Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-03-09 / 10. szám

KI MIT TUD AZ MMK-BAN A Tornaijai (Safárlkovo) Mezőgazdasági Műszaki Középisko­lában mindig nagy esemény a „KI mit tud“. Már a tanév kezdetétől mindenki készül erre a vetélkedőre. Igazi sereg­szemléje ez mindig a nyiladozó értelemnek költői, előadói és rendezői megfogalmazásban. Most Is az utolsó emberig ott volt az egész Iskola, amikor a várost kultúrházban felgördült a függöny. Minden osztály négy-öt alakítással nevezett be a vetélkedőre. Nagy sikert aratott a Táncdalfesztlvál című paródia, amelyben Gergely Éva parodizálta ki a táncdalénekeseket és az Ilyenkor szokásos zsűrit, vagy a Holdkóros című jelenet Adám Ida előadásában. Polgári László JUNIORFILA ’82 Május utolsó napjaiban KoSicében rendezik meg jUNIORFILA '82 elnevezéssei az ifjú bélyeggyűjtők szlovákiai kiállftásót. A kiállítást a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságával a Szlo­vákiai Bélyeggyűjtők Szövetségének ifjúsági bizottsága rende­zi;' jelszava; Bélyeggvűjtéssel a szocialista haza fejlesztéséért, a környezet védelméért. A kiállítás, az egyes gyűjtemények — mint a jelszó is bi­zonyítja — az ifjúságnak a hazához és a természethez fűződő viszonyát demonstrálja. Ennek a jegyében zajlanak le a kí­sérőprogramok; többek között „Az élet fája“ elnevezésű SZISZ- -mozgalom képviselőinek a találkozója. A városi kultúrott- honban sorra kerülő kiállításon a postaküldeményeket alkal­mi bélyegzővel látják el, és a postaigazgatóság alkalmi levél- borítékot bocsát ki erre az alkalomra. V. P. ÉRTÉKES papír Hazánk papír- és cellulózipara évente mintegy 3,9 millió köbméter fát dolgoz tel, a teljes fakitermelés 21 százalékát. Ez már így Is egészen tekintélyes őserdő, pedig a várako­zásnak megfelelően 2000-re további 3,9 millió köbméter fá­val növekszik az Iparág Igénye. így 41 százalék részesedéssel a kitermelt fa legnagyobb fogyasztójává válik. Félő, hogy Ilyen méretű fakitermelésnél megbomlik a ter­mészet egyensúlya, ezért egyre nagyobb a jelentősége a pa­pírgyűjtésnek. A papírgyártás az az iparág, amely gyakorla­tilag teljes egészében újra felhasználhatja termékeit, és ez­által nagy mennyiségű élő faanyagot takaríthat meg vele. UNIVERSITAS CASSOVIENSIS A napokban emlékeztünk meg a kassal (KoSicel egyetem, az Universitas cassovlensis megalapításának 325. évfordulö]á- rűl. Hazánk egyik legrégibb egyetemének abban az időben két kara volt, a bölcsészettudományi és a teológiai kar. Három évvel alapítása után l. Lipőt császár Aranybullálával olyan elő­jogokkal ruházta fel, mint amilyenekkel a monarchia többi egyetemei rendelkeztek. 1773-ban az egyetem az állam fenn­hatósága alá került. Négy évvel később pedig királyi akadé­miává nyilvánították. A kassal egyetem történetéről nem so­kat tudunk. NÁDCUKOR Kevesen tudják, de való Igaz, hogy nálunk Is készí­tenek cukornádból cukrot. A prágai cukorgyárakban ép­pen az elmúlt napokban kezdődött el az Idei kam­pány, jobban mondva a ta­vaszi kampány. Ennek so­rán három cukorgyárban: Mélníkben, Kostelec nad La- bemban és Cakovicén május végéig 120 ezer tonna nyers- cukrot állítanak elő a Kubá­ból származó cukornádból. EREDMÉNYES ÉVET ZÁRTAK Közeleg az a nap, amikorra vala­mennyi ifjúsági alapszervezetnek meg kell tartania évzáró taggyűlését. A dunaszerdahelyl (Dun. Streda-j járás­ban Is már csak néhány alapszerve- zetben van még hátra ez a fontos esemény. A legtöbb helyen pedig már hozzáláttak az Idei feladatok, illetve a SZISZ Ili. kongresszusának tiszte­letére tett kötelezettségvállalások tel­jesítéséhez. Így van ez Eg'yházkarcsán (Kostolné Kraőany) Is, ahol még ja­nuár végén összejöttek a fiatalok, hogy megvitassák az elmúlt év ered­ményeit és az újabb teendőket. A vezetőségnek, melynek élén már második éve Horsi Zsuszanna (a ké­pen) áll, ezúttal könnyebb volt a dolga. A két-három évvel ezelőtti át­meneti visszaesés után újra jó ered­ményekről számolhattak be a hatvan­három főnyi tagságnak, amelyből har- mlnchatan ugyan csak regisztrált tagjai a szervezetnek, de azért kivet­ték részüket a feladatok teljesítésé­ből. Sok helyen tapasztaltam azt. amit Egyházkarcsán láttam, hallottam: egy-két évig jól megy a munka, az­tán jön a visszaesés, majd a sze­mélycserék a szervezet élén, s újra emelkedik a munka színvonala. Kí­váncsi voltam, hogy Itt ml okozta ezeket a nagy kilengéseket. — Egy éve vezetem a szervezetet — magyarázza a jelenlegi elnök. — Előttem Csémi Lajos, őelötte meg Bo­gár Nóra töltötte be ezt a tisztet. Nóra Idejében szép eredményeket ér­tünk el a kulturális munkában. Szín­vonalas kultúrcsoportunk volt, szin­te minden rendezvényen felléptünk, kitünően szerepeltünk a bösl (Gabőí- kovoj körzeti ifjúsági- találkozón is. Ezenkívül sokat kirándultunk, szó­val a mérleg könnyebbik, kellemeseb­bik oldalával nem volt semmi baj. Mindig volt mit tenni a serpenyőbe. Rosszabb volt a helyzet az általános szervezeti munkával. A gyűlésekre már nem jöttek olyan lelkesedéssel a fiatalok, mint amikor szórakozásról volt szó. Nem vagyunk hívei a feles­leges gyűlésezéseknek, de azért egy bizonyos határig az Ilyen feladatok­nak Is eleget kell tenni. Nórl után jött a Lajos, akiről tud­ni kell, hogy az Autóközlekedési Vál­lalatban dolgozott. Eleinte jól ment minden, de később a gyakori távollé­te miatt kevesebbet tudott i foglalkoz­ni a szervezet dolgaival, mint ameny- nyire feltétlen szükség lett volna. Ez óhatatlanul újabb visszaesést ered­ményezett a szervezet munkájában. Én a dercslkal (Jurová) Barátság Efsz-ben dolgozom mint bérelszámo­ló, lényegében mindig Itthon vagyok. talán ezért is esett rám a tavalyi évzárón a tagság választása. — A jelek szerint jól választottak. Ugyanis azt hallottam rólatok, hogy tavaly a járás legeredményesebb szervezetei közé küzdöttétek tel ma­gatokat. — Eleinte nekem sem volt könnyű dolgom, mert sok esetben még a gyű­léseket sem volt hol megtartanunk. Előfordult, hogy csak a helyi presz- szóban tudtunk összejönni, ha vala­mit meg kellett beszélnünk. Szeren­csére közben elkészült a kultúrház, amelyben ml Is kaptunk egy helyi­séget. Ml ezt Ifjúsági klubnap ne­vezzük, de azért valójában nem az, mert más rendezvényeket Is tarta­nak benne, így szorosan együtt kell működnünk a népművelővel, hogy elejét vegyük a felesöleges félreérté­seknek, programtorlódásoknak. — Gondolom, nem Ingyen kaptátok ezt a klubnak nevezett termet sem? — Sokat segítettünk a kultúrház rendbehozatalán. Fiúk a bontási és az építést munkákban segítettek, mi lányok meg takarítottunk, összesen 'kétszázötven órát dolgoztunk le a kultúrház építése körüli munkákban. — Milyen élet folyik ebben a klub­ban? — Törődünk azzal, hogy fiataljaink ne unatkozzanak. Székács Attila klub­felelős Igyekszik olyan programot biz­tosítani, ami vonzza a fiatalokat. Most egy esztrádműsort tanulnak a fiatal­jaink, a próbák már javában folynak, március végére tervezzük a bemuta­tást. Van egy zenekarunk Is, a hang­szerek egy részét a szervezet vette. Sokat gyakorolnak, aminek mindenki örül, mert végre lesz mire táncolnunk. Ez a zenekar Is szerbpet kap az eszt- rádműsorban. Úgy terveztük, hogy szorosabban együtt .fogunk működni a polgári ügyek testületével, a falu valamennyi politikai és kulturális rendezvényéből ki akarjuk venni a részünket. — Az évzáróra készült beszámoló­tokban olvastam, hogy a kultúrcso- port színvonalas műsort készített a nyugdíjasok napjára, sőt a választá­si nagygyűlésen Is fellépett. A spor­tolók pedig a felsöpatonyl (Horná Potöft) körzeti ifjúsági találkozón az első helyen végeztek. De emellett még sok más hasznos dologra Is maradt erőtök, időtök. — Igen. Tavaly sokat segítettünk a. szövetkezetnek, főleg olyan mun­kákat vállaltunk, amelyekre a szö­vetkezetnek kevés az embere. Ezen­kívül vasat és papírt Is gyűjtöttünk. A bevétel jól jött, sőt a szövetkezet is honorálta a segítségünket, így je­lenleg nincsenek anyagi gondjai a szervezetnek. — Az utóbbi hónapokban elég sok olyan szervezetben jártam, ahol nem tudták megszervezni a politikai ok­tatást, vagy ha Igen, nem a legjobb formát válosztották. Nálatok íz ho­gyan volt? — Szerencsés helyzetben vagyunk, mert Nagy Zsuzsanna, a helyi alap­iskola igazgatónője tagja a járást if­júsági lektorcsoportnak, így ő vállal­ta az előadásokat. Talán egy kis hi­bát még így Is elkövettünk: a köte­lező témákat sűrítve, két előadás ke­retében vettük át. Helyesebb lett vol­na több előadást szerveznünk, mert a fiatalokat érdekelték a témák. Főleg az Időszerű politikai eseményekkel kapcsolatban kérdeztek sokat az elő­adótól. — Hogyan tovább idén, a konfe- ren'clák és a kongreszus évében? — Tavalyi eredményeinkért okleve­let kaptunk a SZISZ KB-tól. Ez is kö­telez bennünket, de ha nem lett vol­na, akkor Is mindent megtennénk a munkák színvonalának emeléséért. Ebben az évben főleg a társadalmi munkákban akarunk jó eredményeket elérni. A kongresszus tiszteletére e- zernégyszáz óra ledolgozását vállal­ta a tagság, bekapcsolódunk a válasz­tási program feladatainak teljesíté­sébe, és bár megváltoztak a lehető­ségeink, nagyobb mennyiségű vasat, papírt és egyéb, a népgazdaság szá­mára fontos másodlagos nyersanya­got akarunk összegyűjteni az év fo­lyamán. KAMOCSAI IMRE vízzel hajtott autO Kipróbált találmány: a vízzel hajtott autó értékesítésére cég alakult Kanadában és az Egyesült Államokban. MAGYAR FELTALÁLÓ A nullszéria gyártását megkezdték. A közeljövőben szak­mai bemutatókat szerveznek Torontóban és New Yorkban. A feltaláló: a magyar származású Horváth István sydneyi mérnök. Konstrukciója a hldrogénautó. E kocsi menet köz­ben közönséges vízből nyeri a szükséges üzemanyagot. Az eddigi próbák eredménye: nyolchengeres, 4942 köbcentimé­teres, 175 kilowattos Ford Falrlane-motor 100 kilométeren­ként csak egy liter vizet fogyaszt. A működéi lényege: a berendezés menet közben a vízből hidrogént fejleszt, a gázt minlreaktorokban ionizálja, ezt követően a motor robba- nóterében magfúzió jön létre, ami a hajtóenergiát bizto­sítja. MINI „REAKTOR“ A Horváth-féle motor eddig 1600 órán át futott, 60 ezer kilométernek megfelelő úton. A inotorházből egyébként hiányzik a porlasztó, s nincs üzemanyag-szivattyú sem. Ugyanakkor a motor mellett több az új szerkezet. Példaként: a benzintankot átalakították víztartállyá, továbbá beszerel­tek hidrogén gázpalackot, s használnak elektronikus ve­zérlő szelepet, valamint érzékelöfejet. (E két utóbbit a ko­csi biztonságára.) Mindezeknél fontosabb a mini „reaktor“: 2S centiméter átmérőjű és magasságú acéledény. Ebben tör­ténik a bldrogéngáz átalakítása, mielőtt az bekerül a mo­tor hengerébe. HIDROGÉN ÉS OXIGÉN A hidrogén további útja; a keverőszerkezet Itt veszi fel a levegőből az égéshez szükséges oxigént. Ennek vezérlése elekronlkus. S megfelel a motor terhelésének, valamint for- dulatszániának — Ismerteti részletesen az Autó-motor egyik legutóbbi száma. — A hengerbe kerülő gáz-levegő keverék­ben viszont speciális gyújtógyertya megindítja a részleges reakciót. A hengerben pedig kémiai égés vet véget a fo­lyamatnak. A reaktorhoz tartozó elektromos folytonossághoz szükséges 40 ezer voltos áramot állítja elő. A találmány kör­nyezetvédelmi jelentősége; a kipufogó gázok mérgező-, Il­letve szennyező anyagot nem tartalm.aznak. (Az Esti Hírlap nyomán] SZÁZTÍZ ÉVES CSILLAGVIZSGÁLÓ ABLAK A VILÁGŰRBE Arra a kérdésre, hazánknak melyik a legmelegebb pontja, nagyon sokan kapásból válaszolnák: Ogyalla (Hur- banovoj. S így Igaz. . Ebben a Komá­rom fkomárno) és Érsekújvár [Nő­vé Zámky) között elterülő hangula­tos kisvárosban a meteorológusok é- vente kétszázhússzor szép napos idő­ről tájékoztatják más meteorológiai állomásokat. Ha felütjük a régi, mondjuk száz­éves krónikák megsárgult lapjait,ki­tűnik, hogy épp ez a napos idő és kitűnő földrajzi fekvés játszott közre abban, hogy az asztronómusok ezt a helyet választották vizsgálódásaik színhelyéül, mert már akkor hatal­mába kerítette őket a titokzatos világ­űr, a távoli, rejtelmes bolygók birodal­ma. . Köztük az ógyallal Konkoly-Thege Miklóst [1842—1916], aki egész éle­tét és vagyonát a tudománynak, az asztronómiának szentelte. Az első asztronómiai vizsgálódások tárgya az ógyallai csillagdában a Nap volt, a naptevékenység észlelése és az adatok rögzítése. A meteorok megfi­gyelésére öt, meteoroszkóppal felsze­relt állomást létesítettek. Különös fi­gyelmet érdemelnek az égitestek fel­színi változásairól szóló tanulmányok, amelyeket a Marsról és a Jupiterről készített ábrák és fényképfelvételek tesznek szemléletesebbé. De végeztek egyéb méréseket is az égitestekről, sőt 1874-ben figyelemmel kísérték a Vé- nus útját, amikor a bolygó átvonulva a Nap előtt, belépett annak korong­jába. Az ógyallai csillagvizsgáló főleg az üstökösök és meteorok spektroszkópl- kus megflgyelétietvel vált híressé. Ér­tékes feljegyzéseket találunk az 1910 májusában észlelt Halley-üstökös- TŐl. Donattlnak az üstökösökről szóló tanulmányaiból, valamint Bredichin, Huggins és Secchi munkáiból merít­ve, Konkoly Thege Miklós az üstökö­sök egyik legelismertebb tudósa lett. Legjelentősebb tudományos művében, a Fotometriai katalógusban leírja a csillagok nagyságát, meghatározza a naprendszer bolygóinak sebességét, a csillagok hőmérsékletét, s az ő nevé­hez fűződik a csillagok programszerű fényképezése, továbbá tanulmányt írt a zivatarok idején keletkezett villám­ról. Az Időprognózis távirati terjesz­tését az egész országban ő valósította meg. Már akkor népszerű volt a csillag­vizsgáló az egyetemisták körében. Ö- rőmmel jöttek ide a szünidő alatt, hogy elsajátítsák az asztronómia gya­korlati alapjait. Munkásságuk ered­ményeit előbb az Astronomische Nach­richten című tudományos szaklap ha­sábjain telték közzé, majd később jobbára saját kiadványokban. A csil­lagvizsgáló már 1879-től rendszeresen tudósított a legújabb asztronómiai ku­tatásokról. Az archívumban azonban találni egy ún. kis kiadványsorozatot. Ez a tizennégy darabból álló munka azon frissében tájékoztatta a szakmai köröket egy-egy kutatási program el­végzéséről és a műszereken végzett szerkezeti módosításokról. Konkoly Thege Miklós a csillagvizs­gálót 1899-ben az államnak adomá­nyozta. s amikor az alapító ’ és volt tulajdonos 1900-ban Budapesten átvet­te a Meteorológiai Intézet Igazgatói tisztét, az ógyallai intézetben meg­kezdték a földmágnesességl és szeiz- mlkal kutatásokat is, és befejezéséhez közeledett az új meteorológiai .ob­szervatórium építése. 1919-ben az ógyallai csillagvizsgáló az Iskola- és Népművelési Minisztéri­um hatáskörébe tartozó prágai csillag­vizsgáló intézet asztrofizikai intéze­te lett. Az ógyallal archívumban igen be­cses dokumentumokat őriznek: 6000 kötet különféle szakmai kiadványt. 2500 térképet, több mint 3000 diafel­vételt és ugyanennyi tudományos mű­szert, segédeszközt. Az Ógyallai csillagvizsgáló — mai nevén Amatőr Asztronómusok Szlová­kiai Központja — napjainkban a „mű­kedvelő“ csillagászok Mekkája. Csilla­gászszakkörök tagjai, pionírok, diákok egymásnak adják itt a kilincset. Jön­nek Szlovákia minden tájáról, hogy meglessék a világűr titkait, tetten ér­jenek egy-egy kozmikus Jelenséget. A fiatalok rengeteget tanulhatnak, ta­pasztalhatnak itt. A szakmai vetélke­dőkön és közös megfigyeléseken kívül, igen népszerű lett körükben a „Nap­órát keresünk“ elnevezésű verseny, a- melynek a lényege az, hogy csopor­tosan vagy egyénenként legalább egy olyan napóráról fényképeket küldje­nek, amelyet ők fedeznek fel, meg­adva a napóra keletkezésének Időpont­ját, körülményeit és azt, hol található. Különös varázsa van azoknak az é- vente megrendezett találkozóknak, a- melyeken az ifjú amatőr csillagászo­kat idősebb siaktársaik előadásokkal, közös megfigyelésekkel beavatják a csillagok, a kozmosz titkaiba. Igen népszerű a „Mit tudunk a csil­lagokról?“ verseny, amely során há­rom tudományágban: csillagászatban, az asztronómia és az űrhajózás törté­netében mérik össze tudásukat a szlo­vákiai iskolákban működő csillagásza­ti szakkörök tagjai. Az idő vasfoga kikezdte az ógyal­lal csillagvizsgáló kupoláit, noha még most is méltóságteljesen emelkednek a város girbe gurba utcái jóié. Nem tudhatni, hányán próbálják még be­látni a beláthatatlan világűrt. Es nem tudni, hány lelkes fiatal ül he az is­kolapadba, hogy Ogyallán a csilla­gászok fáradhatatlan munkássága jó­voltából eljussanak a meg'smerfis ka­pujához. Illés Stano

Next

/
Thumbnails
Contents