Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-06 / 14. szám
/ XXXI. évfolyam 1982. április >. Ara: 1,— Kés 14 A minőség javítása: fejlődésünk alapja Népgazdasági helyzetünk mély elemzésének tekinthető Lubomír Strougal elvtársnak, a szövetségi kormány elnökének beszéde, amelyet a kormányprogram teljesítésének ellenőrzéseként a Szövetségi Gyűlés előtt mondott el. Elmondotta többek között, hogy az idei tervfeladatokat úgy határoztuk meg, hogy megőrizzük az elért életszínvonalat, megteremtsük a feltételeket a külső gazdasági egyensúly megszilárdításához, egyes területeken leküzdjük az anyagi kapcsolatok feszültségét, főleg a tüzelőanyag és energetikai mérlegben. Strougal elvtárs kiemelte, hogy a tervfeladatok teljesítése során a vezetőknek teljesen új múdon kell hozzáállniuk a hatékonyság kérdéseihez. A fő figyelmet a termelés minőségére kell fordítani. Tavaly ugyan bizonyos mértékben nőtt a kiváiú és a jó minőségű tér. mékek részaránya, de még mindig számos oiyan jelenség tanúi lehetünk, amelyet nem tűrhetünk meg. Minden munkahelyen konkrétan elemezni kell, milyen előnyöket hoz az egyéneknek és a kollektíváknak a termelés minőségi javulása. Az idei tervek intézkedéseket is tartalmaznak a befagyasztott eszközök, az indokolatlanul nagy készletek kihasználásával kapcsolatban. Ez természetesen kedvezőtlenül befolyásolta tavaly számos szervezet gazdasági eredményeit. A kivezető utat az jelenti, hogy alkalmazkodni kell a hazai és külföldi piaci kereslethez. Szüntelenül foglalkoznunk kell a döntő kérdéssel — a gazdaság irányításának színvonalával, tartalmával és formáival. Az elemzés azt mutatja, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szentelünk az újratermelési folyamat hatékonyságának. Az irányítási rendszerben hozott intézkedések kimutatják a vállalatok, termelési-gazdasági egységek és az irányító szervek tevékenységének fogyatékosságait és előnyeit. Külön ki kell emelni azokat a vállalatokat, ahol r- irányító dolgozók magukévá tették a tervezés és gazdálkodás új szabályait. A gazdasági szervezetek többségében azonban nem sikerült eddig komplexen lebontani ezeket az alapelveket. Egyes helyeken még ma is úgy értelmezik a tökéletesített irányítási rendszer alapelveinek érvényesülését, mintha ez csak a gazdasági alakulatok Ugye lenne. Tavaly csak vontatottan vezettük be a vállalati önelszámolási rendszer elveit. A vállalati vezetőknek, a termelési-gazdasági egységeknek és a központi szerveknek meg kell gyorsítaniuk eljárásukat ezen a téren. A tökéletesített irányítási rendszer egyik alapelve a jutalmazás szocialista elveinek következetes érvényesítése. Követni kell azok példáját, akik fokozatosan bevezetik a jutalmazás haladó formáit, prémiumokat fizetnek a minőségért és a jó gazdálkodásért, kiküszöbölik az egyenlősdit, amely nem vette figyelembe a valós eredményeket. Tudjuk, hogy ezeknek az elveknek megtartása nagyon igényes feladat. Ha azonban el akar. juk érni céljainkat, meg kell oldanunk ezt a feladatot. Mint ismeretes,- a központi bizottság határozata értelmében a mezőgazdaságban is bizonyos módosításokat vezetünk be a tervezésben és az irányításban. Nem lehetünk elégedettek azzal, hogy hogyan érvényesítik ezeket a helyes elveket. Fontos, hogy az új intézkedések áthassák a tervező és irányítómunkát és a tervek kidolgozását. Döntő kérdés, hogy a terv és a gazdasági eszközök révén széies teret biztosítsunk a dolgozók kezdeményezésének sokoldalú fejlesztéséhez, ahhoz, hogy a gazdasági szervezetek saját érdekükben tartalékaik kiaknázására, a rendelkezésükre álló források optimális hasznosítására, a társadalom szükségleteinek hatékony kielégítésére törekedjenek. Tudjuk, hogy az irányítási rendszerben még uem hoztunk intézkedéseket, amelyek hatékonyabban elősegítenék a tudományos-műszaki haladás döntő szerepét a gazdaság intenzifikálásában. Ezért a Központi Bizottság Elnöksége és a kormány úgy döntött, a központi szervek terjesszenek elő javaslatot a tudományos-műszaki fejlődés szerepének. megerősítésére. Ezzekkel a kérdésekkel szorosan összefügg külkereskedelmi kapcsolataink hatékonyságának növelése is. Ennek feltétele a jó minőség, a magas műszaki színvonal, a külkereskedelem és a termelés jobb egybehangolása és általában a kereskedelmi munka javítása. Tavasz 8 bvaÜslavai állatkertbien Foto: ZolQzer AKI VÁLASZOL: SZÄSZI ZOLTÁN A KIEJTÉSI VEESENY ORSZÁGOS DÖNTŐJÉNEK GYŐZTESE — ■Bevezetőként rövid curriculum vitaét kérnénk. Született gömörl palóc vagyok, jelenleg a tornaijai (-Safärikovo) gimnázium negyedik A osztályának a tanulója. Munkáscsaládból származom. munkálkodó ember vagyok. Diáknak nem éppen a legjobb, sajnos a tanulmányi átlagom inkább az 1,8 felé te- glnget. Egyébként én is olyan vagyok. mint általában a korosztályom- bell fiúk. Szeretem az életet, és Igyekszem keresni benne azt, ami szépet adhat és számomra főleg maradandót. — Mikor kezdtél az anyanyelvvel behatóbban foglalkozni? Hogy mikor, azt pontosan megmondani nem is tudom. Talán alapiskolás koromban úgy a második osztályban. Akkor Indultam először egy iskolai vers- és prózamondó versenyen. Megszerettem. Elcsábított. Rengeteget olvasok, s rengeteget olvastam is mindig. Talán ez segített hozzá, hogy felismerjem a nyelv szépségét, rájöjjek arra, mennyi minden csodálatos van nyelvünkben. Persze ehhez hozzátehetek még egy kis életrajzi adatot is. Ha hihetetlennek tűnik is, az én édesanyám szlovák, édesapám a magyar nemzetiségű. S bizony én mégis az anyám ajkáról lestem el a magyar nyelvet. Mindig ezen a nyelven szólt hozzám, s lassan már ő is huszonöt éve beszéli a magyart. — Ki nevelt az anyanyelv szerete- tére? Mindenekelőtt a szüleim, a tanáraim közül a hőn szeretett magyarra tanító tanáraim. Később, gimnazista koromban már saját magam kezdtem felismerni jelentőségét és ízlelgetni szépségét a nyelvnek. Ekkor vettem először tollat úgy a kezembe, hogy tudtam, egy életre eljegyzem vele magam. Nem bántam meg, soha nem is fogom megbánni ezt a pillanatot. Azóta tudatosan művelem a nyelvet és talán az irodalmat is. — Hogyan műveled az Irodalmat? Verseket írok, és nem is keveset. Éppen az 0] Ifjúságban az Űj Hajtások című rovatban jelentkeztem először verseimmel. A nyelv nekem azt a legyőzhetetlen fegyvert jelenti, amit kézbe venni nagyon nehéz, de nélküle megélni egyszerűen lehetetlen. — Szólhatnál további terveidről? Elsősorban sikeresen szeretnék érettségizni, majd felkerülni a Koménak^ Egyetem esztétika-művészettörténeti szakára, befejezni a főiskolai tanulmányaimat, aztán dolgozni valamelyik újságnál. Művelni a nyelvet, nevelni az elkövetkező kor ifjúságát, verssel és szép szóval arra, hogy mindig szem előtt tartsák Sütő Andrásnak örök érvényű mondását: Nyelvéből kiesve, létének céljából is kiesve él az ember. A beszélgetést köszöni: CSIKMÄK IMRE
