Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-04 / 18. szám
Németország adta a kultúrvüágnak a könyvnyomtatást, amely az emberi haladás egyik fontos előmozdítója volt. Következésképpen a német könyvművészet kezdettől fogva virágzott és meghatározó szerepet játszott. Az erős gyökerekből kifejlődött és gazdag hagyományokra épülő sajátos szellemi tevékenység mint művészi jelenség ma is reneszánszát éli a Német Demokratikus Köztársaságban. Nem véletlen tehát, hogy ez az ország ad hajlékot az egyik legnagyobb könyvművészeti világkiálhtásnak. Lipcsében május 7-e és június 13-a között Immár ötödik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Könyv- művészeti Kiállítást íInternationale Buchkunst-Ausstellung j, amelyen közel száz ország többszáz, sőt ezer könyvkiadója mutatja be mindazt a szépet és jót, amit a könyvkiadás terén az utóbbi öt év alatt megalkotott. A lipcsei kiállításnak ötvenöt éves hagyománya van. Az első ilyen teliegű seregszemlét 1927-ben rendezték, és számunkra az az érdekessége, hogy hazánk könyvkiadása Is képviseltette magát rajta. Huszonöt évvel ezelőtt pedig a szocialista országok könyvkiadóinak lipcsei értekezletén ismét a csehszlovák képviselő javasolta, hogy rendszeres Időközökben rendezzék meg a könyvművészet nemzetközi kiállítását. Volt időszak, amikor a könyv nem vol> egyéb tömegterméknél, aminek meg is volt a magyarázata. Gyorsan és olcsón hozzáférhetővé kellett tenni a szellemi értékeke' a széles tömegeknek, amelyek számára ezek korábban úgyszólván teljesen hozzáférhetetlenek voltak. Közben változtak az idők, a könyvművészet ismét reneszánszát éli szerte a világon. Az ember megérezte, hogy ha a könyv a kor szellemének egy darabja, akkor megjelenésében, kiállításában is tükröznie kell a kor szellemét. A kiadók törekvésének egyik döntő meg határozója tehát a könyv kivitelezése. Egy- egy könyvön egészen pontosan nyomon követhetjük a szerzők és a képzőművészek, grafikusok és illusztrátorok, nemegyszer a nyomdászok és könyvkötők szoros együttműködésének szálait. Egész sor alkotó közös munkájának eredményeként válik a könyv igazi szellemi táplálékká. A könyv művészt kivitele fokozza az olvasóélményt, a hatást és ellenkezőleg: a szürke mestermunka elriasztja az embert az olvasástól, lett légyen bár szó — tartalmát tekintve — a legkiválóbb alkotásról. A könyvre is érvényes a tartalom és a forma egységére vonatkozó követelmény. A lipcsei világkiállításon ott lesz tehát a könyvkultúra színe-java abból a termésből, amely 1977, az előző kiállítás óta IáIBA ’82 - KÖNíVMÜVÍSZETI mÄGKIÄElTÄS LIPCSÉBEN A könyv a lélek kenyere lőtt napvilágot. Csehszlovákiát csupán a reprezentatív nemzeti kiállításon mintegy háromszáz könyv képviselt. Ezenkívül képviseltetjük magunkat a különkiállításokon is, többek között gyermek- és tankönyvekkel, illusztrációkkal, grafikákkal. - A nemzeti kiállításon szerepel majd a Madách kiadó öt kiadványa is, névszerinti Vojtech Zama- rovsk^: A görög csoda; Cerná—Novák; Az eladott álom; Szombathy Viktor: Száll a rege; Gál Sándor: Mesét mondok, valóságot; Grendel Lajos: Éleslövészet című kötetet. Lipcse g híd szerepét hivatott betölteni a könyvkultúra terén folyó' nemzetközi együttműködés további fejlesztésében. Ezért a kiállítás alkalmából egész sor kísérő műsort, értekezletet, szemináriumot és tapasztalatcseréi rendeznek. Olyan kérdések kerülnek majd napirendre, mint a könyv szerepe az ember nevelésében és műíjelődésé- ben, a tankönyvek nybmdatechnikal kivitelezése, a szerkesztő és a grafikus együttműködése, aZ olvasói igény problémái stb. Külön említést érdemel az a különktállítás, amely a német és világirodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának, Johann Wolfgang Goethének állít emléket, halálának 150. évfordulója' alkalmából. A kiállításon közszemlére kerülnek a költőnek eredetiben és fordításban kiadott művel korától napjainkig. A kiállítást illusztrációk, grafikák teszik még érdekesebbé, szemléletesebbé. A goethei életmű ilyen teljességében még soha nem került a nyilvánosság elé, kivéve talán a welmari Goethe Múzeumot, amelyet március 22-én, a költő halálának 150. évfordulóján, hosszú szünet után ismét megnyitottak. Stemet, lelket gyönyörködtető látványt ígér „A szép gyermekkönyv“ elnevezésű kiállítás, a könyvlllusztráclók és a művészi grafikák kiállítása is. Csehszlovákiát olyan neves képzőművészek képviselik, mint HloS- nlk, Brúhovskg, Clpár, Gazovlő és Karel Svollnskg, aki a legutóbbi kiállításon nagy- . dijat nyert. A lipcsei könyvművészeti világkiállítás iránt óriási az érdeklődés. Szakmai körökben úgy beszélnek róla, mint a világ összes szépségeinek galériájáról. A mintegy száz ország között első ízben lesznek jelen a fejlődő országok, — többek között Angola, Botswana, Mali és mások könyvművészetének képviselői. Habpnt sua fata libellll A könyveknek megvan a maguk sorsa — tartja a latin mondás. Sorsának alakulását követheti nyomon a lipcsei világkiállításon mindenki, aki éhezik az efféle szellemi táplálékra. L, L. Oj lehetőségek Az elmúlt években gombamödra szaporodtak a kultürházak, népművelési központok Dél Szlovákia falvaiban, városaiban is. Bár ez a folyamat napjainkban lassúbbá vált, még mindig sokat költ az állam a kulturális létesítmények építésére, korszerűsítésére, felújítására. Naszvadon (Nesvady), leszámítva a mostani látogatásomat, már régen nem Jártam, de akárhányszor arra vitt az utam, mindig benéztem a kultúrházba Is. Soha nem Jöttem el „üres kézzel“. Bár a kultúr- ház nem tartozott a legmodernebb közé, pezsgő élet folyt benne. Nos most, amikor legutóbb arra vitt az utam, szokásomhoz híven benéztem a kultúrházba is. Régi Jó ismerős fogadott. Balba József, a falu népművelője, néhány éves „kerülő út“ után Ismét visszatért falujába,' hogy kezébe vegye a kulturális élet Irányítását. De csak a népművelő volt a régi, magára a kultúr- házra alig Ismertem rá. — Tudod ez úgy van — magyarázta lelkesen a vendéglátóm —, hogy minden munkához meg kell teremteni a feltételeket, ha az ember Jól akarja csinálni, amit rábíztak. Szerintem egy Jó népművelőnek szorosan együtt kell működnie a tömegszervezetekkel, hogy minél több embert, főleg fiatalt, be tudjon vonni a munkába, de ez csak akkor lehetséges, ha megfelelő kí'.ül- mények vannak teremtve a munkájához. Amikor, néhány évvel ezelőtt, a felettes szervek úgy találták, hogy más poszton van rám szükség, nem szívesen mentem, mert terveim voltak a kultúrházzal kapcsolatban. Néhány évig voltam csak „hűtlen“ ehhez a munkához, s amikor visszajöhettem, bevallom, kicsit örültem Is annak, hogy mindent a régi állapotában találtam, mert így a saját elképzeléseim alapján foghattam neki a korszerűsítésnek. % Milyen volt a helyzet a telújltás előtt és milyen ma? — Főleg a műszaki berendezés volt már elavult. Nagyon rossz volt a kultúrház akusztikája is és helyiségek, gondolok Itt az Irodákra, öltözőkre és egyéb helyiségekre — elhelyezése sem volt már megfelelő. Nem akarok dicsekedni, de szerintem most már a kerület egyik legjobban felszerelt kultúrházával rendelkezünk, főleg ami a színpadtechnikát Illeti. Sokat dolgoztunk, de megérte. Most már komolyabb munkát lehet végezni. A kultúrház átalakítását a helyi gazdálkodási üzem, végezte. Az üzem vezetője Mátyus János. Tőle érdeklődtem az átalakítási munkák menetéről. — Üzemünk főleg a kőműves, asztalos és a belső festést munkákat vállalta magára. Dolgozóink Jó munkát végeztek, új színt kapott a kultúrház kívülről és belülről is. # Aránylag rövid idő alatt készültek el vele. Az egész gazdasági részlegünk erre a munkára lett átállítva. Nagyon Igyekeztünk, hogy mielőbb elkészüljünk az átalakítással, hogy újra megindulhasson a kulturális tevékenység a falunkban. A tömegszervezetek és általában mindenki már nagyon várták az átadás napját, mert a kultűrházon kívül máshol nem igen van lehetőség komolyabb munkára. 0 Most, hogy elkészült a kultúrház, mit tudnak nyújtani a falunak? Egy évig szünetelt a munka a kultúr- házban. Ezalatt az Idő alatt az öntevékeny csoportok ideiglenes feltételek mellett több műsort tanultak be. Ezeket a műsorokat szeretnénk mielőbb bemutatni a falu lakosságának. A múlt évre tervazett műsorokat és előadásokat Is mielőbb 'szeretnénk bepótolni. Sajnos, falunknak nincs mozija, ezért az átalakításnál arra is gondoltunk, hogy rendszeresen filmeket vetíthessünk az érdeklődőknek, főleg a gyerekek és az ifjúság igényelt szeretnénk kielégíteni. Ügy érzem, szerencsés helyzetben vagyok, mert Jól ismerem falumat, az embereket és a lehetőségeket is. Most, hogy már minden a maga helyére került, csak rajtunk múlik, mennyire tudunk élni a lehetőségekkel. Biztos vagyok benne, hogy rövidesen olyan pezsgő kulturális élet lesz ebben a faluban, mint néhány évvel ezelőtt volt. KAMOCSAI IMRE A becsületes molnárlegény Mesejáték a Thália Színpad előadásában Gyüre Lajos mesejátékénak tapsolhatott a hálás diákközönség. Érdeklődéssel és odafigyeléssel nézte végig a debütáló szerző játékát, amelyet színvonalas szereposztásban láthattunk a Thália Színpad előadásában. Egy derék molnárlegény, látszólag egyszerű, bár több változatban már ismert történetét láttuk. A cselekmény lekötötte a diákokat. A cselekmény azért Is érdekes, mert a szereplők nyelvezete költői látásmódból táplálkozik, s így a mesebonyolítás helyenként Iro- dalmllag Is értékelhető színvonalra emelkedhetett. Kár, hogy az egyes meseelemek olykor öncélúan illeszkednek a mesevilág és a realitás váltakozásába. De így is érdekes képváltások, szórakoztató helyzetek, nevelő célú párbeszédek elevenednek fel a színpadon. Csendes László céltudatos rendezése — ha eleinte akadozik is —, hamar rátalál a megfelelő ritmusra és tárgyilagos realitással értelmezi, ha kell el is kerüli a Játék didaktikára jellemző buktatóit. Bár a társulat hangi adottságai adottságaival nem mindig tudnak természetes kedélyességükkel, karikírozó tehetségükkel sikert elérni. Váradl Béla (GyalamáSzj és Lengyel Ferenc (Blblrcsók) hangban-Játékban mulatságosan találó helyzetfelismeréssel ábrázolja a fura királyt, illetve a kótyagos udvarmestert. Gombos Ilona (Biblr- csókné), Kövesdy Szabó Mária (a királyné), Mihály fi Mária (Kunigunda) és Kiss Agnes (Abigél) találó figurái a királyi birodalomnak. Jeleni selknek hangulata van. K színészek érzik a „sikerszagot“, s ha színes ruháikban jól mozognak és fegyelmezetten hancúroz- nak, fokozhatják az előadás értékét. Kádek Rita Annuskája üde és rokon- szenves„ Miskát — a becsületes molnárlegényt — magához mért színészi eszközökkel Hlzsnyal Zoltán alakítja. Egyelőre több benne a romantika, mint a valóságérzet. László Géza és Krausz Tivadar (mint vízimanók) jelenléte több leleményességet, és mondjuk meg bátran, nagyobb lelkesedést érdemelne. Hosszabb szünet után ismét láthattuk Gyurkovics Mihályt. Mint vendégszereplő a molnárt és az öreg molnárt tartózkodóan szép színészi Játékkal alakítja. Ezt a kettős szerepet egyébként Érsek György játssza majd a továbbiakban az eredeti szereposztás szerint. Ág Tibor értékes zenéje és Varga Ervin koreográfiája mindvégig a mese eredeti hangvételénél maradva győzedelmeskedett. Kopócs Tibor egyszerű díszlete megfelelő keretet nyújt a Játéknak, s jó helyzetlehetöségeket teremt a szereplők alakításának. Jelmezei pedig híven tükrözik az elénk tárt mesevilágot és eleget tesznek a szerző és a közönség elvárásának. Az értékrend és áz öntudat Ilyenfajta találkozása azt sugallja, hogy jobban oda kéne figyelni azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a Magyar Területi Szín ház művészeti vezetői tesznek az i^ júsági- és gyemekszínjátszás érdeké ben. Csak örülhetünk, hogy ez alkalommal Isiöét dicsérhetjük színházunkat; a közönség egy Jó előadásnak tapsolhatott. [szuchi/l
