Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-27 / 17. szám
ieio Hogy ki készítette el az első ejtáernyét, azt teljes bizonyossággal még ma sem tudjuk. Alighanem már az ősember fantáziáját is izgatta, hogyan juthatna el a földre a magas fák vagy sziklák tetejéről ép bőrrel. És az ember kísérletező kedve megmaradt mindmáig, jóllehet nem egy kísérlet végződött tragikusan. Az első ejtőernyős „mutatványt“ négyezer évvel ezelőtt Shun kínai császár hajtotta végre, amikor két szalmakalappal a kezében leugrott az égő hombár tetejéről, és a mendemonda szerint a haja szála sem görbült meg. Senkinek sem ajánljuk, hogy kövesse Shun császár példáját akár kalappal, akár anélkül. Mindenesetre a nagy gondolkodó, Leonardo da Vinci volt az első ember, aki tudományos alapossággal foglalkozott aií ejtőernyő megszerkesztésének kérdésével. Az általa ajánlott ejtőernyő rajza teljesen megegyezik a ma használatos ejtőernyőkével. Egyébként a Nemzetközi Repülő Szövetség hivatalé« emblémáján is de Vinci ejtőernyőjének rajza látható. Igaz, Leonardo da Vinci ejtőernyőjével senki sem hajtott végre ugrást, s valószínűleg soha sem készült el, de a középkortól kezdve egyre több kísérlet folyt a mai értelemben vett ejtőernyővel. Különösen a franciák tűntek ki e téren. Bizonyos de Fontagne professzor ejtőernyőjét ki is próbálták. Dufort, a báláira ítélt gélyarab ugrott le vele a párizsi fegyvertár tetejéről. Sok veszítenivalója nem volt. Ha a kísérlet kudarcba fúl is, legfeljebb megússza a biztos akasztóiét. De a kísérlet sikerült, és Dufort elnyerte a szabadságát. Az első tényleges ejtőernyősként azonban honfitársát, — André Garnerint tartják számon. Ereszkedő ernyőjével egész Európát bejárta, hogy magas épületek tetejéről lengnrva bizonyítsa képességeit és némi haszonra tegyen szert. Az ejtőernyők tökéletesítésére azonban a repUlés fejlődése volt a legnagyobb hatással. A léggömbökkel tett első tragikus kísérletek után nyilvánvalóvá vált, hogy valamilyen eszközt kell szerkeszteni, amellyel életveszélyben biztonságban földet érhet a léggömb vagy egyéb repülő jármű utasa. Az ejtőernyőzés történetének hazai vonatkozása is van. Az amerikai találmányvédő hivatal 1914. augusztus 25-i keltezéssel 1 108 484 szám alatt tartia nyilván bizonyos Stefan Baniő szlovák származású bevándorló találmányát katonai ereszkedő ernyő megszerkesztésére. Bánié ejtőernyője még igencsak eltér a maiaktól, a többi között például az esernyőknél is használatos rugók segítségévei nyílott, de liasz- nálójának már teljes biztonságot nyújtott. Repülőgépből először az amerikai Albert Berry ugrott ki. Ejtőernyőié még egeszen különös szerkentyű volt. Egy fémdobozban erősítették a gép törzséhez, innen vezettek a kötelek a fedélzeten tartózkodó ejtőernyőshöz. Orosz kutatók áttapitották meg először, hogy az ejtőernyő csak akkor nyújthat teljes biztonságot, ha folyton az ember keze ügyében ven. Legjobb tehát, ha a testére erősítve viseli. Gleb Kotyel- nyikov erősítette fel először ilyen módon ejtőernyőjét, és azóta kizárólag így használják. Maga az ejtőernyő időközben sokat tökélesedett, s ma mar szinte százszázalékos biztonságot nyújt, legújabb változata az amerikai találmányú repülő vánkos, a Stratostarr, amely- lyel már vízszintes irányban is lehet repülni, kihasználva a szél felhajtó erejét. Az ejtőernyős sportot azonban ma is a klasszikus ernyőkön fizik, s a sportág legközelebbi, XVI. világhajnoksága nálunk, a Losonc [Luéenacj melletti bol'kovcei repülőtéren lesz augusztus 8—20-án. Nagy elismerése ez ejtőernyős sportunknak, de nem véletlen. Csebsztovákia az ajtöernyós-sportban nagyhatalomnak számít. Az 19S1. évi első világbajiiukságnn még nem vettünk részt, de mindjárt a következőn, 1954-ben már több érmét i» szereztünk. Attól kezdve kétévenként rendezik meg e sportág világbajnokságát, és a csehszlovák sportolók mindig gazdag éremgyűjteménnyel térnek haza, illetve egyszer nálunk, a EJTÖERNYÖS-VILÄGBAJNOKSÄGRA KÉSZÜLÜNK IKAROSZOK PALC Bratislava melletti valnoryi rapíilfitáren Uttuk vendéftil a világ legjobbjait. ,Az ejtoernyäs-spurtnak ma három klaaasikus száma van. I^gyáni célba ugrás BOO méter magassághúl. Minden versenyző tiz ugrást bajt végre, ás ez gydz, aki legközelebb ár talajt a mintegy 5 centiméter átmérőjű ponttól minden egyes ugrás összesítése alapján. A krónika szerint Európában 1322-ben rendelitek alsó ízben ejtőernyős versenyt, és az akkori győztes a kör közepétől 79 méterre ért földet. Időközben annyit fejlődött a sjMrtág, hogy a legjobb ugrók szinte minden egyes alkalommal a korábban tíz centiméter átmérőjű korong közepén értek célba. Ezért is vált szükségessé a korong átmérőjének csökkentése öt centiméterre. Legújabban az ugrások pontosságát elektronikus úton mérik, még igy is nehéz igazságot tenni, mert a legjobbak teljesítményei között mindössze milliméterek határoznak. A második versenyszáni az akrobatikus ugrás 2001) méter magasságból 30 másodperces szabadeséssel. Ezalatt kell végrehajtani a kötelezd gyakorlatokat, a szaltókat es fordulatokat. Szám szerint két szaltót hátra és kétszer két fordulatot 360 fokos szögben jobbra is, balra is, mégpedig úgy, hogy a gyakorlat végén arccal mindig a földön kijelöli nyíl irányában legyen. Ha leszámítjuk a fedélzet elhagyásával eltelt időt, akkor erre mindössze IS másodperc van az ejtőernyős nek. A legjobbak azonban már 7—8 másodperc alatt képesek teljesíteni az előírt gyakorlatokat. Végül a világbajnokság utolsó versenyszáma a négytagú csapatuk csoportos ugrása 1000 méter magasságból. Eddig mintegy 30 ország jelentette be részvételét. Vasil Kuöeravy mérnöknek, a világbajnokság rendező bizottsága titkárának tájékoztatása szerint Losoncon már minden készen áll a versenyekre. A repülőtér berendezéseit teljesen felújították, felépítettek egy 800X35 méteres új kifutópályát, és egy új. kétemeletes épülettel is gazdagodott a leltár. Palócföld székhelye is csinosodtk, hogy méltó hajlékot nyújtson a nagy világversenynek. A repülőtér fekvése kedvező, éghajlata Kiváló, sok napos idővel. A jelek szerint tehát minden a legnagyobb rendben lesz augusztus B án. amikor is nagyszabású repiilDnappal nyitják meg a XVI. eitoernyos- világtaajnoksagőt. PALAGYI LAJOS Újsághír: A Forma 1 autóversenyek idei harmadik futamát az amerikai Long Bear-hhen Niki Lauda nyerte. Rinlékezett később sem. A csakneiii 2UÜ kilométeres sebességgel süvítő kocsi meg perdült, felemelkedett, s nekivágott a védőtöltésnek. ■' Az üzemanvagtartály szetnyilt, s amikor az összeroncsolódott Ferrari visszazuhant a pályára, lángtengerbe borult. A kereszt ben fekvő kocsit a következő versenyző balról kerülte meg, csak „megkoccantotta“, a második azonban bér fékezett nem tudta elkerülni az ütközést, s bele szállt T.auda lángoló kocsijába. Az áléit osztrák képteAz 1977-es idényben azután bottal üthették a nyomát, faképnél hagyta a Fonna- l-es mezőnyi. Mintha rakétában ült volna; 72 pontot gyűjtött össze, s az utolsó há rom verseny előtt már behozhatatlan előny- . nyel vezetett — ismét világbajnok letti Az 197ö-as és 1979-es év ellenben nem .sok sikert hozott. Niki Laiida a Brabham Alfa istállóhoz szegődött, de a neki ígért ■sziiperversenykocsi nem váltotta be a re inényeket. 1979-hen 14 versenyből 11-szer kellett niotoi'hiha miatt kiállnia... A LAUDA - SZTORI M indenkiben él félelem. Sokak szerint bátor ember nincs. Legfőképpen, ha családos, gyermekei és tartozásai vannak. Bátor az, aki legyőzi a félelmet... És az örültek? Nem ebbe a kategóriába tartoznak. Hát a Forma-l-es pilóták? Hát igen, köztük van néhány valóban bátor fickó. Akadnak ráadásul olyanok is, akik már a halál árnyékából tértek vissza a száguldó koporsókba, s rendületlenül folytatják a végzetes játékot... Mi hajtja okét? Pénz, siker, becsvágy? Büszkeség, a sebesség megszállottjainak szenvedélye? Alighanem mindez — együttesen... Az idei Grand Prix-sorozat nagy szenzációja a volt kétszeres világbajnok osztrák Niki Lauda visszatérése a pályákra... A szemerkélő eső ellenére 300 ezres tömeg szorongott 1976. augusztus elsején a nürnburgringi versenypálya korül. Niki Lauda ugyan az élen kapott rajthelyet, — startja mégis rosszul sikerült. Az első kör után a kilencedik helyre csúszott a piros 1-es Ferrari, A pilóta határozott: leállt, 60 másodperc alatt a száradó talajhoz alkat raazkodó. gyorsabb gumikat kapott, s máris bőgve húzott vissza d betonra. A második kor közepe táján — néhány szemtanú szerint a Ferrari „lerúgta“ egyik kerekét, mások szerint az éles kanyar előtt viztó- csétól csúszott meg, Lauda semmire sem len volt megnyomni az oltöberendezés gombját. Érkeztek a többiek Is... Az olasz Arluro Merzarío habozás nélkül vetette bele magát a lángokba, s oldotta ki Lauda biztonsági övét, majd a pokollá vált Ferrariből kétségbeesetten húzta, rángatta ki a rettenetes sérüléseket szenvedett Laudát. .. Szeptember 12-én az Olasz nagydíjért Monzában gyülekeztek a sebesség lovagjai. Két nappal a verseny előtt a Ferrari cég kijelentette, hogy nem vállal semmiféle felelősséget Lauda elhatározásáért, azért, hogy Ismét vezet... Nem csoda. A rettenthetetlen osztrák napokig élet és halál között lebegett, a légzőszerveibe jutott mérges gázok és a lángok nagy pusztítást vé- .geztek. Arca felismerhetetlenné égett, sorozatos operációk után sem kapta vissza rég! vonásait, füle szétroncsolódott, s egyéb sérülései sem jöttek még rendbe... Csupán hat vasárnappal a nürnburgringi tra gédia után Lauda Ismét ott csülogott-villo gott a meggypiros Ferrariben. Szorongó szívvel figyelte a sportvilág... És Lauda a régi volt... Pompásan versenyzett, végül a .negyedik helyen kötött ki. A sikeres visszatérés bűvös számává vált a négyes ...' 1976-ban egyetlen ponttal veszítette el a világbalnoki címet az angol Hunttal szemben. Az év utolsó Grand Prix-versenyén. japánban az esőtől csúszóssá és rendkívül veszélyessé vált pályán ugyan elindult, az első kör után azonban kiállt. Első az élet biztonsága, a világbajnoki babérkoszorú csak utána következik. Érthetően fogadta utána a közvélemény bölcs döntését: Lauda befejezte, ezután a család, az üzlet lép az első helyre, az összekocsizott milliók gondtaln jövőt ígérnek. Az egyébként is igen jómódú bécsi család sarja — apjának sok más érdekeltsége mellett papírgyárai vannak — megalapította a Lauda-Air nevű repülőtársaságot két Fokker típusú személyszállító géppel. Az első évben a két 44 üléses gépen mintegy ötezer utas repült, gyakran úgy, hogy a kiváló Forma-Í-es pilóta — aki nem kevésbé gyakorlott repülő is — töltötte be a kapitányi tisztet. Többször volt utasa maga az osztrák kancellár, Bruno Kreisky, s amikor Ausztria labdarúgó-csapata Tiranában járt, szintén a Lauda-Airrel utazott. Pilótatudásának 1979-ben nagy hasznát látta. Spanyolországban nyaralt, s egy, osztrák diák hegymászás közben súlyos balesetet szenvedett. Azonnal operá dóra Ausztriába kellett szállítani. Az osztrák raentőrepülönek azonban nem volt másodpilótája, Niki Lauda „ugrott be“, vezette vissza a gépet haladék nélkül, s mentette meg így a diák életét... Vajon aggődik-e a sajátjáért? A hír, hogy vissza tért. Igen vegyes érzéseket keltett világszerte. Lauda 33 éves, visszavonulása óta második gyermekük is megszületett. A brazilok hajdani világbajnoka, Emerson Fittipaldi saját tapasztalata szerint pedig egy-egy gyerek egy-egy másodperccel lassúbb köröket jelent... Lauda felesége mái' régebben sem volt képes akár csak tévén is nézni a versenyeket, nem lehet hát túl boldog. A család meg mindig Is ellenezte Niki „őrültségét“. A pénz lenne az ok? Igaz, a Lauda-Aír kissé visszaesett, de nagy gondjai azért nem lehetnek. Persze a négyTnillió márkás szerződés mindenképpen meggondolásra késztethette, nem Is szólva az egvéb cégektől reklám fejében megszerezhető milliók ról . .. — Az autóversenyzés mindmáig kielégítetlen szenvedélyem. Vlsszavágyődtam a „ringbe“, s úgy éreztem, próbára kell tennem magam — mondta Lauda. Még kél évig versenyzők, s majd meglátjuk. Ügy érzem, fizikailag és lelkileg is kész vagyok a megterhelésekre. 1981-ben sokat vezettem, edzettem, bár ezt kevesen tudják. Az új Forma-l-es gépekkel nincs semmi gondom ... Némi habozás után Niki Lauda az angol McLaren istállóhoz szerződött, ahol ő az első pilóta, a tavaly főként az év végén rendezett versenyeken remekül szereplő Watson pedig a másddik. A cég új terve zésű gép^sodáit általános elismerés fogadta a versenykörökben. A skót Jackie Stewart minden idők legeredményesebb Grand Prix-versenyzöje (27 futamgyőzelemmel) — egyébként gondtalanul élvezi a „nyugdíját“ — az autóversenyzés szuperemberének tartja Niki Laudát, s képesnek arra, hogy ismét elnyerje a világbajnoki címet. Ez az első alkalom, hogy egy Forma-l-es világbajnok visszatér a „halál köreihez“. Az idei világbajnoki Grand-Prix-sorozat első futamára a dél-afrikai Kyalamiban került sor, némi vita és a pilóták villám- sztrájkja után — amelyet egyébként a biztonságért mindent elkövető Lauda kezde ményezett. Alain Prost Renault-ja végzett az élen, majd az argentin Reutemann, s a másik francia, Arnoux következett... A befutó igazi szenzációja azonban Lauda volt. Ahogyan az a Nürnburgring utáni visszatéréskor történt, most is a negyedik helyen végzett. S emlékezzünk, a következő évben ő nyerte a világbajnokságot! Az igazat megvallva, s aligha maradunk egyedül ezzel a jókívánsággal, tökéletesen megelégszünk azzal, ha egyáltalán épség ben megússza visszatérésének nagy kalandját.
