Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-13 / 15. szám
eraez ailOEH. AKI VÁLASZOL: MERVA LÖRÄNT, A SZLOVÁKIAI SZAKSZERVEZETI TANÁCS TITKÁRA. 9 A szakszervezetek múlt hónapban megtartott szlovákiai kongresz- szusán választottak meg központi titkárrá. Bevezetőként szólhatnál eddigi életutadról? — 1943-ban Nagymagyaron (Zlaté [Klasy] születtem. Az alap- és középiskola elvégzése után a Szlovák Műszaki Főiskolán folytattam tanulmányaimat, ahol gépészmérnöki oklevelet szereztem. Dolgoztam a komáromi (Komárno) hajógyárban, a dunaszer- dahelyl (Dun. Streda) cukorgyárban és az Agrofrlgorban. 1974-ben a szak- szervezetek járási tanácsán Duna- szerdahelyen vállaltam funkciót, öt évvel később már a gabőíkovo-nagy- marosl vízlépcsőrendszer építésénél . tevékenykedtem mint a szakszerve-i zeti tanács elnöke. # Az elmondottak arról tanúskodnak, hogy „alulról“, a mozgalomból indultál. Cgy is fogalmazhatnánk, hogy a mozgalom nevelt szakszervezeti tisztségviselővé. Milyen tapasztalatokat szereztél az alapszervezetekben, illetve járási szinten? f—I Ismeretes, hogy minden társai dalml és tömegszervezet céljait az alapszervezetek váltják valóra. Az alapszervezetek tevékenységét önkéntes tisztségviselők Irányítják, akik a mindennapi munkájuk mellett ezzel társadalmi küldetést Is magukra vállalnak. Amikor hivatásos szakszervezeti tisztségviselő lettem, munkámhoz mindig azok adtak erőt, akik önzetlenül végezték a tagság. Illetve a szervezet Irányítását. 9 Mi a szakszervezeteknek a küldetése? — A szakszervezeteknek kettős küldetésük van. Ez pedig a párt gazdaságpolitikájának valöraváltása, valamint az, hogy érvényt szereznek a dolgozók jogos követelményeinek. A szakszervezett munka nagyon sok odaadást kíván. Ott, ahol a tisztségviselő, Illetve az egész vezetőség szorosan együttműködik a gazdasági vezetőkkel, a szakszervezet szép eredményeket tud fölmutatni. Az együttműködés gyümölcse minden esetben as; jó gazdasági eredmény lesz. És haf jó a gazdasági eredmény, az már tér-1 mészetes, hogy az ott dolgozó embe-J rek életkörülményei Is állandóan ja-; vulnak. Az együttműködés lehetősé-? gél mindenütt megvannak, csak élnlj kell ezekkel a tehetőségekkel. Mim dig kettőn áll a vásár: a szakszer-l vezeti tisztségviselőn és a gazdaságii vezetőn. sj • Hogyan értékeled a Forradalmi| Szakszervezeti Mozgalom és a SzO‘‘| Dialista Ifjúsági Szövetség együttműködését? I— Az együttműködés sok 16 példáját sorolhatnám fel. Elég csupán azt megemlíteni, hog.y az ifjúsági szocialista munkabrigádok élenjárnak a termelésben, de a szakszervezet kulturális tevékenységét Is csaknem a fiatalok végzik. Szeretném hangsúlyozni, hogy az alapszervezeteknél az együttműködés jó. Ugyanez egyértelműen nem állítható néhány járási SZISZ-blzottságról, Illetve szakszervezeti tanácsról, ahol kl-kl a saját gesztenyéjét kapargatja ki a tűzből, és ennek természetszerűen mindkét szervezet csak a kárát vallja. # Olvasóink nagy része diák, éppen ezért ha már személyes kérdéssel kezdtük a beszélgetést, hadd fejezzük be ilyen jeliegűvel. Melyek azok a főiskolai élmények, amelyekre szfvesen emlékszel vissza? — Legszebb élményem vagy élményeim a József Attila Ifjúsági Klubban eltöltött éveimhez kapcsolódnak. Elég csupán felidézni laz emlékeket, Ha kellett, színpadot építettünk, ha kellett, narrátor voltam, ha kellett, szavaltam, mert közben tagja voltam a Forrás Irodalmi színpadnak is. Tudod milyen jó érzés volt, amikor az egész napos előadások után barátok találkoztak egymással? Olyanok voltunk, mint egy nagy család. De kárj hogy ma már nem lehetek közöttük.' Köszönöm az Interjút- CSIKMAK IMRE KXXI. évfolyam 1982. áprUis 13. Ara: I.— Kés 15 A X. ORSZÁGOS SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS ELŐTT A DOIGOZO EMBER A GONDOSKODÁS KÖZÉPPONT.IÁB.AN Társadalmi életünk egyik legjelentősebb eseménye az április 15-én kezdődő X. országos szakszervezeti kongresszus. Mindazt már a CSKP XVI. kongresszusa megállapította; a szak- szervezet cselekvőén részt vesz az állampolitika kialakításában, megvalósításában és ellenőrzésében, a nép- gazdasági tervek kidolgozásában és teljesítésében, az üzemek és vállalatok tevékenységének Irányításában. Nagy mértékben hozzájárni a társadalom gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséhez, az emberről való sokoldalú gondoskodáshoz, a dolgozók érdekei kielégítéséhez- és jogaik védelméhez is. E tekintetben a szak- szervezet a mnnkásesztálv és a dolgozók legjelentősebb tőmegszerveze- teként pótolhatatlan szerepet tölt be. A fejlett szocializmus Időszakában tökéletesedett az ország törvényalkotása, ezen belül a munkatörvénykezés, jelentősen bővültek a szakszervezetek jogai is, megnőtt a társadalom életében betöltött szerepük. A szak- szervezetek hatáskörébe kerültek a korábban állami szervek által teljesített kötelezettségek: e munkavédelem ellenőrzése, a társadalombiztosítás, az üdültetés ás gyógyfidOIta- tés. Az állami szervek ős a szakszervezetek ogyUttmfiködnek az árképzés kérdéseit ilIetőeUi a dolgozók munkabérének megállapításánál és minden olyan akcióban, amely a delgozó egzisztenciális biztonságának fontos oldala. Ismét tény, hogy egyetlenegy dolgozónak sem lehet felmondani a szakszervezet jóváhagyása nélkül és a munka szférájában előforduló konfliktus megoldásánál gyakorlatilag az „utolsó szó joga“ a szakszervezeteké. Hazánkban bevált az olyan munkamódszer, mint a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság közötti kollektív szerződés, amelyet évenként kötnek. Ez a szerződés nemesek a felek jogait és kötelességeit rögzíti, hanem alapját képezi a vállalatok gazdasági és szociális fejlesztési terveinek. Mindez azt bizonyítja, fiogy o szak- szervezetek' érdekvédelmi funkciója a fejlett szocializmus feltételei között tartalmát tekintve mindinkább a gondoskodás jellegét ölti. »-Str.— KI IZGUL JOBBAN:
