Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-09 / 10. szám
MARADI VELEM! „Tizennégy éves lány vagyok. Járpk egy 15 éves fiúval. 'Azt állítja, hogy mindig engem fog szeretni. Hihetek én neki?“ SZERETLEK FERI... „Fél éve megismerkedtem egy fiúval. Megszerettem öt. Lehet, hogy ő is így é- rer? Talán nem meri megmondani? Mit tegyek?“ MÄJUS 8 ÉS MÁJUS 13 „Már két éve ismerek egy fiút. Kapcsolatunk nagyon érdekes. Ritkán találkozunk, akkor is elhanyagol. Nem akar szakítani, de a szülei nagyon elleneznek. Mit is tehetnék?“ SZERETNEM, HA SZERETNE „Fél éve járok vele. Néha úgy társalog velem, mintha szeretne, néha pedig mintha nem. Nagyon hant, hogy nem tudom, szeret-e.“ KIHEZ FORDULJAK ILYEN PROBLÉMÁVAL ...? „Most kezdtem egy fiúval járni. Messze. lakúnk egymástól, ezért levelezünk. Ügy érzem, szeret, én is nagyon. De lehet ezt együttjárásnak nevezni?“ EDIT „Ismerek egy fiút. Mindig odajön hozzám. kedveskedik, beszélget velem. Nagyon kedvelem öt. A fiú is vonzódik hozzám. Együtt járunk mi?“ EGY VÉRZŐ SZÍV „Tizennyolc éves vagyok, nagyon tetszik nekem egy 26 éves fiú, aki nagyon kedves hozzám, szórakozunk együtt, de még nem közelített hozzám. Érdemes várnom rá? Szerethetem-e öt?“ JELIGE NÉLKÜL ,.Tizenhét éves vagyok. Jártam egy lánynyal, aki szakított velem. Most más fiúval jár, de mi is kibékültünk. Mit tegyek? Ne gondoljak rá? Felejtsem el?“ VAGÍ LACI, VAGY SENKI „Megismerkedtem egy fiúval, aki hol járt velem, hol nem. Most nem tudok róla semmit, mert már leérettségizett. Szeretem, vagy csak vonzódok hozzá, mert még nem jött el az igazi? Hogyan tudhatnák meg róla valamit? Mit tegyek?“ REMÉNYTELEN CSILLAG, ÉN SZERETLEK TÉGED! ,,Bálban megismerkedtem egy fiúval, aki hazakisért. Nem engedtem meg semmit. Másnap a barátja kísért haza, annak pedig többet engedtem meg. A fiú aztán már nem akart észrevenni, pedig szeretem öt. Félt a további visszautasítástól?“ ŐSZI LEVÉL: 27 „Minden nap találkoztunk, és most már két hete nem jelentkezik a srácom. Érdeklődhetek náte levélben is? Szüksége van rám, ha nem jelentkezik?“ EMELJ FEL A SZIVEDIG „Jártunk együtt, de a kérdé.semre az u- tolsó találkán azt felelte, hogy találkozunk majd valamikor. Mit gondolhatok én ezután?“ MARADJ VELEM ,,A fiú, akivel járok, minden nap megvár az iskola előtt. De látom öt más lányokkal is szórakozni. Szeret engem, vagy csak játékszernek néz?“ NEHÉZ NÉLKÜLED ÉLNI ,.Tizenöt éves giinis vagyok. A fiúm mostanában furcsán viselkedik. A szünetekben mindig más lányt ölelget, közben engem néz. Ezzel akar Idegesíteni? Van valami reményem? Szerethet a fiú?“ MARADJ VELEM „Eddig csak mindig köszöntünk egymásnak. Most elkísért a buszhoz, és meg is csókolt. Lehet ebből tartós kapcsolat?*^ Olyan témájú leveleket csoportosítottam össze, ahol hiányzik a kölcsönös bizalom a kapcsolatból. Minden ember félti az érdekeit, főleg érzelmi téren. Fél a csalódástól, kigúnyolástól, megalázástól, és e- zért bizalmatlan, A félsz mértéke szabja meg a bizalmatlanságot. Két ember- kezdeti ismeretségénél mindkettő próbálkozik, igyekszik megnyerni a másik szeretetét... Ha ez a kölcsönös akarás megbomlik, akkor a másik fél joggal bizalmatlan. ■ Miért nem szeret a másik? Vagy szeret, csak a szülök, barátok az okai az elmaradásnak? Megkérdezhetem ezt én szóban vagy levélben? Jár velem is és mással is, miért? — Ilyen és hasonló kérdések fogalmazódnak meg a levélírókban. Felesleges a bizalmatlanság olyan kapcsolatnál, ahol az egyik érzi a másik szeretetét, de hitetlenkedik. Ezek a kérdések tükrözik azt a tényt is, hogy az egyik partner fokozottan, félti, önniaga sérthetetlenségét (veszélyes, ha az illető időben nem hagyja abba a felesleges bizalmatlanságot. féltékeny, sőt betegesen féltékeny lehet a házasságban). Szeret negem, vagy csak játékszernek néz? Nagyon bánt, mert nem tudom, sze- ret-e. Hihetek-e én neki? Ezekre a kérdésekre nem én, hanem a partner viselkedése, szavai, tettei a válasz. A túlzottan uralomra törő típus, -nem tiszteli a másik fél önállóságát, főleg a döntéseknél. Szinte rá——II w I wMmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm kényszeríti a másikra saját véleményét, befolyásolja viselkedését. Biztos nem mer szólni? Tudom, szeret, de...! Rám nézett, biztos szerelmes belém... — ezeknél a kérdéseknél nem szabad lebecsülni a másik lehetőségéit. Nagyon ritka az olyan eset, amikor^ igazán olyan a fiú, hogy a lánynak kell megkérnie a kezét. De ilyenkor egész életre vállalnia kell a ,.gyengébbet“, tisztázni kell önmagunkkal, hogy megfelel-e nekünk az ilyen típus. A bizalmatlanság főleg a fiatal korosztálynál vagy a tapasztalatlan huszonéveseknél okoz gondot a kapcsolatteremtésnél. Két lehetőség kínálkozik az e- setleges baj megelőzésére. Az egyik, amiről már többször írtunk, hogy gazdálkodjunk az érzelmekkel, ne ugorjunk fejest a szerelembe, lehetünk jó barátok is, nem pedig elvakult szerelmesek. A másik megoldás; azonnal rendezzük a problémát, legalább nem gyötrődünk, idegeskedünk miatta. Hogyan? A fiútól megkérdezzük, hogy van-e alapja a feltételezésnek, índokolt-e az aggódás, szakítani akar-e? Igaz, nehéz az ilyen és hasonló kérdéseket feltenni, de nagyon sokat segítenek. Részben a szenvedő alanynak, hogy véget vetünk a reménytelen sóvárgásnak, és részben a partnernak, aki sajnálatból vagy gyávaságból, vagy csupán „teledékenységböl“ nem vallott színt: Lehet kérdezni szóban vagy levélben. Ha a levélre nem jön válasz, az egyenlő a nemmel! Ha a partner közben mással is barátkozik, az nem baj, hiszen nem kötheti le magát csupán számunkra. Illő a szabad idő zömét a szerető partnerral tölteni, de a maradék időben mással is szórakozhat. De ha mással jár, és velem barátkozik, vagy engem hanyagol el, akkor a másiknak nyert ügye van, és csak tőlünk függ, hogy ennek az állapotnak mi kor vetünk véget. fA szakításra gondolok.) VERONIKA AZ AJTÓK ÚJ DIVATJA Ezen a két képen bemutatjuk: az aj- lóknak is van divatja. Hiszen tudjuk, hogy valamikor régen sötét színűre, barnára festették az ajtókat majd a komor színeket felváltotta a fehér vagy krémszínű lakk, most meg... De inkább nézzétek meg a képeket! Olyanra festhetitek amilyenre éppen kedvetek tartja. Persze a tarka mintás vagy színes tapétához nemigen ajánljuk, de ha a fal egyszínű, igen kellemes, üdítő hatása van az ilyen vidám, „újmódi“ ajtónak. Aki ügyes és kedve van hozzá, egész tájképet varázsolhat a szobájába — vagyis az ajtajára — aki viszont a simább változat mellett dönt, az az a- lábbi másik képből merítve ötletét, festheti meg ajtaját. Gyorsan száradó lakk minden festéküzletben vagy drogériában kapható. Egy jó ecset kell még hozzá, no meg a fes- tékóldó, hogy a művelet után az ecsetet és a kezünket a festéktől megtisztíthassuk. Jó munkát! ■sí— A félreismert púder Az utóbbi tfz évben elmarasztalták a púdert. Az • nézet alakult ki, hogy eltömi a pórusokat, elősegíti a bőr korai öregedését, Azóta „rehabilitálták“ ezt az ősrégi szépítőszert. De mi is az igazság körülötte? Nagyanyáink idejében főleg rizskeményítöböl állították elő, púder helyett gyakran használták a rizspor elnevezést. Ez az anyag a pórúsokban felduzzadt és eltömte őket. A mai púdernek a régivel csak a neve azonos. Olyan bőrápoló elemekből áll, mint a magnézium, a talkum és a kaolin. Kevés zsirardékot is tartalmaz, ez biztosítja, hogy a bőrhöz tapadjon a- nélkül, hogy a pórusokba behatolna. A púdernek sok jó tulajdonsága van. Nemcsak az az előnye, hogy a zsíros, fénylő bőrt mattá varázsolja, hanem az is, hogy télen védi a bőrt a hideghatá- ■ soktól. A mai — tudományos alapokon működő vegyi- gyárakban és üzemekben előállított — púder nem ártalmas, kellemes illatú, a bőrnek porcelános. ragyogást biztosít, és finoman ápol. Azelőtt csak babahinlö- por és arcpúder létezett. Ma rengeteg fajtáját ismerjük. Míg a babahintöpor szagtalan, vannak olyan testápoló púderek, amelyek már dezodoráló anyagot is j tartalmaznak. Ez azok számára előnyös, akik allergiásak a közvetlenül használt dezodoráló szerekkel { szemben. Használhatjuk fürdés vagy tusolás után az j alaposan raegszárított bőrre. Vattával vagy pamacscsal szórjuk a testhajlatokba, a lábujjak közé. A szem- I esés, laza púder mindig porlik kissé, ezért a legliej lyesebb a fürdőszobában használni. A kompakt vagy ! köpúdert elvihetjük magunkkal a retikülünkben, tetI szetös, sokszor tükörrel ellátott dobozban. Fénylő ar- ; cunkat vagy orrunkat bársonyossá teszi. Soha ne dörzsöljük be a bőrbe, hanem óvatosan, leheletszerüen vonjuk be vele arcunkat. Ügyeljünk, hogy a pamacs ne legyen zsíros vagy piszkos, mert nemcsak a púdert piszkítjuk be, hanem bőrünkre tévé sem éri el a kívánt .hatást. S végül ügyeljünk, hogy púderünk az alapozó krémnél egy árnyalattal világosabb legyen. j CSAK NÉHÁNY PERC A szép alak, az egyenes tartás elengedhetetlen feltétele annak, hogy egy nő csinos legyen. Am a szép tartás az Idők folyamán rosszabbodik, s ehhez hozzájárul az ülöfoglalkozás is. Akik például sokat gépelnek — ráadásul rossz testtartással — különösen nehéz helyzetben vannak. Dél- v^ánra gyakran megfájdul a derekuk, há tűk. sőt bizonyos esetekben púpossá is válhatnak. Érdemes hát napi 5—10 percet szánni arra, hogy a lakásban fejünkön egy könyvvel sétálgassunk. S ha már egy könyvvel könnyedén sétálgatunk, megpróbálkozhatunk kettővel vagy akár hárommal is. Ettől nemcsak hátunk lesz egyepes, hanem a járásunk is szép, kiegyensúlyozott marad. Gondoljuk csak el, hogy azok a parasztasszonyok, akik fejükön hordják az áruval megrakott kosarakat, még idős korukban is milyen egyenesek, szép járá- súak. Ne sajnáljunk hát magunktól napi 5- 10 percet! Hasznos tanácsok U Ha a fiók nem csúszik eléggé, dör- zsöljük be sínmenetét félszáraz mosószappannal. ■ ' ■ A szőnyeg felt'üremlését meg lehet akadályozni, ha minden sarkába egy háromszög alakú gumidarabot varrunk. ■ 'A zsír kellemetlen fröcskölését megakadályozhatjuk, ha egy kevés sót teszünk bele. ■ Gyakran megesik barkácsolás, házimunka közben, hogy valahonnan egy szöget kell kihúzni. Könnyebben megy, ha a harapófogó alá egy kis deszkadarabot teszfink, így lassan, különösebb erőlködés nélk'ül kihúzhatjuk a szöget. ■ Sima padozaton vagy lakkozott padlón könnyen elcsúszik a falhoz támasztott létra. Megelőzhetjük a balesetet, ha a létra padlóra támasztott végeit gumitalpú cipőbe állítjuk. á Szocialista it|0stgl SzBvat- ség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena Kiadóvállalat • Szerkesztőség ál admlnlzztráciá i S97 Iá Bratislava, Fratlská 11. TBleton: áfiS IS • Főszerkesztő; dr. Strasser György O A főszerkesztő helyettese: Csik- mák Imre • Nyomja a Zápa- doslovenské tlaelaroe 812 62 Bratislava, Dokllaoska 39 # Előfizetési dfj egy évre 52.— I Kis, fél évre Z6.— Kis O Terjeszti a Posta Htrlapszolgálala. előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesftőnél • A lap külföldre a PNS, Oslredná aipedfcia a dovoz tiaie. 884 19 I Bratislava. Gottwaldovo nám I S. 48 álján rendelhető meg • i Kéziratokat nem őrzünk meg í ás nem küldőnk vlsszs Ö ;< I Indsi; 49 802 |
