogságos pokoljárása, amelyből nemrég Jancső Miklós rendezett nyelcrészes tévéfilmet. Cső- pit, Faustus doktor lányát Pap Vera formálta meg.

9 Hogyan reagált arra a tényre, hogy JancsA Mlklűa önre bízta ezt a szerepet?

—- Meglepődtem, mert korábban sosem dolgoztunk együtt, és Jancsóről minden

PAP VERA

szakmabeli tudja, hogy szeret a saját csapatával dolgozni.

0 Könnyű beilleszkedni egy ilyen csapatba?

i— Számomra mindig a munka a fontos, azt tartom szem előtt, és az segít az együttműködésben Is. De ez

a forgatás így sem volt könnyű. Jancső ugyanis nem öt-tíz perces snitteket vesz fel, hanem húszperces jeleneteket, tehát nála sukkal nagyobb a hibalehetőség, mint mondjuk Gábor Pálnál vagy Zsurzs Évánál. Sokszor megtörtént, hogy felvétel közben ki kellett lépni a képből, aztán gyorsan megkerülni a díszletet, mert a következő képben már nekem is ott kellett lennem. Fárasztó, ugyanakkor izgalmas az ilyen munkamódszer, hiszen csak Jancsőnál találkozik ezzel a tempóval az ember. Számomra az is meglepő volt, hogy egyetlen hangos sző sem hangzott el a forgatáson, — mindvégig csend és nyugalom volt, és bármit kért is a rendező, perceken belül ott volt a stúdióban.

• Gondolom, mindéi a színészi teljesítményre is kihatott. Mutassuk hát be azt 8 lányt.

— Csöpl mindent egyedül akar megoldani az életében, végül mégis feladja a harcot, mert először a hitét veszik el tőle, majd élete értelmét és a reményt is. De a kudarc így sem viseli meg, hiszen egy bizonyos pontig mindig úgy fogadja el a történteket, ahogy az élete diktálja.

• ön hogyan viseli el a kudarcot?

— Nehezen, nagyon nehezen. Nem tudom lenyelni.

• Ez megnyilvánnl a magatartásán is?

— Igen, »yenkor általában dacos vagyok. Aztán a siker mindent a helyére tesz bennem. És ehhez a lelki rendhez makacsul ragaszkodom. (szabűj

Máté Magda felvétele