Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-25 / 34. szám

A HONVÉDELMI NEVELES KÖZÜGY Ä HSZ (Zväzarm) november elején ünnepit megalakulásának ■30, évfordulóját. A három évtized 'alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül ez a honvédelmi-társa- dalmt szervezet. Felbecsülhetetlen 'érdemei vannak a lakosok egysé- 'ges honvédelmi nevelésében, a honvédelmi sportok népszerűsíté­sében és más területeken is. Ez a szervezet mindvégig teljesítette legfontosabb küldetését: a CSKP honvédelmi politikájának propa­gálását, népszerűsítését. Az elért eredményeket és a jövő felada­tait dr. Egyd Pepich tábornok, a HSZ SZIKE elnöke foglalta ősz- sze. •— Szlovákiában a szervezet íöbB mint százszázalékos fejlődé­sen ment keresztül, napjainkban 332Í ezer tagja van. Nagyon jő eredményeket értőnk el a sorkö­teles fiatalok előkészítésében, va­lamint a tartalékosok és a Pol­gárt ^Védelem oktatóinak tovább­képzésében. Ma már nagy az ér- Öeklödés a honvédelmi sportok Iránt, és sokat segítünk a többi tömegszervezetnek az egységes honvédelmi nevelés feladatainak teljesítésében. Megerősödött a szervezet politikai-nevelő jellege, jelentős részt vállalunk a szocia­lista hazaíiságra való és az inter­nacionalista nevelésben, a polgá­rok világnézetének kialakításában. Tagságunk elkötelezetten -harcol a CSKP honvédelmi politikájának megvalósításáért, és részt vállal az országos feladatok teljesítésé­ből. Ennek ellenére szervezetünk megalakulásának harmincadik év­fordulóját nemcsak a jó eredmé­nyek méltatásával akarjuk megün­nepelni, hanem mindenek előtt új, igényesebb feladatok .kitűzésével és azok teljesítésével. — Ennek értelmében dolgoztuk ki terveinket is, melyeket június 26-án vitattunk meg Brnóban a Honvédelmi Szövetség országos tanácskozásán. Megállapítottuk, hogy politikai nevelőmunkánknak még hatékonyabbnak kell lennie, hatnunk kell a polgárok gondol kodására, növelnünk kell a honvé delml felkészültségünket és a tag­állományt, főleg a fiatalok sorai­ból. Ezeket a feladatokat állítot­ta elénk a CSKP XVI. kongresz- szusa Is. — Készülünk a HSZ IV. szlová­kiai és VII. országos kongresszu' Sára. Ezek Jegyében bonyoilltjuk le 0 jövő évi évzáró taggyűlése­ket és konferenciákat. A HSZ szorosap együttmű­ködik a politikai és társadalmi tOmegszervezetekkel. Milyen az együttműködésük a szakszerveze­tekkel? ' Ä szakszervezetekkel még nem kötöttünk szerződést az egy­séges honvédelmi nevelés felada­tainak teljesítésére. Viszont a Központi Szakszervezeti Tanács­nak van egy határozata, melynek értelmében a szakszervezet szá­mol a HSZ támogatásával. Tapasz­talataink azt mutatják, hogy ez a határozat jelentősen elősegítette az együttműködés kibontakoztatá­sát. Tudjuk, hogy a szakszervezet hatni tud a dolgozókra a honvé­delmi nevelésben is. Nagyon sok üzemben elégedettek lehetünk a két szervezet együttműködésével, de akadnak még olyanok is, ahol ez a munka leszűkül az anyag! feltételek megteremtésére. Bár erre a segítségre is nagy szüksé­günk van, mégsem lehetünk elé­gedettek, mert hiszen éppen a szakszervezet tudna legtöbbet se­gíteni a HSZ-nek feladatai teljesí­tésében. ■— jó eredményeket értek el a tanulóifjúság nevelésében. Mik a további terveik? — Az Iparitanuló-lskolákban 203 alapszervezetünk - van, ame^ lyekben összesen 2.3 ezer fiatal dolgozik. Ezt ml jelentős siker­ként könyveljük el. Ezek az alap­szervezetek nagyon jó eredmé­nyeket értek el a sorköteles fia­talok előkészítésében, ami egyút­tal a fő feladata is ezeknek a szervezeteknek. De elmondhatjuk, hogy minden tekintetben javult a munka. Az iparitanuló-iskolák mellett működő alapszervezetek anyagi lehetőségei is sokkal job­bak, mint néhány éve. A HSZ legnagyobb partnere a CSTSZ, amellyel szerződést is kö­töttek a kölcsönös együttműkö­désről. Milyen hatással volt ez a szerződés a honvédelmi sportok fejlődésére? — Ennek az együttműködésnek már gazdag hagyományai vannak, s főleg a sport- és a honvédelmi nevelés fejlesztésére irányult. Együttműködésünk a sokolovl és a duklai honvédelmi rátermettsé- gi versenyek megszervezésében csúcsosodik ki, de nagy hatással van a többi sportágakban elért eredményekre is. Hatékonyan együttműködünk a honvédelmi tu­risztika és a motorossportok fej­lesztésében is. Közös munkánkat dicséri a csehszloyák spartadlá- dok rendszeres megrendezése is. — A múltban jó eredményeket értünk el az olimpiai játékokon Is, főleg a sportlövészetben, a- melyben aranyérmet szereztünk. Milyen a helyzet e téren? — A tömegesség szempontjából a sportlövészet az első helyen van a szervezetünkben. A tagság 47,8 százaléka érdeklődik a sportlövé­szet iránt. Ennek ellenére elége­detlenek vagyunk, mert mostaná­ban nem tudunk olyan eredmé­nyeket felmutatni, mint a múlt­ban. Viszont néhány sportolónk sikerei azt mutatják, hogy ebben a sportágban is javulással számol­hatunk. Elégedettek a többi ágazatokban elért eredményekkel? — Nem vagyunk és nem is le­hetünk megelégedve azokkal az eredményekkel, amelyeket sporto­lóink a honvédelmi-technikai sportok kategóriájában elértek. Viszont javul a helyzet. Fiatalja­inknak lehetővé tesszük, hogy részt vegyenek a világ legrango­sabb versenyein, ami előfeltétele a teljesítmények javulásának és a sportág népszerűsítésének. Pél­dául készülünk már az olomoucl honvédelmi spartakiádra, a Jövő évi losonci (Lucenec) ejtőernyős világbajnokságra és az 1982-es „hatnapos“ motorkerékpár-ver­senyre.»-- Végezetül, hadd hangsúlyoz-- zam, hógy a dolgozók honvédel­mi nevelése nemcsak a HSZ és még néhány szervezet feladata, hanem közügy; a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak ér­telmében B kommunista nevelés szerves része, amely fokozza és megszilárdítja szocialista társa­dalmi rendszerünk védelmi képes­ségét. K. I. Hal példánybál százozar •— Az első kiadás annak Idején mlndfissze hat példányban készült. De. még aznap újabb százat rendeltek. S ugyanabban az évben további 100 ezret adtak el. Jelenleg a Gulnnes a világ 23 nyelvén jelenik meg. Az elsfi szerzői a Morris test­vérek és Ross McWhlrter (akivel 1975-ben az IRA-terrorlsták végeztek). A hármasnak Hugh Beaver, a legnagyobb Írorszá­gi sörgyár tulajdonosa ajánlotta; Írják meg a „rekordok könyvét“. i Múzeum és rágégnral — Több országban Gulnnes-toúzeumot nyitottak. Kilencet az Egyesült Államokban. Hasonlót terveznek Helsinkiben, Párizsban és Japánban. Több államban készülnek Oulnnes- -íellratú Iskolatáskák, gyártanak Gulnnes-tapétékat, rágógu­mit, Az angol televízióban külön műsor a Gulnnes-rekorderek. E programba szerepelt valaki, aki negyven hangszeren tu­dott játszani, társa pedig a leggyorsabban táncolta a sztep­pet. A könyv Iránt változatlan az érdeklődés. Oka — egye­bek mellett — az a tény, hogy a legtöbb rekord rövid éle­tű. A kötetben olvasható „legek“ 24 százaléka általában évről évre változik. Ezért a tavalyi kiadás az Idén már nem aktuális. Oj szükséges. Szigetek s^tisztikája — A kiadó nem sajnálja a költségeket, hogy az érdekes­ségeket hitelesítse. Például munkatársa Interjút készített azzal a búvárral, aki a legmélyebbre merült a víz alá. S a szerkesztőnek nyilatkozott az állítása szerint 137 éves em­ber. Utánajártak, s megállapították, hogy az Illető „csak“ 99 esztendős és tíz hónapos. A Rekordok könyve Nagy-Brl tannlában a legnépszerűbb. A lakosság számához viszonyítva a legtöbbet Svédországban, a legkevesebbet pedig Ausztrá­liában, Oj-Zélandban, Franciaországban adnak el. A The Gulnnes Book of Records gondozóinak vállalkozásában még más kötetek Is rendszeresen megjelennek; például a Nagy- -Brltannla körüli 1950 kis sziget évi statisztikája. PI O NIR N YAR Az érseküjvárt /Nővé Zámky) tárásból három turnus­ban mintegy kétezer pionír vesz részt nyári táborozá­son. A Zvolen melletti Kováöovón 400-an, Polnlcká Hu- Ián 250-en, Poöúvadlón 180-an, Sternberkben 80-an, a szovjetunióbell Szaratovban 25-en, a magyarországi Me- zőberényben és Káptalanfüreden í50-en, illetve 80-an, az NDK-ban, Lipcse mellett 80-an töltik a vakációt. A táborozás költségeinek a 70 százalékát a szakszervezel fedezi. HOFER LAJOS SZPIITNÍIRKAI A VILÁG KÖRÜL Moszkvában a sok emele­tes Orljonok-szállö előcsar­noka semmiben sem külön­bözik a világ bármelyik szállodájától. Bőröndök, úü- táskák halmaza itt is, ott is, a pultoknál vendégek inté­zik az elszállásolás torm.a- ságait, a bejárati kapu előtt autóbuszok hosszú sora ... Az Orljonok talán annyiban más, hogy itt a szokásosnál nagyobb a forgalom, a jó­kedv; ez a szálloda a fia­talok birodalma. A Szput- nyík, a nemzetközi ifjúsági utazási iroda Itt szállásol­ja el a világ összes tájáról Moszkvába érkező fiatal tu­ristákat. Most pedig Ismerkedjünk meg közelebbről a szovjet fiatalok nemzetközi Ifjúsági utazási Irodájával! „A Szputnyik; több mint harminc nemzetközi Ifjúsági turistaközpont, tábor, szál­loda, a fiatalok, diákok tár­sasutazásai külföldre. A Szputnyik a világ majd het­ven országába kíséri el a szovjet fiatalokat“ — olvas­hatjuk az utazási iroda egyik prospektusában. VlarlJ Kvartyelnov, a Szputnyik elnökhelyettese mondja: — Utazási Irodánk húsz évvel ezelőtt létesült, s mindössze nyolc ország ti­zenhat Idegenforgalmi szer­vezetével voltunk kapcsolat­ban. Alig telt bele néhány év, a Szputnyik a világ leg­nagyobb utazási Irodája lett. Ma nyolcvannégy or­szág ötszáz szervezetével működünk együtt. Az elteli Idő alatt négymillió szovjet és külföldi Ifjú turista ke­rült a Szputnyik vonzásába. A hetvenes évek enyhülé­si folyamata lehetővé tette az Idegenforgalmi szerveze­tek, utazást Irodák együtt­működésének a kiszélesíté­sét Is, s ez a turisták szá mának emelkedésében is megmutatkozott. Az Ifjúsági turisztika az általános ide­genforgalom sajátos ág.’ lett. Hogy miben rejlik sajá­tossága? Elsősorban abba hogy lényegesen olcsóbb más utazást irodák szolgá­latainál, arai pedig Ismerve a fiatalok, diákok vékony pénztárcáját, nem mellékes tényező. A Szputnyik ötven­százalékos szállodai, utazá­si árkedvezményt nyújt, sőt csoportos utazásokkor a re­pülőjegy is olcsóbb. Ked­vezményt kapnak a fiatalok tengerparti üdülésekhez, Így ezek a vonzó, de egyébként nem olcsó utak Is elérhető­vé válnak számukra. Az ifjúsági turisztika nem csak barangolás a világban, új tájak, országok, népek megismerése. A Szputnyik ezt tudatosítva a vonzó uta­kat érdekes programmal kö­ti össze a részvevők kor és szociális rétegezödése sze­rint. A Szputnyik vendégei Interklubokban, beszélgeté­seken találkozhatnak, ta­pasztalatokat cserélnek, sportversenyeken mérik ösz- sze erejüket, és még sok hasonló rendezvénnyel te­szi érdekessé szolgálatait a szovjet fiatalok nemzetközi utazási irodája. A tapaszta­latok pedig azt bizonyítják, a fiataloknak tetszik ez az utazási torma. Ezért is népszerűek a Szputnyíknak a Szovjetunió festői szépségű helyein le­vő ifjúsági központjai, nem­zetközi táborai. A fiatalok gondtalanul lubickolhatnak a Fekete-tenger vizében, gyönyörködhetnek a Balti­kum vagy más vidékek tér mészeti szépségeiben, síz­hetnek a Kárpátok lejtőin, vagypedig megcsodálhatják régi Idők építészeti reme­keit. Diszkók, bárok, sport­pályák, uszodák, túrák, ki­rándulások, vitakíubok, esti összejövetelek — a fiatalok vidám Időtöltésének vonzó módjai. Nemcsak a megismerés vágya serkenti a fiatalokat, hogy útra keljenek, Az 1981- es évre a Szputnyik szemi­náriumokat szervez, amelyek során a szovjet fiatalok ta­lálkoznak 8 csehszlovák, lengyel, francia, NSZK-beli, Indiai, afganisztáni kortár­saikkal; barátságvonatokat fogad a világ több országá­ból a baráti városokból. Azok a diákok, akiket érdé kei az orosz nyelv, tanfo­lyamokon mélyíthetik él nyelvtudásukat Ebben az évben a. Szput­nyik közvetítésével 220 ezer külföldi turista látogat a Szovjetunióba, és 185 ezer szovjet fiatal megy világot látni. Az adatokból kitűnik, hogy a Szputnyik több ven­déget fogad, mint amennyi fiatal turistát külföldre ka­lauzol. Hogy miért? A Szput­nyik szolgáltatásainak egy­napi ára az amerikai turis­ta számára 15—17 dollár, míg a szovjet turista oda­kint hasonló ellátásért, programért napi 50, olykor még ennél is több dollárt fizet. Sok tőkés országban a szálloda-,\ panziótulajdo- nosok drágán kínálják szol­gáltatásaikat, így ezekbe az országokba utazni sokkalt.i több pénzbe kerül. A Sz^iut- nyik kapcsolatai azonban nem mentesek az egyes nyu­gati kormányok politikai magatartásától sem, s ez fékezi az együttműködés el­mélyítését. De így Is a szovjet fiata­lok többet utaznak, mint külföldi kortársaik. Ha szám­ba vesszük mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a szovjet fiatalok kapnak, kitűnik, hogy az út áránjk csak 30—50 százalékát fize­tik. Így érthető, miért az a nagy érdeklődés a Szput­nyik Afrika körüli útja iránt. Ogyessza kikötőjéből elin­dulva a 72 napos üt során a részvevők ellátogatnak Gö rögországba, Algériába, Sier­ra Leonéba, Kongóba és An­golába. Négy turnusban 300—300 fiatal Ismerkedhet meg az említett országok­kal. Ha nem lennének a kedvezmények, bizony még a tehetősebbek is fontolóra vennék, jelentkezzenek-e egy ilyen költséges útra. A Szputnyik nemzetközi Ifjúsági utazási Iroda célja nem a haszon keresése, ha­nem a kapcsolatteremtés. Az, hogy mind több külön­böző nemzetiségű és politi­kai nézeteket valló külföldi fiatal Ismerkedjék meg u Szovjetunióval, a szovjet fia­talok életével, a szovjet if­júság pedig más országuk népeivel, s megtanulják egy­mást tisztelni, becsülni. Ronald Reagan, amerikai elnök döntése, hogy enge­délyezi a neutron-fegyver gyártását és felhalmozását, joggal vált ki világsserte szűnni nem akaré felhábo­rodást. Sajnos, egy olyan kormányzattól, amely kfllsö kapcsolataiban egyre Inkább a „bunkósbot“ módszereit alkalmazza, a katonai erű­szakra épit, minden áron az egyoldalú fölény kivívására törekszik, aligha lehetne mértéktartást ás józanságot remélni. Hogy a neutron­fegyverek elhelyezést körza- te első sorban hol is lenne, azt nem Igen kell találgat­ni. Most ugyan azt mond­ják, hogy az elkészült rob­banó tölteteket az Egyesült Államok területén fogják tá­rolni, még egyelőre nem gondolnak nyugat-európai áthelyezésükre. Egyedőre... De a jól értesült amerikai lapok már most szellőztetik, hogy „euröpat válság ese­tén légi ütőn Juttatják el ezeket a megfelelő ameri­kai támaszpontokra.“ Az AFP francia hírügynökség ugyancsak megerősíti ezt a feltételezést és ebben min­den bizonnyal közel Jár az igazsághoz, hiszen arra még a katonai kérdésekben nem igen járatos laikusok Is könnyen rájöhetnek, hogy az élő erő elpusztítására szánt fegyvert az amerikai felső vezetés nem a saját országában akarja alkal­mazni. Világos tehát, hogy a neutron-fegyvert minde­nek előtt Európában akar­nák bevetni, a Szovjetunió és a , Varsói Szerződés szer­vezetének többi tagállama ellen. így hát teljesen Illuzóri­kusak azok az amerikai el- gondo.lások, hogy a Szovjet­unió válasz nélkül hagyná a saját és szövetségeseinek biztonságát fenyegető nyílt kihívást. „Egészen világos — írta íiemrégiben a Prav­dában Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere —, hogy az agresz- szor cselekvése elkerülhe­tetlenül és azonnal megsem­misítő válaszcsapást vált ki annak a félnek részéről, a- melyet agresszió ér. Csak teljesen felelőtlen emberek bizonygatják, hogy lehetsé­ges az atomháborút valami­féle előzetesen kidolgozott szabályok alapján megvív­ni.“ Az amerikai külpolitika agresszív jellege megnyilvá­nul közel-keleti viszonylat­ban is. Reagan elnök úgy döntött, hogy teljes mérték­ben felújítja a harci repü­lőgépek szállítását Izraelbe. Azokról az F—16 és F—15 vadászgépekről van szó, a- melyeknek szállítását az Iraki atomreaktor elleni iz­raeli légitámadás, valamint a libanoni palesztin mene­kült-táborok és Beyruth el­len július közepén végrehaj­tott barbár bombázások után állították le. Ez a döntés azt bizonyítja, hogy Tel-Avlv bírálata az említett légitá­madások miatt álszent volt, és sosem értelmezték úgy, mint komoly figyelmeztetést a cionizmus agresszív akciói miatt a Közel-Keleten. Hatvankét évvel ezelőtt vélt függetlenné Afganisz­tán. Ezt az évfordulót olyan Időben Urtnepll az afgán nép, amikor a forradalom vívmányainak fegyveres vé­delmé, a béke és nyugalom biztosítása az országban a legfontosabb feladat. Erről a kérdésről nyilatkozott az ország legfelső vezetője, Babrak Karmai. Elmondotta, hogy Afganisztán népe Igaz­ságos társadalom felépíté­se mellett liatározoti, és semmilyen erő nem téríthe­ti el a kijelölt útról. A fegyveres erők és a nép egységének támogatása és erősítése a forradalom el­lenségeivel vívott haiT sl kepének legfőbb feltétele — hangsúlyozta Bahrak Kar­mai.

Next

/
Thumbnails
Contents