Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-09 / 10. szám
A REV1ZIONIZIHU8I0L AZ ILENFOBRADALOMIG Lengyelországban stabilizálódik a helyzet. A sztrájkterror sújtotta országban kezd megújulni a gazdasági élet. A lengyel nép igazi barátai ennek őszintén örülnek. Teljesen másképpen reagálnak a jelenlegi lengyelországi helyzetre azok, akik hittek az ellenforra dalmi összeesküvők győzelmében, abban, bogy sikerül visszaállítani a kapitalista, népellenes társadalmi rendszert. A sajtó nemegyszer tájékoztatott arról, hogy ez vagy az a nyugati bank tekintélyes összeget bocsátott a KOR (a munkások úgynevezett védelmi szervezete), a -„Szolidaritás“, a Független Lengyelország Konföderációjának és más szervezetek rendelkezésére. A K0R például 1976-ban, keletkezésekor több mint 3 millió zlotyval rendelkezett, és ez csak bizonyos előlegnek számított. Mennyi júdáspénzt kaptak az elmúlt öt év alatt az ellenlorradalmárok, és ebből tetemes összeget fordítottak az uszító Irodalom kiadásárai Most pedig tudomásul kellett venniük, hogy mesterkedésük semmibe ment. Éppen ezért csapott magasra a Reagan-féle hisztéria, éppen ezért folyamodik az amerikai elnök különféle szankciókhoz. Az említett anyagi eszközök ugyanúgy, mint az antlszoclallsta erők Igyekezete arra Irányult, hogy megbomlasszák a lengyel fiatalok egységét, revizionista és szovjetellenes szellemben átneveljék őket, és lejárassák a marxl-lenlnl eszméket. Nyugati körökben már a 70-es évek második felében arra a nézetre jutottak, hogy a szocialista tábor országai közül Lengyelországban a legkedvezőbbek a feltételek szándékaik megvalósítására. A gazdasági és szociális juttatások mellett ezen állapot fő okának a Zagadnenla 1 materlaly című lengyel folyóirat 1981 márciusában azt nevezte meg, hogy különösen az Ifjúság körében elhanyagolták az Ideológiai munkát, nagy az emigránsok száma, és erős a katolikus egyház befolyása. A Független Lengyelország Konföderációja (FLK; és a KOR antlszoclallsta erői a 70-es években különös aktivitással kezdtek ténykedni a dolgozók körében, az Ifjúságról sem feledkezve meg. A ,,tudományos tanfolyamok egyesületének“, az ún. „gyorsegyetemeknek“, a „szolidaritás diákbizottságainak“ 1980. augusztusában kiterjedt hálózata működött. A legütőképesebb antlkommunlsta erőt az FLK képviselte. Végül is különféle módszerekkel és eszközökkel megrendítették és fékezték a létező Lengyel Ifjúság Szocialista Szövetségei Föderációjának a tevékenységét. Ráerőszakolták revizionista nézeteiket, hogy gyengítsék a Lengyel Egyesült Munkáspárttal való viszonyát. A gazdasági és politikai válság mély nyomokat hagyott a lengyel Ifjúsági mozgalomban. 1981-ben szétesett a Lengyel Ifjúság Szocialista Szövetségének Föderációja, és helyette egész sor új. Ifjúsági szervezet a- lakult, de köztük voltak kimondottan antlszoclallsta, szovjetellenes, soviniszta, fa- slsztabarát szervezetek. A szoclallstaellenes erők céltudatosan, alaposan előkészített „munkaterv* szerint mesterkedtek. Lengyelország különböző területein, Iskolákban, ipari üzemekben hangoztatták azt a követelésüket, hogy szükség van független szervezetekre. De vajon kiktől akartak függetlenek lenni? A KOR-tól vagy az FLK-től? Természetes, hogy nem. És a templomoktól sem. A reakciós erők ezen egyedül a LEMP-től és a lengyel kormánytól való függetlenséget értették. A további lépés az veit, hogy a létező és új szervezetek elszakadjanak a párt politikájától, mert Ily módon megakadályozhatják a fiatalok szocialista szellemben való nevelését. Végezetül az összes Ifjúsági szervezetet meg akarták fosztani marxl-lenlnl alapjaitól. Külsőleg azonban úgy festett, a szervezetbe bárki beléphet, tekintet nélkül meggyőződésére. A tapasztalatlan egyén ezt ügy értelmezte, hogy a szervezetnek hivő és ateista egyaránt tagja lehet. A jártasabbak azonban jól tudták, hogy ezzel az Ideológiai pluralitással elsősorban a szocialista ideológiát gyengítik meg, ami által pedig erősödik a burzsoá Ideológia. Az antifasiszta erők Igyekeztek arra buzdítani a fiatalokat, hogy a kormányt a- nyagl követelésekkel zaklassák. A „Szolidaritás“ felforgató példáját követve a szájhősök újabb és újabb előnyöket akartak kicsikarni maguknak. Jelszavuk; minél többet, de rögtön. Az Ifjúságnak, a társadalommal szembeni kötelességeiről, felelősségéről azonban egyetlen szót sem ejtettek. Ehhez a tevékenységhez a lengyel történelem meghamisítása és elvakult szovjet- ellenesség társult. Helyenként megjelentek olyan felhívások, amelyek a múlt, a burzsoá lengyel hagyományok újraélesztését sürgették. A revlzlonlzmustól az ellenforradalomig, a függetlenségi politikától a kommunlsta- ellenességlg — ilyen utat tett meg néhány Ifjúsági szervezet, amelyek a válságos Időszakban alakultak, és 1981 decemberében megszűntek. Legnépesebb Ilyen szervet a Független Diákok Szövetsége (FDSZ) volt. A KOR és a „Szolidaritás“, de az egész antlszoclallsta mozgalom képviselői ezt a szövetséget látták a legígéretesebbnek. Soraiban már az ő nevelte emberek voltak, akiket különféle provokatív, leginkább a fiatalok körében teljesítendő feladatokkal blziai meg. Az FDSZ sok nyugati reakciós szervezettel tartott kapcsolatot, támogatta azok kommunistaellenes ténykedését. A trocklsta Ifjúsági szervezetek találkozóján az ün. Független Diákok Szövetségének elnöke J. Guze egyebek között rágalmazta a szocialista országok Ifjúsági szervezeteit, valótlan dolgokat állított munkájukrólA főiskolákon a „függetlenek“ azt követelték, hogy szüntessék meg a marxlz- mus-lenlnlzmus és az orosz nyelv oktatását, a szakmai gyakorlatot, a katonai szolgálatot. Alapvető munkamódszereik: az erőszak, a zsarolás, a rágalmazás, a fenyegetés, a józanul gondolkodók lerohanása, szembesítések kikényszerítése. És tették mindezt a megújhodás nevében ... Nemrég a Trybuna Ludu „Ez nem játék volt, hanem politika“ címmel cikket közűit az ún. független tanulók mozgalmáról- Ezt a mozgalmat az FDSZ és a „Szolidaritás“ kezdeményezte, s az volt a küldetése, hogy a ,,f0ggetlenek“ afféle „ideológiai póttanfolyamon“ dolgozzák meg fiatalabb társaikat. A lap leszögezi, hogy a „Szolidaritás“ tagjai nem átallották vlsz- szaélnl a gyermekek tapasztalatlanságával. Utasították őket, hogy semmisítsék meg az ut..al hirdetőtáblákat, kirakatokat, a falakra, járdákra szoclallstaellenes jelszavakat ragas.’tgassanak, írjanak. Ez pedig nem tekinthető másnak, mint a gyermekek ellen elkövetett súlyos bűncselekménynek. Az antlszoclallsta erők ügy tervezték, hogy 1981. decemberében végrehajták „nagy“ tettüket: az ellenforradalmat. És ezért olyan stádiumáig vitték a függetlenséget, amely elég lett volna tervük megvalósításához. Tevékenységükben külön fejezetbe tartozik az elvakult szovjetellenesség. Így nem csoda, hogy mesterkedéseik óriási és kedvező visszhangra találtak az Amerika Hangja, a Szabad Európa és más reakciós rádióállomásoknál. Az FDSZ azután sem hagyta abba ténykedését, hogy kihirdették a rendkívüli állapotot. Tagjai továbbra Is sztrájkokra szítottak, röplapokat terjesztetlek, szándékosan hazug tartalommal. Ezért 1982 januárjának elején miniszteri határozattal feloszlatták az egyesületet. Amit a függetlenekről elmondtunk, a szövetség stábjának központjában elkobzott dokumentumokból derült ki. A dokumentumok bebizonyították a csoportosulás antlszoclallsta jellegét. Irányítóik között pedig olyan buzgó, kommunistaellenes egyének voltak, mint L. MoczulskI, J. Kuron, A. Mlchnlk. Tárgyi bizonyítékok vannak árra Is, hogy az FDSZ kapcsolatban volt és együttműködött a lengyel emigránsok párizsi központ-i jával és más nyugati kommunistaellenes központokkal. A barikád másik oldalán ott voltak a lengyel fiatalok szocialista szövetségesei. Az elmúlt időszak ezeknek a fiataloknak éppoly nehéz volt, mint az egész ország népének. A rendkívüli állapot kihirdetésekor a szocialista Ifjúsági szövetségek felszólították tagjaikat, hogy tekintsék állampolgárt kötelességüknek aktívan bekapcsolódni az ország életének normalizálásába. Lengyelország minden részében találkozni ezekkel a fiatalokkal, dolgoznak, fontos szociális, gazdasági feladatokat segítenek megoldani. Tekintet nélkül a rendkívüli állapotra a lengyel kormány januárban tárgyalt a fiatalok munkahelyi és életkörülményeiről. Az ülésen, amelyet a lengyel államtanács elnöke W. Jaruzelski hadseregtábornok vezetett, részt vett a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség főtanácsának elnöke, E. Jas- kernla, a Lengyel Harcerek Szövetségének elnöke, A. Ornat és más közéleti személyiségek. Az Ifjúsági szervezetek vezetői támogatásukról biztosították a Nemzeti Megmentés Tanácsát, és kifejezték azt az akaratukat, hogy részt vesznek a kormány intézkedéseinek megvalósításában. W. Jaruzelski a szejm januári ülésén hangsúlyozta, hogy az elkövetkezőkben szükség lesz minden kézre, hogy az országot kivezethessék a válságból. Szükség lesz az Idősebb nemzedék bölcsességére és tapasztalataira, de szükség lesz a fiatalok lendületére, erejére Is. ANDREJ OSZKIN, Komszomolszkaja Pravda SEGÉDANYAG A POUTIKAI OKTATÁSHOZ A történelem és a jelenkor is bi/onyitja, hogy az ifjú nemzedéknek marxista-leninista alapokon való egyesítése nagy forradalmi eszme volt és ma is az, amelynek valóra váltása, továbbvitele jelentős módon lehetővé tette az ifjúsági szövetségnek és gyermekszervezeteinek részt venni az ország, s egyúttal a világ forradalmi átalakításában. Az ifjúság és a gyermekek mozgalmának egyesítésében a konimnniz- ninshoz vezető úton nincs megállás. AZ IFJÚSÁG EGYSÉGE: FORRADALMI ESZME A szisz-tagok és pionírok számára az, hogy egységes ifjúság, egységes ifjúsági szervezet teljesen magától értetődő fogalmak. De a történelemből azt is tudjuk, hogy az ifjúság egységéért nagy harcok folytak. Amikor pedig már létezett, életben tartani, elmélyíteni és fejleszteni kellett. Az egység az Ifjúság- és gyermekszervezetek megnevezésében nem megkövesedett, állandósult torma. Az Ifjúság egységes »elv, amely kifejezi ezeknek a szervezeteknek azt a képességét. hogy összefognak, szervezkednek, mozgósítják a fiatalokat a szocializmusért, a kommunizmusért folyó harcra, majd ezek építésére. A kommunista haladó Ifjúsági mozgalomban, a kommunista és munkáspártok mozgalmában az egységes ifjúság mindig is hatalmas forradalmi eszme volt, amelynek jelentősége a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól minduntalan nőtt, és napjainkban, sőt a jövőben sem veszít semmit belőle. Amikor századunk elején a kapitalista monopolisták mindjobban kizsákmányolták a munkásosztályt, és a forradalmi ifjúság is aktivizálódni kezdett, előtérbe kerültek a kérdések: hogyan nevelni ezeket a fiatalokat, hogyan értelmezni, irányítani a kibontakozó proletár ifjúsági mozgalmat. Vlagyimir Iljlcs Lenin mindkét kérdésre feleletet adott. Az ifjúság nevelését osztályszempontból kell felfogni. Ez a nevelés legyen forradalmi, fejleszteni pedig éles osztályharc közepette kell — mondotta. A másik kérdésre Lenin az Ifjúsági Internacionálé című jegyzetében válaszolt. Itt azt a gondolatot boncolgatta, hogy a fiataloknak szervezeti önállóságot kell adni, mert csak így tanulhatnak meg harcolni a forradalmi internacionalizmusért, a valódi szocializmusért, így válhatnak ők is jó szocialistákká, majd pedig a szocializmus ügyének továbbvivöivé. Oroszországban rögtön a burzsoá-de- mokrata forradalom győzelme után megkezdődött a harc a tömegek megnyeréséért és a szocialista forradalom győzelméért. Az ifjúságért folytatott harc és az egységes ifjúsági szervezet létrehozása szorosan összefüggtek egymással. Ifjúságnak nemcsak ismeretek kellenek, hanem szervezkedni is tudnia kell és tisztán látni, merre tartson — hangoztatta cikkében N. K. Krupszkaja 1917 májusában-júnlusában a Pravda hasábjain. Egybekapcsolni az egységet a szervezettséggel — ez az egyik lényeges elv volt rögtön az októberi szocialista forradalom után Szovjet-Oroszországban. Az volt a cél, hogy a forradalmi időkben az ifjúsági szervezetek, a Komszomol mint öntudatos, szervezett, tettrekész erő lépjen fel. Az internacionalizmus a Komszomol- nak jellegzetes Ismérve volt rögtön a megalakulásától kezdve. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az ifjúság nemzetközi problémái állandóan a Komszomol érdeklődésének homlokterében szerepeltek. A szovjet Komszomol a fiatalok egységét odahaza és a nagyvilágban dialektikus egységben értelmezte. A kommunista nevelés hatalmas jelentőségű egységesítő erő lett a Kom- szomolban. A szervezet nevéből is kezdettől fogva kitűnt hogy ott kommunista nevelést kapnak a fiatalok. „A kommunista nevelés a Komszomol-szer- vezetek tevékenységének legfontosabb küldetése volt és az is marad“ — hangoztatta L. I. Brezsnyev a Komszomol XVI. kongresszusán. A fiatalok részvétele az ország szocialista építésében a Komszomol egyik legerőteljesebb 'egyesítő tényezője lett, sokoldalú, önálló munkára, kezdeményezésre. aktivitásra serkentette őket a feladatok teljesítésé során. A szocialista • építés egyes szakaszaiban a nagyméretű ifjúsági építkezésekkel az ifjú nemzedék nemcsak hősiességének állított emléket, hanem egységének, közös igyekezetének meggyőződésének is a legkézzelfoghatóbb szimbóluma ezek a művek. A Komszomol egysége szüntelenül erősödött és fejlődött, különösen azután, hogy meghatározták két, alapvető szerepét: azt. hogy a Komszomol az ifjú
